Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1985-05-31 / 126. szám, péntek
Ezekben a napokban próbálják ki a Z 37 T Agroturbo új mezőgazdasági repülőgép-típust, amelyet Otrokovicében állítottak elő. Tulajdonképpen a közismert Čmeláknak és az M 601 Z típusnak a továbbfejlesztett változata. Az előző típusokéhoz képest egyharmaddal nagyobb a raktere. A mező- gazdaságon kívül az erdőgazdaságban és a vízgazdálkodásban is hasznosítható. A képen: Zdenék Polášek főpilóta, František Nečekal és Jaroslav Havrda a gép motorját ellenőrzi. (Vít Korčák felvétele - ČK) A szolgáltatások színvonalának javításáért MIT ÁLLAPÍTOTTAK MEG AZ ELLENŐRZŐ SZERVEK A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN? A Kelet-szlovákiai kerület politikai, állami és népi ellenőrzési szervei nagyon behatóan és rendszeresen értékelik a szolgáltatóágazat munkáját. Ez a rendkívüli figyelem különösen a CSKP KB 6. ülését követően nyilvánul meg. A kerületi nemzeti bizottság legutóbbi plenáris ülésén örömmel állapíthatta meg, hogy a folyamatos intézkedések megteremtették a feltételeket a 7. ötéves tervidőszakban a szolgáltatások fejlesztésében kitűzött feladatok teljesítéséhez. Az elmúlt négy esztendő alatt a lakossági szolgáltatások meny- nyisége 17 százalékkal növekedett, s lehetőség nyílt arra, hogy az ötéves tervidőszak végéig a tervezettnél magasabb, 22 százalékos növekedést érjenek el. Ez annak is köszönhető, hogy négy év alatt a kerületben további 247 új szolgáltatóüzemet, illetve átve- vóhelyet létesítettek, ebből 174-et vidéken. A meglevő szolgáltató- üzemek műszaki berendezéseinek bővítésére, korszerűsítésére több mint 27 millió koronát fordítottak. Jelentős eredményként könyvelhető el, hogy jelenleg a kerület 285 községében szervezték meg a mosodai szolgáltatást. Folyamatosan megoldódnak a minőséggel kapcsolatos problémák, és a növekvő igények ellenére csökken a reklamációk és a panaszok száma. Az illetékes nemzeti bizottságok a lakosság szükségleteinek megfelelően igyekeznek, hogy a szolgáltatóüzemek 18 óráig a megrendelők rendelkezésére álljanak. Mint minden munkaterületen, a szolgáltatásokban is bőven akadnak problémák. Ezekre a népi ellenőrző szervek rámutattak, és észrevételeiket, javaslataikat a kerületi állami szervek elé terjesztették, amelyek természetesen a feltárt szabálysértések, fogyatékosságok kiküszöbölését célzó intézkedéseket is megtették. A kerületi népi ellenőrző bizottság, a helyi ellenőrzési bizottságok szakembereinek bevonásával 39 szolgáltatóintézményben vizsgálta a lakossági szolgáltatások színvonalát, a feltárt fogyatékosságok okait. Az ellenőrzések egész sor fogyatékosságra mutattak rá. így például általában az üzemek műszaki ellenőrei nem függetlenek, anyagilag nem érdekeltek a termékek minőségének javításában, így van ez a Kassai (Košice) Városi Építőipari Vállalatnál, ahol a műszaki ellenőr csupán a reklamációkat intézi, és részt vesz a vállalati ellenőrző részleg által irányított időközi gazdasági ellenőrzéseken. Nem érdekelt abban hogy a vállalat jól dolgozzon. Hasonló a helyzet a Drevovýroba járási ipari vállalatnál, a Rozvoj helyi ipari szövetkezetben, a Spišská Nová Ves-i Szolgáltató Vállalatnál s több más ellenőrzött üzemben. Ennek tudható be, hogy például a kassai Drevovýrobában - ahol nem alkalmazzák az alapanyagok előzetes ellenőrzését, és nem megfelelő a minőségi ellenőrzés - tavaly növekedett a selejt okozta veszteség, bár a reklamációk száma, legalábbis az elismerteké, alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A Humennéi Szolgáltató-vállalatnál egyáltalán nincs műszaki ellenőrző osztály, az előzetes és a végső ellenőrzést maguk a mesterek, illetve a részlegvezetők végzik. A Spišská Nová Ves-i testvérvállalatnál pedig a porcelánfestő részleg vezetője végzi a műszaki ellenőrzést. Nem csoda, hogy a népi ellenőrök itt számottevő mennyiségű, kifogásolható minőségű terméket találtak. Hasonló fogyatékosságokra derítettek fényt a bardejovi, rozsnyói (Rožňava) és michalovcei járás meglátogatott üzemeiben is. Sokatmondó, jellemző adat az egyes üzemekben intézett reklamációk száma. Például a kassai Drevovýrobába tavaly kilenc hónap alatt 55 minőségi reklamáció érkezett, ebből 42 volt indokolt. A bardejovi KOVO helyiipari vállalathoz érkezett 47 reklamációból 17 volt indokolt. Hasonló aránnyal találkoztak az ellenőrök a humennéi, rozsnyói járási ipari vállalatoknál és más szolgáltatóintézményeknél. Az ellenőrzések szerint elég sok a szabálysértés a reklamációk nyomán keletkezett károk rendezésében. Többek között azért, mert több helyen formálisan kezelik, a jegyzőkönyvekben nem tüntetik fel, kinek és milyen formában kell megtéríteni az okozott kárt. Sok esetben a reklamációk eredetét sem dokumentálják, pedig ez alapul szolgálhatna a károkozók felelősségre vonásához. Sajnos, még nagyon sok olyan esetet sorolhatnánk fel a népi ellenőrzési szervek megállapításaiból, melyek azt bizonyítják, hogy a szolgáltatóüzemek sok szabálysértést követnek el, s nemegyszer kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a lakosságot. Aránylag sok panasz érkezik a szolgáltatóüzemek munkájára, és a panaszkönyvekben is csak lassú ütemben csökken a bejegyzések száma. Legnagyobb örömünkre egy jó példával is szolgálhatunk. A Pre- šovi Autójavító Szövetkezet panaszkönyvében az ellenőrök 16 bejegyzést találtak. Ezekből 15 dicsérő volt. Bárcsak több ilyennel találkoznánk a jövőben. Kétségtelen, hogy a CSKP KB 6. ülését követően Kelet-Szlová- kiában is előrehaladás történt a szolgáltatások színvonalának javításában, de - amint az ellenőrzések is bizonyítják - még igen sok a kihasználatlan tartalék és lehetőség arra, hogy ez a mindannyiunk érdekeit szolgáló ágazat egyre eredményesebben dolgozzon. Az ellenőrző szervek által a helyszínen javasolt intézkedések szintén ezt a célt szolgálják. KULIK GELLÉRT Növeljük a munka termelékenységét Napjainkban, amikor népgazdaságunk fejlődésének exten- zív forrásai már kimerültek, további előrehaladásunkat csak intenzív módon biztosíthatjuk. Tehát nem marad más hátra, mint meglevő anyagi, szellemi és munkaerő-bázisunkat a lehető leghatékonyabban kihasználni. Ennek egyik módja a munkatermelékenység növelése. Szlovákiában az elmúlt esztendőben ez a jelentős mutató a legtöbb vállalatnál terv szerint alakult, sőt jó néhány esetben jobb eredményeket értek el a vártnál. 1984-ben például az SZSZK Ipari Minisztériumához tartozó ipari és építőipari vállalatok a saját termelési értékhez számítva 102,3 százalékra teljesítették a munkatermelékenység tervét. A legjobb eredményeket azonban a vegy- és elektrotechnikai iparban érték el. Az említett ágazatokban az 1983-as esztendőhöz viszonyítva a munkatermelékenység 153 illetve 164 százalékra emelkedett. Megfelelően alakult a bérek és a munkatermelékenység közti arány is. Az átlagkeresetek, bár a tervezettől magasabb szintett értek el, ezúttal is lassúbb ütemben növekedtek, mint az utóbbi mutató. Örömmel nyugtázhatjuk tehát, hogy az ésszerűsítés, a normák objektivizá- lása, a jobb munkaszervezés, amelyre tavaly is nagy súlyt helyeztek, ismét meghozta gyümölcsét. Bár az SZSZK Ipari Minisztériumának hatáskörébe tartozó vállalatok jelentős hányadánál a munkatermelékenység kedvezően alakult, a könnyűipar az említett mutató teljesítésében jóval elmaradt a várakozástól. Tavaly az ágazatban a munkatermelékenység az 1983-as év eredményével összehasonlítva jelentősen alacsonyabb szintet, mindössze 62,9-63,3 százalékot ért el. Ezt a nagymértékű csökkenést az okozta, hogy a vállalatok nem mozgósították kellőképpen belső tartalékaikat. Mindenekelőtt a munkaidő kihasználásában mutatkoztak fogyatékosságok. 1984-ben a szóban forgó vállalatoknál a munkaidőnek 91,3, az építőiparban pedig csupán 90,6 százalékát fordították aktív munkára. Ez az érték mindkét esetben elmarad a hatodik ötéves tervidőszakban elért színvonaltól, amikor a munkaidőt 92 százalékra használták ki. Igaz ugyan, hogy a eredmények kedvezőtlen alakulását néhány esetben betegség idézte elő, ám sokkal több példa van arra, amikor a vezetők vagy a dolgozók felelőtlen hozzáállása vagy éppen az irányításban és munkaszervezésben mutatkozó fogyatékosságok okozták a veszteségeket. A munkatermelékenység és a vele szorosan összefüggő mutatók alakulása kétségtelenül arra utal, hogy - bár minden lehetőség adott - népgazdaságunkban még nem sikerült maradéktalanul áttérni a bővített újratermelés intenzív formájára, jóllehet ez további fejlődésünk alapja. Ezért az 1986-1990-es években is arra kell törekedni, hogy minden vállalatnál, minden munkahelyen megteremtsük az intenzív fejlődéshez szükséges feltételeket. A munkatermelékenységére, amelynek fokozatos növelése nagyban elősegítheti céljaink elérését, ezentúl is nagy figyelmet kell fordítani. Ehhez természetesen nemcsak alaposabb szervezésre és irányításra, hanem az eddiginél hatékonyabb munkaerő- gazdálkodásra is szükség van. A dolgozók számára lehetővé kell tenni, hogy szaktudásuknak és képességüknek megfelelő munkát végezzenek és nagyobb gondot kell fordítani a felnövekvő generáció nevelésére is. A vállalatok vezetői nem feledkeznek meg arról sem, hogy a termelékenység alakulásában a munkahelyi környezet és a gyártás müszaki- technológiai előkészítése is fontos szerepet játszik. A bővített újratermelés intenzív formája, illetve szükebb értelemben a munkatermelékenység növelése tehát aktív, áldozatkész hozzáállást, sok pozitív változást feltételez. Jóllehet, a feladatok nagy része a termelő vállalatok vezetőire és dolgozóira hárul, ám nem kisebb a felelőssége a nem termelő szférának sem. KOVÁCS EDIT ORVOSI TANÁCSADÓ A fekélybetegség A fekélybetegség az emésztőszervrendszer leggyakoribb betegségei közé tartozik. Idült megbetegedésről van szó, amely elsősorban a gyomor és a nyombél belső falán fordul elő. A nyombél- fekély, főleg a férfiak betegsége, és kb. 10-szer gyakoribb, mint a gyomorfekély, amely leginkább idősebbeknél jelentkezik. A fekélybetegség ennek ellenére minden korban előfordulhat, de leggyakoribb a 20 és 50 éves kor között. A betegség keletkezését és kifejlődését elősegíti az egyén lelki egyensúlyának hiánya, az idegesség, az állandó stresszhatás és a rendszertelen életmód. Elvétve keletkeznek heveny fekélyek, akár néhány óra alatt is, különleges helyzetekben pl. sebészeti beavatkozás, agyvérzés, súlyos baleset, égés, nagyobb vérveszteség, sokkos állapot stb. esetében. Gyakran a fekélyes beteg legközelebbi rokonai között is előfordul a betegség. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fekélybetegség öröklődik. Ezt azonban egyértelműen nem állíthatjuk, inkább valószínű, hogy az idegrendszer és a hormonmúködés zavarának a hajlama örökölhető, amely bizonyos körülmények között a betegség kifejlődéséhez vezethet. Hogyan alakul ki a fekély? A gyomor nyálkahártyája egyrészt az emésztéshez szükséges sósavat és pepszinenzimet, másrészt a gyomor belső falát védő nyálkás váladékot termeli. Ha valami oknál fogva (idegrendszeri, hormonmú- ködési, vérellátási zavar) a savkiválasztás megnövekedik vagy a nyálkatermelés lecsökken, azaz felbomlik az agresszív sósav és a védő nyálkás váladékok mennyiségének egyensúlya, kialakul a fekély. A megbetegedés legjellemzőbb tünete a gyomortáji fájdalom, amely leggyakrabban a betegség kiújulásakor, tavasszal és ősszel jelentkezik. A gyomorfekély általában jóllakott állapotban okoz fájdalmat, a nyombélfekélyre viszont az ún. „éhségfájdalom“, vagyis az étkezés után 3-4 órával fellépő fájdalom jellemző. Ezért gyakori az éjszakai fájdalom is, amely a beteget felébreszti és evésre kényszeríti, ami után a fájdalom megszűnik. Előfordul, hogy a fekélybetegség egyetlen tünete a hányás. Vannak betegek, akik csak nem jellemző emésztési zavarokra panaszkodnak. A fekélybetegség manapság jól gyógyítható. A kiújult fekély mindig kórházi gyógykezelést kíván. Legtöbbször a savelválasztást csökkentő, görcsoldó és nyugtató gyógyszerek, valamint megfelelő diéta alkalmazásakor a beteg panaszai néhány nap alatt mérséklődnek, de a fekély gyógyulásához legalább három hét szükséges. A fekélyes beteg számára különösen fontos a rendszeres életmód megtartása. A munka és a pihenés helyes aránya, a naponta legalább nyolc órai alvás, az étkezések utáni rövid pihenés, a szellemi nyugalom és a rendszeres testedzés gátolja a fekély kiúju- lását. Az étkezésben a ,.gyakran, keveset, rendszeresen“ elv érvényes. A beteg naponta 6-szor, 7- szer egyen, ha szükséges az éjszaka folyamán is. Ne fogyasszon túl darabos, nagyon forró vagy hideg ételeket. Az étrend kalória- és vitamindús legyen. Kerülni kell a túlzott fűszerezést és ízesítést (paprika, hagyma, fokhagyma, só, bors, ecet, mustár, kömény, babérlevél, fahéj stb.) Tilos a feketekávé és az alkohol fogyasztása. Mindkettő növeli a savtermelést. Gyomorégéskor a szódabikarbóna helyett- amely igaz, hogy rövid időn belül megkönnyebbülést ad, azonban a gyomorsav közömbösítése után a gyomor nyálkahártyáját újabb savkiválasztásra in- gerli - inkább a tej ajánlható. A zsírban sült, füstölt, ecettel tartósított húsokat ugyanúgy mellőzni kell, mint a felfúvó ételeket (káposzta, karalábé, kelt tészták, friss kenyér stb.). A zsírok közül ajánlatos a vaj, de tilos mindennemű égett, sült zsír, tepertő és szalonna fogyasztása. A fekélybetegnek tilos dohányoznia. A dohányzás következtében nő a gyomor savkiválasztása, s így a dohányzóknál a fekélybe- tegség több mint kétszer olyan gyakori, mint a nemdohányzóknál. DR. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1985. V. 31. Ľľ KOMMENTÁLJUK
