Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-08 / 107. szám, szerda

Érdemdús tevékenységet végeznek A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség fiatalokkal bővíti sorait • Tovább javítják a kulturális és ismeretterjesztő műsorok színvonalát . KO MMENTÁLJUK - „ A napokban hazánk kilenc kerületében tartották meg a Csehszlo­vák-Szovjet Baráti Szövetség konferenciáit. A tartalmas beszámo­lókból és a vitából egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy a szövet­ség tagjai a IX. kongresszus óta eltelt időszakban főleg a munka irányítását megszabó határozatok teljesítésére törekedtek. Főleg a csehszlovák és a szovjet nép barátságának további szilárdítására, a szovjet nép kultúrájának és munkaeredményeinek jobb megisme­résére helyezték a fő súlyt. Javították a szervezeten belül a politikai nevelő munkát, és újabb tagokkal gyarapították soraikat. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség a kongresszus és a múlt év decemberében megtar­tott évzáró taggyűlések óta nagy gondot fordított arra, hogy megis­mertesse tagjaival a Szovjetunió béketörekvéseit és az ottani dol­gozók munkaeredményeit. Ezek­nek a gyümölcsöző hatását érezni lehetett a most megtartott kerületi konferenciákon is. A küldöttek fel­szólalásaikban beszámoltak arról, hogy a csehszlovákiai dolgozók- csakúgy, mint a szovjet emberek- fokozott munkaaktivitással kö­szöntik a jelentős évfordulókat: hazánknak a szovjet hadsereg ál­tali felszabadítása 40. évforduló­ját, továbbá május elsejét, ötödikét és kilencedikét. Az észak-morva- országi kerületben például a CSSZBSZ tagjai az említett tör­ténelmi események tiszteletére 1,7 millió korona értékű társadalmi munkát végeztek. A szövetség hatalmas erőt kép­visel, tagjainak száma 2 millió 440 ezer. örvendetes, hogy a IX. kongresszus óta sok fiatal lépett be a CSSZBSZ-be. Az elkövetke­zendő időszakban is minden alap­szervezetben állandóan napiren­den kell szerepelnie a tagállomány további fiatalításának. Ennek ér­dekében a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség olyan előadáso­kat, kulturális műsorokat iktathat a munkatervébe, melyek nagy ér­deklődést váltanak ki a fiatalság körében. Erre példa már eddig is akad bőven. A kongresszus óta eltelt időszakban a szövetség prá­gai szervezete - és más alapszer­vezetek is - nagy sikerrel rendez­ték meg a Mindennél drágább a béke és A szocializmus az igazi szabadság és demokrácia társa­dalma című sorozatokat. Ezeken több mint 100 ezer ember vett részt. Köztük természetesen sok fiatal. A CSSZBSZ prágai városi szervezete a felsoroltakon kívül Új elnök, régi gondok A Pelsőci (Plešivec) Helyi Nemzeti Bizottság elnöki széke megürese­dett Szmerek Gyula elvtárs hirtelen halálával. A helyi nemzeti bizottság plénuma, a helyi pártbizottság javaslatára, az addig alelnöki tisztséget betöltő Balogh Miklós biológia-testnevelés szakos pedagógust válasz­totta a nemzeti bizottság élére. Azóta több mint egy év telt el. Arra vagyunk kiváncsiak, hogyan sikerült a beilleszkedés.- Ismertem a körülményeket és a problémákat - mondja az elnök. - Mégis más a tiszteletbeli funk­ció, mint a község vezetőjének lenni, minden gonddal, felelősség­gel a vállamon. Őszintén megvall­va, sohasem gondoltam, hogy más leszek, mint pedagógus. De szükség volt rám, vállaltam a fel­adatot s igyekszem becsülettel helytállni. • Amint a kiejtéséből érzem, nem Gömör szülötte. Hogyan ke­rült erre a tájra?- Mocskakerészből (Krišovská Listová) származom. A Nitrai Pe­dagógiai Főiskola elvégzése után Szepsibe (Moldava nad Bodvou) helyeztek. Néhány napot tanítot­tam és bevonultam katonának. Leszerelésem után Pelsőcön tele­pedtem le. • Hogyan fogadta a lakosság a megbízatását?- Az az érzésem, hogy bíznak bennem - tűnődik el. - Ismertek, nemcsak gyermekeik révén, ha­nem annak alapján is, hogy mint minden pedagógusnak, nekem is közéleti embernek kellett lennem, így a kapcsolatok is könnyebben kötődnek, jobban megismerik az embert. Felelősséget, gondokat, eredményeket örököltem, és egy elkezdett választási programot, melyet teljesíteni kell. Nem az el­nöknek csupán, hanem az egész községnek, az általuk választott képviselőknek, a tömegszerveze­tek, az üzemek és a földműves­szövetkezet segítségével. Sok a gondunk, a lemaradás, a feladat. • Kezdjük talán a gondokkal. Mint pedagógusnak, hnb-elnök- nek, szülőnek, gondolom mi fáj a legjobban. Az iskola...-Valóban így van. Az ,,új“ is­kola alapjait a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére raktuk le 1977-ben. Akkor a megnyitón elhangzott az ígéret, hogy a diákok két év múlva birtokukba vehetik az intézményt. Hány két év telt el azóta? Indokol­ni tudjuk, tudják a késést, hiszen az objektív nehézségek fogalmá­ba minden belefér. Csupán meg­érteni nem lehet ezt. Igaz, a járási építőipari vállalatnak nagyon kicsi a kapacitása, de akkor miért vág­ták a fejszét olyan nehéz fába... No, de hagyjuk ezt. ígéret van arra, hogy hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulójára, május 9- re megnyílnak az iskola kapui. Reménykedem benne. Ezzel nagy gond esik le a vállunkról, mert az eddigi öt helyett csak két helyen ifjúsági vetélkedőket is rendezett, melyeken 80 ezer lány és fiú mér­te össze tudását. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség bratislavai városi szer­vezetének 85 alapszervezetében nem feledkeztek el azokról a ki­magasló eredményekről, melyeket a szabadság negyven éve folya­mán értünk el az országépítő munkában. Szlovákia fővárosá­ban 64 olyan filmklub működik, melyekben a háború borzalmait csak a tankönyvekből, idősebb emberek elbeszéléseiből ismerő fiataloknak vetítenek olyan alkotá­sokat melyek a nagy Honvédő Há­ború hőseinek állítanak emléket, és tények alapján bizonyítják, hogy a szovjet emberek az oldalunkon álltak a legnehezebb órákban is. De bemutatják a béke szolgálatá­ba állított szovjet tudomány és technika világraszóló eredményeit is. A nyugat-szlovákiai kerületi konferencián a beszámoló megál­lapította: 116 kollektíva kapta meg a csehszlovák-szovjet barátság szocialista munkabrigád megtisz­telő címet. A szövetségben vég­zett munka területén még vannak tartalékok, mert a kerület építőipa­rában és mezőgazdaságában több olyan munkahely van, ahol a dolgozók szervezeti tevékeny­sége korántsem állandó jellegű. A jövőben ezeknek a munkahe­lyeknek a dolgozóit is be kell kap­csolni a szövetség munkájába és a mezőgazdaságban dolgozó CSSZB-kollektívák számát - a je­lenlegi 31-ről - olyan mértékben kell növelni, hogy számuk megkö­zelítse - vagy elérje - az iparban és más munkaterületeken dolgo­zókét. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség X. kongresszusáig sok a teendő. A taglétszámot tovább lehet (és kell) növelni. Jó példát mutatnak e téren a nyugat-cseh­országi kerületben, ahol jelenleg minden hatodik lakos tagja a CSSZBSZ-nek, ennek ellenére számolnak új emberekkel, főleg fiatalokkal. KOMLÓSI LAJOS A vezető szerep erősítéséért „Nálunk mindenki végzi a kötelességét, igyekszik a lehető legjobb eredményeket elérni, mégsem haragszunk meg arra, aki a kollégájára is odafigyel. A munkatárs észrevehet olyan hibát, amit az ember munka közben nem tudatosít. Úgy kell felfogni az ilyen figyelmeztetést, hogy az az eredmények érdekében történt, mivel ezek állandó javítása közös érdek. Természetesen a kommunistáknak kell példát mutatniuk“ - mondta a közelmúltban a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság ekeli (Okoličná) részlegén az egyik fiatal állatgon­dozó, párttagjelölt. Kilométerekkel távolabb, a len- és kendergyárak dunaszer­dahelyi (Dunajská Streda) üzemének fiatal kommunista kar­bantartója beszélgetésünkkor hasonló gondolatokat hangsú­lyozott. Elmondta, hogy a karbantartás folyamán felmerülő problémák emberi oldalait a pártbizottság ülésén is megvitat­ják. Az elfogadott határozatokat termelési értekezleteken az érintett részleg minden dolgozójával megbeszélik, és a kom­munisták meggyőző munkával a gyakorlatban is igyekeznek megvalósítani. Hasonló elv szerint dolgoznak a csicsói (Čičov) Wilhelm Pieck Egységes Földművesszövetkezetben. Amint azt a kolozsnémai (Kližská Nemá) párta lapszervezet elnöke és a gépjavítókat tömörítő pártcsoport vezetője is hangsúlyozta, náluk természetes dolog, hogy a pártcsoport esetenként termelési értekezletet is tart. Ilyenkor a csoport ülésére minden dolgozót meghívnak és megbeszélik a javí­tással, újításokkal, energia- és anyagtakarékoskodással stb. kapcsolatos kérdéseket. Távoli, jellegükben más-más munkahelyekről vannak a példák, tartalmuk is különböző. Mondanivalójuk azonban közös. Az említett munkahelyeken dolgozó kommunisták közvetlenül segítik a termelési feladatok teljesítését. Nem­csak úgy, hogy saját maguk igyekeznek és ezzel példát mutatnak, hanem úgy is, hogy\ másokat serkentenek. Fele­lősséget éreznek az eredmények alakulásáért, megmagya­rázzák a követelmények gazdasági, társadalmi és politikai hátterét. Mindezzel a párt vezető szerepét erősítik. Egyénileg és a pártcsoportban is, olyan szinten, amiről néhány alap­szervezetben bizony megfeledkeznek. Nem tudatosítják kellő mértékben, hogy a párt mint a dolgozók élcsapata csak akkor tudja egységesíteni, szervezni és irányítani a tömegeket szocializmust építő munkájukban, ha a vezető szerepe min­denütt egyaránt érvényesül. Ezért is szükséges, hogy a pártalapszervezetekben sok­oldalúan értékeljék a párt vezető szerepének érvényesítését. Helyes, ha ilyen összefüggésben vizsgálják a pártalapszer- vezet felépítését és a pártépítés eredményeit. Lényeges kérdés, hogy hány tagjelöltet vettek fel, milyen a szervezett­ségi arány az egyes részlegeken és munkahelyeken. Ugyan­akkor azt is meg kell nézni, hogy a pártalapszervezet legki­sebb közösségeiben, a pártcsoportokban, személy szerint és egyénileg mit tesznek a kommunisták a párt vezető szerepé­nek erősítéséért. EGRI FERENC A munka és a szamba Harsány nevetés, a szamba vérpezsdítő zenéje, dallamos spa­nyol szavak kavalkádja hallatszott az ajtó mögül. A helyszín a brati­slavai Nemzetközi Nőnap Üzem­ben dolgozó kubaiak munkásszál­lásának klubja.- Műsort készítünk, gyakoro­lunk - közli mosolyogva Mileydis Duribe Chiu, a kubai munkáslá­nyok vezetőnője. - Ugyanis május elseje alkalmából két honfitárs- nőnk lleana Barreto és Blanka Rodriguez munkásnők megkapják az üzem legjobb dolgozója kitün­tetést. Ezt a magyarázatot viszont már Leonel Treto, az ifjúsági szer­vezet elnökétől és Pedro Ferro Gonzales tolmácstól kaptuk, akik a megjelentek közül legjobban beszéltek szlovákul.- 1982-ben érkeztünk s négy év alatt nemcsak kitanuljuk a fonó­nő mesterséget, hanem tapaszta­latokra is szert teszünk. Az első három hónapig a nyelvet tanultuk, azután ismerkedtünk csak meg a gépekkel — vallotta Blanka.- Kezdettől fogva tetszett a munka, igyekeztem gyorsan el­sajátítani, ellesni a fogásokat. Ed­dig jó eredményeket értünk el, 106 százalékra teljesítjük a tervet. Ter­mészetesen ügyelnünk kell a minő­ségre is. Hát ezért ez a nagy megtiszteltetés - kapcsolódott a beszélgetésbe lleana, akiről a többiek elmondták, hogy ő az említett műsorban énekelni fog. Kubai fiatalok 1979-től dolgoz­nak az üzemben, jelenleg 128 lány és 20 fiú. Két év után utazhatnak szabadságra hazájukba. - Már Kubával álmodom - mondja só­hajtva Mileydis, aki júliusban Ha­vannába repül.- Mert annak ellenére, hogy na­gyon jól érezzük magunkat, hiá­nyoznak a szülők, a barátok- szo­morodik el Pedro. - Ha nálunk, a munkásszálláson összejövünk (Pedro már nős, halljuk a magya­rázatot a többes számra), olvas­gatjuk az otthonról kapott levele­ket és emlékezünk. Ilyenkor ünne­pi ebédet is főzünk, lényege az áros con gris (bab és rizs) grille­zett disznóhússal és karikára sze­letelt banánnal. Utána sört iszunk, néha egy-egy kupica barackpálin­kát is, mi a borhoz nem vagyunk szokva. Az ünnepi menü elmarad­hatatlan része a gyümölcs, igaz a megszokottból itt nem ehetünk. Nevetve sorolják az egzotikusnál egzotikusabb gyümölcsöket, me­lyek az idegen számára nem mon­danak semmit. - Azután előkerül a gitár s felcsendülnek a forró dallamok s mi járjuk a táncot - mondja sóhajtva Leonel. - De talán mégis van valami, ami rosz- szabb a honvágynál - szól közbe Blanka, s mert a többiek tudják mire gondol, kórusban harsogják: a hideg. Majd hol nevetve, hol még most is megborzongva vidám történeteket mesélnek az első te­lükről, hógolyózásról. Elmondják azt is, hogy munka­napokon nincs idejük a szórako­zásra, de a hétvége a kikapcsoló­dásé. Szombat-vasárnaponként a három munkásszálló egyikében diszkót rendeznek, sokan moziba, sétálni mennek, néhányan más városokban élő honfitársaikat ke­resik fel. - Hát igen, a szerelem nagy úr- neveti el magát Mileydis. Leonel felénk fordulva hirtelen né­hány magyar szót mond. - Hol tanulta? - kérdezzük meglepődve, mire ő kedves egyszerűséggel megadja a választ. - Udvarolni, leányka. Azután ismét a munkáról beszélgetünk. A beszélgetés alatt egyre gyak­rabban nyitották ránk az ajtót. Megtudtuk, hogy a kubai fiatalok emlékestet tartanak hazánk fel- szabadulása 40. évfordulója alkal­mából.- Azért türelmetlenek már a lá­nyok, mert öltözködni, szépítkezni akarnak. Ehhez viszont órákra van szükségük - közölték kuncogva a fiúk, majd csendesebben hozzá­fűzték. - De ez a jó, hiszen nekünk akarnak tetszeni. -erf­ÚJSZÚ 4 1985. V. 8. lesz az iskola. Az már megint más kérdés, hogy a tizenhat tantermes iskolához nem terveztek politech­nikai oktatáshoz szükséges mű­helyeket, napközinek alkalmas helyiségeket, és nagyon hiányzik a konyha és az ebédlő. ígéretet kaptunk, hogy a nyolcadik ötéves tervben ez is meglesz. A másik építkezési problémánk a kulturális központ építése. A Z- akcióban kezdtük, de az anyagiak kimerültek, saját erőből nehéz lesz befejezni. Szerencse, hogy a járá­si szervektől minden támogatást megkapunk. A gond azonban az építkezés befejezésével sem szű­nik meg. Az üzemeltetéssel lesz­nek majd problémáink. Hiszen leg­alább öt alkalmazottra lesz szük­ségünk s ezeket csak úgy tudjuk fizetni, ha segítséget kapunk az üzemektől és a földművesszövet­kezettől. A bölcsőde felújítását be­fejeztük, de itt kevés a hely, mind­össze tíz gyereket tudunk fogad­ni s pillanatnyilag legalább húsz helyre lenne szükségünk. A bőví­tést a nyolcadik ötéves tervben terveztük, egy új óvoda építésével együtt. • Milyen az üzlethálózat, a la­kosság ellátása és a szolgáltatá­sok színvonala?- A közelmúltban adtunk át egy új szolgáltató házat, kétmillió koro­na értékben. Itt a virágüzlet, az üvegező-, a képkeretező, a fény­képész, a borbély, és a fodrász­részleg, valamint a ruhatisztító ka­pott helyet. Noha elég szűkek az üzlethelyiségeink, és raktározási gondok is felmerülnek, az ellátás jónak mondható. A Nyár utcában egy új élelmiszerüzletet és falato­zót adtunk át. A Sajó szabályozá­sával elhessegettük az árvízve­szélyt is. Az 50-es főút átadásával tehermentesült a község főutcája. Az autóbuszmegálló megoldása azonban nem megfelelő. Annyit tudtunk tenni, hogy padokat he­lyeztünk itt el. Egyedüii megoldás egy váróterem építése lenne, de erre nincs fedezetünk s a járási közlekedési vállalat nem reagál kérésünkre. A rászorulók szociális ellátása jó. Hét önkéntes gondozónk van, akik lelkiismeretesen, humánusan végzik könnyűnek nem mondható munkájukat. A helyi pártbizottsággal minden problémát közösen megtárgya­lunk s meg is oldunk. Ez is feljogo­sít arra, hogy a felsorolt nehézsé­gek ellenére derűlátó legyek FECSÓ PÁL (Gyökeres György felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents