Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-21 / 117. szám, kedd

Levelezőink írják Egészségünk szolgálatában Legnagyobb kincsünk az egészség. Ezt tartotta szem előtt a Vöröskereszt ipolybalogi (Ba­log nad Ipľom) helyi szervezete is, amikor idei tervében az önkéntes véradók toborzását tűzte ki fő cé­lul. örvendetes, hogy a szervezet taglétszáma nyolccal bővült és tíz új önkéntes véradót nyertek meg. Már az első negyedévben a Nép­egészség folyóiratra újabb öt előfi­zetőt toboroztak, száz órát dolgoz­tak társadalmi munkában és két önkéntes egészségügyi nővért küldtek továbbképzésre. A Vörös- kereszt a község legtevékenyebb tömegszervezetei közé tartozik. Illés József Sikeres szervezet Az élet minden területén ered­ményes tevékenységet fejt ki a lo­sonci (Lučenec) járásban a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövetség. A 259 alapszervezet tagjai széles körű felvilágosító, ismeretterjesztő munkát végeznek, élen járnak a szocialista munkaversenyben, a munkakezdeményezés fellendí­tésében, a kötelezettségvállalások és tervfeladatok teljesítésében. Népszerűsítik, következetesen al­kalmazzák a haladó szovjet mun­kamódszereket. A járásban hu­szonnégy csehszlovák-szovjet barátság kollektíva dolgozik és to­vábbi harminc munkabrigád ver­senyez a cím elnyeréséért. Szá­mos helyen vállalták, hogy a Szovjetunióba irányuló idei ex­portfeladataikat már december elején, illetve közepéig teljesítik. Kanizsa István Jubiláló testület A Nagyzellői (Veľké Zlievce) Helyi Nemzeti Bizottság polgári ügyek testü- lete a idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. Az elmúlt évtized alatt a hattagú testület Alena Teplanová elnök irányításával sokat tett a polgári szertartások népszerűsítéséért. A szép és emlékezetes névadó ünnepsége­ket. a szikra- és pioníravatásokat, a munka- és életjubileumokat, az arany- és ezüstlakodalmakat, mind­mind megörökítette a testület króniká­ja. Bodzsár Gyula A Nyitrai (Nitra) Mélyhűtő Vállalatnál megkezdték az idei spenóttermés feldolgozását. Naponta hűst tonnát csomagolnak és fagyasztanak. A tavaszi idényben 450 tonnát terveznek feldolgozni, ebből 300 tonnát exportra, 150 tonnát pedig hazai piacra szállítanak. A felvételen Valéria Gubová és Helena Kostelníková a spenót automata töltőiénél. Pavol Matis felvétele A tizenhat tagú brigád A bratislavai Figaro Vállalat mártogatójában az OK gépsor mellett tizenhat tagú szocialista munkabrigád dolgozik. Csokolá­déba mártogatják a Burko, Imko és Rumko rudacskákat, a Gerbera és Verona desszerteket. A brigád munkáját 1978 óta Mária Vandová gépész irányítja. Tevékenységé­vel felettesei nagyon elégedettek. Különösen rend- és tisztaságsze- retetéért becsülik. Közvetlen mun­A legfőbb feladat A Slovnaft vajáni (Vojany) üze­mében az idei év első négy hó­napjában elért eredmények meg­győzően bizonyítják a dolgozók felelősségteljes hozzáállását a tervfeladatok teljesítéséhez. A kemény téli hónapok okozta ne­hézségek ellenére sikerült a terv döntő feladatait teljesíteni. Az árutermelési tervnek 100,4 százalékra tettek eleget, a bruttó termelési érték 100f1 százalékos lett. A nyersanyagok hasznosulá­sa tonnánként 10 koronával volt hatékonyabb. A felsorolt adatok azt bizonyít­ják, hogy az üzem dolgozói a terv teljesítését tartják legfőbb felada­tuknak. _ , Emil Chudy Szárzúzókat gyártanak Sokrétű szolgáltatásokat nyúj­tanak a mezőgazdasági üzemek­nek a Hurbanovoi Gép- és Traktor­állomás szakemberei. Az üzem mintegy 300 dolgozója évente mintegy 57 millió korona értékű munkát végez el. A gép- és traktor­állomások közötti munkamegosz­tás keretében országos viszony­latban itt végzik az adagolópum­pák, önindítók, alternátorok és di­namók felújítását. Foglalkoznak továbbá a növénytermesztésben és az állattenyésztésben haszná­latos gépek és berendezések kar­bantartásával, az utóbbi években pedig a mezőgazdasági üzemek­nek meleg vizet szolgáltató nap- kollektorok szerelésével is. A KGST-országok közös Agro- mas-programjának keretében az elmúlt évben kezdték meg Hurba- novóban a szárzúzók gyártását. Ennek a hasznos berendezésnek a mintapéldányát bemutatták már a szakembereknek a moszkvai és a bulgáriai mezőgazdasági kiállí­táson, valamint Litomeŕicében, ahol aranyérmet kaptak és a nyit­rai (Nitra) Agrokomplex kiállításon is. Az erőgéppel vontatott és haj­tott szárzúzók jól felhasználhatók szőlővenyigék és gyümölcsfaágak, szükség esetén pedig kukorica- és napraforgószár és különféle zöld­ségmaradványok, mint például paprikaszár zúzására is. A kellő­képpen feldolgozott növénymarad­ványok egyrészt kiváló energiahor­dozók, másrészt pedig takarmá­nyozás céljára is felhasználhatók. A felvételen Tornóci József és Vö­rös Ferenc a sorozatban gyártott szárzúzók szerelési munkálatai közben. K. Németh István katársai jóindulatáért, emberségé­ért és megértő magatartásáért szeretik. A brigád jól végzett mun­kájának jutalma az is, hogy már mindnyájan ezüstjelvényt kaptak. Két műszakban dolgoznak és ter­vüket 112-130 százalékra telje­sítik. Szabad idejükben közös kirán­dulásokon vesznek részt. Már kül­földön is többször jártak és idén Jaltába utaznak. Patronálják a petržalkai nyugdíjasok otthoná­nak lakóit, s most alig várják, hogy ismét találkozhassanak az idős emberekkel, mert az otthon felújí­tása miatt nem láthatták védencei­ket. Miloš Vajda Továbbképzés A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Szakszervezeti Ta­nács szakosztálya, amely az akti­visták továbbképzésével foglalko­zik gyakran rendez több napos tanfolyamot. A legutóbbin azok vettek részt, akik a településeken, üzemekben és intézményekben a polgári ügyek testületeiben fejte­nek ki sokrétű tevékenységet. Szabó Károly osztályvezető el­mondta, hogy a résztvevők meg­elégedetten távoztak, mert szín­vonalas előadásokat hallhattak a testületek munkáját javító mód­szerekről és újításokról. Kicserél­ték tapasztalataikat és olyan ötle­teket kaptak, melyek bevezetésé­vel jobb eredményeket érnek el munkájukban. Méri István Ünnepi műsor A CSEMADOK perbetei (Pribeta) alapszervezetének kulturális csoportja ünnepi műsorral köszöntötte a község felszabadulásának 40. évfordulóját. A műsorban fellépett a járásban is jól ismert vegyeskar Brath Tibor vezeté­sével és a nemrégiben alakult Bélán Ernő vezette Humorbrigád, melynek vidám jeleneteit a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. Dikácz Domonkos Egy járás életéből A dicső májusi napok, illetve felszabadulásunk 40. évfordulójá­nak tiszteletére Rozsnyón (Rož­ňava) új élelmiszerboltot adtak át, amelyet 13 975 000 korona ráfor- > dítással építettek. Kivitelező a Poprádi Magasépítő Vállalat. Az önkiszolgáló bolt eladó területe 400 négyzetméter, 199 négyzet- méteren csemegeárut kínálnak. A rozsnyói járás lakosságát a szádalmási (Jablonov nad Túr- ňou) üvegházakban termelt korai zöldséggel és vágott virággal lát­ják el. Az idén már négy tonna retek, 6,5 tonna karalábé, egy ton­na korai hagyma, 5,5 tonna saláta került innen a piacra. Rozsnyón kívül a kassai (Košice) es prešovi járásokba is szállítottak a primő­rökből. , . Tóth Rozalia Mikor érvényes a végrendelet? „Bányász“: Érvényes az édes­anyám végrendelete, amelyet két tanú írt alá és csak az ingóságok­ról szól? Látatlanban nem mondhatunk véleményt édesanyja végrendele­téről csupán az erre vonatkozó jogszabályokat ismertethetjük. A saját kezűleg írt végrendelet érvényességéhez szükséges az örökhagyó aláírása és az aláírás napjának pontos megjelölése (év, hónap, nap). A tanúk aláírása te­hát fölösleges és az okirat jogi érvényessége szempontjából nincs jelentősége. Végrendeletében az örökhagyó a vagyona sorsa felől intézkedik; meghatározhatja örököseit vala­mint az őket megillető örökrészt is. A végrendelet vonatkozhat az örökhagyó vagyonának csupán egy részére is (pl. az ingó dolgok­ra). Az okiratból azonban nyilván­valóan ki kell hogy tűnjön az örök­hagyó szándéka, s hogy végren­deletről van szó. Lényegtelen azonban az, milyen nyelven író­dott. A végrendeletet részben vagy teljesen érvénytelenné teheti az a körülmény, ha az örökhagyó „megfeledkezik“ leszármazottai (gyermekei, esetleg unokái) jogai­ról. Ezeknek a törvényes örökö­söknek még az örökhagyó akarata ellenére is meg kell kapniuk az ún. kötelesrészt (kivételt képez a jogi hatállyal rendelkező kitagadás), amelynek mértéke a kiskorú le- származók esetében a teljes tör­vényes örökrészük (vagyis annyi, amennyit akkor örökölnének, ha nem lenne végrendelet) a nagyko­rú leszármazóknál pedig a törvé­nyes örökrész háromnegyede. Mivel a végrendelet olykor el­kallódik, elveszik, figyelmeztetni szeretnénk önöket arra a lehető­ségre, hogy édesanyja a végren­deletet letétbe helyezheti az állami közjegyzóségen. A letétbe helye­zés többek közt azzal az előnnyel jár hogy az állami közjegyző rész­letesebb tájékoztatást nyújthat a végrendeletre vonatkozó szabá­lyokról és felhívhatja édesanyja figyelmét azokra a hiányosságok­ra vagy hibákra, amelyek veszé­lyeztetnék végakarata érvényes­ségét. Meddig tart a gyermekgondozási szabadság? H. A.: Elvált asszony vagyok, két gyermek édesanyja. A kiseb­bik gyermekem most nyolchóna­pos. Meddig maradhatok vele fize­tett gyermekgondozási szabad­ságon? A gyermekgondozási segélyről szóló 1971. évi 107. számú tör­vény 5. §-ának 1. bekezdése sze­rint ezt a segélyt legfeljebb a gyer­mek második életévének betölté­séig lehet folyósítani. A hagyaték megosztása V B.: Férjem halála után három fiammal együtt örököltem. A ha­gyatékba tartozó ingatlan (ház, kert, termőföld és erdő) egy része közös szerzemény volt. A közös szerzemény megosztásáról már megegyeztünk, míg a néhai férjem különvagyonába tartozó ingatlant a törvények szerint akarjuk meg­osztani. Azt szeretném tudni, hogy özvegyként az ingatlantulajdon milyen része illet meg. Először is azt kell tisztázni, mi tartozik a hagyatékba, vagyis min osztozkodhatnak. Ide tartozik férje tejles különvagyona (tehát az, amit még a házasságkötés előtt szerzett, illetve az is, ami már ugyan a házasságkötés után ke­rült a tulajdonába, ajándékozás vagy öröklés útján), továbbá a há­zastársak osztatlan közös tulajdo­nának (közös szerzeményüknek) ráeső része. A hagyaték megosz­tásáról önök megegyezhetnek ugyan, de ezt a megegyezést az állami közjegyzőnek is jóvá kell hagynia (erre természetesen nem köteles, amennyiben a megegye­zés ellenkezik a társadalom érde­keivel). Az állami közjegyző a hagyatéki eljárásban először megállapítja a házastársak osztatlan közös tu­lajdonának terjedelmét és általá­nos értékét, majd megosztja ezt - vagyis megállapítja, mely va­gyontárgyak vagy a vagyon mely része tartozik a hagyatékba. Az állami közjegyző abból az alap­elvből indul ki, hogy a házastársak tulajdonjogi hányadai egyenlőek. A túlélő házastárs, amennyiben az esetleges végrendelet nem tar­talmaz más utasítást, nem csupán az osztatlan közös tulajdon ráeső részét kapja meg (például a há­zat), hanem örtiköl is, mégpedig az örökhagyó gyermekeivel egyenlő arányban. Mivel a férjé­nek három gyermeke volt, őri a hagyaték egynegyed részét örökli. Figyelmeztetni szeretnénk azonban önöket arra, hogy a ha­gyatéki eljárást vezető közjegyző arra fog törekedni, hogy a termő­földet és az erdőt illetően olyan megegyezést kössenek, amely összhangban állna a mezőgazda­sági termelés és az erdészet érde­keivel (erre kötelezi a közjegyzői eljárásról szóló törvény 39. § 4. bekezdése). Figyelembe veszi a helyi nemzeti bizottság nézetét is, hogy melyik örökös tudna az említett érdekeknek megfelelően gondoskodni a földről és ha a megállapodásuk ellenkezne ezekkel az érdekekkel, a közjegy­ző nem hagyja jóvá örökösi megá- lapodásukat, s maga hoz döntést a hagyaték megosztásáról. A szerződés kötelez D. I.: A feleségemnek május végén telik le a gyermekgondozási szabadsága. A szülés előtt admi­nisztratív munkakörben dolgozott. Most, amikor a munkáltatójánál bejelentette, hogy ismét munkába lép, azt mondták neki, hogy csak portásként tudják alkalmazni. Fele­ségemnek két érettségije is van, ezért nem tudom elhinni, hogy olyan munkát lenne köteles vé­gezni, amelyhez semmiféle vég­zettség sem kell. Megjegyzem, hogy a második érettségijét úgy szerezte, hogy éppen a munkálta­tója küldte továbbtanulásra. A Munka Törvénykönyve 147. §-a szerint a munkáltató csak a szülési szabadságról (ez 26, esetleg 35 hét) visszatérő dolgo­zójának köteles az eredeti munka- beosztását és munkahelyét visz- szaadni. A gyermekgondozási szabadságról visszatérő dolgozó­ját csak a munkaszerződésének megfelelő munkára köteles beosz­tani, vagy ha ez a munkaszerző­désben szereplő munka időköz­ben megszűnt volna a vállalatnál, akkor legalább a képzettségének megfelelő munkára. A leveléből sajnos hiányoznak a szükséges adatok (pl. a munka­szerződés szerint a felesége mi­lyen munkára, beosztásba lett fel­véve, milyen képesítést szerzett stb.) Az érettségi önmagában nem tekinthető képesítésnek, szakmá­nak (ez főleg a gimnáziumot vég­zett tanulóknak jelent hátrányt). Feltételezzük azonban, hogy a „második érettségi“, amelyet a felesége a továbbtanulása ered­ményeként szerzett, valamilyen képesítést, szakmát nyújtott neki. Amennyiben tehát a feleségé­nek felkínált munka nem felel meg a munkaszerződésének, esetleg a képesítésének, nem köteles elfo­gadni a felkínált portási beosztást. Ebben az esetben azt ajánljuk, forduljon a szakszervezet üzemi bizottságához, s ha ott sem járna sikerrel, az illetékes járásbíró­sághoz. Mivel a felesége mindaddig nem köteles munkába lépni, míg a munkaszerződésének vagy ké­pesítésének megfelelő munkát nem kap, ez nyilván jövedelemkie­séssel jár. Ennek a kárnak a kelet­kezéséért a vállalat felel és ezért a felesége joggal követelhetné a munkáltatója jogellenes maga­tartásával okozott kár megtéríté­sét is. (m-n) OJ SZÓ 1985. V. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents