Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-11 / 59. szám, hétfő

A Plastika Nitra a tavaszi idény előtt Jarábek: „Célunk változatlan...“ A Plastika Nitra vezetői és a szurkolók szinte kivétel nélkül elismerik: az I. ligából tavaly kie­sett labdarúgócsapatuk csalódást okozott az SZNL I őszi idényében. Csak harmadik lett a táblázaton, három, illetve négy ponttal lema­radva a DAC és a Pov. Bystrica mögött. A nyitrai sportvezetők ezek után reálisan „álmodoznak“ az I. ligáról. Stanislav Jarábek, a csapat 46 éves edzője: „Célunk változatlan: vissza akarunk kerülni az I. ligába. Az ősz után azonban változtak, módosultak a lehetősé­geink. Elméletben a DAC a nagy esélyes. Jó anyagi bázissal - ami egyáltalán nem mellékes a mai futballban megfelelő játékosál­lománnyal rendelkeznek. Mivel kedvező a dunaszerdahelyiek sor­a Plastika a 3. forduló után hat ponttal és 12:0-ás (!!) gólaránnyal állt az élen, aztán jött három négy­gólos vereség. Az I. ligához szo­kott játékosoknak alkalmazkodni­uk kellett a Nemzeti Ligához, a fájó keménységhez, a nagyobb küzdelemhez, harcossághoz. Hogy milyen volt a Plastika téli felkészülése? Jarábek edző sze­rint minden tekintetben kitűnő fel­tételek között készültek. Saját sportlétesítményeikben. Nem vol­tak edzőtáborban. Olyan értelem­ben gyakoroltak, hogy ne legye­nek gondjaik a hajtós Nemzeti Li­gában. A keménységre, a kitartás­ra, a bátorságra, a harcosságra fektették a hangsúlyt. És termé­szetesen az erőre. Az idősebbeket pszichikai ráhatással igyekeztek Molnár Zoltán (sötétebb szerelésben) a Plastika Nitra leghasznosabb játékosai közé tartozik (Archív-felv.) solása, már az elején elhúzhatnak és szuverénül nyerhetnek. De nem kizárt a bonyodalom sem! Ugyan­is Pov. Bystricában ősszel még halkan sem beszéltek a tovább­jutásról, most viszont már nem titkolják reményeiket. Tulajdon­képpen örülök, hogy hármas ver­seny lesz (lehet) az elsőségért. Egyébként butaság lenne ré­szünkről eleve feladni a visszake­rülés lehetőségét...“ Ez csak természetes. A labda­rúgás bizonytalan játék. Ősszel ÚJ SZÚ 11. Helytállni a visszavágókon A labdarúgó-bajnokságok tava­szi visszavágója gyors léptekkel közeleg. Keményen edzenek a Družstevník Váhovce futballistái is, akik a kerületi bajnokságban játszanak és az idén ünnepük a labdarúgás megalakulásának 50. évfordulóját a falujukban. A vágai csapat az őszi idény után az északnyugati csoport nyolcadik helyén végzett 13 ponttal és 23:29-es gólaránnyal, és csupán három ponttal a harmadik helye­zett Trenčianske Teplice együtte­se mögött. A csapat téli felkészü­léséről az edzővel, Kiácz Róberttel beszélgettünk. Milyen volt az ötödik ősz a ke­rületi bajnokságban?- Az elmúlt őszi idény az örö­mök és gondok jegyében folyt le. Egész sor kitűnő mérkőzést ját­szottunk, de nem volt szeren­csénk. Három pontot szereztünk idegenben, de meglepetésre ott­hon vesztettünk Továrniky csapa­tával szemben. Ha nincs ez, talán még a 3. helyen is végezhettünk volna. Az elért helyezéssel így is elégedett vagyok. Hogyan és milyen célkitűzé­sekkel készülnek a tavaszi visz- szavágókra?- A tavaszra szorgalmasan ké­szülünk már január 4-től és heten­te ötször keményen edzünk. Kez­detben több figyelmet fordítottunk a fizikai felkészültség fokozására és jelenleg a technika és a taktika javítására összpontosítunk. Fi­gyelmet szentelünk a csapat vé­dekező játékának javítására is. Oláh Gyula meggyőzni, hogy alkalmazkodja­nak az SZNL l-ben dívó játékmód­hoz. Állítólag az „öregek“ megér­tették az idők szavát, ilyen tekin­tetben javulás észlelhető. Ez már megmutatkozott az előkészületi mérkőzéseken is. Tizennégy talál­kozót játszottak az elmúlt hétfőig (például a Banská Bystrica, az Ostrava, az Inter, a Brno ellen), s ebből csak egyet vesztettek el, az Intertől kaptak ki 3:1-re. A nyit- raiak bátran, erőteljesen, nagy akarással futballoztak. Jarábek: „Azt hiszem, a múlt­ban a szívvel, az akarással, a bá­torsággal is baj volt. Ezekre a tu­lajdonságokra és az erőnlétre is nagy szükség lesz, főleg az idény elején, amikor valószínűleg nehéz talajú pályákon, sárban, vízben kell majd játszani. Itt a futballtudás sok esetben csak másodlagos szerephez jut.“ Felmerül a kérdés: A Plastika első mérkőzését Humennében játssza, a DAC pedig otthon. Ha öt pontra leszakad a Plastika, nem kövezik-e meg az edzőt, a vezető­ket a szurkolók? Ráadásul elen­gedték (nem ok nélkül) Kramolišt... Jarábek: „A labdarúgásban min­den lehetséges. Egy meccs azon­ban nem a világ. Még előttünk áll tizennégy forduló. A harc annál is nagyobb lesz, mert valószínűleg három csapat esik ki az SZNL l-ből. Senkinek sem lesz könnyű a helyzete. Sem az esélyeseknek, sem a gyengébbeknek.“ Az edző szerint a Plastika ki­egyenlítettebb csapatnak ígérke­zik, mint tavaly volt. Az ősszel bizonytalankodó Molnár kapus be­érett, a védelem - Hipp, Liba, Dekyš, Chatrnuch - magabizto­sabbá vált. A középpályán nem történt előrelépés, nem az edző elképzelése szerint futballoznak a nagyjából egyforma típusú, vé­dekezni nem szerető (nem tudó?) középpályások: Molnár Z., Antalik, Moravčik, Blaho. Pedig hát a mai eredményes futballban a közép­pályásoknak is ki kell venni részü­ket a védekezésből. A nyitraiak sokat várnak a tavaly gyengélkedő gólerős Borkőtől (a főiskolát fejez­te be, családi gondok), aki kezdi visszanyerni régi formáját és önbi­zalmát. Hogy ki lehet a társa a csatársorban? Néhány név: Mi­hót, Lejtrich, Kollár, Halász. Nyitrán nem kergetnek rózsa­színű álmokat. Gondokkal, problé­mákkal küszködnek, amelyeket nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Ügy tűnik, jó úton jár a már stabilizálódott új, tizenöt tagú vezetői gárda. Ahogy a szakosztályelnök, Štefan Sapár mondta: vissza akarják szerezni a közvélemény, a szurkolók bizal­mát; rendes, becsületes, koncep­ciózus munkával. Saját nevelésű játékosokra építik a csapatot (ja­nuárban senkit sem igazoltak), olyanokra, akiknek jelent valamit a klub, a város. Nyolc ifjúsági és serdülő együttesük van, három fü­ves- és egy salakpályával rendel­keznek. Tehát csak idő kérdése, mikor lesz újra I. liga a 100 000 lakosú Nyitrán. Lehet, hogy egy­két év múlva? Mert mit ér egy nagyváros igazi futball nélkül?! Hogy kik harcolhatják ki az I. ligába jutást? íme a Plastika kere­te: Molnár L. 1960-as születésű), Palúch (1958) - Hipp (1963), Chatrnuch (1953), Liba (1956), Dekyš (1958), Varga (1965), Mi- kuš (1968), Hérák (1960) - Molnár Z. (1953), Antalik (1953), Moravčik (1965), Kollár (1966), Borko (1958), Sütő (1965), Lejtrich (1961), Lednický (1968), Halász (1968), Jež (1956), Mihók (1965), Blaho (1965). ^ Országszerte nagy szorgalommal készülnek a Csehszlovák Sparta- kiádra. Felvételünkön a Karlové Vary-i iskoláslányokat látjuk gya­korlat közben. (Kovács Árpád felv.) Bizonyítani akarnak az öttusázók A csehszlovák öttusa-válogatott tagjai évek óta minden évad elején több hetet töltenek a Magas-Tátra legismertebb központjában, a Csorba-tón. Az idén az első két hónap alatt öt hétig készültek eb­ben az ideális környezetben. A csehszlovák öttusa-válogatott szövetségi kapitánya, Pavel Kup- ka elégedetten szólt a felkészülés eddigi szakaszáról: „Eddig is szí­vesen jártunk a Csorba-tóra, hi­szen a FIS szálló tornatermével, szaunájával és egyéb szükséges berendezéseivel megfelelő szín­helyül szolgált az év eleji felkészü­léseknek. Miután tavaly átadták rendeltetésének a modern, 25 mé­teres fedett uszodát is, teljes mér­tékben biztosítottak azok a feltéte­lek, amelyek szükségesek öttusá­zóink igényes felkészüléséhez. Úszni, futni, vívni itt helyben tu­dunk, lőni és lovagolni pedig Lip­tovský Mikulášba jártunk.“ A csehszlovák öttusázók évek óta a magyar válogatottal végzik a felkészülés egy részét, február­ban az Újpesti Dózsa versenyzői voltak az edzőpartnerek és a brati­slavai Slávia SVŠT öttusázói is - kihasználva a magaslati edzőtá­bor előnyeit - együtt edzettek a válogatottal. A válogatott tagjai az orvosi vizsgálatok mellett tájé­koztató jellegű négytusaversenye- ken bizonyították felkészültsé­güket. „Kadlec teljesítményével ma­radéktalanul elégedett vagyok. Elsősorban az úszásra és vívás­ra összpontosítottunk, de futó­edzései is igényesek voltak. Po- láček is teljesítette az előírt edzéstervet, ennek ellenére gyengén futott. Kűstka néhány napot kihagyott, s ez elsősor­A TÉLI ÚSZÓBAJNOKSÁG MARGÓJÁRA Volt már jobb is __ Ne m igazolódott be azok derű­látása, akik azt várták a márciusi első hétvégen Prágában rendezett téli felnőtt országos úszóbajnok­ságtól, hogy sikerül csökkenteni a lemaradást az európai élme­zőnytől: mindössze egy országos csúcs született az egyéni számok­ban. Csak az összehasonlítás kedvéért; egy évvel ezelőtt Brnó- ban 7 rekord volt a mérleg. To­vábbra is a mély hullámvölgy, az egy helyben topogás jellemzi a csehszlovák úszósportot... Hladkyéktól többet vártak. Már a szeregszemle előtt nyilván­való volt: a bajnokság sikere nagy mértékben függ két, nemzetközi mércével is mérhető klasszis úszónk, Josef Hladký és Marcel Géry szereplésétől. Mindketten az év eleje óta bíztató eredményeket értek el a külföldi medencékben, sokáig emlékezetes sikert köny­velhettek el januárban az Egyesült Államokban rendezett versenye­ken, melyeken a világ legjobbjait is megelőzték. Géry februárban Prá­gában, Berlinben és Barceloná­ban igazolta: jelenleg kontinen­sünk egyik legjobbja a 200 m-es pillangóúszásban. A mostani baj­nokságon azonban Hladký és Géry is a vártnál lényegesen gyengébb eredményeket ért el. Főleg Hladký szereplése volt a szakemberek számára csaló­dás. A 200 m-es vegyesúszásban (tavaly 2:03,33-mal a világ 6. leg­jobbja volt) szinte „elszórakozta“ az előfutamot, csak a 9. legjobb időt érte el és csupán úgy került a döntőbe, hogy egyik társa visz- szalépett. Az aranyérmet kiábrán­dító, 2:09,77 perces idővel nyerte. Prágai hírek szerint az utóbbi he­tekben bajok vannak Hladký edzésmoráljával és ez megmutat­kozott az eredményeken. Más a helyzet Géryvel. A bajnokság előtti héten sikeresen leérettségi­zett és így érthetően kevesebb ideje maradt a felkészülésre. Ráa­dásul a verseny alatt belázasodott és vasárnap már nem is állt rajt­hoz a döntőkben. Frýdlová négy aranyérme. A nőknél a 17 esztendős prágai Romana Frýdlová szereplése je­lentett némi gyógyírt a hazai úszósport sebeire. Mindenekelőtt a 100 m-es gyorsúszásban elért 57,77 másodperces rekordja ér­demel említést, bár nemzetközi szempontból ez az idő csak köze­pesnek mondható. Biztató a fiata­lok szárnybontogatása. A mell­úszási számokban kitűnt az alig 14 esztendős olomouci Lenka Krbečková, aki a 200 m-es távon nagy előnnyel lett első. A szakem­berek szerint benne kell keres­nünk a számos nemzetközi sikert elért Irena Fleissnerová utódját. Várakozáson felül szerepeltek a szlovákiai egyesületek úszónői, mindenekelőtt Domanická, Luptá- ková, Hutárová és Lohnická. Ha az éremszerzést tűzték ki célul, elégedettek lehetnek, de ameny- nyiben külföldön is helyt akarnak állni, sokat kell még javulniuk. Hármas-találkozó Brnóban. A téli versenyidény kicsúcsosodá- sa a hétvégen Brnóban sorrakerü- ló Hollandia - Franciaország - Csehszlovákia férfi és női viadal lesz. Nehéz ellenfelekkel szem­ben kell helytállniuk a hazaiaknak. A papírforma szerint csak a férfi­aknak lehet „keresnivalójuk“, a holland és francia lányok esélye­sebbek a vendéglátóknál. A hét­végi erőfelmérés a hazaiaknak an­nál is inkább fontos, mivel az itt elért eredményeket figyelembe veszik a szófiai EB-re készülő csapatösszeállításánál. , . . (-tics) ban a fizikai számokban okozott lemaradást. Lochman gyengén lőtt, Pažický pedig kiegyensú­lyozatlan lövőeredményeivel és gyengébb vívásával okozott gondot. A négytusaversenyt kü­lönben nagy előnnyel Kadlec nyerte Kűstka és Lochman előtt- mondotta Kupka szövetségi ka­pitány. Az idén a fő cél természetesen a melbourne-i világbajnokság. A következő felkészülési időszak alatt a válogatott keret minden tagjának jelentősége nyílik színvo­nalas nemzetközi felméréseken bizonyítani képességeit, felké­szültségét. öten kéthetes edzőtá­borozáson vesznek részt Tatán, majd egy felmérő verseny követ­kezik Prágában. „Az Újpesti Dózsa az idén ün­nepli fennállásának 100. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból a ha­gyományos Honvéd Kupa helyett a Dózsa Kupát rendezik meg a magyar fővárosban. Ismét na­gyon erős mezőny várható ezen a rangos eseményen. Aki ezen a versenyen helyt tud állni, biztos VB-csapattagnak érezheti magát. Persze a felkészülés még tovább folytatódik. Ismét Tatán edzünk majd a magyarokkal, utána részt veszünk a csehszlovák vívóbaj­nokságon, elindulunk a minszki versenyen és végül a csehszlovák nemzetközi öttusabajnokság kö­vetkezik. Ezután hirdetek véglege­sen csapatot a világbajnokságra. A VB előtt, bevált módszer alap­ján, még formaidőzítést végzünk Lengyelországban, aztán már irány Ausztrália.“ A tavalyi kitűnő eredmények kö­telezik a csapat tagjait. Igaz, az ellenfelek is lázasan készülnek, bizonyára nehéz lesz megismétel­ni a varsói Barátság Versenyen elért helyezéseket. Ott Kadlec az egyéniben bronzérmet, a Kadlec, Bártű, Poláček összeállítású csa­pat pedig a magyar válogatott mö­gött - megelőzve a nagyon erős szovjet és lengyel együttest- ezüstérmet nyert. Mit vár a szö­vetségi kapitány a melbourne-i vi­lágbajnokságtól? „Mindenekelőtt helytállást. Kadlec nagyon jó formában ver­senyez már hosszabb ideje, megvan minden remény arra, hogy a legjobb hat között vé­gezzen. A csapat Bártű távozá­sa után lényegesen meggyen­gült, tapasztalatlanabb, de véle­ményem szerint a 6.-9. helyen végezhet. Már ma elmondható, hogy Kadlec helye biztos a há­romtagú csapatban, a másik kettő és a tartalék a Kűstka, Poláček, Lochman, Pažický, Blažek ötösből kerülhet ki, de a fiatalabbaknak is megvan minden lehetőségük arra, hogy a nemzetközi viadalokon eset­leg kimagasló teljesítménnyel kiharcolják maguknak a világ- bajnoki repülőjegyet“ - fejezte be esélylatolgatását Pavel Kúp- ka KOLLÁR GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents