Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-04 / 80. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1985. IV. 4. Népi demokratikus államiságunk alapvetése Negyven évvel ezelőtt hirdették ki a Kassai (Košice) Kormányprogramot Ismét kezdtünk. 1918 és 1945. Milyen kevés idő telt el egyik kez­déstől a másikig, s mégis mennyi osztályösszeütközés, győzelem és vereség, árulás és feltámadás volt a kettő között. Melyik kezdés volt ünnepélyesebb, melyik köve­telt több áldozatot, melyik támasz­tott több reményt a boldog jöven­dőt elképzelve? Mindkettő meg­erősítette a csehszlovák államisá­got, az egyik létrehozta, a másik megújította. A nép mindkétszer a nemzeti függetlenségéért és szabadságért vérzett, s mégis, annyira eltérő a kettő. Az első, az 1918-as a burzsoázia diktatúrája volt, a másik, az 1945-ös a nép diktatúrája. A Kassai (Košice) Kormány­program XVI. fejezetében ezt ol­vassuk: „Az új kormány, amely hazai földön felelős hivatalába lép, nem titkolhatja el népünk előtt, hogy utunk az egész köztársaság felszabadításáig és a mély sebek begyógyulásáig, amelyet a ke­gyetlen ellenség és az aljas árulók ejtettek nemzeteinken, nehéz lesz, tövises, áldozatokkal és ke­serves munkával teli. Egyet azon­ban megígérhet az új kórmány népünknek, az egyik oldalon is, a másikon is: hogy legjobb tudása és lelkiismerete szerint teljesíti az elfogadott programot, mindig és mindenütt tekintettel nemzeteink és köztársaságunk érdekeire fog irányítani, nem engedi, hogy a fel­szabadított köztársaságban az élősködő egyének és csoportok kizsákmányoló érdekei túlsúlyban legyenek a város és a vidék dolgo­zó népének érdekei felett.“ Új kormányról volt szó, nem­csak formáját és a politikai pártok képviseletét, hanem a tartalmát tekintve is új, az egységes Nem­zeti Front kormánya volt ez, úgy, ahogy a fasizmus elleni harcban megszületett. Semmiféle rendsze­re az ellenzéki és koalíciós pártok­nak, semmiféle nyílt ellenszegü­lés. Forradalmi idő volt, hulláma lesöpörte a politikai arénát, meg­tisztította azoktól a reakciós erők­től, melyek részt vettek a köztár­saság szétdarabolásában, hogy megtömjék a zsebüket. A népnek még fegyver volt a kezében, a Szlovák Nemzeti Felkelésben megízlelte, milyen a kiharcolt sza­badság, s megtanulta megvédeni a szabadságot. A CSKP volt az egyetlen párt, amely képes volt kibontakoztatni a nép aktív nemzeti-felszabadító harcát, a felszabadulás után vilá­gos távlatokat nyújthatott, és ke­ményen harcolhatott a megvalósí­tásukért. A CSKP valóban a nem­zet vezető ereje volt, s programja az 1945. április 5-én kihirdetett Kassai Kormányprogram. A felszabadult, ünnepi díszbe öltözött Kassa március 3-án töb­bek között a csehszlovák és a szovjet himnusszal fogadta az ellenállás képviselőit, akik 1945. április 4-én megalakították a Nem­zeti Front első kormányát. Egy nappal később kihirdették a tizen­hat fejezetből álló Kormányprog­ramot, amely nemcsak a moszkvai tárgyalások (március 22-29.) eredménye volt, hanem mélyen gyökerezett a Felkelés forradalmi változásaiban is. A kormányprog­ram elfogadása azoknak a válto­zásoknak összegezését jelentette, melyek a háború utáni köztársasá­gunk népi demokratikus jellegét képezték. Klement Gottwald, azt mondta róla: ,,A program egész Csehszlovákia és Szlovákia, min­denekelőtt az egész cseh és szlo­vák nép programja. Mi irtuk, és mi vittük keresztül... Minden benne foglaltatik, amit a párt fontosnak tart, aminek a legnagyobb jelentő­séget tulajdonítja. “ Valóban hala­dó, népi, nemzeti szellemben megfogalmazott programról volt szó, amelyben visszatükröződött a tragikus múlt tanulsága, a saját erőbe vetett hit, s a Szovjetunióval való szövetség felismerésének je­lentősége. Alapot adott a két lé­nyegbe vágó kérdés megoldására - Csehszlovákia felszabadításá­nak befejezésére és a felszabadu­lás után az élet megújítására. Csehszlovákiában a nemzeti és demokratikus forradalom - a nép­nek a nemzeti felszabadító harc­ban hozott áldozatai ellenére is - a burzsoázia osztályérdekei ál­dozatául esett volna, ha a CSKP- nak nem sikerül keresztülvinnie a régi államapparátus szétzúzá­sát, az áruló és a kollaboráns borzsoázia gazdasági és politikai hatalmának következetes felszá­molását, s a forradalom egyre szélesebb demokratizálását. A burzsoázia maradványai ak­kor főleg a Csehszlovák Néppárt, a Csehszlovák Nemzetiszocialista Párt s a Szociáldemokrata Párt révén szerepeltek a politikai szín­padon. A burzsoázia rákénysze­rült, hogy egyetértsen a Kassai Kormányprogrammal, mert tuda­tában volt, hogy a felszabadult Csehszlovákiában a miniszteri tár­cához Moszkván és Szlovákián keresztül visz az út, vagyis akcep­tálnia kellett mindazt, ami a forra­dalmi Szlovákiában már valóság volt, s a kommunista párt új fel­adatát és jelentőségét. Nem azért fogadta el a kormányprogramot, mert egyetértett annak demokrati­kus és össznépi jelentőségével, hanem mert nem utasíthatta el, közben abban reménykedett, hogy csak egy darab papír marad. Gottwald így vélekedett erről: ,,Ők valamennyien aláírták. Azt hitték, hogy ezt nem kell komolyan venni... A CSKP annak ellenére, hogy a nemzeti felszabadító harc veze­tő ereje volt, hogy a Szovjetunió tekintélyére támaszkodott, a kor­mányprogramot a demokratikus burzsoáziára való tekintettel fogal­mazta, figyelembe vette a töme­gek öntudatosságát, és nem töre­kedett a proletariátus diktatúrájá­nak közvetlen létrehozására, ha­nem a nemzeti és demokratikus forradalom következetes megva­lósítására. A forradalom követke­zetes kibontakoztatása feltételez­te a kormányprogram maradék nélküli megvalósítását, abban, hogy elérje a stratégiai célját is. S ez a Kassai Kormányprogram révén segítette a CSKP-t. A párt felismerte, hogy a Nemzeti Front lehetőséget ad a megtizedelt bur­zsoázia fokozatos diszkreditálásá- ra, amely a saját osztályérdekei végett szabotálni fogja azt, amit elfogadott, s ami a nép alapvető érdeke. A Szlovák Nemzeti Tanács, amely a felszabadított területen a szlovák nemzet nevében átvette a hatalmat, dekrétumaiban foko­zatosan rögzítette az új közigaz­gatási szerveket, kisajátította az árulók és kollaboránsok földjét, törvényesítette a német, az arizált és megbízhatatlan vezetésű üze­mek belső közigazgatását, szociá­lis intézkedéseket hozott, rendel­teivel megelőzte a Kassai Kor­mányprogramot. Megkönnyítette a CSKP moszkvai tárgyalásait, ugyanis sok pontban Szlovákia te­rületén már valóság volt az, amiről a burzsoázia képviselői nem akar­tak egyezségre lépni a CSKP-val. E tekintetben kénytelenek voltak meghátrálni az SZNT jogköre, va­lamint a szlovákok, mint önálló nemzet elismerése kérdésében is. Gustáv Husák írja a Tanúságtétel a Szlovák Nemzeti Felkelésről cí­mű könyvében: ,,Szlovákia hely­zete abban az időben azért is jelentős volt, mert az volt a Cseh­szlovák Köztársaság egyetlen fel­szabadított területe, s hogy végül is a miniszterelnök és a kormány nem léphetett erre a területre a Szlovák Nemzeti Tanáccsal való megállapodás nélkül.“ A Kassai Kormányprogram VI. fejezete a szlovák nemzet azon óhajának adott kifejezést, hogy közös köz­társaságban kíván élni a cseh nemzettel - egyenlőségi alapon. A Kassai Kormányprogram megvalósításával megtették az el­ső lépést a termelőeszközök álla­mi tulajdonba vételének megte­remtéséhez az árulók, a kollabo­ránsok, a német és magyar bur­zsoázia gyárainak államosításá­val. A kormányprogram értelmé­ben kisajátított föld lett az alapja a parasztkérdés megoldásának Csehszlovákiában. A CSKP a ki­sajátított föld igazságos elosztá­sával a kis- és középparasztok, a földnélküliek és zsellérek között, a munkás-paraszt szövetséget formálta. A felszabadulás után a parasztság viselte a lakosság élelmiszer-ellátásának súlyát. A Kassai Kormányprogram rend­kívüli figyelmet szentelt a paraszt­ságnak, hozzá fordult felhívással, hogy minden talpalatnyi földet megműveljen. A kormány sok­oldalú segítséget és támogatást ígért a parasztoknak, zsellérek­nek, iparosoknak és munkások­nak a falvakon és a városokban a házak és gazdasági épületek újjáépítésénél és felújításánál. Szavatolta, hogy csak a paraszt­sággal való megegyezés után tör­vényesítik a kötelező beszolgálta­tás és a szilárd mezőgazdasági árak rendszerét, úgy, hogy a paJ raszt munkája ne legyen semmi­vé, de hogy a munkás se legyen kénytelen számára elérhetetlen áron vásárolni. A kormány kötelezte magát nagyvonalú szociális politika meg­valósítására: megszüntetni a nők és a fiatalok diszkriminációját a munkafolyamatokban, az egyenlő munkáért egyenlő bért jelszó alapján. Valamennyi mun­kaképesnek munkát ígért, munka­nélküliség, betegség, baleset, rok­kantság, öregség esetére biztosí­tást, mindez a dolgozó ember új helyzetének kifejezője lett az új köztársaságban. A szociális biz­tonságon kívül a Kassai Kor­mányprogram széles demokrati­kus jogokat ígért, a választójog rendezését, a honvédelmi erők ki­szélesítését, a szakszervezetek hatáskörének bővítését, a kultúra és iskolaügy demokratizálását. Nemcsak a külpolitikában tük­röződött vissza a müncheni árulás és a nemzeti felszabadító harc tapasztalata, ugyanezek jellemez­ték - mindenekelőtt a Szovjetunió­ra való orientálódás - a kultúrát és iskolaügyet. Az újságírás, a rádió, a film, a színház, a népművelési intézmények következetes meg­tisztítása, ezek demokratizálása képezi majd a kultúra új helyzetét a felszabadulás után. Ugyanezek­nek a változásoknak kellett bekö­vetkezniük az iskolaügyben is, melyre nagy feladatok vártak. A Kassai Kormányprogram mindazt ígérte, amit a nép a fel­szabadulás után várt: méltó em­beri életet a hazájában. A CSKP tudta, hogy bár valamennyi, a fa­sizmuselleni harcból győztesen ki­kerülő erő közös platformjának kell lennie a kormányprogramnak, megvalósításáért határozott har­cot kell majd folytatnia. Gustáv Husák az SZLKP 1945 februári konferenciáján leszögezte: „Le kell győzni a fasizmust, s megújí­tani a gazdasági élet menetét. Hogy megbirkózzunk azokkal a hatalmas feladatokkal, amelyek­kel a ma megbíz, mélyen a dolgo­zó tömegekben gyökerező hatal­mas, fegyelmezett pártot kell ki­építenünk. Milyen erőknek kell megbirkózniuk ezekkel a felada­tokkal? Csakis az egységes és szilárd szervezet - Szlovákia Kommunista Pártja, amelynek széles alapjait a szlovák nemzet képezi, csak ez a párt fog lelkiis­meretesen törődni a parasztok ér­dekeivel, csak ennek a pártnak lesz a munkások és az egész nemzet előtt tekintélye.“ Ez a fel­adat nemcsak az SZLKP-ra, ha­nem a CSKP-ra is vonatkozott, hi­szen csak az egységes, az elméle­tileg felkészült és ideológiailag összekovácsolódott, a tömegekre támaszkodó párt folytathatott győ­zelmes harcot a burzsoázia ellen, a felszabadulás után pedig a for­radalmi változásokért. A CSKP ilyen párt volt. A Kassai Kormányprogram sok megfogalmazása, például a külpo­litikára vonatkozó, a nemzeti bi­zottságok, a népbíróságok, a had­sereg stb. tevékenységét rögzítő - ma is érvényes. Azon dokumen­tumok közé tartozik, amelyeknek nemcsak keletkezésük idején volt nagy a jelentőségük, amelyek nemcsak közvetítik a kor össze­függéseit és vonásait, hanem megvalósításuk révén jelenünk ré­szét képezik. Dr. MÁRIA JIRÍČKOVÁ 40 éve szabadult fel Bratislava A Slovnaft egyik részlege; Roman Dúc a hulladékgáz-vezeték automata szabályozószelepét ellenőrzi A Georgi Dimitrov Vegyipari Müvekben Agáta Vargová szocialista- munkabrigád-vezető (baloldalt) és Darina Stričeková művezető a 3- as számú polipropilént gyártó üzemegység vezérlőberendezését kezeli (Peter Šimončík és Vlastimil Andor felvételei, valamint archívumi felvétel - ČSTK) Az elmúlt 40 szabad esztendőben, azóta, hogy Bratislavát ke­mény harcok után 1945. április 4-én a szovjet hadsereg felszabadította, a szlovák főváros la­kosainak száma 143 ezerről 410 ezerre emelkedett. Az el­múlt négy évtized­ben több mint 125 ezer lakás épült. A bratislavaiak 85 százaléka új laká­sokban él. A város egyúttal fejlett ipari központ lett. Fel­épült a Slovnaft pet­rolkémiai vállalat, a Szlovák Műszaki­üveggyár, a Brati- slavai Elektrotechni­kai Művek új üzeme, a Nehézgépipari Vállalat, s a város vegyipara a Kablo Bratislava lakosai szívélyesen köszöntik vállalattal bővült. a győztes szovjet hadsereg katonáit és tiszt­A fejlődés különö- jeit sen a csehszlovák államszövetségről szóló törvény végbe, ezenkívül átadták a Prior elfogadása után gyorsult meg, áruházat, a Kyjev és a Bratislava amikor Bratislava hivatalosan is S2á(tót a Csehszlovák Rádió és Szlovákia fővárosa lett. Az ipari Televizió oj épületét, a Kramárei beruházásokon kívül számos is- , , .. . kólát, kulturális, egészségügyi és egészségügyi komplexumot, szociális létesítményt is átadtak. a Szakszervezetek Házat, az új A legjellegzetesebb átalakulás' hidakat... és a felsorolást tovább a Gottwald tér környékén ment folytathatnánk. Korszerű dúbravkai lakótelep

Next

/
Thumbnails
Contents