Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-11 / 59. szám, hétfő

A SIovart külkereskedelmi vállalat kisebb jubileumot ünnepel az idén. Tizenöt eszten­deje alapították, azóta foglalkozik Szlovákiában a kulturális értékek exportjával és importjával. A szó klasszikuš értelmében külkeres­kedelmi „intézmény“, amely csak tevékenységének tartalmi össze­tevőiben különbözik a hasonló vál­lalatoktól. Bár ez a különbözőség olykor specifikus feladatokat je­nyeinek elfogadtatása és népsze­rűsítése adja.- Olvasóinkat érdekelné, hogy a szocialista országokkal folytatott kereskedelmen belül milyen helyet kap a magyarországi partner in­tézményhez fűző kapcsolatunk?- Kapcsolataink jók, hiszen raj­tunk keresztül történik az ott meg­jelenő magyar nyelvű könyvek im­portja, amely pártunk művelődés- politikájának szellemében a Szlo­vákiában élő magyar nemzetiség igényeit szolgálja. Ugyanakkor mi végezzük a folyóiratcserét is. Ezt a kapcsolatot elsősorban a műve­lődéspolitikai célkitűzések szabá­lyozzák, s eredményeiről minden olvasó meggyőződhet.- Úgy tudom, hogy a Slovart a kulturális értékek népszerűsíté­sével is foglalkozik. A könyvnél maradva: Milyenek ennek a mód­szerei, formái?- Elsősorban a nemzetközi könyvkiállítások és vásárok szol­gálják ezt. A szocialista országok­Nem áru, de... Beszélgetés egy külkereskedővel lent. Az OS 11-es számú részleg igazgatója Juraj Jurášek mérnök.- Mit takar ez a szám? Mivel foglalkoznak önök a vállalaton belül?- Mindenekelőtt a szlovákiai ki­adóknál megjelent kiadványok - könyvek, naptárak, térképek, hanglemezek - kivitelével foglal­kozunk. A szocialista országokban elsősorban a művészeti könyvein­ket és a hanglemezeinket keresik. A kapitalista országokban tudo­mányos témájú kiadványokat, szótárakat és a komolyzenei fel­vételeket. Fontos helyet foglal el ebben a munkánkban a gyermek­könyvek eladása, amelyek több nyelven jelennek meg. Ugyanak­kor szép számban exportálunk művészeti naptárakat is. Igen szé­les terület az, amit munkánkkal átfogunk, s eredményességét nemcsak a gazdasági haszon, ha­nem szocialista kultúránk eredmé­ban Lipcse, Varsó, Szófia, Moszk­va és Belgrád, míg a kapitalista országokban a Majna-Frankfurt- ban megrendezésre kerülő könyv­vásáron kötjük üzleteink nagyré­szét.- Miben különböznek egymás­tól ezek a rendezvények?- Tematikájukban. Míg például a varsói vásáron a szakmai és a tudományos irodalmat kínáljuk partnereinknek, addig a lipcsein a művészeti és szépirodalmi köny­veket.- Mire ez a beszélgetés megje­lenik, javában tart már a lipcsei könyvvásár. Milyen anyaggal vesz részt ezen a Slovart?- Idén először a kiadók hivata­losan nem képviseltetik magukat Lipcsében. Szakembereik velünk együtt ott vannak, de minden tár­gyalást, üzletkötést mi folytatunk le. Ez újdonság, aminek eredmé­nyességét majd a vásár után álla­píthatjuk meg. A bemutatott köny­veket a kiadók javaslata alapján a kiadói főigazgatóság hagyta jó­vá. Igy a kiállításra kerülő 668 könyvben szinte valamennyi szlo­vákiai könyvkiadó terméke megta­lálható. Érdekességként jegyzem meg, hogy a Madách 4 könyvet állít ki Lipcsében.- Mindeddig nem említettük a behozatalt. Ez a tevékenységük hogyan alakul?- A behozatal egészében véve a hazai könyvpiac gazdagítását szolgálja. Elsősorban a Szovjet­unióból és a szocialista országok­ból vásárolunk könyveket, minde­nekelőtt szépirodalmat és szak­könyveket. Mi látjuk el a bratisla­vában működő kulturális közpon­tokat is.- Ennek a választéknak a gaz­dagítása érdekében önök is foly­tatnak majd tárgyalásokat, mond­juk éppen most Lipcsében?- Igen, ez az egyik feladatunk. Mindenekelőtt azonban, mivel ke­reskedők vagyunk, elsősorban eladni szeretnénk. Ez az utóbbi időben különösen a nem szocialis­ta országokban egyre nehezeb­ben megy. Pontosan fel kell mér­nünk az ottani vásárlók igényeit, és a minőséggel, az árainkkal, a témaválasztékkal versenyképe­sen kell megjelennünk a könyvpia­cokon.- Beszélgetésünk végén ké­rem, foglalja össze milyenek a vi­lágban ma eladható könyvek jel­lemzői?- Mindenekelőtt a tematika, az olcsó ár, a kiváló minőség, a meg­nyerő formai kivitel. Persze a szo­cialista országokban ebben a te­kintetben meghatározó kultúráink legnagyobb értékeinek a kölcsö­nös átvétele. A nem szocialista országokban viszont a szabadidő hasznos eltöltését, a turizmust se­gítő és művészeti könyveinket ke­resik. Mindezekkel együtt nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy az emberek csökkenő vásárlókedvé­nek ellenére is megtartsuk partne­reinket. Ez végül is, bárhonnan közelítsünk is a kérdéshez, szo­cialista kultúránk, társadalmunk értékeinek és előnyeinek a nép­szerűsítése is. DUSZA ISTVÁN Újabb helytörténeti munka Januárban került könyvesboltja­inkba Kecskés Lászlónak, a Ma­gyarországon élő komáromi (Ko­márno) származású írónak Komá­rom az erődök városa című köny­ve. A Zrínyi Katonai Kiadó (Buda­pest, 1984) vársorozatában meg­jelent könyvből a magyar és a csehszlovák közös könyvkiadási egyezmény keretében 800 pél­dány került Csehszlovákiába. Kecskés László neve nem is­meretlen a hazai olvasók előtt sem, hisz 1978-ban a Madách Könyvkiadó jelentette meg első könyvét Komáromi mesterségek címmel, amely nyolc híres komá­romi mesterség leírását tartalmaz­ta. A most megjelent könyvben ennél nagyobb feladatra vállalko­zott: a komáromi erődrendszer -egészét vizsgálja történelmi összefüggésekben. Maga a téma- választás is dicséretére válik, hisz összefoglaló munka eddig nem je­lent meg az európaszerte neveze­tes komáromi erődrendszerről. A komáromi erődrendszer ki­alakulását kutatva a szerző abból indult ki, hogy a Dunába ömlő Vág-Duna torkolatánál a legrégibb időktől kezdve fontos átkelőhely volt. Az ott kialakult forgalmas rév birtoklása az egész környék feletti uralmat jelentette, ezért ezt a terü­letet minden e tájon megtelepedett nép erődítménnyel biztosította magának. Az itt létesített erődít­ményről - várról - a szerző a kö­zépkortól tud hiteles írásbeli forrá­sokat felsorakoztatni. A középkori vár keletkezését a honfoglaló ma­gyarsággal hozza kapcsolatba, ezután nyomon követi a vár kö­zépkori történetét, majd bemutatja a vár török háborúk alatti (XVI— XVII. sz.) korszerűsítését és bőví­tését. Részletesen ír a XIX. szá­zad elején a napóleoni háborúk miatt 'szükségessé vált erődrend­Kecskés László könyvéről szer kiépítésének kezdetéről majd a komáromi várnak az 1848-49- es forradalomban és szabadság- harcban betöltött fontos szerepé­vel ismerteti meg az olvasót. A könyv végén a komáromi erőd­rendszer építésének múlt századi befejezéséről, valamint a XX. szá­zadi sorsáról és felhasználásáról olvashatunk. E , rövid tartalmi ismertetés azonban távolról sem érzékelteti a szerző által az olvasók elé tárt anyag gazdagságát. Az egyéb­ként is színvonalas könyvben kü­lönösen a vár török elleni védőinek katonai szervezete és színes élete hat elevenségével az olvasóra. Az olvasmányos stílusban megírt, jegyzetanyaggal ellátott könyvet több mint 60 képmelléklet és rajz egészíti ki. FEHÉRVÁRY MAGDA Ars poeticák a XX. századból A Gondolat kiadó könyvének Horátius költői mesterségről írott tankölteménye kölcsönözte a cí­mét. Az ars poetica jelentését Ho­rátius óta definiálják ,,valamely költői irány, vagy magatartás esz­tétikai elveinek összefoglalásá“- nak. Ebben az antológiában ol­vasható versek regény-, novella-, napló-, interjúrészietek, levelek, aforizmák, kiáltványok, ha szólnak is formai-technikai, esztétikai kér­désekről - nem oktató céllal íród­tak. Mellőzik tehát az ars poetica legfontosabb műfaji követelmé­nyét, a tapasztalat továbbadása helyett a művész és a mű, az alkotás és a valóság kapcsolatá­val foglalkoznak. A forradalmakkal sodortatva próbálják megfogal­mazni a XX. századi ember-mú- vész életérzését, választ adni a kétkedőknek, hogy viharos szá­zadunkban is van létjogosultsága, sőt, társadalmi funkciója a művé­szetnek. Ameddig a polgárság „csinál­ta“ az ízlést, a művészt megvetet­ték, netán gyűlölték azért, amit követelt tőlük. Picassót például memoárfilmek, interjúk próbálták a nyugati világ bohócának jelme­zébe öltöztetni. Hogy az eredeti­ség mély belső szükségszerű­ségből, vagy régebbi lelemé­nyek ügyes összetoldozgatásából, esetleg sima üzleti érzékből táplál­kozik? Ki tudja? Az értékállóságot, maradandóságot, halhatatlansá­got valóban csak az utókor mérhe­ti le. írók, képzőművészek, zene­szerzők írták e kötet szövegeit, melyek illusztrációit Sík Csaba és Szántó Tibor válogatta úgy, hogy 1900 és 1980 között hangot adjanak szinte valamennyi irány­zatnak. A kötetben szereplő nagy nevek közül csak egy pár ismer­tebbet: Apolianaire, Aragon, Bul­gakov, Csontváry, Éluard, Fagye- jev, Gide, Golding, Gorkij, de nyi­latkozik Vladimír Holan, Joyce, Franz Kafka, Krúdy, Garda Lorca, Martin du Gard, megszólal Nagy Lajos, Nezval és más neves író. Az évezred utolsó századának művészei, akik e kötetben helyet kaptak, egyetlen kivétellel, mind a humánum szószólói voltak, esz­tétikai nézeteik különbözősége el­lenére. „Ha azt a szót hallom: kultúra, revolveremhez nyúlok“. A náci Hans Johnsttól vett idézet hivatott emlékezetünkbe idézni századunk legnagyobb tragédiá­ját, a fasizmust, s annak „kultúrá­ját“. Ez az idézet emlékeztet ben­nünket arra a háborúra, amelyben a mártír milliók között az antológia szereplői közül is nem egy vesz­tette életét. HORVÁTH MÁRTA Új könyvek Viliam Plevza: Harcban a máért A cseh és a szlovák nemzet antifasiszta nemzeti felszabadító harca a második világháború vége felé népünk új tudatának forrásává vált. Nagymértékben formálta a benne részt vevő harcosok jelle­mét, gondolkodásmódját, cselek­vését, s alakította azokat a nem­zedékeket, amelyek az egykori harcosokkal együtt fejlesztették és fejlesztik tovább ma is időszerű hagyományait. A Szlovák Nemzeti Felkelés népünk büszkeségének, hazafiságának és internacionaliz­musának állandó kútforrása, és a jövőben is az marad. A cseh és a szlovák nemzetnek a fasizmus ellen, a nemzeti felszabadulásért vívott fegyveres harcában szerzett tapasztalatai jelentős mértékben gyarapítják a forradalmi mozga­lom közös kincsestárát, s Cseh­szlovákia nemzetei és nemzetisé­gei, de mások is nagyon fontos tanulságokat vonhatnak le belőlük mind ma, mind a jövőben. Štefan Guláš - Dušan Leščinský: A vitorlás hajók története Kaland- és ifjúsági regények kedvelt történetei játszódnak vitor­láshajókon. Ez a jármű, amely a legidősebbek egyike, a történe­lemben a nagy felfedezések néma szereplője volt. Egyiptom, az antik Görögország, Afrika, Amerika, Auszrália és Polinézia egzotikus tengerein közlekedtek ezek a ha­jók. A szerzőpáros könyve nem­csak pontos műszaki leírását közli az egyes hajófajtáknak, hanem történelmi és technikatörténeti adataikat is. Tománek hadnagyot bízzák meg. Elkezdődik a nyomozás, és rövi­desen kiderül, hogy az eset más bűntények egész sorozatával is kapcsolatban van. Blanka buzgón bekapcsolódik a nyomozásba, s mire minden rejtélyre fény derül, a fiatal hadnagy oldalán szeren­csésen beevez a házasság ré­vébe... Ivan Gariš: Vénusz elrablása Az NSZK-ból érkező vonatsze­relvény hűtőkocsijában Blanka Ŕi- hová, a csinos fiatal \/ámoslány egy holttestet talál. Vajon ki az áldozat, ki ölte meg és miért? A titokzatos bűntény körülményei­nek kivizsgálásával a prágai bűn­ügyi rendőrség fiatal munkatársát, Iv&ö Gariň VÉNUSZ ELRABLÁSA ÚJ szú 4 1985. III. 11. Zenehallgatás a bratislavai Egyetemi Könyvtár zenei részlegén (Gyökeres György felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents