Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1985-04-02 / 78. szám, kedd
ÚJ szú 3 % .» 1985. IV. 2. Egy munkáspárti kormány eltávolítaná az atomfegyvereket Kinnock tévébeszéde • (ČSTK) - Neil Kinnock, a brit Munkáspárt vezére vasárnap megerősítette, ha pártja az elkövetkező parlamenti választások során győzne, megtartaná azt az ígéretét, hogy telszámolják Nagy- Britanniában az amerikai nukleáris támaszpontokat és eltávolítják az atomfegyvereket - beleértve az amerikai közepes hatótávolságú eszközöket is. Tévébeszédében aláhúzta, hogy ha időbe is kerülne egy ilyen értelmű szerződés elérése az Egyesült Államokkal, az atomfegyvereket ennek ellenére Letartóztatások Greenham Commonban • Tüntetés Koppenhágában a parlamenti választásokat követő egy éven belül fel lehetne számolni. Elutasította viszont a párt balszárnyának azt a követelését, hogy a győzelem esetén a munkáspárti kormány lépjen ki a NATO-ból. A Greenham Common-i támaszponton, ahol az amerikai robotrepülőgépeket telepítették, tegnap reggel letartóztattak 34 békeaktivistát, akik a nukleáris fegyverkezés fokozódása ellen tiltakoztak. A nyugatnémet rendőrség vaés Heilbronnban Rendőri erőszak Chilében (ČSTK) - Csaknem 12 személyt letartóztattak és ugyaneny- nyire tehető a sebesültek száma Santiago de Chilében, ahol vasárnap a rendőrség beavatkozott a három chilei ellenzéki vezető meggyilkolása miatt tüntetők ellen. A három ellenzéki holttestét szombaton találták meg. A tüntetők a santiagói székesBombák hullanak Teheránra és Bagdadra (ČSTK) - Az iraki légierő tegnap ismét bombázta Teheránt. Az iráni hírügynökség szerint a légitámadás során 18 ember vesztette életét, 45 megsebesült, számos lakóház romba dőlt. Irak ugyancsak bejelentette, hogy a Perzsa-öbölben, Kharg iráni olajsziget közelében „nagy tengeri célpontok“ ellen intézett támadást. Irán vasárnap ismét rakétával támadta meg Bagdadot. A robbanás az iraki fővárosban nem követelt emberáldozatokat és komolyabb anyagi károkat sem okozott. Zavargások Szudánban (ČSTK) - A nagy áremelések miatt a szudáni fővárosban kitört kormányellenes tüntetések újabb hullámának visszaszorítása során a rendőrség a hét végén 13 egyetemi diákot és további öt személyt tartóztatott le. Khartúmban továbbra is feszült a helyzet, katonák járőröznek a város stratégiai fontosságú pontjain. A Reuter hírügynökség szerint a letartóztatott ellenzékieket kormányellenes felforgató tevékenységükért állítják bíróság elé. egyház előtt gyülekeztek és „Gyilkosok, gyilkosok!“ jelszavakat hangoztattak a Pinochet rezsim megtorló szerveinek címére A közbelépő rendőrök vízágyúkat és lőfegyverüket használták. Támadást intéztek a tanítók szakszervezetének székháza ellen is. Az egyik meggyilkolt ellenzéki tagja volt ennek a szakszervezetnek. A megtorló szervek újabb brutális gyilkossága Chile-szerte tiltakozási hullámot váltott ki. Az ellenzéki pártok erélyesen elítélték a bűntettet, és a tettesek megbüntetését követelték. A kereszténydemokrata párt az erőszakos cselekedetet annak következményének tulajdonította, hogy a Pino- chet-rezsim nem hajlandó a demokratikus viszonyok helyreállítására. Pél-Afrika Újabb halott (ČSTK) - A fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság rendőrsége vasárnap ismét megtámadta az egyik temetési menetet, melynek résztvevői a négy, március 21-én Uitenhageban megölt feketét kísérték utolsó útjára. A temetést Port Elisabeth elővárosában tartották, s az aktus mintegy 35 ezres demonstrációvá duzzadt. A rendőrség újabb brutális beavatkozásának következménye: egy halott és tíz sebesült. Fokföld tartomány más városaiból is jelentettek megmozdulásokat, amelyeken az afrikai őslakosság a kormány fajüldöző politikája ellen tiltakozik. A rendőrség mindenütt lőfegyvert és könnygázránátokat alkalmaz. A pretoriai hadsereg szóvivője bejelentette, hogy Port Elisabeth térségébe katonai egységeket is küldtek a helyi rendőrség megerősítésére. sárnap a heilbronni amerikai támaszpont mellett 20 tüntetőt tartóztatott le, akik a támaszpont felszámolását követelték. Ezen a bázison eddig 18 amerikai Pershing 2 rakétát helyeztek el, s az első nukleáris fegyverek ide szállítása óta számos összecsapás színhelye volt Heilbronn. Anker Jörgensen, a dán Szociáldemokrata Párt elnöke vasárnap Alborgban, a háborúellenes nagygyűlésen rámutatott, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az észak-európai atomfegyvermentes övezet megteremtése érdekében. Koppenhágában is nagy háborúellenes megmozdulás volt vasárnap. A megmozduláson parlamenti képviselők, a politikai pártok, a szakszervezetek, az ifjúsági és nőszervezetek vezetői is jelen voltak. A több mint 60 ezer ember elitélte a lázas fegyverkezés politikáját és Reagan űrfegyverkezési terveit. Hun Sen nyilatkozata a Newsweeknek (ČSTK) - Hun Sen, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB PB tagja, a minisztertanács elnöke, külügyminiszter interjút adott a Newsweek amerikai folyóiratnak. Kijelentette, az utóbbi hónapokban a kambodzsai népi erők a vietnami önkéntesek támogatásával a khmer reakció több nagy katonai támaszpontját számolta fel a kambodzsai-thaiföldi határtérségben. Hangsúlyozta: „A vietnami önkéntesek kormányunk meghívására tartózkodnak Kambodzsában és teljesítik internacionalista kötelességüket. Évenként történő kivonásukat olyan mértékben fogjuk megvalósítani, amilyen mértékben stabilizálódik Kambodzsa belső helyzete." Az idén áprilisban és májusban vonnak ki bizonyos kontingenseket Kambodzsából. Harmincötödször - ugyanaz A már tizenkettedik esztendeje folyó bécsi haderőcsökkentési tárgyalások 35. fordulója a múlt héten ért véget, s ez alkalommal is azt kell írni, amit a korábbi harmincnégy után: minden konkrét eredmény nélkül. A Hofburgban folyó maratoni párbeszéd történetében, sajnos, már hagyománnyá vált a sajátos képlet: a szocialista országok előterjesztik javaslatukat, s ezt a másik fél automatikusan elutasítja. Lehetetlen olyan körülmények között előrelépni, amikor a NATO- országok minden igyekezete csupán arra korlátozódik, hogy elfogadhatatlan követelményeket támaszt, s a megegyezés elől egyik kibúvót keresi a másik után. Jelenleg egyetlen olyan javaslat fekszik az asztalon, amely átfogó módon közelíti meg a problémákat. Ezt a huszonhat pontos tervezetet a szocialista országok terjesztették elő 1983 júniusában, s magában foglalja a NATO-országok korábbi indítványainak minden olyan elemét, amelyek tárgyalási alapként elfogadhatók voltak. A szocialista országok javasolták, hogy mindkét fél csökkentse Közép-Európában állomásozó fegyveres erőit 900 ezer főre, ebből szárazföldi csapatait 700 ezerre, a légierőket pedig 200 ezerre - tekintet nélkül arra, miként Ítéli meg a másik fél e térségben állomásozó katonáinak számát. Lényeges ez utóbbi félmondat is, hiszen a tőkés országok szinte a végtelenségig erőltették és erőltetik a zsákutcába vezető meddő létszámvitákat. (A szocialista országok adatait saját erőikről a nyugatiak nem hajlandók elfogadni.) Nagyon egyszerűen fogalmazva, a mi álláspontunk lényege: hagyjuk abba a fölösleges vitát, mindkét fél csökkentse azonos szintre katonáit és fegyverzetét. Mi történt a 35. fordulóban? A Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK februárban tervezetet terjesztett elő azzal a céllal, hogy a tárgyalásokat kimozdítsák a holtpontról. E javaslat értelmében a Szovjetunió és az Egyesült Államok szárazföldi erőit 20 ezer, illetve 13 ezer fővel csökkentenék egy év leforgása alatt. Kivonnák e csapatok személyi fegyverzetét, valamint egyéb haditechnikai eszközöket is. A tárgyalások valamennyi részvevője pedig kötelezettséget vállalna, hogy nem növeli közép-európai haderőit és fegyverzetét. Az eredeti célt, a 900 ezres plafon elérését tekintve ez valójában nem túl sok. De hangsúlyozni kell, hogy ez csak a kezdetet jelentené, elindíthatná a hagyományos fegyverzet terén a leszerelési folyamatot Közép-Európában. A nyugati fél mostani reagálása hasonlatos a korábbi magatartáshoz: bejelentette, hogy gondosan tanulmányozni fogja a javaslatot. A NATO-országok továbbra is húzzák az időt, „kivárnak“, hogy legyen idejük a fegyverkezési programok megvalósítására. Ennek a taktikának az egyedüli célja pedig az, hogy a konvencionális fegyverek terén is megszerezzék az erőfölényt. A februári javaslat megvalósítása kétségkívül hozzájárulna a bizalmi légkör megteremtéséhez Európában, s pozitívan hatna más fórumokra is, pl. a genfire vagy a stockholmira. Csak a kölcsönös bizalom erősítésével lehet hatékony intézkedéseket tenni a háborús veszély elhárítására. Ez lenne a legméltóbb hozzájárulás a második világháború befejezése, a fasizmus fölött aratott győzelem 40. évfordulójának megünnepléséhez. MALINÁK ISTVÁN Közöny a salvadori szavazáson Duarte elnök pártjának győzelme várható (ČSTK) - A Salvadorban vasárnap megtartott parlamenti és általános „választásokat", melyek segítségével az USA szeretne demokratikus arculatot adni a rezsimnek, a választópolgárok nagy érdektelensége jellemezte. Hírügynökségek szerint a részvétel 45 százalék körül mozgott. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) és a Forradalmi Demokratikus Front (FDR) által képviselt hazafias erők bojkottálták a választásokat A választási eredmények a hét közepére várhatók. A leadott szavazatok 12 százalékának megszámlálása után a becslések szerint Jósé Napolen Duarte államfő jobboldali Kereszténydemokrata Pártjának szoros győzelme várható. Duarte élvezi az Egyesült Államok támogatását, s ösztönzésére bizonyos korlátozott reformokat ígért. A választásoktól való távolmaradás egyik oka éppen az volt, hogy ígéreteinek nem tett eleget. A kereszténydemokraták legnagyobb ellenfele a szélsőjobboldali pártokat tömörítő Nacionalista Köztársasági Szövetség (ARENA) és a Nemzeti Megbékélés Pártja. Az előző élén Roberto d’Aubuisson, a halálbrigádok patrónusa áll A választások ellenőrzésére 10 ezer katonát vezényeltek ki, a partizánok által ellenőrzött területeken nem szavaztak. Az FMLN és FDR felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a választások az elő- zőekkhez hasonlóan nem oldják meg az ország problémáit, céljuk a nép elleni hadviselés fokozásának elősegítése. A választások napján négy tartományban került sor harcokra a partizánok és a kormánycsapatok között. A partizánok szabotázsakciói nyomán az ország északi részében több város villanyáram nélkül maradt. ; KOMMENTÁRUNK! Z átonyokkal teli tengereken kellett heteken át manővereznie Giulio Andreotti olasz külügyminiszternek, a Közös Piac miniszteri tanácsa soros elnökének. A Corriera della Serából kölcsönvett találó hasonlatot folytatva az olasz diplomácia vezetője végül is sikerrel járt, mert a tornyosuló nehézségek ellenére is „bemanőverezte" Spanyolországot és Portugáliát a közöspiaci révbe. Két héttel ezelőtt már-már úgy látszott, nem sikerül tartani az eredeti menetrendet, és elhalasztják a két ország jövő év január 1-re kitűzött belépésének időpontját. A csatlakozás körüli vitákat március derekára tervezték lezárni, ám a 10 tagállam és a belépni kívánó kettő vitái ezt nem tették lehetővé. Újabb külügyminiszteri ülést hívták össze, amely gyakorlatilag az utolsó lehetőség volt a megállapodás nyélbeütésére. Történt pedig mindez közvetlenül a közöspiaci csúcs előestéjén, alig 24 órával azelőtt, hogy Brüsszelben összeültek a közösség állam- és kormányfői. A külügyminiszterek jól tudták, hogy tőlük függ a másnapi csúcs kimenetele. A bentlevők és a bekéredzkedők egyaránt átérezték ezt a felelősséget. Ezúttal végzetes következményekkel járt volna, ha dol- gavégezetlenül állnak fel ismét a tárgyalóasztaltól. Andreotti az ülés előtt azt nyilatkozta, ha ezúttal sem tesznek pontot az ügy végére, akkor nincs értelme megtartani a pénteki csúcstalálkozót. A tét tehát nem kevesebb volt, mint a brüsszeli csúcsértekezlet megmentése. Ennek tulajdonítható, hogy a 24. órában mégiscsak megszületett a megállapodás, de a vajúdó hegyek ezúttal is csak egeret szültek. Abban ugyan egyetértettek, hogy 1986. január 1 -tői Spanyolország és Portugália felvételével 10-ről 12-re emelkedik Egy tucatnyian - félúton a közösség taglétszáma, a belépés feltételeit részletesebben rögzítő pontok viszont előre azt sejtetik, hogy a bővítés után korántsem lesz zökkenőmentes, harmonikus az eddig is vitákkal tarkított együttműködés. A hagyományos bor-, zöldség-, hús-, hal-, tojás-viták ezentúl még harsányabbak lesznek, hiszen a két újdonsült ország elsősorban agrártermékeket hoz az amúgy is feleslegekkel küszködő EGK-piacra. De a legzajosabb kétségtelenül a halvita lesz, hiszen Spanyolországnak annyi halászbárkája van, mint a többi 11 országnak együttvéve, ám szigorúan megszabták számára, hol, mennyit halászhat. Tízéves átmeneti időszakot tűztek ki, s ezalatt a portugál és a spanyol mezőgazdasági termékek csak korlátozott mennyiségben juthatnak el a tagállamokba, tehát gyakorlatilag csak egy évtized elteltével válnak teljes jogú taggá. S ha eddig 20 millió munkanélküliről beszéltünk a tagországokban, akkor a jövő évtől újabb 100 ezrekkel bővül majd ez a szám, mivel a csatlakozás feltételeként több iparág számos üzemét be kell zárni Spanyolországban és Portugáliában. A két ibériai ország korántsem ilyen belépési körülményekről álmodott hét, illetve nyolc évvel ezelőtt, amikor csatlakozási kérelmüket eljuttatták Brüsszelbe. Jobbakat, előnyösebbeket azonban nem tudtak kialkudni, mivel a „tízek" konokul ragaszkodtak eredeti feltételeikhez, s ezért a belépőknek meg kellett elégedni a rosszabb változattal. Pénteken a csúcs résztvevőire már csak az vár, hogy ők is áldásukat adják a Közös Piac kibővítésére. Az ülés azonban nem a „hagyományok“ szellemében zajlott volna le, ha vitamentes a lefolyása. Hogy ez ne így történjen, arról Papandreu görög kormányfő gondoskodott. Határozottan kijelentette: megvétózza a bővítést, ha nem szavazzák meg a földközi-tengeri térség országainak nyújtott közösségi támogatás megemelését. Kilenc kollégájának nem volt más választása, minthogy a spanyol és a portugál csatlakozást fenyegető utolsó veszély elhárítása céljából eleget tegyen az athéni követelésnek. Elvileg tehát már eldöntött tény a bővítés, amit még a 12 ország parlamentjének is ratifikálni kell. A bővüléssel azonban a dolgok nem egyszerűsödnek, hanem a megoldatlan problémák még inkább meghatványozódnak. A jövő évtől kezdődően tizenkettesben fognak vitázni ugyanarról, amiről eddig tízen sem tudtak közös nevezőre jutni. Ezt Brüsszelben is nagyon jól tudták, mégis ragaszkodtak a Közös Piac menetrendszerű kibővítéséhez, ami három okkal magyarázható. Gazdasági vetülete a dolognak az, hogy a Közös Piac a tőkés „gazdasági háromszögön" belül meglehetősen lemaradt Japán és az USA mögött. A mostani lépéstől Brüsszelben azt várják, hogy megerősödve vethetik bele magukat a konkurrenciaharc- ba. Politikai vonatkozása abban keresendő, hogy a spanyol belépéstől azt várják: a NATO-tagság ügyében jövőre esedékes spanyol népszavazást megelőzően a Gon- zález-kormány úgy manipulálja a referendumot, hogy az ország tagja maradjon a NATO politikai szervezetének. S e ponton a politikai célok egybeesnek a katonaiakkal: a csatlakozástól azt remélik, hogy megerősödik a NATO déli szárnya a Földközi-tenger bejáratánál. A z idő mutatja csak meg, hogy ezekből az elvárásokból a későbbiekben mi válik valóra. A 28 éve fennálló Közös Piac immár harmadik bővítése kapcsán megállapítható, hogy a közösség távol áll attól, amit az alapszerződésben kitűztek, a gazdasági unión túlmenően a politikai unió létrehozásától. A rövidesen tucatnyira bővülő közösség legfeljebb a félúton tart ennek megvalósításában. P. VONYIK ERZSÉBET