Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1985-05-27 / 122. szám, hétfő
A szovjet-orosz irodalom egyik „legígéretesebb“ írója volt Jurij Trifonov, aki különösen utolsó regényével, a Hely és /dóvei, teljesítette ki igazán életművét, s ezzel jutott európai távlatokig. Súlyos köveket hordoz a hátán az önéletrajzát mesélő: „hegyvo- nulatnyi“ emlékeket és hangulatomégis élővé faragja őket. Kimerevedik a kép. gyermeki elképzelések fantazmagóriákká kövesednek, hitek, vágyak és titkok lázálma fellángolássá szelídül; a felnőtté válás a gyermekkor lassú agóniája. Mézédes a gyermekkor, magasratörő ábrándokkal. Szása Antyipov központi figurája mellett a többiek szinte eltörpülnek. Talán csak Rojtek, a szerkesztő, az undor és gyűlölet „mintapéldánya“, Kijanov meg Tyetye- rin, a rivalizáló „író-vetélytársak“, Ljovka Gorgyejev, a szenvedélyes sakkozó, a váltakozó hangulatú Minyon, s felesége, Lucienne, és nem utolsósorban Antyipov asz- szonya, Tánya emelkedik ki az átlagból. A többiek lényegében apró „epizód-lények“, s hamarosan eltűnnek szemünk elől, ellenben a meghatározók, a jelentősek valamilyen szállal kapcsolódnak Antyipovhoz; szellőssé és érdéTrifonov utolsó regénye kát, amelyeket „fundamentumként“ épít be tökéletesen kihegyezett történeteibe. Szása Antyipov emlékei, eszmélése, remények és csalódások közti hányódásai adják a regény igazi zamatát. A kamaszkorból épp csak kifutó fiú sebzettsége (apja valahol a háborúban eltűnt), harcai az „elburján- zó“ dillettantizmussal (maga is író, akitől mindenekelőtt olyan lelkesítő hangú, „hevítő“ novellákat kérnek, mint Szemjon Babajevszkij Az aranycsillag lovagja című regénye) felélik energiáit. A hely és idő ugyanaz: a gyermekkor reminiszcenciái, hangulatai édes szájízt hagynak maguk után. A csínyte- vések, bumfordiságok, alattomosságok megszépülnek az időben, és elvesztik akkori lényeges jegyeiket. Az idő anyagtalanná, ám késsé teszik az emberi kapcsolatokat, erkölcsi viszonylatokat, lelki rezdüléseket. A szovjet irodalom derékhadának életébe, vágyaiba elemi erővel szólt bele a történelem: a háború. Lehatolt a tudatalattiba, hogy megélt valóságként többszörös áttétellel újra felbukkanjon a művészi alkotásokban. Nos, Tri- fonovnál a háború, akár egy apokaliptikus kísértet, lényegében megmarad a háttérben. A borzalmas háború hanqjai közvetve hol felerősödnek, hol lehalkulnak. A látszólagos szenvtelenség mögött jelenvaló vagy jövőbeli emberi tragédiák egész sora húzódik meg. Evakuáció - ez a rettenetes szó dörög végig Moszkván, s ki tudja, hány ember pusztul bele. A megmaradottak életében viszont évtizedek múltán is megmarad a trauma. Trifonov mindemellett hűen érzékelteti és tükrözteti a háborúból fellélegző ország „kondszolidált“ hangyaszorgalmát. Az embereket az újjáépítés hatalmas tervei foglalkoztatják, az utcák, terek és bulvárok megtelnek optimizmust sugárzó fiatalokkal és felnőttekkel. Ezeken a lapokon a háború csupán múltbeli diszharmónia, kegyetlenül véres látomás. Álmok és a valóság momentumai mosódnak itt egybe. Antyipov nem tud szabadulni a mindennapok stresszhelyzetének bűvös köréből, ahol még az apró-cseprő dolgok is felnagyítódnak, s külön életet követelnek. A tárgyak is lényekké, fontos személyiséggé válnak. Környezetfelidéző módszere egyenesen lenyűgöző. A kubányi vidék arculatát Trifonov felsorolásszerű apró félmondatokkal festi le, s hangulatában némi szociográfiai és néprajzi ízt is vegyít. Ezt a „vegyülé- ket“ aztán még kiegészíti egyéni pillanatfelvételeivel Elégikus „fojtottságú“ a regény befejezése, de nem reménytvesz- tő. Híradás az öregedésről, a lassabban vagy gyorsabban bekövetkező elmúlásról; elmerülés a múltba, s büszke-dacos elfog- dása a kiismerhetetlen jövőnek. Mintegy sejtése önnön élete összeomlásának; hőse ötvenkét évét eleveníti fel; őt magát ötvenhat évesen szólítja el a halál így válik ezzel a művével immár teljessé a trifonovi életmű, s talán elég lesz ahhoz, hogy a Hely és idővel maradandó helyet biztosítson magának a szovjet-orosz Parnasszuson. KÖBÖLKÚTI JÓZSEF Barátkozunk (Könözsi István felvétele) Művészi könyvek - ritka könyvek Sokrétű könyvtári szolgáltatás Az utóbbi hónapokban számos helyen megkülönböztetett gondot fordítottak a jó könyv propagálására. A szokottnál jóval több könyvismertető előadás hangzott el, írókkal szerveztek beszélgetéseket, sok új olvasót nyertek meg a könyvtárakban. Dél-Szlovákia- szerte is a társadalmi szervezetek - főleg a CSEMADOK - különféle akciókat rendeztek a politikai, műszaki, mezőgazdasági és szépirodalmi könyvek népszerűsítésére. Hazánk felszabadulása 40. évfordulójának alkalmából nagy volt az érdeklődés a világháborúval kapcsolatos irodalom iránt. Régebben a könyvtárakban főleg szépirodalmat találtunk. A tu- dományos-műszaki fejlődéssel párhuzamosan jelentősen megváltozott a könyvállomány összetétele. Manapság egy jelentősebb a politikai, a tudományos és az ismeretterjesztő irodalom „képviselőinek“ száma egy-egy népkönyvtárban. Szencen (Senec), a városka főterén álló rangos művelődési otthonban egész sor helyiség a könyvek birodalma. A nagyablakos, világos szobákban több mint 40 ezer könyv sorakozik a polcokon. Sok ez, vagy kevés? Nehéz megmondani. Szene vegyes lakosságú város, ennek megfelelő a könyvállomány összetétele. Emellett még cseh és orosz nyelvű köteteket is találhatunk. A könyvtárban mintegy 2000 a politikai témájú könyvek száma, 483 a mezőgazdasági, 580 a műszaki és közel 3000 a különböző társadalomtudományi kiadvány. Gazdag a gyermekirodalom, amelyből 12 650 kötet van a könyvtárban. A 1788 olvasó tavaly mintegy 60 ezer könyvet kölcsönzött. A könyvtár vezetője, Anna Lis- kovská, s az ott dolgozók: Zuzka Ležáková, Jarmila Májová és Polák Margit. Valamennyien jól képzett, felkészült könyvtárosok. Ez nagyon lényeges, mert hiába roskadoznak a polcok a kötetektől, ha a könyvvel dolgozók nem készségesek és nem hozzáértők. Sokat jelent a gyakorlat, az olvasók ízlésének az ismerete. Polák Margit például már két évtizede a könyvtár dolgozója, s mind a gyermekek, mind a felnőttek bizalommal fordulhatnak hozzá. A legrégibb olvasók is elfogadják tanácsát és nem csalatkoznak. Korszerű a könyvtár, de nem mind arany, ami fénylik. Már most is túlzsúfolt, s nem tudni mi lesz később, hiszen évente 40 ezer koronáért vásárolhatnak könyvet. A helyiségek kissé ridegek, bizony az elmúlt cudar télidőben sokszor fáztak az itt dolgozók. Szencen gimnázium is van, ahová nemcsak a város diákjai járnak, hanem a környék serdülői is, akik szintén ellátogatnak a könyvtárba és keresik a tanuláshoz szükséges irodalmat. Ez külön gondot okoz a könyvtár dolgozóinak. A keresett irodalom beszerzése nem minden esetben oldható meg. Természetesen a környékbeli falusi olvasók is gyakran veszik igénybe a vidék leggazdagabb könyvtárát. Az utóbbi három esztendőben 189 irodalomnépszerűsítő összejövetelt tartottak, rendszerint színvonalas műsorral együtt. A könyvkiállítások is rendszeresek. A Baráti kézfogás című verseny iránt nagy az érdeklődés a körzet könyvtárosai között. Részt vesznek a két évvel ezelőtt indított versenyben, amelyet a februári győzelem 35. és a felszabadulás 40. évfordulójának jegyében rendeztek. A két évig tartó sorozatban jó eredményt értek el a szenciek. Az akciókat azért is szervezik, nagy gonddal, mert az egyik legfontosabb céljuk az öt évvel ezelőtt kapott Példás könyvtár cím megőrzése. TÓTH DEZSŐ Azt hihetné az ember, nogy egy, hanglemezek és zeneművek kiadásával foglalkozó intézmény - a Supraphon - nem gazdagíthatja kínálatát a sokak szemében különlegesnek számító bibliofil kiadványokkal. Nemcsak magának a „gyártmánynak“ a különlegessége, hanem a vásárlók feltételezett igényeinek kérdésessége is bizonytalanná teheti az efféle tevékenységet. Tény, hogy a világban az utolsó évtizedben tovább nőtt azoknak a könyvvásárlóknak a száma, akik a különleges, a szép, az egyedi könyveket keresik. Lehetnek azok grafikai lapok, kézzel kötött könyvek, minikönyvek, szitanyomatos albumok vagy régi ritka könyvek hasonmás (fakszimile), illetve újra nyomott (reprint) kiadásai. így nem véletlen, hogy a Supraphon vállalat, felismerve az igényeket, néhány éve Lyra Pragensis címmel két sorozatot ad ki. Az egyikben az idén a felszabadulás 40. évfordulójának a tiszteletére többek között Vítézslav Nezval versei jelennek meg. A bibliofil sorozatban pedig minikönyvekkel lepi meg vásárlóit. Ezek bőrkötéseit idősebb és fiatalabb művészek készítik. Szinte már természetes, hogy az effajta sorozatok iránt érdeklőTáj- és népismeret a reformkorban Olvasók a szenei könyvtárban (A szerző felvétele) A XIX. század első felében kibontakozott nagyarányú táj- és népismereti kutatás számos érdekes és ma is forrásértékű leírást eredményezett. E leírások nagy része ma már nemcsak a nagyközönség, de a szakemberek számára is hozzáférhetetlen, ezért széles körben számíthat érdeklő-* désre a belőlük készült válogatás, amely a Magyar tájak néprajzi felfedezői címmel jelent meg A magyar néprajz klasszikusai sorozatban. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1985) A nagyrészt 1825-1850 között napvilágot látott munkákat Paládi- Kovács Attila válogatta és szerkesztette egy kötetté. A válogatásnál első helyen a területi szempont érvényesült, így hozzávetőleg egyenlő terjedelmű dolgozatokat olvashatunk az akkori Magyarország nagy tájairól (Dunántúl és Kisalföld, Alföld, Erdély), de a kötetben az akkori országhatáron kívül élt magyar csoportokról készült leírások is szerepelnek. Tematikai szempontból az átfogó, a népélet több területét felölelő írások részesültek előnyben. Paládi-Ko- vács Attila a kötethez írt bevezető tanulmányában összefoglalja a reformkori táj- és népismeret kutatástörténetét, honismereti irodalmát, valamint rövid életrajzok formájában megismerteti az olvasót a kötetben szereplő dolgozatok szerzőivel. A kötet hat, Szlovákia magyarlakta tájait is érintő leírást tartalmaz. A komáromi (Komárno) származású tanító és lelkész, Holéczy Mihály (1795-1838) több helytörténeti vonatkozású munkája közül a kötetben Az Aranykert kapott helyet, amely Csallóköz leírását tartalmazza. A kor kitűnő palóckutatójától, Szeder Fábiántói (1784-1859) két dolgozatot olvashatunk A palócok és a Palócokról címmel. Az elsősorban irodalmi téren működő Balogh Sámuel (1796-1867) a Rövid rajzolatja a parasztlakodalomnak Gömör- ben című leírásával kapott helyet a kötetben. A rozsnyói (Rožňava) származású Hojlók Imre (1796-1871) Észrevételek a gö- möri barkók szójárásáról című úttörő jellegű munkájával szerepel, ami egyben az első önálló tudományos közlemény is e magyar népcsoportról. A Nyitra (Nitra) környékéről származó Májer István (1813-1893) muzslai (Mužla) lelkészkedése kapcsán írta a Muzslai köznép Esztergom vármegyében című dolgozatát. A Zobor- vidéki magyar népcsoport első jelentős kutatójától, az ugyancsak Nyitra környéki születésű Kele- csényi Józsefié1 (1815-?) a Nyitrai népszokások című dolgozatot olvashatjuk a kötetben. E válogatásban szereplő dolgozatok megmaradtak a tényközlés, a jelenségek leírása szintjén; gyakran patetikus hangvételűek, de adataik nagy része ma is megbízható forrás, összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kötet kitűnő keresztmetszetét nyújtja a népcsoportok kutatása kezdeteinek, így egyszerre szolgálja a tudományos kutatás és a tudományos ismeretterjesztés céljait is. FEHÉRVÁRY MAGDA dők száma általában nagyobb, mint a megjelenő könyvek példányszáma. Éppen ez a vonzó: az egyediség, a ritkaság, és természetesen az olykor kézzel készített külső. Alaptalan vád lenne, hogy az ilyen könyveket kereső olvasót nem érdekli a tartalom. Az eredeti illusztrációk, grafikai lapok mellett a könyvek tartalma is értékes irodalom. A Nezval-köteten kívül Peter Skarlant Prágáról írt költeményei, IV. Károly önéletrajza, Scsipacsov és Ahmatova versei, Pausztovszkij lírai novellái bizonyítják ezt az állítást. A könyvgyűjtők külön csoportját alkotják a minikönyvek barátai. Érdekes, hogy a miniformátum ugyanazt kínálja tartalomban, mint a nagyobb méretű könyvek. Ehhez viszont már kevés a hagyományos technika, kétségtelen, hogy modern nyomdaipar nélkül ezek aligha születnének meg. Amikor valaki ezekről a könyvekről gondolkodik, vagy a vásárlást fontolgatja, bizony pénztárcájára is vetnie kell egy pillantást. Nem a minikönyvek, hanem a grafikai lapok és a bibliofil kiadványként készülő nagyobb méretű albumok ára magas. Mégis, aki a szép könyvet keresi, vagy igazán maradandó értéket szeretne ajándékozni, nem sokat teketóriázik. (d-n) Uj könyv Hana Doskočilová - Zdenék Miler A vakond a hetedik mennyországban Ismét kedves ajándékkal örvendeztette meg a Madách Kiadó a legkisebb olvasóit. A bumfordi vakond újabb kalandjait, tanulságos történeteit Cséfalvay Eszter tolmácsolta magyar nyelven. Az aprócska állat ezúttal egy város lakóival, tárgyaival ismerkedik meg. Egyszer még léggömbként is röpköd, felhőkig ér. Ott pedig madarak, csillagok, égi testek lesznek a barátai. A kötet másik meséjében pedig a tavasz, a föld kincsei, a tolvaj szarka, a hold és a csillagok szegődnek társul a kis vakond mellé. Bizonyára a nyári szabadság, az iskolai szünidő alatt sok szülő, illetve olvasni tudó gyerek veszi majd kezébe ezt a kedves mesekönyvet. Csak reménykedni lehet, hogy Zdenék Miler kissé megújult vakondoka továbbra is a gyerekek kedvence marad. ÚJ SZÚ 4 1985. V. 27.
