Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám, szombat

Cérnák és fonalak tonnaszám Látogatóban egy kitüntetett vállalatnál Újsághír: A bratislavai Nemzetközi Nőnap Vállalatnak átadták a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa vörös zászlaját a múlt évben elért kiváló gazdasági eredményekért. A hagyományok méltó folytatói Nyolcvanöt évvel ezelőtt kezdő­dött meg a termelés az egykori cérnagyárban. A több mint 600 dolgozó túlnyomórészt fehér és fekete cérnát készített. Az első világháború után egyre erősödött az üzemben a munkásmozgalom, megalapították a pártszervezetet, s ez volt a városban az egyedüli olyan munkahely, ahol a szak- szervezetek közül csak a Vörös Szakszervezetek működtek. A fel- szabadulás után a forradalmi ha­gyományokra alapozva és kihasz­nálva a dolgozók munkakezdemé­nyezését, nagy léptekkel haladt előre az üzem fejlesztése.-A szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalási mozga­lom igen eredményes vállalatunk­nál - mondotta Anna Dudová, az üzemi pártbizottság elnöke. - 1962-ben a szlovákiai textilipari vállalatok közül elsőként az egyik sikeres kollektívánk megszerezte a szocialista munkabrigád címet. A műhelyek és részlegek közti versengés és a kötelezettségvál­1 millió 300 ezer korona hasznot hoztak a megvalósított ötletek, ör­vendetes, hogy 12 nőt is találunk az újítók között. Ez azért is emlí­tésre méltó, mert korábban ide­genkedtek ettől a tevékenységtől.- Tavaly termékeink 16 száza­lékát sorolták az első minőségi osztályba - mondotta az igazgató. - Idén a 20 százalékos arányt tűztük ki célul, s bízunk benne, sikerül elérnünk. A fogyasztók elégedettségéért Fontos feladataik között szere­pel tehát a termékek minőségének javítása: vonatkozik ez a már gyártott cérnafajtákra éppúgy, mint a jelenleg fejlesztettekre, me­lyeknél a jobb használati tulajdon­ságra törekednek. Elsősorban a Tebex cérna minőségét javítják, ezzel ugyanis eddig importált ter­méket tudnának pótolni. A pamut­fonalakat, a pamut-múszálkeveré- keket, melyeket a kötőipar számá­ra készítenek, úgy kell korszerűsí­teniük, hogy az ezekből készült termékek kielégítsék a vásárlók igényeit. A 01 -es üzemben dolgozik az SZNF 30. évfordulója szocialista munkabrigád, melynek tagjai kiváló eredményeket érnek el ÚJ szú 1985. V. 25. lalások megvalósítása elősegíti a tervfeladatok rendszeres teljesí­tését. Ebben nagy része van a vál­lalat 55 szocialista munkabrigád­jának. De megemlíthetjük a szo­cialista munka úttörőinek mozgal­mát is. Elsőként Kiss Erzsébet teljesítette a 7. ötéves tervidőszak feladatait, még a múlt év májusá­ban, s azóta 17-en dicsekedhet­nek ugyanezzel.- Fonaltermelésünket közel há­romszorosára növeltük, cérnából pedig két és félszer gyártunk töb­bet, mint a múltban, - folytatta a vállalat eredményességét tükrö­ző felsorolást Ján Prelec mérnök, igazgató. - Varrócérnákból mi gyártjuk a hazánkban előállított mennyiség felét, néhány fajtának pedig mi vagyunk az egyedüli gyártói. Mindig újat, jobbat Napjainkban fokozott igényeket kell kielégíteniük a cérnagyártók­nak, hisz a nagy teljesítményű ipari varrógépeken csupán jó mi­nőségű szál használható. Egyre jobb használati tulajdonságú cér­nát és fonalat kell gyártaniuk. Ezért is szentelnek fokozott figyel­met a tudományos-műszaki fej­lesztésnek, az innovációnak. Szé­leskörűen alkalmazzák a kutatás legújabb eredményeit, melyeket saját intézetükben vagy az együtt­működés keretében érnek el. El­sősorban a KGST-országok ha­sonló üzemeivel működnek együtt a gyártmányfejlesztésben. Szov­jet, magyar, román, bolgár és NDK-beli vállalatokkal van jó kap­csolatuk. Jelenleg egy osztrák céggel készítik elő az együttműkö­dési szerződést; ez lesz az első, melyet tőkés állam vállalatával kötnek meg. Egyébként a világ különböző részeibe, összesen 16 államba exportálják termékeik egy részét.- A komplex racionalizációs bri­gádok tevékenysége is igen hasz­nos - mondotta Jozefína Krajőovi- čová, az üzemi szakszervezeti bi­zottság elnöke. Például nekik kö­szönhetik a fogyasztók a keresett Lúč fonalat. Az újítók mozgalma is gyökeret vert a vállalatnál. Tavaly Az utóbbi időben üzleteinkben nagyobb a választék varró- és hímzőfonalakból, de a kézimunká­zok joggal vetik fel a kérdést: miért nem kapható a gyártott színek egész skálája. A vállalat a keres­kedelemre hárítja a felelősséget: ők olyan és annyi fonalat, cérnát adnak, amennyit megrendelnek. A kereskedelem viszont azzal in­dokolja a színek hiányát, hogy lehetetlen egy-egy üzletben a tel­jes választékot kínálni.- Ezért szeretnénk mintaboltot nyitni, ahol minden termékünk kapható volna - magyarázta az igazgató. - Javasoltuk az Otex vállalatnak, hogy a gyár közelében lévő boltjukat szakosítsák a mi gyártmányainkra, de sajnos nem támogatták kezdeményezésünket. A vállalat vezetői további terve­ikről szólva elmondották, hogy be akarják vezetni a brigádrendszerű javadalmazást. A szervezési fel­adatokon kívül komoly munka vár a vezetőkre és a dolgozókra egy­aránt, mivel az egyik üzemet mint­egy 250 millió korona ráfordítással felújítják. Dunaszerdahelyen (Du­najská Streda) megkezdik egy új részleg építését, amely bizonyára vonzó munkahely lesz a környék lányai és asszonyai számára. „Leküzdjük az akadályokat és elérjük a kitűzött célokat“ A CSKP IX. kongresszusára emlékezve Kiss Erzsébet elsőként teljesítette a 7. ötéves tervidőszak feladatait (Katarína Bahurinská felvételei) Milyen a gyár vonzóereje? A munkaerő kérdésével kap­csolatban a vállalat vezetői megje­gyezték, hogy bár a korszerű ter­mékeket sokan ismerik, mégis ne­héz megváltoztatni azt a nézetet, hogy itt nehéz munkát végeznek.- Nem állítom azt, hogy nincs szükség a becsületes helytállásra, de a korszerű gépekkel ma már egészen más a termelés, mint va­lamikor - magyarázta ezzel kap­csolatban Jozefína Krajčovičová. A nők aránya 73-74 százalékos a vállalatnál. Ez a tény meghatá­rozza a viszonylag magas munka­erő vándorlást, amelyet idén 16 százalékra szeretnének csökken­teni. A dolgozók stabilizálása ér­dekében több tényezőt kell szem előtt tartaniuk a vállalat vezetői­nek.- A munkahelyi környezet javí­tására fokozott figyelmet fordítunk - mondotta az igazgató. - A zajár­talmat teljes mértékben nem tud­juk kiküszöbölni, mivel a legkor­szerűbb gépek sem működnek csendesen. Viszont a por miatt veszélyeztetett munkahelyen már csak két dolgozónk dolgozik. A gyermekgondozási szabad­ságról visszatérő anyáknak is igyekeznek segíteni. Igaz, nem minden esetben oldható meg, hogy csupán délelőtti műszakra járjanak, mert a gépek kihasznált­sága miatt ez nem volna kifizetődő a vállalatnak. Bölcsődében, óvo­dában viszont valamennyi dolgozó gyermekét elhelyezik, ha ezt igénylik. A bejárók munkásszálló­ban lakhatnak. Több lakásra lenne szükségük, a jelenlegi ötéves terv­időszakban mindössze 40 lakást utalhattak ki, s ez bizony a kérel­mezők számához képest kevés. Az idén is eredményes munka folyik a Nemzetközi Nőnap Válla­latnál. Az első negyedévi mutató­kat nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták, úgy tervezik, hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó esz­tendejében túlteljesítik feladatai­kat. Előreláthatólag az öt év alatt 226 tonnával több fonalat, 26 ton­nával több cérnát gyártanak a ter­vezettnél. November végéig ele­get akarnak tenni árutermelési ter­vüknek. A közelmúltban kapott elismerés bizonyára további jó munkára serkenti a dolgozókat. DEÁK TERÉZ PRÁGAI MŰEMLÉKEK (ČSTK) - A prágai műemlékek, amelyek visszatükrözik és reprezentál­ják a cseh nemzetnek és kultúrájának az évezredes fejlődését, európai vi­szonylatban is nagy értéket képvisel­nek. A műemlékek állami jegyzéke Prága területén 1966 objektumot tart számon, ebből 20 maximális mérték­ben védett. A történelmi városközpont­ban műemlékvédelmi körzetet hoztak létre. Az említett listán több mint 10 ezer Prágában található műtárgy sze­repel. Az épületek közül 574 a forradalmi és munkásmozgalom történetével kap­csolatos, 105 nagy műemléki értéket képviselő palota, több mint 107 pedig egyházi építmény. 1945 után megkezdődött a háború által megrongált műemlékek felújítása; közéjük tartozott az Óvárosháza és mellette levő téren álló kiégett épüle­tek. Ezt követte a Nemzeti írásbeliség Emlékhelyének a Karoliumnak és a Betlehemi kápolnának, majd a mai Lenin Múzeum és a Klement Gottwald Múzeum épületének, valamint a bfev- novi A Gesztenyéhez címzett vendég­lőnek a felújítása. Archeológiái kutatá­sok kezdődtek a várban, felújították a Lorettói kápolnát és a Martinický- palotát a Szent György-kolostort pedig átalakították a Nemzeti Galéria céljai­ra. A felújítás után újra átadott Nemzeti Színház a főváros büszkesége lett. Megkezdték a Tyl Színház felújítását is, továbbá a Smetana rakpart javítási munkálatait is. Más műemlék épületek­re is sor kerül. A szocialista államnak a prágai műemlékekről való gondosko­dását bizonyítja az, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban erre a célra 1 milliárd 98 millió, a jelenlegi ötéves tervidőszak első három évében pedig 1 milliárd 226 millió koronát fordított. A KÖZELMÚLTBAN ünnepel­tük meg a fasizmus felett aratott győzelem és hazánk felszabadítá­sának negyvenedik évfordulóját. Emlékeztünk és értékeltünk. Tisz­telettel hajtottunk fejet a fasizmus áldozatainak emléke előtt, felidéz­tük a győzelem utáni éveket, politi­kai, gazdasági és társadalmi éle­tünk sorsfordulóit. Büszkék vol­tunk a szocializmus építésében elért eredményekre, de nem titkol­tuk tévedéseinket sem. Vizsgáló­dásainkban, elemzéseinkben vissza-visszatérünk jelenkori tör­ténelmünk legkiemelkedőbb ese­ményeihez. Azokhoz, amelyek le­hetővé tették, hogy történelmileg rövid idő alatt megkezdhettük a fejlett szocialista társadalom építését. Munkásosztályunk harca a jobb jövőért nem a felszabadulás után kezdődött, hanem még az első világháborút követő években, kü­lönösen 1921 májusában, amikor megalakult Csehszlovákia Kom­munista Pártja. Harcuk a politikai hatalomért csak 1948 februárjá­ban ért véget. A hatalomátvétel után a CSKP Központi Bizottsága kidolgozta az ország szocialista gazdasági és társadalmi fejlődé­sének távlati tervét, amelyet a párt IX. kongresszusa elé akart ter­jeszteni. A februári sorsdöntő na­pok általános lelkesedése és az egyre súlyosbodó hidegháborús nemzetközi helyzet arra ösztönöz­te a Központi Bizottságot, hogy nyílt levélben ismertesse meg a dolgozókkal a tervezetet. Fel­szólította a tagságot, hogy mond­jon véleményt és adja be a konkrét kiegészítő javaslatait, (gy vált a szocialista gazdasági és társa­dalmi fejlődés irányvonalának megfogalmazása az egész párt­tagság ügyévé. De nemcsak a kommunistáké. A Központi Bi­zottság levele hatalmas mozgal­mat indított el, amelybe bekacso­lódtak a párton kívüli munkások és az értelmiség legjobbjai. EZT AZ ÁLTALÁNOS LELKE­SEDÉST összegezte Klement Gottwald a CSKP 1949. május 25-29-e között megtartott IX. kongresszusán. „Leküzdjük az akadályokat, elérjük a kitűzött cé­lokat“ - jelentette ki a küldöttek és a világ kommunista pártjainak képviselői előtt. Értékelte a CSKP VIII. kongresszusa óta elért politi­kai, gazdasági és kulturális ered­ményeket. Deklarálta a munkás- osztály februári politikai győzel­mét, azt a győzelmet, amely lehe­tővé tette, hogy Csehszlovákia né­peinek történetében először a dol­gozók többségének érdekei irá­nyítsák a politikai, gazdasági és kulturális fejlődést. „Ne szédül­jünk meg az eredményektől, de a nehézségek közepette se ve­szítsük el a fejünket“ - figyelmez­tette Klement Gottwald a szocia­lista haladásért dolgozni akarókat. Beszámolójában a gazdasági és társadalmi fejlődésünk irányvona­lának ismertetése után 10 pontban foglalta össze a legközelebbi és legsürgősebb teendőket. Nevezetesen: teljesíteni kell az ötéves terv minden mutatóját, s a mennyiség betartása mellett javítani kell a termelés minőségét, mert csakis az teszi lehetővé, hogy - a kapitalizmussal ellentét­ben - a termelés növekedése emelje a munkásosztály életszín­vonalát. Meg kell szilárdítani gaz­daságunk szocialista szektorát, korlátozni kell a kapitalista terme­lés maradványait. Meg kell nyerni a szocializmus számára a falusi lakosságot. Támogatni kell a kis- és középparasztságot. Jól műkö­dő állami gazdaságokat és föld­műves-szövetkezeteket kell léte­síteni, s ezek eredményeivel kell megnyerni a még tétovázó föld­műveseket. Meg kell erősíteni né­pi demokratikus államunk állami apparátusát is, hogy képes legyen az előtte álló igényes feladatok teljesítésére. Széles körű ideoló­giai munkát kell végezni ország­szerte, de már saját értelmisé­günkre támaszkodva. Olyan értel­miségiekre van szükségünk, akik ismerik a munkásosztályt, mert belőle származnak és kötődnek hozzá. Iskoláink legyenek a szocializmus nevelő intézményei, olyan fiatalokat neveljenek, akik hűséggel, becsülettel dolgoz­nak szocialista hazájukért. A meg­újult Nemzeti Front a szocializmus felé vezető úton is a városi és a falusi dolgozók szövetségének képviselője, s így a dolgozó nép többségének az akaratát fejezi ki és valósítja meg. Küzd a reakció ellen és szinte válaszfalat emel közte és a dolgozók nagy tábora között. Nem szabad elfeledni - hangsúlyozta Klement Gottwald -, hogy a szocializmus felé vezető út a Februári Győzelem után is az osztályharc útja. Mindnyájan tud­juk, hogy céljainkat csak békében valósíthatjuk meg, s ezért az új Csehszlovákia bel- és külpolitiká­jának alapállása a béke és az állami szuverenitás megőrzése a Szovjetunió által vezetett népi demokratikus államok táborán be­lül. Végül felhívta a párttagok fi­gyelmét, hogy „mint a szemük fé­nyét“ őrizzék a CSKP egységét és cselekvőképességét, mert a párt a munkásosztály egységének és vezető szerepének biztosítéka. A IX. KONGRESSZUS másik jelentős beszámolója a cseh és a szlovák nép viszonyának, a nemzeti kérdéssel kapcsolatos problémáknak a megoldásával foglalkozott. A kongresszus úgy vélte, hogy a nemzeti kérdés poli­tikai vonatkozásait már megoldot­ták a Május 9-i Alkotmány megfelelő törvénycikkelyeiben, s ezért csak a szlovák nemzeti kérdés közgazdasági problémáit elemezték és oldották meg. A két államalkotó nemzet közötti egyen­lőtlenség ugyanis a legszembetű­nőbben Szlovákia gazdasági el­maradottságában mutatkozott meg. A kongresszus hangsúlyoz­ta, hogy Szlovákia iparosítása a Csehszlovák Köztársaság szo­cialista fejlődésének szerves ré­sze. A szocialista iparosítást nem a jövedelemszerzés jellemzi. Célja a termelőerők fejlesztése, az ipar és a mezőgazdaság közötti helyes arány megteremtése. Alapja a tervszerűség és a társadalmi ésszerűség. A szocialista iparpoli­tika alapján létesített üzemek célja a nyílt és burkolt munkanélküliség felszámolása, az ipari munkásság életszínvonalának emelése. A IX. kongresszus kiemelte, hogy a szlovákiai ipari üzemek létesíté­sénél a helyi természeti adottsá­gokból kell kiindulni, s így nem szabad arra törekedni, hogy a két országrésznek egyforma ipari struktúrája legyen. Szlovákia ás­ványi kincsei nem voltak elegen­dők a szocialista nagyipar kialakí­tásához és működtetéséhez. Ab­ban is a Szovjetunió sietett a se­gítségünkre. Szlovákia szocialista iparosítá­sa, amely a IX. kongresszus irány­elvei alapján valósult meg, meg­változtatta az ország szociális és osztálystruktúráját, s megterem­tette a nemzeti és nemzetiségi kérdés politikai megoldásának gazdasági alapjait. A IX. kongresszus megvitatta a szocialista kultúra megteremté­sének problémáját is. Elemezte a szocialista tudat, az alakulóban lévő új iskolarendszer, az űj tudo­mányos és művészeti élet lénye­gét, küldetését, és megjelölte he­lyüket és feladataikat a szocialista társadalomban. A cseh és szlovák nép haladó kulturális örökségét a kulturális forradalom részének tekintette, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség alap­jának. A CSKP IX. KONGRESSZU­SÁNAK határozatai és irányelvei időállóknak bizonyultak. A Szov­jetunióval és a többi szocializmust építő országgal való szoros ideo­lógiai és gazdasági együttműkö­désünk és az internacionalizmus alapján történő nemzetközi mun­kamegosztásba való bekapcsoló­dásunk jelentősen hozzájárult a szocializmus kiépítéséhez Csehszlovákiában. Dr. VADKERTY KATALIN kandidátus

Next

/
Thumbnails
Contents