Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-15 / 88. szám, hétfő

A gyümölcsfogyasztás növelése érdekében MIT TESZ A PÁRTBIZOTTSÁG AZ ÚJÍTÓK MOZGALMÁÉRT? Juhász Kálmán, a Malmok és Tésztagyárak nemzeti vállalat oroszkai (Pohronský Ruskov) üzemrészlegének főmolnárával beszélgettem a minap, ő mondta:- Ha változtatunk valamin, ha kidolgozunk valamilyen módosí­tást, újítást, ezt a malom ,,paran­csára“ tesszük, mert ha nem igy cselekednénk, nem üzemelne, előbb vagy utóbb meghibásodna, még talán le is állna. Furcsán hangzik ez az érvelés, mert évek óta példásan teljesíti feladatát az üzemrészleg mind mennyiségi, mind minőségi szem­pontból. Átlagos teljesítménye 104 százalékos, és termékeinek 91 százaléka első osztályú. Ám az érvelés furcsaságát nagyon jól megérti, aki tudja, hogy a malmot a múlt század végén építették, és általános felújítását másfél évtize­de ígérik.- Legutóbbi újítási javaslatomat- folytatja magyarázatát - szintén szükségből, a malom ,,parancsá­ra“ adtam be, mert a száraz tisztí­táshoz szükséges berendezést nem kaptuk meg, a régi, a nedves tisztítás pocsékolással járt. Néhány hete alkalmazzák újítá­si javaslatát. Már nem kell valutá­ért megvásárolni a szükséges tisztitó berendezést, és nincs már pocsékolás se, a minőség megtar­tása mellett 15 százalékkal több, jól megtisztított gabonát őröl az új berendezés.- Nálunk egyébként - tájékoz­tat - a pártbizottság figyelemmel kiséri, ösztönzi az újítók mozgal­mát. Nem én vagyok az egyetlen, sikeres újitó. Szerencsére, többen is vagyunk. Maga a pártbizottság elnöke, Cziglan Béla karbantartó-szerelő is egyike a sikeres újítóknak. S nem is kezdő, hiszen két évvel ezelőtt az újítók vállalati versenyé­ben harmadik helyezést ért el. Ta­valy négy javaslatot adott be, ket­tőt a volt részlegvezetővel, Ján Jakubšič mérnökkel közösen.- Ha valaki egyedül nem képes megbirkózni a feladattal - mondja- ügyét szóvá tesszük a legköze­lebbi pártgyűlésen, társat szer­zünk melléje. Főleg a fiatalokat biztatjuk, lelkesítjük ilyen módon. A múlt évben 13 újítási javasla­tot hagyott jóvá, fogadott el alkal­mazásra a nyitrai (Nitra) üzem illetékes bizottsága. Köztük a 30 esztendős Sároveczky József, és a tőle egy évvel fiatalabb Peter Fedič javaslatát.- Szeretnénk ha többen lenné­nek, ha mások is vállalkoznának ilyen feladatra - folytatja ezért külön propagációs táblán foglalko­zunk az újítók mozgalmával. Ki­függesztjük oda a megoldásra vá­ró feladatokat, megjelölve és meg­határozva a várható jutalom nagy­ságát is. A már elfogadott javasla­tok értékelését. Pontos és konkrét tájékoztatással szolgálunk. Az új részlegvezető, Michlián Ernő, aki január óta tölti be e tiszt­séget, megjegyzi.- Sokat törődött elődöm is az újítókkal. Segített nekik a műszaki leírások és rajzok elkészítésében. Pártmegbízatásként vállalta az ilyen többletmunkát. Reméljük, hogy új munkahelyén, az üzemve­zetés dolgozójaként is segíteni fogja az itteni újítókat. Erre a megjegyzésre utalva a pártelnök elmondja, hogy ta­pasztalata szerint mind az újítá­sokkal foglalkozó bizottság elnö­ke, Július Kollár mérnök, mind az üzemvezetőség segítsége emlí­tést érdemel.- Csak elismeréssel szólhatunk róluk - hangsúlyozza mert min­den esetben gyorsan, érdemben intézkednek. Még sohasem fordult elő, hogy sürgetni kellett volna a válaszadást, a jóváhagyást, az esetleges elutasítást. Törődnek a minél előbbi alkalmazással is. Az újításokért járó jutalmakat idő­ben kifizetik. Hozzáfűzi a főmolnár:- Nincs szükség a határidők fi­gyelésére, mert az intézkedés nem hónapok kérdése, ahogy a rendelet előírja, hanem csak hetek kérdése. Nekünk azonban figyelnünk kell a malom ,,paran­csára", a gépek zúgásából, a hi­bákból észre kell vennünk, hogy mit kell tenni, min kell módosítani, változtatni... És ezt ők mindig időben el is végzik. Ezért őrölhet a régi malom folyamatosan, s a liszt minősége is kifogástalan. HAJDÚ ANDRÁS A szakosított, nagyüzemi termelés lehetőségeinek teljes kihasználásával Akinek mindenre futja idejéből ÚJ szú 1985. IV. 15. Szívesen hallgat zenét, szeret táncolni, diszkóba járni. Mégis mi­ben más, mint a többi fiatal? Egy mondatban kifejezve: társadalmi, közéleti elkötelezettségével válik ki társai közül a 21 éves Zaťko Anna, a zsélyi (Želovce) Aranyka­lász Egységes Földművesszövet­kezet könyvelője. Az utóbbi hónapokban, hetek­ben hiába kerestem a szövetkezet irodaházában.- Félévre a nagy kürtösi (Veľký Krtiš) járási pártbizottságra va­gyok kihelyezve tapasztalatszer­zésre - mondja Zaťko Anna, akivel ideiglenes munkahelyén, a SZISZ járási bizottságán találkoztam. - Kihelyezésem ideje alatt a járás mezőgazdaságban dolgozó ifjúsá­gi szervezeteiért vagyok felelős. Hosszú beszélgetésünk alatt sok meglepő dolgot tudtam meg Annáról. Tavaly választották be a Szlovákiai Nöszövetség Köz­ponti Bizottságába, tagja a SZISZ JB-nek, a SZISZ JB Ifjú­sági Fényszórója járási törzskará­nak, a Nemzeti Front járási bizott­ságának.- Szülőfalumban, Zsélyben 1982-től vagyok a falusi ifjúsági szervezet elnöke, a helyi sporte­gyesület titkára, ezenkívül tagja vagyok a CSEMADOK helyi szer­vezete színjátszó csoportjának, a nőszervezetnek, iskoláskorom­tól a vöröskereszt-szervezetnek, a Honvédelmi Szövetségnek és a tűzoltószervezetnek is.- Felsorolni is sok, nem még tevékenykedni ennyi tisztségben és szervezetben - vetem közbe.- Ezenkívül önkéntes egész­ségügyi nővér vagyok, minden hé­ten alapozó testnevelésre járok, s tagja vagyok a női tűzoltócsapat­nak is.- Hogyan jut mindezekre időd, illetve mikor van egy kis sza­badod?- Szabad időm aztán tényleg nincs, de nekem szerencsére a munka jelenti a kikapcsolódást. Fiatal vagyok még, bírom energiá­val, és ami a legfontosabb, szere­tem, amit csinálok. A hét minden napjára van valami programom, elfoglaltságom. Hétfőn pl. a spar- takiádot gyakoroljuk, ha ez nincs, a sportegyesület tart vezetőségi gyűlést. Kedden színdarabpróbá­ra megyek, szerdán alapozó test­nevelésre. Csütörtökön az ifjúsági szervezet dolgait intézem, készí­tem a hétvégi klubprogramot. Pénteken ismét szindarabpróba van, a szombat este az ifjúsági klubban talál. Labdarúgóidényben pedig vasárnaponként, mint a sportegyesület egészségügyí- se, a focicsapattal tartok. Termé­szetesen, legtöbb szabad időm az ifjúsági szervezetnek szentelem, az áll hozzám legközelebb. És nemcsak a miénknek viselem gondját, de figyelemmel kisérem falunk többi ifjúsági szervezetének tevékenységét is. A helyi mező- gazdasági szaktanintézet, a föld­művesszövetkezet és a Kovrhron ifjúsági szervezetének munkáját. Anna 1982-ben végezte el a közgazdasági szakközépiskolát. 1983-tól párttagjelölt.- Őszintén úgy érzem, nekem a kommunisták között a helyem. Hiszen csak kellő politikai, elméleti és gyakorlati ismeretekkel tudom jól végezni munkám a többi tö­megszervezetben is. Már párttag­jelölt voltam, amikor három hó­napra kerületi politikai iskolára küldtek. Az ott szerzett ismeretei­met jól hasznosítom nemcsak a mindennapi munkámban, de a társadalmi szervezetek, kivált­képp a SZISZ-szervezet tevé­kenységében is - mondja beszél­getésünk végén. BODZSÁR GYULA A komáromi (Komárno) járás keleti részében igen jók az éghajlati és a talajviszonyok a gyümölcsfélék és a szőlő termesztéséhez. Karva (Kravany nad Dunajom), Muzsla (Mužla), Búcs (Búó) és Dunamocs (Moča) környékén nagy hagyományai vannak a gyü­mölcstermelésnek. Akadnak e környéken itt-ott olyan gyümölcsfák is, amelyek életkorát 100 évre becsülik. Az élelmiszer-önellátásnak és a lakosság ésszerű táplálkozásá­nak a követelményei, valamint a kedvező éghajlati feltételek arra késztették az illetékes párt-, álla­mi- és gazdasági szerveket, hogy ezen a vidéken egy speciális gyü­mölcstermesztő gazdaságot léte­sítsenek. így esett a választás a Gyulamajori (Ďulov Dvor) Állami Gazdaság karvai részlegére, amelyet a felsőbb szervek határo­zata értelmében önálló gyümölcs- termesztő állami gazdasággá szervezték át 1983. január elsejé­től kezdődően. Gyümölcstermesztő gazdasá­got létesíteni ma már csak hozzá­értő szakemberekkel és tudomá­nyos alapokon lehet. Ez a vélemé­nye a Karvai Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság igazgatójának, Vladimír Trubač mérnöknek is.- Ha már létesítünk valamit, ak­kor annak legyen értelme!- mondja, majd így folytatja: - Az elképzelésünk olyan, hogy egy magas színvonalú, szakosított gyümölcstermesztő gazdaságot hozzunk létre. Fő célkitűzésünk a gyümölcs hulladékmentes ter­melése, raktározása és értékesí­tése. Ez annyit jelent, hogy mel­lőzni kívánjuk a felesleges veszte­ségeket, s nem akarunk másod- osztályú árut szállítani a tőlünk távolabbra eső konzervgyárakba. Emellett energiatakarékos techno­lógiákat kívánunk alkalmazni. Az­zal is számolunk, hogy különböző gyümölcsmustokat készítünk, sőt még szeszfőzdét is létesítünk. Egyszóval, a megtermett gyümöl­csöt maradéktalanul feldolgozzuk és hasznosítjuk. Az eredeti elképzelés 1200 hektáros gyümölcsös kiültetésével számolt. Ezen a kiépítés során módosítottak, mégpedig oly mó­don, hogy a gyümölcsös létesítését 2 szakaszban valósítják meg. Az elsőben 750 hektárnyi területet ül­tetnek be. A koncepció szerint a megter­mett gyümölcsnek mintegy 20-30 százalékát tervezik friss fogyasz­tásra, a többit konzervgyári célok­ra szánják. Érdekességnek szá­mit, hogy a betakarításhoz szüre­telő gépeket fognak alkalmazni. Ezeket már most beszerzik, hogy amikor majd beérik az első ter­més, a gép „kéznél“ legyen. A Karvai Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság teljes kiépülése után a Szlovák Szocialista Köztár­saság legnagyobb gyümölcster­mesztő gazdasága lesz. össze­hasonlítás céljából megemlíthet­jük, hogy jelenleg a dunaszerda- helyi (Dunajská Streda) járásban 900, a komáromi járásban 800 hek­tárnyi területen termesztenek gyü­mölcsöt. Ezeken a területeken vi­szont mindkét járásban 27-27 mezőgazdasági vállalat osztozik. A jelenlegi „szétszórt“ körülmé­nyek között nem is lehet beszélni komoly szakosításról. Karván egy helyre összpontosul a gyümölcs- termelés, ez lehetővé teszi majd a legkorszerűbb technológiák és a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű gya­korlati alkalmazását. Kérdésemre, hogy mi valósult meg eddig a koncepcióból, Vladi­mír Trubač mérnök így válaszolt:- Gyümölcstermesztő állami gazdaságunk megalakulásának évében 71 hektáron őszibarackot és 20 hektáron kajszit ültettünk ki. A második évben - 1984-ben- 320 hektárnyi földterületet ültet­tünk be, ebből 120 hektár volt a kajszi. Az idén 200 hektáron almafát, a jövő évben 74 hektáron cseresznyét és meggyet ültetünk. További 200 hektárnyi területen megvárjuk, hogy melyik gyümölcs iránt lesz a legnagyobb kereslet, s akkor majd abból ültetünk. Amit felsoroltam, az 685 hektár­nyi területet tesz ki. A maradék 515 hektárnyi területen majd a ta­pasztalat, a gyakorlat mutatja meg, hogy mit telepítsünk, mit fog legjobban igényelni a fogyasz­tók széles köre. A felsőbb párt- és gazdasági szervek egy rendkívül felelősség- teljes feladattal is megbízták a Karvai Gyümölcstermesztő Álla­mi Gazdaságot: ez a gazdaság lett a gyümölcstermesztési rendszer gazdája a komáromi és az érsek­újvári (Nové Zámky) járásban. Ez a feladat több kötelezettséggel jár. Többek között a karvaiak gondos­kodnak egyes szolgáltatásokról a két járás gyümölcstermesztő üzemei számára. Egyebek mellett a növényvédelmi, agrotechnikai és tanácsadói szolgáltatásokról Az igazgatótól megtudtam, hogy már az eltelt 2 esztendőben is nyújtottak bizonyos szolgáltatá­sokat az említett gazdaságoknak, így a Búcsi Efsz-ben korszerű ül­tetőgépekkel 3 nap alatt három dolgozó 10 hektárnyi területet ül­tetett be gyümölcsfacsemetékkel. Hasonló szolgáltatást nyújtottak a Karvai Középfokú Mezőgazda­sági Szakmunkásképző Iskolának is. Igaz, a rendszergazdaság még gyermekcipőben jár, de egyre gyarapodnak e tevékenység során szerzett jó tapasztalatok. Ezt főleg a felsőbb irányítási szervek segítik elő, főleg azzal, hogy korszerű gépekkel és hatékony vegysze­rekkel látják el a Karvai Gyümölcs- termesztő Állami Gazdaságot. Né­hány betegség (főleg gombabe­tegségek) elleni vegyszerekből ugyan sok esetben nem rendel­keznek kellő mennyiséggel, de bíznak benne, hogy rövidesen ezen a téren is sikerül javítani a helyzeten. S ha ehhez még elkészül a klimatizált tárolóhely és a hulladékmentes technológiai vo­nal, akkor teljes mértékben betölt- hetik a rendszergazda szerepét. A gazdaság az említett ültető­gépeken kívül ágmetsző gépekkel is rendelkezik, amelyek az ősziba­rack metszésében nagyon sok fi­zikai munkától mentesitik a dolgo­zókat. A jövőben 25 hektáron cseme­geszőlő termesztésével is számol­nak. A korai szőlőfajtáknak na­gyon kedveznek az itteni talaj- és időjárási viszonyok. Általában 8-10 nappal korábban érik be itt, mint például Bratislava környékén. Amellett, hogy korábban juttatják a csemegeszőlőt a piacra, ez az ágazat komoly jövedelmet is hoz a gazdaságnak. A gyümölcstermesztő állami gazdaság vezetősége tisztában van azzal, hogy ha majd 1200 hek­táron fognak termeszteni gyümöl­csöt, még a legkorszerűbb gépek mellett is nagy lesz a munkaerő- szükséglet. Főleg a betakarítási munkáknál. Ezért nagy figyelmet fordítanak a lakásépítésre, a jó szakemberek stabilizálására. A gazdaság jelenlegi 12 lakásegy­sége a közeljövőben további nyolccal gyarapodik. A 8. ötéves tervidőszakban további 50 lakás­egységgel számolnak, mert dolgo­zóik nagy része elöregedett laká­sokban él. A lakásépítésen kívül egy nagy épületet is felújítanak, ahol szál­lást létesítenek 100 idénymunkák­ban besegítő személy számára. A klimatizált raktár 90 millió koro­nás beruházással három szakasz­ban épül fel. A beruházások nagy összegeket igényelnek, ám az igazgató szerint e kiadások gyor­san megtérülnek. A gazdaság többi területe sem hever parlagon. A talaj ezen a vi­déken többnyire homokos, gyen­gébb minőségű, de azért jó ered­ményekkel büszkélkedhettek az állami gazdaság növénytermesz­tői az elmúlt évben is. A sűrűn vetett gabonafélékből 6,4 tonnás hektárhozamot értek el és elsők lettek a szocialista munkaverseny­ben a járás keleti részének mező­gazdasági vállalatai. Kukoricából 4,8 tonnás hozamot értek el és takarmány növényeket is termesz­tettek az állatállomány számára. Az ilyen szegény talajokon ugyan­is nagy szükségük van a szerves trágyára. KOLOZSI ERNŐ Történelmi események krónikája 1945. április 15-21 • április 15 - a 4. ukrán front csapatai támadást indítottak Moravská Ostrava irányá­ban. A Szovjetunióban meg­alakult első csehszlovák harckocsizó brigád Veľké Petrovice térségében cseh­szlovák területre lépett- a 3. ukrán front a 2. ukrán front támogatásával befe­jezte a bécsi hadműveletet- az 1. csehszlovák hadtest alakulatai elérték az Ala­csony Fátra nyugati lejtőit. A környék felszabadított te­lepüléseinek lakosságától és a partizánoktól értékes segítséget kaptak • április 16 - a szovjet hadse­reg 1., 2. belorusz és 1. ukrán frontja megkezdte a Berlin elleni offenzívát- a 4. ukrán front csapatai támadást indítottak Opava és Ostrava ellen-a 2. ukrán front kötelékei felszabadították Breclavot, Čejčet és számos további dél-morvaországi községet- a nyugati szövetségesek hadseregei bevonultak Nürnbergbe • április 17 - a 2. ukrán front egyeségei 12-15 kilométer­re megközelítették Brnót- a 4. ukrán front csapatai Ostrava térségében folytat­ták a nehéz harcokat » április 18 - az 1. ukrán front átlépte a Spree folyót- a 9. amerikai hadsereg elérte az Elbát és felszaba­dította Magdeburgot i április 19 - a 4. ukrán front csapatai Ostrava környékén felszabadítottak több köz­séget - Chlebičovót, Komá- rovót stb.- Brno felé nyomulva a 2. ukrán front csapatai felsza­badították Bzenecet, Násle- dovicét és további köz­ségeket ' április 20 - az 1. belorusz front csapatai áttörték a Ber­lin körül kiépített külső vé­delmi vonalat. A déli órák­ban a tüzérség tüzet nyitott Németország fővárosára április 21 - a Szovjetunió és Lengyelország Moszkvában barátsági, kölcsönös se­gélynyújtási és együttműkö­dési szerződést irt alá-tm­A malom „parancsára“...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents