Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám, csütörtök
A NICARAGUAI ALELNÖK SZERINT Az embargó elrendelése összefügg a kontrák katonai kudarcaival A Contadora-csoport újabb kísérlete a békés rendezést szorgalmazó terv elfogadtatására (ČSTK) - Panamavárosban újabb találkozó kezdődött a Con- tadora-csoport (Mexikó, Kolumbia, Venezuela és Panama) valamint a többi közép-amerikai ország képviselői között. A külügyminiszter-helyettesi szintű tanácskozás feladata az, hogy végső formába öntsék a közép-amerikai válság békés megoldását célzó programot, amelyet mint ismeretes, a Contadora-csoport dolgozott ki. Jorge Abadia panamai külügyminiszter nyitóbeszédében annak a reményének adott hangot, hogy sikerül gyors, igazságos és tartós megoldást találni. Leszögezte, lényegében az egész világ elítéli az USA Nicaragua elleni kereskedelmi embargóját. Emlékezetes, hogy hasonló jellegű találkozót április elején tartottak, akkor azonban nem sikerült közös nevezőre jutni a program végleges megfogalmazását illetően. Ezért Washingtont terheli a felelősség, amely Honduras, Costa Rica és Salvador segítségével obstrukciós álláspontot dolgozott ki, s különböző, többnyire elfogadhatatlan kiegészítési javaslatokat fűz a Contadora-dokumentumhoz. Nicaragua volt az egyetlen olyan közép-amerikai ország, amely közölte, hogy azonnal és fenntartás nélkül hajlandó elfogadni a programot. Sergio Ramirez nicaraguai alelnök újságírók előtt hangsúlyozta, a Reagan-kormány azért rendelt el kereskedelmi embargót Managua ellen, mert az ellenforradalmi somozista bandák katonailag elvesztik a talajt a lábuk alól. Hozzáfűzte, az embargónak van egy másik oldala is: lehetőséget ad Nicaraguának ahhoz, hogy véget vessen az USA- tól való gazdasági függőségének. Managua továbbra is kitart eddigi álláspontja mellett, s nem hajlandó semmilyen esetben sem tárgyalóasztalhoz ülni az ellenforradalmi bandák vezetőivel, hiszen a CIA zsoldosairól van szó. S bár Washington katonai és pénzügyi támogatásban részesíti továbbra is az ellenforradalmárokat, e bandáknak már hosszú ideje egy talpalatnyi földet sem sikerült elfoglalniuk Nicaraguában. Nyilatkozata végén Sergio Ramirez azt hangsúlyozta, ideje lenne már felújítani a nicaraguai-amerikai tárgyalásokat a mexikói Manzanillóban. A párbeszédet januárban Washington egyoldalúan megszakította. Az amerikai képviselőház különbizottsága, amely a kémszervezetek tevékenységével foglalkozik, jóváhagyta azt a javaslatot, hogy a CIA továbbra is végezzen katonai felderítést az ellenforradalmi bandák számára Nicaraguában. Ez igazolja, hogy a Reagan- kormányzat továbbra is minden eszközzel támogatja a zsoldosokat, annak ellenére, hogy a szenátus a közelmúltban nem szavazta meg a 14 millió dolláros segítséget. A nicaraguai államfőt olaszországi látogatásának utolsó napján fogadta Pertini köztársasági elnök. Felvételünkön a két államfő kézfogása látható. Ortega tegnap Rómából Helsinkibe utazott. (ČSTK-felvétel) Kuba-Szovjetunió Megemlékezés a diplomáciai viszony helyreállításának évfordulójáról ÚJ SZÚ 1985. V. 16. (ČSTK) - A havannai Marx Károly Színházban Fidel Castro legfelsőbb kubai képviselő elnökletével ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a Kuba és a Szovjetunió közti diplomáciai kapcsolatok felújításának 25. évfordulójáról. Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja az ülésen mondott beszédében hangsúlyozta, a Szovjetunió elítéli az állami terrorizmus agresszív politikáját, amelyet Washington folytat Nicaraguával szemben, s a Nicaragua elleni kereskedelmi embargót a zsarolás politikája részének nyilvánította. A szovjet képviselő újabb sikereket kívánt a kubai népnek a szocializmus építésében és biztosította öt arról, hogy a Szovjetunió a kubai nép hű barátja marad. Beszédet mondott Jorge Ris- quet, a Kubai KP KB Politikai Bizottságának, a KB Titkárságának tagja. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió kiterjedt és sokoldalú segítséget nyújtott a kubai népnek attól a pillanattól kezdve, hogy két évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államok elindította a Kuba elleni gazdasági, politikai és katonai agressziót. Jubileumi értekezlet (ČSTK) - Moszkvában tegnap befejeződött a Varsói Szerződés 30. évfordulójával kapcsolatos nemzetközi tudományos konferencia. A tanácskozáson a Varsói Szerződés tagállamainak tudósai, katonai képviselői és diplomatái, valamint más szocialista országokból érkezett vendégek vettek részt. A konferencia résztvevői rámutattak arra, hogy a Varsói Szerződés az európai és a világbéke megőrzésében fontos szerepet tölt be. A konferenciát az SZKP KB mellett működő Társadalom- tudományi Akadémia, a Szovjetunió Külügyminisztériuma, a Honvédelmi Minisztérium és a Szovjet Tudományos Akadémia rendezte. Japán beismerés: A Boeing-747 hamis adatokat továbbított helyzetéről (ČSTK) - A japán kormány hivatalosan első ízben ismerte be, hogy a Boe- ing-747 jelzésű dél-koreai repülőgép, amely 1983. szeptember 1 -én behatolt a szovjet légtérbe, szándékosan küldött hamis adatokat helyzetéről, hogy megtévessze a földi irányítóállomást. Ezt tegnap jelentette ki tokiói sajtóértekezletén Jutaka Hata, a parlament felsőházának képviselője, aki hosszas halogatás után Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnöktől írásbeli választ kapott az incidensre vonatkozó levelére. A levél azt bizonyítja, hogy a délkoreai repülőgép kémkedést végzett szovjet terület felett, és hogy az egész akció mögött az amerikai kémszolgálat áll. A kormányadatok megerősítik, hogy a repülési magasság hirtelen változtatásaival és az irányvonalról küldött hamis jelentésekkel a repülőgép legénysége megtéveszteni igyekezett a szovjet légvédelmet és el akart szökni az üldözők elől. Izrael-ellenes megmozdulások Kairóban (ČSTK) - Kairó központjában tegnap több spontán Izrael-ellenes tüntetés robbant ki, amelyek résztvevői a kölcsönös kapcsolatok megjavításáról szóló izraeli-egyiptomi tárgyalások megkezdésére reagáltak. Ezaszakértöi szintű tárgyalás tegnap kezdődött meg a kairói Mena House szállóban. Izrael e tárgyalások útján akarja elérni a kölcsönös kapcsolatok normalizálását, amelyek 1982-ben Izrael libanoni inváziója következtében szakadtak meg és mindenekelőtt az egyiptomi nagykövet visszatérését Izraelbe, valamint a kereskedelmi és kulturális csere bővítését. Megfigyelők szerint Izrael ennek fejében „hajlandó“ engedményt tenni a Taba körzetéről folyó vitában, amelyet azonban már az előző szerződések alapján vissza kellett volna adnia Egyiptomnak. Diákzavargások Dél-Koreában (ČSTK) - A Kjodó japán hírügynökség jelentései szerint Dél-Koreában több kis diákváros szinte erődítménnyé alakult át. Eddig több mint 20 egyetemen voltak sorozatos tüntetések az Amerika-barát rezsim ellen. A diákok Csőn Tu Hvan diktátor távozását és a Koreai félszigeten a demokratizálási folyamat felújítását követelik. A tüntetők ellen különleges rendórosztagokat vetettek be. Az egyetemek környékét lezárták. A mostani zavargásokra a kvangzsui mészárlás ötödik évfordulója alkalmából került sor. 1980-ban ugyanis a diktátorrezsim vérbe fojtotta a népi felkelést, melynek során többszáz diák is életét vesztette. Izrael hűség fejében csaknem ötmilliárd dollárt kap Washingtontól (ČSTK) - Az amerikai szenátus most tárgyal az összesen 12,8 milliárd összegű, külföldi országoknak szánt segélyek elosztásáról. Az összeg elosztásából egyértelműen kitűnik, hogy az mindenekelőtt az USA politikai és katonai érdekeit szolgálja. A szenátus egyhangúlag jóváhagyta, hogy 15 millió dollárral pénzeljék a Pakisztánban levő „afgán menekült- táborokat“, ami lényegében az afgán ellenforradalmi bandák támogatásának újabb nyilt formája. A legnagyobb részt továbbra is az USA leghűségesebb szövetségese, Izrael kapja: 1,8 milliárd dollár katonai segélyt, 1,2 milliárd dollár gazdasági segélyt és ezen kívül 1,5 milliárd dollár „rendkívüli gazdasági segélyt“. Ennek az a magyarázata, hogy a Reagan- kormányzat minden erővel igyekszik megmenteni az összeomlás elől az izraeli gazdaságot, amely képtelen elviselni az óriási katonai kiadások terhét. Különböző gazdasági segélyek formájában, „jutalomként" a Camp Da- vid-i politikáért Egyiptom több mint 1,3 millió dollárt kap. Kb. 4,8 milliárdot irányoz elő az új költségvetés Reagan közép-amerikai politikájának érvényre juttatására. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjei képviselőinek találkozójáról (ČSTK) - A Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek képviselői 1985. május 14-én, a szerződés fennállásának 30. évfordulója alkalmából találkozót tartottak Budapesten. A találkozón részt vett: a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének küldöttsége Sztanko Todorov vezetésével; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének küldöttsége Alois Indra vezetésével; a Lengyel Népköztársaság Szejmjének küldöttsége Stanislaw Gucwa vezetésével; a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének küldöttsége Sarlós István vezetésével; a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának küldöttsége Gerald Götting vezetésével; a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége Nicolae Giosan vezetésével; a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Lev Tolkunov és Avguszt Vossz vezetésével. A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés három évtizede megbízhatóan szolgálja a szocializmus történelmi vívmányainak védelmét, a szövetséges országok sokoldalú együttműködésének fejlesztését; kiemelkedő szerepet tölt be az európai és a világébke megőrzésében és megszilárdításában. A Varsói Szerződés tagállamai együttműködésének elmélyítéséhez, a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a békés együttműködés fejlesztéséért vívott harchoz jelentős mértékben hozzájárulnak a tagállamok parlamentjei, a néphatalmat megtestesítő legfelső képviseleti szerveik. Többször intéztek felhívást a világ népeihez és parlamentjeihez a fegyverkezési hajsza - mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés - megfékezésére, a konfrontációs veszélyek csökkentésére, az enyhülési folyamat felújítására irányuló együttműködés érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintű párt- és állami vezetőinek ez év áprilisi varsói találkozóján egyhangú döntést hoztak a szerződés hatályának meghosszabbításáról, meggyőzően bizonyítva a tagországok eltökéltségét, hogy a jövőben is folytassák a békét, a békés egymás mellett élést szolgáló közös irányvonalukat. A szerződés hatályának meghosszabbítása megfelel a testvéri országok népei létérdekeinek, és a béke, a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgálja. A Varsói Szerződés tagállamai soha nem voltak hívei Európa és a világ egymással szemben álló katonai tömbökre osztásának. Védelmi szerződésüket hat évvel a NATO megalakítása után hozták létre. Amint ezt a varsói találkozón ismételten megerősítették, a tagállamok síkraszállnak szövetségük és az észak-atlanti tömb egyidejű feloszlatásáért, és annak első lépéseként a szövetségek katonai szervezeteinek felszámolásáért. Amíg azonban létezik a NATO, s fennáll a világ és Európa békéjét fenyegető veszély, a szocialista államok erősítik szövetségüket, megteszik a szükséges intézkedéseket kollektív védelmi képességük megfelelő szinten tartásához, egyidejűleg fokozzák a harcot a leszerelésért, a békéért és a katonai tömbök megszüntetéséért. A Varsói Szerződés tagállamai fokozzák erőfeszítéseiket, hogy elhárítsák a nukleáris katasztrófát, megakadályozzák a fegyverkezési hajsza kiterjesztését a világűrre, s megállítsák azt a Földön, elérjék a nukleáris fegyverek radikális csökkentését, végső soron azok teljes felszámolását. Erőfeszítéseket tesznek, hogy az erőegyensúlyt a lehető legalacsonyabb szinten biztosítsák, áttérjenek a leszerelésre, elérjék az európai enyhülés folytatását a helsinki Záróokmány szellemében, sokoldalú, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködést alakítsanak ki. A Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti képviselői azokban a napokban találkoztak Budapesten, amikor Európa és a világ népei a fasizmus felett aratott nagy győzelem 40. évfordulóját ünnepük. A szovjet népnek a fasizmus leverésében játszott meghatározó szerepéről, az antifasiszta koalíció és más országok népei önfeláldozó harcának jelentőségéről szólva aláhúzták: a második világháború felmérhetetlen pusztítása, megszámlálhatatlan áldozata és kemény tanulságai miatt is égetően szükséges minden nép és állam, minden békeszeretö erő összefogása Földünk békéjének megőrzéséért, az emberi civilizáció megmentéséért. Ezzel összefüggésben a találkozó résztvevői üdvözölték az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának a második világháború befejeződése 40. évfordulója alkalmából „A világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz“ intézett felhívását, amely a szilárd és tartós béke nevében aktív, közös cselekedetekre szólít fel. A találkozó résztvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy valamennyi állam parlamentje és parlamenti képviselői aktívan részt vehetnek és részt kell venniük a nukleáris világháború elhárításáért, az együttműködésért és a konstruktív párbeszédért, a bizalom légkörének megteremtéséért, a nemzetközi helyzet javításáért folytatott harcban. Erre különösen napjainkban van nagy szükség, amikor a világban egyre aktívabbá válnak azok az erők, amelyek bővítik fegyvertárukat, a világűr militarizálására készülődnek, a katonai fenyegetés, a revansizmus politikáját folytatják, megkérdőjelezik Európa háború utáni területi-politikai realitásait, nyíltan beavatkoznak a független államok belügyeibe. A Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek képviselői újból felhívják Európa és a világ parlamentjeit és parlamenti képviselőit, hogy emelkedjenek felül nézeteltéréseiken, legyenek partnerek a nukleáris veszély elhárításáért vívott harcban, folytassanak az általános békét és biztonságot szolgáló széles körű nemzetközi együttműködést. A találkozó az elvtársiasság, a testvéri barátság és a teljes egyetértés légkörében zajlott le. Pym új ellenzéki csoportot alakított (ČSTK) - A kormányzó brit Konzervatív Párt 30 képviselője létrehozott egy új ellenzéki csoportot. A csoport képviselője, Francis Pym, volt külügyminiszter beszédet mondott az Oxfordi Egyetemen és élesen bírálta a Tha- tcher-kormány gazdaságpolitikáját. Megállapította, hogy az országban a munkanélküliség ma háromszor magasabb, mint 1979-ben, a konzervatív kormány hatalomra jutása idején volt. Most 3,2 millió ember van munka nélkül, ami a munkaképes lakosság 13,1 százaléka. Pym bírálta a kormányt, amiért makacsul elutasítja a munka- nélküliség csökkentését az állami beruházások segítségével létrehozandó munkalehetőségek révén. Figyelmeztetett arra, hogy a Konzervatív Párt teljes mértékben elveszíti a közvélemény támogatását, ha nem állítja meg a munkanélküliség növekedését. Arra is figyelmeztetett, hogy stagnál a brit ipar, melynek termékei elveszítik pozícióikat a nemzetközi konkurenciában
