Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-14 / 62. szám, csütörtök

ÚJ szú

5

1985. III. 14.

A fejlett szocialista társadalom építésének a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött igényes feladatai megkövetelik, hogy a dolgozók magas fokú öntudatuk, érdekeltségük és elkötelezettségük alapján minden alkotó erejükkel bekapcsolódjanak a társadalmi folyamatba. Döntő jelentőségű a munkás- kollektivák szerepének az erősítése a termelésben. Jogkörük és felelősségük növelése saját munkájuk irányításában és szervezésében, az előirányzott feladatok teljesítésében, valamint a kollektíva tagjainak a munka és a gazdálkodás közös eredményeihez való hozzájárulása alapján történő, érdem szerinti értékelésében és díjazásában szükségszerű feladattá válik mind a társadalmi-gazdasági fejlődés feladatainak eredményes teljesítése, mind pedig a dolgozók irányításban és igazgatásban való részvételének fejlesztése szempontjából.

A munkáskollektívák szerepét alapvető mértékben növeli a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás, amely lehetővé teszi a személyi, a csoport- és a társadalmi érdekek kiegyensúlyozott összekapcsolását. E haladó forma fokozatos érvényesítésével, a Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalatait kihasználva magasabbra emelhetjük az irányítás és a tervezés színvonalát, s ez az irányítási szervek gyakorlati tevékenységének fontos részét fogja képezni minden szinten.

A brigádrendszerű munkaszervezést kísérletileg alkalmazó szervezetek tapasztalatai gazdaságunk feltételei között azt bizonyítják, hogy a termelőbrigádokban a jó politikai-szervező munka mellett gyorsabban növekszik a munkatermelékenység, csökkennek a munkaidő-veszteségek, gazdaságosabb az anyagi és a mukaerőforrások felhasználása, javul a nevelési munka és szilárdul a munkafegyelem; intenzivebben formálódik és érvényesül a kollektív szemlélet, a kölcsönös együttműködés és az elvtársi segítségnyújtás. A tapasztalatok arra is rámutatnak, hogy a brigádforma fejlesztése minőségileg nagyobb igényeket támaszt az irányítási dolgozókkal, a politikai-szervező és a nevelő munkával szemben; minimálisra csökkenti a formális és az elvtelen hozzáállások előfordulását.

A további időszakban a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás fejlesztésében a következő alapelvekből és feladatokból kell kiindulni:

I. A brigádforma lényege

1. A brigádforma érvényesítése a termelési munkáskollektivák alkotó erejének és kezdeményezésének hatékonyabb kihasználására irányul, a munkafeladatok tervezésében, szervezésében és teljesítésében, a kollektív munka- szervezés és a kölcsönös együttműködés előnyeinek érvényesítésében való aktív részvételük, a munkához való szocialista viszonyulás szilárdítása, a brigád által elért eredmények és az egyes tagok hozzájárulásának közös értékelése alapján.

2. A brigádforma a munkaszervezés és javadalmazás kollektív típusát képezi, melynél e módszert érvényesítő kollektíva

a) a vállalaton belüli igazgatás fontos láncszemét képezi, melynek számára meghatározzák (tervezik) a kiemelt mennyiségi és minőségi feladatokat, az élő munka szükséges terjedelmét, a kollektív munka eredményeiben való anyagi érdekeltség feltételeit, amely kimutatásokat készít e feladatok teljesítéséről, s ennek megfelelően részesül javadalmazásban, a munkásokat a kölcsönös együttműködés, az elvtársi segítségnyújtás, az egyéni képességek kihasználása és a közös munkában való kezdeményező részvételük alapján a termelési feladatok lehető leghatékonyabb teljesítésére egységesíti;

b) aktívan vesz részi a termelésben és a munkában, amihez

a brigádon belüli munkaszervezés és munkamegosztás kérdéseiben, a brigád tervét meghaladó feladatok vállalásában, az egyes tagok munkájának értékelésében és díjazásában megfelelő jogkörrel rendelkezik és felelősséget visel, gondoskodik a munkafegyelem megtartásáról, s a munka iránti szocialista viszonyulásra való nevelésről;

c) haladó munkaszervezési irányzatokat érvényesít, amelyek erősítik a munka kollektív formáit, gondoskodik a tudományos-mü- szaki haladás és az újítómozgalom eredményeinek kihasználásáról, továbbá a munkatermelékenység dinamikus növelésére, a gazdaságosság és a termékminőség javítására, az anyagi és az energiaforrások jobb hasznosítására törekszik;

d) az önálló elszámolás elvei szerint dolgozik - anyagilag érdekelt a tervezett feladatok vállalásában és teljesítésében, a gazdasági haszon elérésében, javadalmazása az egész brigád munkájának kollektív eredményeitől, az egyes személyek díjazása pedig az eredményekhez való egyéni hozzájárulás mértékétől függ.

3. A szervezet az egyes kollektívákban (csapatban, csoportban, szakaszon, brigádban, műhelyben, részlegen, üzemegységben stb.) a brigádforma érvényesítésénél azokból a célokból indul ki, amelyek a munka igazgatási rendszerének tökéletesítésével, s a dolgozóknak a termelés irányításában való részvételének elmélyítésével függnek össze; eközben hasznosítja a dolgozó kollektívák és az egyes személyek kezdeményező javaslatait.

A szervezet vezetősége az egyes kollektívák számára konkrét célokat tűz ki, s tevékenységük feltételeit is meghatározza; nélkülözhetetlen feltétel a munkatermelékenység és a gazdaságosság növekedése, valamint az, hogy a keresetek növekedése összhangban legyen az elért teljesítményekkel, s a szervezetben érvényesített munkabérezési rendszer szabályzataival.

4. A brigádforma bevezetését alapos termelési-gazdasági, politikai-nevelő és káderelőkészítés előzi meg, amely arra irányul, hogy a létrehozandó kollektíva tagjai előtt megvilágítsa a brigád céljait és feladatait, megnyerje őket e munkaszervezési forma számára, s intézkedéseket készítsen elő a munkaszervezés javítására, a vállalaton belüli önálló elszámolás tökéletesítésére, a hatékonyabb személyi érdekeltség érvényesítésére stb.

Az irányítás műszaki, gazdasági, termelési és szervezési kérdéseivel foglalkozó alakulatok vezetői kötelesek kialakítani a feltételeket a kollektívák brigádformára való sikeres átállásához és ezek tartósan jó működéséhez. E feladat teljesítéséről szoros együttműködésben gondoskodnak az illetékes szakszervezeti szervekkel és funkcionáriusokkal.

5. A brigádformát a vállalati (üzemi) igazgató döntése alapján vezetik be az illetékes szakszervezeti szervvel történt megállapodás és a dolgozók kollektívájának a beleegyezése szerint. Az egyes dolgozókat saját beleegyezésük alapján sorolják be a kollektívába.

6. Amennyiben a brigádformát nagyobb, komplett alakulatokban vezetik be, ahol a tagok száma is nagyobb, ott a kisegítő és szolgáltató üzemegységek munkásait,

valamint azokat a műszaki-gazdasági dolgozókat is be lehet sorolni, akik közvetlenül hatnak a kollektíva munkájára.

7. A kollektíván belüli munkatevékenységet annak vezetője szervezi, mégpedig a vállalati (üzemi) igazgató felhatalmazása által kijelölt terjedelemben. Vezetőnek rendszerint az illetékes vezető dolgozót választják ki (csapatvezető, élmunkás, mester, részleg- vezető, üzemegység-vezető stb.). Ha azt a feltételek szükségessé teszik, a vezető tisztségébe olyan munkást is lehet választani, aki jó szervezőképességgel, élet- és politikai tapasztalatokkal rendelkezik, s természetes tekintélye van a kollektívában. A kollektíva vezetőjét a kollektíva javaslata és az illetékes szakszervezeti szervvel történt megbeszélés alapján a vállalat (üzem) igazgatója nevezi ki.

8. A kollektíva tevékenységével kapcsolatos alapvető kérdéseket, főleg a tagok besorolását és kiiktatását, a tervezett feladatok teljesítését, a kezdeményező terv és a rendkívüli feladatok elfogadását és teljesítését, a brigádtagok értékelésére vonatkozó szabályokat, a megállapított javadalmazási rendszert és a kereset kollektív részének az elosztását a brigád értekezletén közösen tárgyalják meg és hagyják jóvá. Kisebb kollektívákban ezeket a kérdéseket a termelési értekezleten lehet megtárgyalni. Nagyobb kollektívában a tagok közül brigádtanácsot lehet választani, amely segítséget nyújt a brigád vezetőjének a munka irányításában és a feladatok teljesítésében, véleményezi a vezető által a kollektíva elé jóváhagyásra előkészített javaslatokat, s a kollektívától kapott megbízatással összhangban jár el.

9. A brigád tervezett feladatai és kezdeményező tervei teljesítésének biztosítására, valamint a folyamatos és gazdaságos munkához szükséges feltételek kialakítására a brigád szocialista megállapodást köt a vállalat (üzem) vezetőségével. A megállapodás tartalmazza a brigád tervezett feladatait, a brigád kötelezettségeit ezek teljesítésére és túlteljesítésére, a gazdasági vezetés kötelességeit a szükséges feltételek kialakításában, a brigád anyagi érdekeltségének a feltételeit a tervezett feladatok teljesítésében és túlteljesítésében, valamint mindkét fél számára a kötelezettségek hiányos teljesítéséből származó következményeket.

10. Az elfogadott megállapodás keretében a kollektíva gondoskodik a feladatok teljesítéséről a saját munkaszakaszán. Hatáskörének terjedelmében kollektív felelősséget visel munkájának eredményeiért és az előirányzott feladatok megvalósításáért, elsősorban a termelési terv és a szocialista kötelezettségvállalások teljesítéséért, a munkatermelékenység növeléséért, a termékek (a munka) magas minőségi színvonaláért, a berendezések, a munkaidő és minden termelési forrás ésszerű kihasználásáért, valamint a szocialista tulajdon védelméért. Emellett a kollektíva tagjai kötelesek megtartani a szervezetnél érvényes munkajogi, technológiai, biztonsági és egyéb előírásokat.

11. A vállalat (üzem) igazgatója az FSZM vállalati (üzemi) bizottságával együtt felelősséget visel azért, hogy a szervezetben a briT gádformát a megállapodásban feltüntetett alapelvek és szempontok szerint érvényesítik. Ha egyes kollektívákban fogyatékosságok merülnek fel a célok és a konkrét

feladatok teljesítésében, a vállalat (üzem) igazgatója a szakszervezeti szervekkel együtt köteles azonnali intézkedéseket tenni a helyzet javítására, komoly fogyatékosságok esetén vissza kell vonni a brigádforma alkalmazásáról hozott döntést.

II. További eljárás a brigádforma fejlesztésében

A brigádforma hazai kísérleti alkalmazásából, valamint a Szovjetunióban és a többi szocialista államban történt érvényesítéséből szerzett tapasztalatok lehetővé teszik a brigádforma elterjesztését minden olyan munkahelyen, ahol kialakítják hozzá a szükséges feltételeket, s a legközelebbi években a következő alapelvekhez fognak igazodni:

1. Az 1985-ös évtől kezdve el kell kezdeni a brigádforma fokozatos érvényesítését az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, az erdő- és vízgazdálkodás, a közlekedés, a távközlés, a helyi gazdálkodás és az ipari szövetkezetek termelő szervezeteiben. A további gazdasági szervezetekben (a szolgáltatási, kereskedelmi stb. ágazatokban) a brigádforma érvényesítését akkor lehet elkezdeni, ha már megfelelő tapasztalatok gyűltek össze specifikus feltételek között néhány kisebb számban létesített kollektívában.

2. A brigádforma fokozatos bevezetéséről az állami, a gazdasági és a szakszervezeti szervekkel együttműködve kell gondoskodni. Ezt hosszú távú folyamatként kell értelmezni, amelyben a műszakitermelési és társadalmi-gazdasági feltételek változásaival összhangban állandóan tökéletesíteni .és fejleszteni kell a brigádforma egyes elemeit, s fel kell használni a brigád gyakorlati tevékenysége során szerzett tapasztalatokat; emellett sokoldalúan ki kell használni a kísérleti alkalmazás időszakában nyert ismereteket is. A brigádforma új elemeinek a fejlesztését egyes kiemelt vállalatoknál kell kipróbálni, s a szerzett tapasztalatokat el kell terjeszteni a társadalmi gyakorlatban.

3. A brigádforma szélesebb körű, fokozatos érvényesítése során nem engedhető meg az elsietett- ség, az egyoldalúság és a formális hozáállás; rendkívüli figyelmet kell fordítani bevezetésének komplex és jó minőségű előkészítésére, s gondoskodni kell az előirányzott célok és feladatok teljesítésének állandó ellenőrzéséről és értékeléséről, főleg a munkatermelékenység növelésében, a termelés gazdaságosságának, minőségének és hatékonyságának javításában, valamint a tudományos-műszaki haladás gyorsított ütemű gyakorlati érvényesítésében elért eredmények értékeléséről.

Az előkészítésbe be kell kapcsolni a műszaki, gazdasági és termelési részlegeket, hogy jó feltételek alakuljanak ki a brigádforma tartós érvényesüléséhez; gondoskodni kell róla, hogy a kollektíva tagjai az előkészítés folyamán teljes mértékben megismerkedjenek a brigádforma céljaival, feltételeivel és feladataival, a kollektíva jogkörével és felelősségével.

A brigádforma érvényesítésével elért eredményeket a gazdasági tevékenység elemzésének elválaszthatatlan részeként rendszeresen kell értékelni; erre ugyanolyan figyelmet kell fordítani, mint a szervezet évi komplex értékelésére.

4. A brigádforma fejlesztésénél abból kell kiindulni, hogy ennek alapvető rendeltetése elsősorban a termelés és a munkaszervezés tökéletesítésére irányul a kollektíva minden tagjának közvetlen és aktív részvételével; előtérbe kell helyezni a tudományos-műszaki haladás érvényesítéséből eredő változások aktív elsajátítását, a munkatevékenységek szervezését és végrehajtását, valamint a termelés és a munka szervezésében eszközölt komplex változásokat; ebben az irányban ki kell használni a munka ésszerűsítésére vonatkozó terveket, s a termelési feladatok teljesítésének biztosítására elfogadott megállapodásokat.

A brigádforma további fejlesztése folyamán előtérbe kell helyezni azokat a termelési részlegeket, ahol objektív feltételek vannak a kollektív munkaszervezéshez. Egyúttal keresni kell a lehetőségeket a bevezetéséhez az egyéni munkaszervezéssel termelő részlegeken is, ezeken a szakaszokon alkotó módon kell összekapcsolni a munkaszervezés adott előnyeit a brigád kollektív jellegével, főleg a normaalapot kell kihasználni a brigád keretében végzett munka szervezéséhez, értékeléséhez és díjazásához.

5. A javadalmazás hatékonyságának növelése érdekében fokozni kell a kollektív érdekeltség szerepét, s olyan feltételeket kell kialakítani, hogy a kollektíva végső eredményeihez kötődjön az ösztönző munkabér egész terjedelme (vagy annak alapvető része). Az egyes tagok érdem szerinti díjazásánál - aztegész kollektíva munkaeredményeihez való hozzájárulás alapján -, a közös munkabér hatékony elosztási formáit kell alkalmazni, miközben kollektív módon kell dönteni a közös kereset elosztási formáiról.

6. A brigádforma érvényesítésénél következetesen ki kell használni az önálló elszámolás alapelveit.

A brigádforma bevezetését támogatni kell a nagyobb alakulatokban, amelyekbe többnyire a költségelemző (gazdálkodó) részlegek egész kollektívái tartoznak, tehát nagyobb létszámú alakulatokról van szó, amelyek az irányítás, a gazdálkodás és a nyilvántartás vállalaton belüli rendszerét alkalmazzák, s a karbantartási, a vállalaton belüli szállítási stb. dolgozók is kiegészítik ezeket.

Annak érdekében, hogy biztosítsák a dolgozók közvetlen részvételét a termelés és a munka irányításában, a brigádformát kisebb kollektívák (csapatok) keretében kell alkalmazni. Feltételeket kell teremteni a költségelemző részlegek (szervezeti alakulatok) keretében létesített kisebb kollektívák jó működéséhez is, amelyek rendszerint konkrét múszaki-gaz- dasági normák és normatívumok szerint gazdálkodnak; a komplett termelési szakaszokat el kell látni mérőberendezésekkel és el kell mélyíteni a vállalaton belüli nyilvántartást.

Mindössze néhány dolgozóból álló kollektívákban csak kivételes esetekben lehet érvényesíteni a brigádformát, ha ez lehetővé teszi a kollektív munka előnyeinek a kihasználását, nem növeli az ügyintézés feladatait, s nem fokozzák az igazgatás bonyolultságát.

7. Ott, ahol a brigádforma hatékony érvényesítése ezt megköveteli, a vállalat (üzem) vezetősége megfelelő változtatásokat eszközöl a vállalaton belüli szervezésben és igazgatásban. Hasonlóan az FSZM üzemi bizottságai is megtárgyalják a szakszervezeti szakaszok felépítésében szükséges változtatásokat minden olyan esetben, amikor a szakszervezet közvetlen részvétele és hatása fontos szerepet játszik a brigádforma érvényesítésében.

8. A brigádforma következetes érvényesítésével, a munkaszervezés tökéletesítésével és az érdem szerinti javadalmazás elvének szilárdításával kedvező feltételeket kell kialakítani a munkakezdeményezés és a nem formális szocialista munkaverseny fejlesztéséhez, főleg a szocialista munkabrigádok mozgalmának további fejlesztéséhez, a kollektíva tagjainak a komplex racionalizációs brigádok munkájában, az újítók és a feltalálók mozgalmában stb. való részvételéhez.

se alapján közös dokumentumot fogadtak el, amely összefoglalja e korszerű módszer érvényesítésének az alapelveit gazdasági gyakorlatunkban, s meghatározták továbbfejlesztésének politikai-szervezési módozatait.

Ebben az irányban jelentős feladatok hárulnak a központi ágazati szervekre, amelyek feladatul kapták, hogy az illetékes szakszervezeti szövetségekkel együttműködve konkrétan határozzák meg a brigádforma feltételeit és céljait, figyelembe véve a terv döntő feladatainak biztosítását, szabályozzák fokozatos bevezetését az általuk irányított ágazatokban, adjanak ki reszorton belüli intézkedéseket erre a célra, s nyűjtsanak sokoldalú támogatást az alárendelt szervezeteknek.

Az említett dokumentumot teljes terjedelemben közöljük:

Az 1982-1984-es években egyes kiemelt vállalatoknál és üzemekben sor került a brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás kísérleti alkalmazására. A kísérletező kollektívák többnyire jó gazdasági eredményeket értek el, túlteljesítették az előirányzott feladatokat, s haladást értek el a munkatermelékenység növelésében, valamint az élő- és a tárgyiasult munka takarékosabb felhasználásában.

A kísérleti alkalmazásból nyert tapasztalatok és ismeretek bebizonyították, hogy a brigádforma érvényesítése megfelel a jelenlegi termelési-társadalmi viszonyoknak, valamint annak a követelménynek, hogy a dolgozók fokozottabb mértékben vegyenek részt a termelés irányításában. Ezért a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa az elért eredmények értékeiéA szövetségi kormánynak és a Szakszervezetek Központi Tanácsénak a brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás fejlesztésére vonatkozó alapelvei