Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-22 / 94. szám, hétfő

A leninizmus internacionalista tanítás A felelősség új szú 1985. IV. 22. Ma már a földkerekség legtávo­labbi részében sincs olyan hely, ahol ne ismernék Lenin nevét, ne olvasnák-tanulmányoznák műveit. Marx Károly és Engels Frigyes mellett az emberiség legnagyobb szocialista gondolkodója, a mar­xizmus tanításainak továbbfej­lesztője, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának és a világ első szocialista államának megalapító­ja, kora nemzetközi munkásmoz­galmának lángeszű vezetője volt. Egész életét a munkásosztály, a dolgozó nép felszabadításának, a kapitalista kizsákmányolás és mindennemű elnyomás megszün­tetésének, a társadalom kommu­nista elvek szerinti átalakításának szolgálatába állította. Elméleti munkásságának és politikai tevékenységének, párat­lan történelemformáló egyénisé­gének méltatása mindenkor idő­szerű volt s marad. Különösen a mostani bonyolult világhelyzet­ben, az imperialista vezető körök által rendkívül kiélezett nemzetkö­zi viszonyok közepette kerül mind­inkább az általános érdeklődés középpontjába. Nem véletlen, hogy a burzsoá ideológusok is éppen korunkban intézik legbő­szebb támadásaikat tanai ellen. A korábbiaknál is hevesebben, rá­adásul azzal a körmönfont mes­terkedéssel, hogy valamiképp szembeállítsák a marxizmus- vagy legalábbis alapvető és örök érvényű tételeit — a leninizmussal, mintha az utóbbi az előzőnek tu­lajdonképp megvalósíthatatlan adaptációja, változata lenne. Tu­dománytalan, történelmietlen és nevetséges minden efféle sugal- mazás - alacsonyrendű, tudattor- zitó manipulálás. Az imperialista propagandagé­pezet minden ilyen vagy hasonló, de célját tekintve szovjetellenes koholmányát elsősorban Lenin roppant szellemi hagyatéka, to­vábbá a történelmi fejlemények, tehát Leninnek az ideológiai és a politikai küzdőtérre lépése óta a világban végbement forradalmi folyamatok és azok eredményei cáfolják a legmeggyőzőbben. Iga­zolásra nem szoruló tény ugyanis, hogy a leninizmus a mai világ leghaladóbb és legnagyobb hatá­sú ideológiája. Lenin művei igen széles körben terjedtek el szerte a világon. Műveinek példányszá­ma százmilliókra rúg. A Föld vala­mennyi országában olvassák eze­ket, tanulnak belőlük élni és har­colni. Tevékenységében Lenin Marx és Engels elméletére és módsze­rére támaszkodott. Határozottan szembeszállt mindennemű olyan próbálkozással, hogy a „dogma­tizmus“ elitélése ürügyén revízió­nak vessék alá, „elégtelennek és elavultnak“ minősítsék a marxiz­must. Ugyanakkor mindig küzdött a forradalmi mozgalom elméleté­nek és gyakorlatának alkotó felfo­gásáért, rámutatva arra, hogy az időszerű kérdéseket a marxizmus elvei és módszerei alapján kell kidolgozni. Lenin mindig szem előtt tartotta s többször is hangsú­lyozta Marxnak és Engelsnek azt a figyelmeztetését, hogy a marxiz­mus nem dogma, hanem a cselek­vés vezérfonala; egész elméleti és szervező tevékenysége ennek a gondolatnak a megtestesülése. A marxizmust olyan örökké élő, fejlődő tanításnak tekintette, amely megkívánja az elvhűséget, de nem tűr meg semmiféle sablont és dogmát, amely mindig megkö­veteli a konkrét történelmi helyzet figyelembevételét, az osztályerő- viszonyok objektívan ellenőrizhető számbavételét. Lenin, a zseniális gondolkodó és nagy forradalmár a burzsoá ideológiával, a jobboldali és „bal­oldali“ opportunistákkal és revi- zionistákkal vívott heves harcok­ban megvédte a marxista elmélet forradalmi elveit, a marxizmust az új történelmi körülményekhez al­kalmazva fejlesztette tovább. Mér­hetetlenül nagy annak a jelentősé­ge, amivel Lenin Marx és Engels tanítását - a marxista filozófiát, a politikai gazdaságtant, a tudo­mányos kommunizmus elméletét és gyakorlatát - gazdagította. Lenin munkásságának hord- erejét a korabeli világesemények magyarázzák. A XIX. század vé­gén és a XX. század elején a kapi­talizmus fejlődésének utolsó, im­perialista szakaszába lépett. A szabad versenyt a kapitalista társadalomban felváltotta a mono­póliumok és a finánctőke uralma. A dolgozók kizsákmányolása és a társadalmi egyenlőtlenség rend­kívüli mértékben fokozódott. A tő­ke országaiban megmutatkozott a reakció felé fordulás a bel- és külpolitikában, a burzsoá ideológi­ában és kultúrában. De forduló­ponthoz ért a munkásmozgalom fejlődése is. Közeledett a forradal­mi viharok és a társadalmi meg­rázkódtatások korszaka. Fellen­dülésnek indult a proletariátus for­radalmi harca. A kapitalizmus rendszere egé­szében megérett a forradalomra. A beköszöntő korszak középpont­jába a munkásosztály került, ez határozta meg e korszak fejlődé­sének fő irányát. A kapitalizmus­ból a szocializmusba való forra­dalmi átmenet a társadalmi fejlő­dés sürgető követelményévé vált. A szocialista forradalom a közvet­len gyakorlat ügye lett. Az új korszak a társadalmi fejlő­dés, a nemzetközi felszabadító mozgalom olyan új problémáit ve­tette fel, amelyeknek a megoldá­sától az emberiség sorsa függött. A II. Internacionálé vezetői, akiktől idegen volt a marxizmus forradal­mi, alkotó szelleme, képtelenek­nek bizonyultak e problémák meg­oldására. A nyugat-európai szo­ciáldemokrata pártokban felülke­rekedtek az opportunisták, akik a Marx és Engels alkotta tanítás revíziójának útjára léptek, tagad­ták a kapitalizmus elleni forradalmi harc szükségességét. Lenin elé­vülhetetlen érdeme, hogy vála­szolt azokra a fő kérdésekre, ame­lyeket az új, forradalmi korszak vetett fel, kidolgozta a forradalmi elmélet alapvető filozófiai, gazda­sági és politikai problémáit, a nemzetközi proletariátus straté­giáját és taktikáját. Lenin mesterien alkalmazta a marxizmust az oroszországi vi­szonyokra, ami nemcsak hogy nem nyújt alapot a leninizmus je­lentőségének Oroszországra való korlátozásához, hanem éppen el­lenkezőleg, megerősíti nemzetkö­zi érvényét. Lenin már 1899-ben azt irta, hogy „Oroszországban is a kapitalizmus fejlődésének ugyanazokat a fő folyamatait, a szocialistáknak és a munkás- osztálynak ugyanazokat a fő fel­adatait látjuk“. A munkásmozgalom akkor emelkedett fejlődésének magasabb fokára, amikor Orosz­országban a forradalmi marxisták, élükön Leninnel, megalakították a proletárpártot. Lényegében azt lehetne mon­dani, hogy Oroszország közvetle­nül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt az egész kapita­lista rendszernek egyfajta giganti­kus „modellje“ volt. Lenin azt irta, hogy egyetlenegy országban sem összpontosult az akkori társada­lom összes osztályai által vívott harc formáinak, árnyalatainak, módszereinek olyan gazdagsága, mint Oroszországban; hangsú­lyozta a bolsevizmus tapasztalata­inak óriási jelentőségét, és köte­lességének tartotta, hogy e ta­pasztalatokat valamennyi ország marxistáinak közkincsévé tegye. Különösen fontos az a tény, hogy a leninizmus nemcsak az oroszor­szági, hanem egyszersmind a nemzetközi munkásmozgalom, nemkülönben a demokratikus és nemzeti felszabadító mozgalmak tapasztalatainak általánosítása­ként keletkezett és fejlődött ki. Le­nin óriási szolgálatot tett a nem­zetközi munkásosztálynak azzal, hogy megalakította a világ első új típusú proletárpártját: a bolsevik, kommunista pártot, amely példa­kép lett más országok marxistái számára. Lenin a nemzetközi proletariá­tusnak, az egész világ dolgozói­nak a tanítója és vezetője. Mint az új típusú proletárpárt megalapítója már a XX. század elején a nem­zetközi szocialista mozgalom ki­magasló alakja lett. Már akkoriban elszánt harcot vívott a nemzetközi színtéren megnyilvánuló opportu­nizmus ellen, egységbe forrasztot­ta a nemzetközi munkásmozga­lom forradalmi, valóban interna­cionalista erőit. Az ő kezdeménye­zésére alakították meg 1919-ben a kommunista pártok a III., a Kom­munista Internacionálét, a kom­munisták nemzetközi csúcsszer­vezetét, s ugyancsak az ő irányí­tásával szövegezték meg a nem­zetközi kommunista mozgalom programjának alapjait, stratégiájá­nak és taktikájának elveit. A lenini eszmei örökség való­ban felbecsülhetetlen gazdagsá­ga, Lenin gyakorlati tevékenysé­gének tapasztalatai a Szovjetunió Kommunista Pártja, a nemzetközi kommunista mozgalom közkin­csévé és hatalmas fegyverévé let­tek és azok ma is. Az évek-évtize- dek múlásával egyre teljesebben és világosabban bontakozik ki a lenini tanítás nagy életereje, mindent legyőző igazsága. Amint az SZKP Központi Bizottsága Le­nin születésének 100. évfordulójá­ra kibocsátott téziseiben is meg­erősítették: „Vlagyimir lljics Lenin eszméi a kommunisták tevékeny­ségében, a munkásosztály, vala­mennyi dolgozó küzdelmében, a szocializmus és a kommuniz­mus fokozatos fejlődésében, az emberiség megállíthatatlan társa­dalmi haladásában öltenek testet.“ Lenin művei tehát az emberiség számára a mindenkorra szóló út­mutatást jelentik. MIKUS SÁNDOR Hatalmas csarnok, zakatoló gé­pekkel és az azokat kezelőkkel, összehangolt a termelés, az egyik gép munkája feltételezi a másik zökkenőmentes menetét. Ahhoz, hogy a zsákokat varrók folyamato­san dolgozhassanak, megfelelő mennyiségű szőtt anyagra van szükség, így aztán az sem mind­egy,. hogy üzemképesek-e a po- lypropylén alapanyagú fonalat fonó és a spárgát készítő gépek. Mind­ezek ismeretében pedig már ért­hető és természetes, hogy Bok­ros László, a len- és kendergyár dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) üzemének fiatal kommunista karbantartója csak azt követően tudott időtt szakítani a beszélge­tésre, hogy befejezte az éppen esedékes javítást.- A spárgafonó gép olajnyomá­sos pumpájával volt baj. Sikerült rendbetenni, igy újra dolgozik a gép. Ilyenkor nemcsak a hibával, hanem az idővel is meg kell küz­deni. Minden óra kiesés többezer méter termék elvesztését is jelenti, amit nálunk behozni nem lehet. Három műszakban, leállás nélkül termelünk. Ezért ha baj van, a hiba eltávolításánál, nincs fontosabb dolog. Még az éppen esedékes étkezést is későbbre kell halaszta­ni. Előfordul, hogy ebédemet csak uzsonnaként fogyasztom el.- Viszont mindenre akár há­romszorosan is jut idő, ha éppen nincs géphiba.- Akkor idejében és nyugodtab- ban étkezhetünk, de munka nélkül azért sosem vagyunk. A nyugal­masabb órák lehetőséget adnak arra, hogy a műhely dolgozóival előre elkészítsünk egyes alkatré­szeket, vagyis felújítsuk a koráb­ban kicseréiteket. Az évek folya­mán már alaposan megismertük a gépeket, tudjuk, hogy mely ré­szeik a legkényesebbek. A szabad időben megelőző javításokat vég­zünk. így sokszor elejét vesszük a teljes leállásnak. Ebben a gépen dolgozók is a segítségünkre van­nak. Ha észrevesznek a gépen valami rendellenességet, azonnal szólnak. Még akkor is, ha az ész­lelt hibával kihúznák a műszak végéig. Inkább vállalják a hiba el­távolításával együttjáró rövid leál­lást, s ezzel együtt a teljesítmény­csökkenést, de nem dolgoznak a másik műszak rovására, amikor az időközben nagyobbá vált hiba hosszabb leállást igényelne, s ter­mészetesen a kiesés is nagyobb lenne.- Ez viszont megértő, kollektív szellemre vall.- Valóban. Elsősorban őszinte és kritikus munkaértekezleteink­nek köszönhetjük az összetartást. Egymásnak nyíltan megmondjuk a hibákat, így azt is, ha valaki nem figyelmeztetett idejében a jelent­kező géphibára. Az újszerű bére­zési rendszer is ösztönöz, de az is, hogy a szocialista munkabrigád címért versenyezünk, s ebben az egész kollektíva eredményeit ve­szik figyelembe. Mindenki tudja, hogy a közösség segíti és felkarol­ja az egyént, jóindulatúlag figyel­mezteti az esetleges hibáira de ha ez nem használ, akkor kizárja so­raiból.- Mint karbantartónak mindeb­ben milyen szerepe van?- Vonzódom a gépekhez, sze­retem a munkámat, olyat csinálok, ami teljes egészében leköti figyel­memet. Bár csak huszonhét éves vagyok, az üzemhez régi szálak fűznek. Édesapám hozott ide dol­gozni, s mint nyugdíjas még min­dig itt dolgozik. Amikor munkámat végzem, sosem titkolom gondola­tomat, hogy az üzemért is dolgo­zom. És talán azzal is példát mu­tatok, hogy a rámbízott feladatot igyekszem mindig a lehető legjob­ban elvégezni. Amit meg tudok csinálni, sosem hagyom a másik­ra. Ha elromlik egy gép, és a mű­szakból már csak a javítás meg­kezdésére van idő, hozzálátok a munkához. Ezzel is az engem váltó kollégám helyzetét könnyí- tem, és ha negyedórával is, de lerövidítem az állást. Konkrét dolgokon alapulnak szavai, ezt számos tény bizonyít­ja. Nem véletlen, hogy az üzem­ben eltöltött három év után kom­munista kollégái méltónak tartot­ták a párttagjelöltségre, és 1982- ben felvették soraikba. Mesteré­nek szavaival élve, az elmúlt években többször bebizonyította, hogy méltó volt a bizalomra. A munkában kezdeményező, a feladatok vállalásában példát mutat, és félmunkát sosem végez. Szorgalmasan bővíti eszmei és politikai ismereteit. Gyakran fel­szólal. Javaslataival és észrevéte­leivel, akárcsak mindennapi mun­kájával, kiveszi részét a feladatok teljesítéséből. EGRI FERENC Új, 150 férőhelyes óvodát és bölcsödét nyitottak az idén Nové Mesto nad Váhomban. A csaknem 11,5 millió korona értékű létesítményt az Uherské Hradišté-i Magasépítő Vállalat építette. Az óvodában és a bölcsődében a Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet dolgozói­nak gyermekei kaptak helyet. A képen: Erika Šupáková óvónő a gyerme­kekkel játszik. (Pavol Neubauer felvétele - ČSTK) Történelmi események krónikája • április 22. - az 1. belorusz és az 1. ukrán front csapatai folytatták a harcot Berlinért- a 4. ukrán front felszabadí­totta Opavát- a 2. ukrán front felszaba­dította Mikulovót. A szovjet csapatok megindították a végső csatát Brnóért • április 23. - folytatódtak a harcok Berlinért. Az 1. uk­rán front egységei Drezdától nyugatra eljutottak az Elbá­ig. A 2. brit hadsereg elfog­lalta Hamburgot • április 24. - A. I. Antonov hadseregtábornok, a szovjet hadsereg vezérkari főnöke levélben tájékoztatta a szö­vetségeseket azon tervről, hogy a Vltava völgyét és a folyó jobb partján fekvő területeket megtisztítják az ellenségtől. Április végén a szovjet és az amerikai csapatokat a Karlovy Vary, Plzeň és České Budéjovice vonal választotta el- a 2. ukrán front Brnótól délre és keletre áttörte a fa­siszták védelmét és megkö­zelítette a várost- az SZLKP tagjai városi értekezletet tartottak Brati- slavában ­• április 25. - a szovjet és amerikai csapatok a Labe melletti Torgauban talál­koztak- heves harcok bontakoztak ki Brnóért- folytatódott Berlin ostroma- Észak-Olaszországban hatalmas antifasiszta felke­lés tört ki a kommunisták kezdeményezésére- San Franciscóban 51 ál­lam küldöttségének részvé­telével megkezdődött az ENSZ alakuló ülése. A ta­nácskozás hosszas munka eredményeként kidolgozta, majd június 26-án jóváhagy­ta az ENSZ alapokmányát és a Nemzetközi Bíróság statútumát • április 26. - a 4. ukrán front csapatai újabb támadást in­téztek Ostrava ellen- a 2. ukrán front csapatai felszabadították Brnót, majd Uherský Brodot- a 2. belorusz front csapa­tai elfoglalták Szeczynt • április 27 - a Szovjetunió­ban megalakult első cseh­szlovák hadtest egységei felszabadították a Žilina melletti Mojšova Lúčkát, Stráňanyt és Zlatnót • április 28. - olasz partizánok menekülés közben elfogták és kivégezték Mussolinit-tm­V. I. Lenin születésének 115. évfordulója 1945. április 22. - 28.

Next

/
Thumbnails
Contents