Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám, péntek

OJ szú 1985. V. 31. Nakaszone fogadta Jaromír Obzinát Jelentős tartalékok a kapcsolatok fejlesztésében (ČSTK) - Jaromír Obzinát, a szövetségi kormány elnökhe­lyettesét, a tudományos-műszaki fejlesztési és beruházási állami bi­zottság elnökét, aki néhánynapos munkalátogatáson Japánban tar­tózkodik, csütörtökön Tokióban fo­gadta Nakaszone Jaszuhiro ja­pán mininiszterelnök. A délutáni órákban Jaromir Obzina Abe Sin- taro külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket. A tárgyalásokon a csehszlovák -japán együttműködés eddigi eredményeiről, illetve a politikai, gazdsági és kulturális kapcsolatok fejlesztésének távlatairól volt szó. Mindkét fél síkraszállt e kapcsola­tok továbbfejlesztéséért. Rámutat­tak, hogy jelentős tartalékok van­nak mindenekelőtt a tudomány és a technika területén. Az eszme­cserén érintették az időszerű nemzetközi kérdéseket is. Ugyancsak csütörtökön találko­zott Jaromír Obzina Takeucsi Re- icsi államminiszterrel, a tudomá­nyos és műszaki hivatal főigazga­tójával, az atomenergia-bizottság elnökével. A szövetségi kormány alelnöke ugyancsak megbeszélést folytatott a japán ipari és kereske­delmi körök vezetőivel, majd inter­jút adott a Nihon Keizai Simbun cimű tokiói lapnak. Castro az Angolában tartózkodó kubai katonákról (ČSTK) - Fidel Castro, Kuba legfelsőbb vezetője kíséretében Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára az Ijfúság-szigeten levő egyik iskolába látogatott, ahol namíbiai diákok tanulnak. Castro ebből az alkalomból mondott be­szédében kijelentette, amíg az ENSZ BT Namíbiával kapcsola­tos, 435. számú határozata nem válik valóra, nem oldódhat meg Afrika déli részének problémája. Rámutatott továbbá, amíg nem történnek konkrét lépések a BT­határozat teljesítése irányában, Angolából nem vonják ki a kubai egységeket, amelyek a luandai kormány kérésére tartózkodnak ott. A kubai vezető hozzáfűzte, amennyiben a körülmények azt megkövetelik, Kuba kész újabb egységeket küldeni Angolába. Ez­zel összefüggésben emlékeztetett a havannai kormánynak az ango­lai békés rendezésre irányuló ja­vaslataira. Ezeket, mint ismeretes, az USA és Pretoria visszautasí­totta. IZRAEL Parlamenti vita a Libanon elleni invázió körülményeiről (ČSTK) - Az izraeli parlament szerdán elutasította négy ellenzé­ki párt - köztük a kommunista párt - javaslatát, hogy indítsanak hiva­talos vizsgálatot a három évvel ezelőtti Libanon elleni inváció kö­rülményeinek tisztázása céljából. A javaslatot a jobboldali Likud- tömb szavazataival vetették el, Si­mon Peresz kormányfő Munka­pártjának tartózkodása mellett. Az agresszió idején a Likud volt a kormányzó párt. A munkapártiak Todor Zsivkov a KNDK-ban (ČSTK) - Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB fő­titkára, az államtanács elnöke csütörtökön párt- és állami kül­döttség élén hivatalos baráti láto­gatásra a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságba érkezett. A lá­togatásra a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága és a KNDK Központi Népi Bizottsága hívta meg. A phenjani vezetőkkel Todor Zsivkov mindenekelőtt a két or­szág kapcsolatainak fejlesztéséről, illetve nemzetközi kérdésekről folytat eszmecserét. azért maradtak távol a szavazás­tól, mivel tartottak attól, hogy az megbontaná kapcsolatukat a Li- kuddal, amellyel együtt a kor­mányzó nagykoalíciót alkotják. A heves vita során olyan köve­telések is elhangzottak, hogy vizs­gálják ki Ariel Sáron jelenlegi ke­reskedelmi és ipari miniszter sze­repét, aki az invázió idején a had­ügyi tárca élén állt, s a legnagyobb felelősség őt terheli a libanoniak és a palesztinok ellen elkövetett mészárlásokért és az izraeli vesz­teségekért. xxx A Párizsban megjelenő Jeune Afrique hetilap Mobutu Sese Se- ko zairei államfő közelmúltban Iz­raelben tett látogatásával foglako­zik. Ennek során megállapodás született arról, hogy 200 izraeli tanácsadó utazik Zaire-ba, a had­sereg elit egységeinek újjászerve­zésére, a stratégiai jelentőségű Shaba tartományba. A lap meg­jegyzi, hogy a tanácsadókat a Mosszad izraeli titkosszolgálat vá­lasztotta ki, amely lényegében ellenőrzi az egész izraeli-zairei együttműködést. Salvadorban országszerte felvonulásokon, tüntetéseken követelik a politikai foglyok szabadonbocsátását, az „eltűnt“ személyek sorsának kivizsgálását, valamint az ún. halálbri­gádok felszámolását. A politikai foglyok és eltűnt személyek hozzátartozói által alakított bizottság a fő szervezője ezeknek a megmozdulásoknak. Salvadorban az utóbbi öt évben a kor­mánycsapatok és a halálbrigádok terrorjának több mint 50 ezren estek áldozatául. Képünkön: a salvadori elnöki palota előtti tüntetők. (Telefoto - ČSTK) Nézeteltérések a jordán-amerikai tárgyalásokon Husszein a tervezettnél korábban utazik haza (ČSTK) - Husszein jordániai király Ronald Reagan amerikai elnökkel Washingtonban szerdán folytatott tárgyalásainak egyik ve­zető témája volt azon nemzetközi konferenciának az összehívása, amely a közel-keleti helyzet békés rendezésével foglalkozna. Hussze­in javasolta, hogy a konferencia - amelyen részt vennének az ENSZ Biztonsági Tanácsának ál­landó tagjai - szolgáljon keretül Izrael és a jordán-palesztin közös küldöttség közti tárgyalásokhoz a Biztonsági Tanács 242. és 338. számú határozata alapján. Husz- szein kijelentette: a javaslatot a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet egyetértésével terjeszti elő. A PFSZ korábban elvetette mind­két határozatot, mivel az a palesz­tin kérdést menekültkérdésként kezelte és nem tett említést joguk­ról az önálló állam alapítására. A jordán-palesztin közös kül­döttség felállításának gondolata a februári Arafat-Husszein talál­kozón született, de ezt a haladó arab közvélemény és a palesztin mozgalom jelentős része is bírál­ta, rámutatva arra, hogy ez a PFSZ önállóságának elvetését jelenti. Az USA hűvösen reagált Husz- szein javaslatára. Ennek egyik oka az, hogy Washington szeretné ki­zárni a Szovjetuniót a közel-keleti rendezési folyamatból. A Jordánia és az USA közti ellentétek egyik megnyilvánulása az is, hogy Husszein király közöl­te: az eredeti programmal ellentét­ben megrövidíti USA-beli látoga­tását és már ma hazautazik. Nicaraguai-mexikói együttműködési program (ČSTK) - Managuában ülést tartott a nicaraguai-mexikói gaz­dasági vegyesbizottság. A tanács­kozáson aláírták a két ország gaz­dasági, kereskedelmi és műszaki együttműködési programját. En­nek keretében Mexikó igen kedve­ző feltételek között a következő három hónap folyamán 320 ezer barrel kőolajat szállít Nicaragu­ának. Megfigyelők a megállapodást nagyra értékelik abból a szem­pontból, hogy Mexikó kinyilvání­totta készségét: az amerikai em­bargó negatív kihatásainak enyhí­I INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE tése érdekében segítséget nyújt Nicaraguának. Az Általános Vámtarifa- és Ke­reskedelmi Egyezmény (GATT) képviselőinek genfi tanácskozását a Nicaragua ellen hozott amerikai embargóintézkedések miatti bírá­latok jellemezték. Orlando Sorol- zano nicaraguai külkereskedelmi miniszterhelyettes egyebek között rámutatott, az USA nem tudta meggyőzni a GATT képviselőit ar­ról, hogy Nicaragua fenyegetné az Egyesül Államokat. Hangsúlyozta: a washingtoni embargó sérti a GATT szabályait. Peter Murphy amerikai képviselő azt hangoztat­ta, a GATT-nak nincs joga beavat­koznia az USA Nicaraguával szemben folytatott politikájába. Craxi elutazott Moszkvából (ČSTK) - Bettino Craxi olasz kormányfő és a kíséretében levő Giulio Andreotti külügyminiszter tegnap befejezte szovjetunióbeli látogatását és elutazott Moszk­vából. A Seremetyevói repülőtéren az olasz politikusoktól elbúcsúzott Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első alel­nöke, külügyminiszter és további hivatalos személyiségek. FLÓRIAN SIWICKI hadseregtábor­nok, a Lengyel Népköztársaság nem­zetvédelmi minisztere szerdán befe­jezte hivatalos baráti látogatását a Bol­gár Népköztársaságban. Ugyanazon a napon fogadta öt Grisa Filipov a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a mi­nisztertanács elnöke. A TELEFON- ÉS TÁVÍRÓ-ÖSSZE- KÖTTETÉS, s a szovjet központi tele­vízió műsorainak továbbítása céljából szerdán a Szovjetunióban felbocsátot­ták a Molnyija 3 távösszeköttetési mes­terséges holdat. A SZOVJETUNIÓBAN tegnap fel­bocsátották a Kozmosz 1655 mester­séges holdat, amely a világűr további kutatásának céljait szolgálja. TÖBB MINT 90 EZER EMBER esett eddig áldozatul a tömeges megtorlá­soknak és a terrornak, amelyet a latin­amerikai diktatúrák alkalmaznak a de­mokratikus erők ellen az Egyesült Álla­mok támogatásával. Az áldozatok 70 százaléka fiatal. A CSEHSZLOVÁK kereskedelmi és iparkamara az NSZK-beli kereskedel­mi és iparkamarákkal együttműködés­ben május 28-a és 30-a között Hágen- ban és Kasselben megrendezte a megbeszélések napjait. Irak-lrán Ismét bombázták Teheránt (ČSTK) - Az iraki légierő ismét bombázta Teheránt, Tabrizt és más iráni városokat - közli az az iraki katonai közlemény, amely megállapítja, hogy az ország fegy­veres erői a Tigris folyótól keletre fekvő térségben és Bászra körze­tében támadásokat hajtottak vég­re az ellenfél állásai ellen. A közlemény szerint az iraki légierő a Perzsa-öbölben, Kharg iráni olajsziget közelében megtá­madott egy „nagy tengeri célpon­tot“. Hírügynökségek jelentése szerint az öbölben szerdán repü­lőgépek támadták meg a Norasia Rebecca nyugatnémet hajót. Az ÍRNA iráni hírügynökség kö­zölte, hogy az ország nehéztüzér­sége az utóbbi 24 órában iraki katonai állások és ipari objektu­mok ellen intézett támadásokat, elsősorban Bászra, Mandali, Kha- nakin és Zurbatia iraki városok térségében. Növekszik Kuba tekintélye Latin-Amerikában Az amerikai világlap, az Inter­national Herald Tribune szerző­je úgy látja: növekszik Kuba te­kintélye Latin-Amerikában. Idé­zünk cikkéből: A legfontosabb hír Havannából ezen a tavaszon az, hogy Kuba gyorsan kiemelkedik negyedszá­zados politikai és diplomáciai el­szigeteltségéből Latin-Ameriká­ban. Az Egyesült Államok éveken át dolgozott azon, hogy Kubát el­szigeteltségben tartsa, most azon­ban maga találja növekvő mérték­ben elidegenitve magát, mert a la- tin-amerikaiak meg vannak győ­ződve róla, hogy a reagani Fehér Ház nem törődik súlyos gazdasági válságukkal, viszont Fidel Castro igen. Az amerikai kormányzat mintha távolról sem ismerné fel, hogy hosszú távon mennyire ve­szélyben van az Egyesült Államok befolyása a térségben. Egyedül áprilisban a követke­zők történtek: ecuador jobbközép elnöke (mexikón kívül) az első választott latin-amerikai államfő volt, aki Castro hatalomátvétele óta Kubába látogatott. Kolumbia külügyminisztere Havannában járt, és levelet vitt magával kon­zervatív elnökétől. Uruguaynak a katonai diktatúrák után először választott új elnöke egy héttel hi­vatalba lépése után feloldotta a kereskedelmi tilalmat Kubával, és a diplomáciai kapcsolatok fel­újítását tervezi. Argentina javítja kapcsolatait Kubával, amelynek exporthiteleket nyújt. Másutt is mindinkább elfogad­ják Kubát, mégpedig nem a szocializmus iránti rokonszenv miatt, hanem azért, mert terjed az a hangulat, hogy Latin-Ameriká- nak kezébe kell vennie a saját sorsát. Castro természetesen mesterien bátorítja ezt a hangula­tot, és állásfoglalásai a nagy gaz­dasági válságról olyanok, mint egy nagy tekintélyű latin államférfié. Nem kétséges, hogy amikor Cast­ro beszél, a latin-amerikaiak odafi­gyelnek. Az amerikai politikacsi­nálók nem értették meg, hogy az adósság kérdése pénzügyiből ér­zelmi és politikai kérdéssé nőtt Latin-Amerikában. Kubának a térségbeli tekintélye azért növekszik folyamatosan, mert a legtöbb országban romlik a társadalmi-gazdasági helyzet, és úgy érzik, hogy az Egyesült Államok nem törődik velük. Bolívia máris szoros kapcsolatokat ápol Kubával. Peru jelezte hasonló szándékát. Brazíliában, a világ legeladósodottabb országában a képviselóház külügyi bizottsága arra szavazott, hogy helyre kell állítani a diplomáciai kapcsolato­kat Kubával. Természetesen nem a gazda­ság az egyetlen oka annak, hogy a latin-amerikaiak neheztelnek a Reagan-kormányzat által veze­tett Egyesült Államokra, és hogy a kubaiaknak sikerül a javukra fordítani ezt az irányzatot. Az Egyesült Államok Nicaragua elleni „titkos háborúja“ taszító hatású a latin-amerikai közvélemény nagy részére, amely amerikai ka­tonai beavatkozástól tart. Megle­het, hogy Reaganék Kubával és Nicaraguával kapcsolatos ideoló­giai megszállottsága eltakarta a kormányzat szeme elől a latin­amerikai valóság más elemeit. A Kubától való abszolút félelem megbénította az amerikai hivata­losok kezdeményezőkészségét. A holland rendőrség a múltban többször igazolta, hogy a tüntetések szétkergetése során semmiképp sem jellemzi őket a finomlelküség. Hogy mire képesek, azt a közelmúltban alkalmuk volt bebizonyítani. Képünkön: rendőrök brutális beavatkozása Utrechtben, a II. János Pál pápa konzervatív politikája ellen tiltakozókkal szemben. (Telefoto - ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents