Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-26 / 72. szám, kedd

Magyarországon a tegnapi lapok hozták nyilvánosságra az MSZMP Központi Bizott­ságának beszámolóját a XII. kongresszus óta végzett munkáról, az ország helyze­téről, a nemzetközi viszo­nyok alakulásáról, a párt és a társadalom előtt álló fel­adatokról. Az írásos beszámoló bevezető­ben hangsúlyozza, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa abban az időszakban végzi felelős mun­káját, amikor a magyar nép az ország felszabadulásának 40. év­fordulóját ünnepli. Négy évtized telt el azóta, hogy a Szovjetunió, amely a második világháború fő terhét viselte, a szövetséges ha­talmakkal együtt győzelmet aratott a német fasizmus és a japán mili­tarizmus fölött. A szovjet hadsereg győzelmei nyomán felszabadult Magyaror­szág ismét függetlenné vált; né­pünk történelmében új korszak kezdődött, megnyílt nemzetünk előtt a társadalmi felemelkedés útja. A kedvezőtlen nemzetközi vi­szonyok ellenére megőriztük vív­mányainkat, s előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Ha­zánkban szilárd a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma, a szocia­lista társadalmi rend, népünk tá­mogatja a párt politikáját. A NEMZETKÖZI HELYZET A beszámolási időszakban a nemzetközi helyzetben felerő­södtek a kedvezőtlen irányzatok. A nemzetközi feszültség növeke­désének alapvető oka az Amerikai Egyesült Államok szélsőséges im­perialista köreinek az a törekvése, hogy megbontsák a Varsói Szer­ződés és az Észak-atlanti Szövet­ség között kialakult katonai erő­egyensúlyt, és erőfölényre tegye­nek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési verseny minden eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki. A katonai és a poli­tikai feszültséget növelte az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet nyugat-euró­pai telepítésének megkezdése. Különös veszélyt rejtenek maguk­ban az amerikai űrfegyverkezési tervek, amelyek a fegyverkezési versenyt a kozmikus térségekre is kiterjesztenék. A katonai szembenállást foko­zó lépések következtében meg­gyengült a kölcsönös bizalom, amely nélkülözhetetlen a különbö­ző társadalmi rendszerű államok közötti normális kapcsolatokhoz. Ezt a kedvezőtlen irányzatot tovább erősítették az egyenjogú és kölcsönösen előnyös politikai és gazdasági kapcsolatok korláto­zását célzó törekvések, a szélső­séges, szocializmusellenes han­gulatkeltés, különösen a vezető tőkés országokban. Az elmúlt évek negatív nemzet­közi fejleményei ellenére nem ala­kult ki közvetlen világháborús ve­szély, és nem következett be jóvá­tehetetlen törés a kelet-nyugati kapcsolatok egészében. Fennma­radt a világ békéjének legfőbb biz­tosítékát jelentő globális katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szer­ződés és az Észak-atlanti Szövet­ség között. A nemzetközi helyzet további romlásának megakadályozásában meghatározó szerepet játszott a szocialista országok békepoliti­kája. A szocialista közösség kez- deményezóen lépett fel a fegyver­kezési verseny megfékezéséért, a katonai szembenállás szintjének csökkentéséért, a vitás nemzetkö­zi kérdések tárgyalások útján való rendezéséért, a kelet-nyugati pár­beszéd folytatásáért. A szocialista közösség orszá­gainak összehangolt erőfeszítései jól szolgálták a világbéke megvé­dését. A Varsói Szerződés Szer­vezete jelentős nemzetközi politi­kai és katonai tényező, a történel­mileg kialakult katonai erőegyen­súly megőrzésének legfőbb bizto­sítéka. A világpolitikai helyzet to­vábbi alakulása s különösképpen a fegyverkezési hajsza megféke­zése szempontjából nagy fontos­ságú fejleményt jelentenek az át­fogó szovjet-amerikai tárgyalások Az MSZMP KB írásos beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól az űrfegyverkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverek korláto­zásáról. A jelenlegi helyzetben a szocializmus nemzetközi vonzó erejét a következetes békepolitika, a népek szabadságtörekvéseinek támogatása és a belső építőmun­ka társadalmi, gazdasági eredmé­nyei növelik. Erősítettük szövetségünket és együttműködésünket a Szovjet­unióval és a többi szocialista or­szággal. Bővültek a fejlődő, külö­nösen a szocialista orientációjú országokhoz fűződő kapcsolata­ink. A békés egymás mellett élés elvei és gyakorlati követelményei alapján fejlesztettük kapcsolatain­kat az eltérő társadalmi rendszerű államokkal. Alapvető feladatunknak tartjuk a Varsói Szerződés és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttmű­ködés erősítését, hatékonyságá­nak javítását, formáinak, módsze­reinek folyamatos tökéletesítését. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VISZONYOK A beszámolási időszakban a korábbihoz képest nehezebb fel­tételek közt folytattuk a szocialista társadalom építését. A nemzetkö­zi feszültség növekedése és a gazdasági nehézségek miatt szocialista társadalmunk nagy te- herpróbának volt kitéve. Népünk- pártja vezetésével - fokozta erő­feszítéseit, nagy és érdemes mun­kát végzett. Társadalmi rendszerünk alapjai szilárdak. A termelőeszközök csaknem egésze szocialista - ál­lami és szövetkezeti - tulajdonban van. Döntő fontosságú feladatunk, hogy a tervgazdálkodás révén mi­nél teljesebb mértékben kihasz­náljuk a szocialista tulajdonviszo­nyokban rejlő lehetőségeket. Rendszerünk stabilitása és fej­lődése szempontjából meghatáro­zó jelentősége van a munkásosz­tály szocialista elkötelezettségé­nek, aktivitásának, helytállásának. Soraiba tartozik az aktív keresők 56 százaléka. Fontos feladatunk a munkások általános és szakmai műveltségének emelése és annak elősegítése, hogy minél nagyobb számban közvetlenül is vegyenek részt a közéletben, a párt politiká­jának alakításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzé­sében. A szövetkezeti parasztság - az aktív keresők 14 százaléka- a munkásosztály szilárd szövet­ségese. A mezőgazdaság magas szintre emelésével nagymérték­ben hozzájárul a paraszti életmód gyökeres átalakulásához. Az ér­telmiség - az aktív keresőknek mintegy 8 százaléka - munkájával társadalmi, gazdasági és kulturális előrehaladásunk részese. A szoci­alizmus építésének fontos feltéte­le, hogy gyarapítsuk és ésszerűen hasznosítsuk társadalmunk szel­lemi erőforrásait. Ezért ösztönözni és segíteni kell az értelmiség alko­tóképességének és közéleti aktivi­tásának további kibontakozását. A szocializmus építésének fő kérdéseiben változatlanul megvan népünk túlnyomó többségének egyetértése, de helyzetünk meg­ítélésében, további fejlődésünk út­jait és módjait illetően a korábbinál jobban megoszlanak a vélemé­nyek. Ilyen körülmények között még inkább megnőtt a jelentősé­ge, hogy fokozzuk erőfeszítésein­ket az egység megerősítéséért. A társadalmi élet minden terüle­tén erősíteni kell az állami, az állampolgári fegyelmet, s tudatosí­tani, hogy a jogok és a kötelessé­gek egymástól elválaszthatatla­nok, és csak együttesen érvénye­síthetők. A párt-, állami és társa­dalmi szervek - a közvélemény támogatására is építve - határo­zottan és erélyesen lépjenek fel a negatív jelenségek visszaszorí­tásáért, a bűncselekmények meg­előzéséért, a törvények megtartá­sáért és megtartatásáért. Különösen fontos a közélet tisztaságának megóvása, a következetes harc a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvánulása ellen. A szocialista haza védelme pár­tunk, államunk, népünk közös ügye. A feszültebbé vált nemzet­közi helyzet még inkább ráirányí­totta a figyelmet békés építőmun­kánk, szocialista társadalmunk vé­delmére. A magyar néphadsereg szoro­san együttműködik a Varsói Szer­ződés tagállamainak fegyveres erőivel. Harckészültsége magas fokú, a tervezett ütemben valósul meg haditechnikai és szervezeti korszerűsítése. A GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKA Alapvető vívmányaink sérelme nélkül sikerült megőrizni az ország nemzetközi fizetőképességét. Fi­zetőképességünk megőrzése ér­dekében szükségessé vált, hogy gyorsítsuk a külső egyensúlyi helyzet javítását, és csökkentsük az adósságállományt is, holott eredetileg csak a hatodik ötéves terv utolsó évében számoltunk ezzel. Az elmúlt négy évben az export volumene 28 százalékkal, az im­porté 4 százalékkal bővült. A kül­kereskedelmi áruforgalomban 1982 óta fokozatosan növekvő ak­tívumra tettünk szert. A fizetési mérleget javította az idegenforga­lomban elért bevételi többlet is. Mindez lehetővé tette, hogy - a magas kamatterhek teljesíté­sén túl - a konvertibilis valutákban fennálló adósságállományunkat mintegy 15 százalékkal csök­kentsük. Az ipari termelés négy év alatt 10 százalékkal nőt, de elmaradt az előirányzattól. Jelentős eredmény, hogy a nehezebb értékesítési fel­tételek ellenére az ipari export na­gyobb mértékben növekedett, mint a termelés. A termelés nö­vekményének csaknem háromne­gyede kivitelre került. Csökkent a termelés importigénye. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar teljesíti a XII. kongresszu­son meghatározott feladatokat. A mezőgazdasági termelés a ha­todik ötéves terv első négy esz­tendejében az előző öt év átlagá­hoz képest 12-13 százalékkal nőtt. Minden eddiginél nagyobb eredményeket értünk el a gabona, valamint az ipari növények terme­lésében és feldolgozásában, s ez a belföldi szükségletek kielégíté­sén túl jelentős exportot tett lehe­tővé. A nemzeti jövedelemnek a négy év alatt elért 8-9 százalé­kos növekedése ellenére az egyensúly javításának követelmé­nyét csak a belföldi felhasználás 3 százalékos csökkentésével le­hetett teljesíteni. Az elmúlt évek eredményeit és gondjait elemezve a központi bi­zottság megalapozottan jelentheti a kongresszusnak és dolgozó né­pünknek: a rendkívül nehéz viszo­nyok között is sikerült megőrizni népgazdaságunk stabilitását és alapvető szociális vívmányainkat. Mai ismereteink szerint a hete­dik ötéves népgazdasági terv idő­szakában a nemzeti jövedelem 14-17 százalékos növekedését lehet előirányozni. Ezt az ipari ter­melés 13-16 százalékos és a me­zőgazdasági termelés 12-14 szá­zalékos bővítésével érhetjük el. A gazdasági fejlődés jelzett üteme lehetővé tenné a belföldi felhasz­nálás 13-16 százalékos növelését és a külső gazdasági egyensúly további javítását. Az iparnak továbbra is megha­tározó szerepe van a szocialista társadalom anyagi-műszaki bázi­sának korszerűsítésében, az in­tenzív fejlődés meggyorsításában. A jelenleginél nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a nemzeti jövedelem gyarapításához, az ex­portfeladatok teljesítéséhez, a la­kosság életszínvonalának, áruel­látásának javításához. Az intenzív gazdasági fejlődés­nek lényegi feltétele a tudomá­nyos-technikai előrehaladás üte­mének gyorsítása. Gazdasági épí- tómunkánknak nélkülözhetetlen támasza a szocialista országokkal kialakított sokoldalú együttműkö­désünk. Népgazdasági terveink megalapozásában, külgazdasági stratégiánkban meghatározó sze­repe van KGST-tagságunkban, a szocialista gazdasági integráció­ban való aktív részvételünknek. Teljes külkereskedelmünknek fe­lét a KGST-országokkal bonyolít­juk le. Legfontosabb, meghatározó je­lentőségű gazdasági partnerünk a Szovjetunió, vele bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunk csak­nem egyharmadát. A jövőben arra törekszünk, hogy a gyártásszako­sítás, mindenekelőtt a termelési kooperáció fejlesztésének lehető­ségeit kihasználva tovább bővít­sük, még hatékonyabbá tegyük a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgá! folytatott együttmű­ködést. Bővíteni kívánjuk a techni­kai haladást gyorsító, a magas műszaki színvonalú termékek elő­állítását és cseréjét segítő műsza­ki-tudományos együtmüködést. Előmozdítjuk a vállalatok, termelő­egységek, a tudományos-kutató és fejlesztő intézetek közvetlen kapcsolatait. A népgazdaság fejlesztésének fontos eszköze a gazdaságirányí­tási rendszer. Az 1968-ban beve­zetett gazdasági reform erősítette szocialista rendszerünket. Fejlőd­tek a szocialista tulajdonviszo­nyok, bővültek gazdasági termelő­erőink. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó sze­repük van a szocialista nagyüze­meknek. A kisegítő és kiegészítő gazdasági tevékenységeknek, a kisvállalkozásoknak és a gazda­sági munkaközösségeknek a nagy része beilleszkedik a szocialista gazdálkodás rendszerébe, hozzá­járul a vállalati eredményekhez, a lakosság ellátásához. A kisvál­lalkozásokkal kapcsolatban ta­pasztalhatók kedvezőtlen jelensé­gek is. A visszaéléseket, a törvény megkerülését e területen is hatá­rozottan meg kell szüntetni. ÉLETSZÍNVONAL, SZOCIÁLPOLITIKA Az utóbbi négy évben az egy főre jutó reáljövedelem és fo­gyasztás egyaránt hat százalékkal nőtt, de a reálbér csökkent, a nyugdíjak és a társadalmi jutta­tások egy részének reálértékét nem sikerült megőrizni. Ezek or­szágos adatok, átlagok. Ezekből is kitűnik: azt a célt, amit a XII. kong­resszus kitűzött, hogy a már elért életszínvonalat megvédjük, nem tudtuk teljes mértékben megvaló­sítani, a lakosság egyes rétegei­nek megélhetése nehezebbé vált, életszínvonala csökkent. A lakásállomány gyarapodott, négy év alatt 297 ezer lakás épült. Egészségügyi, szociális, kulturális ellátási rendszerünk - a gondok ellenére is - kiállja az összeha­sonlítást a hasonló fejlettségű or­szágokkal. Mai ismereteink szerint kitűzhető cél lesz, hogy az egy főre jutó reáljövedelem és a la­kosság fogyasztása a 7. ötéves terv időszakában 10-13 százalék­kal emelkedjen. A lakosság körében feszültsé­geket okozott a fogyasztói árszín­vonal emelkedése. A fogyasztói áraknak a jövőben is a termelői árakhoz kell igazodniuk, és csak a társadalompolitikai szempontból fontos területeken indokolt az árak állami támogatása. Ugyanakkor ki kell dolgozni az árnövekedés mér­séklésének hatékony módszereit. A helyes árarányokat úgy kell ki­alakítani, hogy az árszínvonal emelkedése társadalmilag elvisel­hető mértékű legyen, s a kedve­zőtlen hatásokat az életszínvonal­ra bér- és jövedelempolitikai intéz­kedések ellensúlyozzák. A társadalmi igazságosság azt igényli, hogy a nagyobb jövedel­műek fokozott mértékben járulja­nak hozzá a közterhek viselésé­hez, a jövedelmi és szociális hely­zetük alapján rászorulók pedig kapjanak több kedvezményt, jutta­tást. A lakosság jövedelmének szabályozási rendszerében job­ban kell érvényesíteni a teherbíró- képességgel arányos köztehervi­selés elvét. IDEOLÓGIAI MUNKA, PÁRTÉLET Pártunk a beszámolási időszak­ban is fontos feladatának tekintet­te az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom műveltségi színvo­nalának emelését, a szocialista erkölcsi normák és életmód kiala­kítását és fejlesztését. Biztosítani kell, hogy a szocia­lista állam kulturális és tömegtájé­koztatási intézményeiben megha­tározó szerepe legyen a marxiz- mus-leninizmus eszmerendsze­rének, a szocialista értékeknek. A nemzetközi ideológiai harc­ban ellenfeleink minden lehetsé­ges alkalmat és eszközt felhasz­nálnak, hogy megkíséreljék aláás­ni a szocialista országok tekinté­lyét. Arra törekszenek, hogy csök­kentsék a világ dolgozó tömegei­nek szolidaritását a szocialista or­szágok iránt, és megingassák az új társadalom felépítésének lehe­tőségébe vetett bizalmát. Bom­lasztani igyekeznek a baráti szo­cialista országok egységét, eltú­lozzák és elvi különbségnek tünte­tik fel a szocialista építés eltérő nemzeti sajátosságait. A párt vezető szerepe érvénye­sül a társadalmi élet minden fon­tos területén. A párt szervezetileg erősödött. Taglétszáma 871 ezer, mintegy 59 ezerrel több, mint a XII. kongresszus idején volt. Eredeti foglalkozás szerint a párt­tagságnak csaknem háromnegye­de, jelenlegi foglalkozása szerint több mint a fele munkás és szö­vetkezeti paraszt. Kedvezően ala­kult a nők aránya. Emelkedett a párttagság politikai, szakmai és általános műveltsége. A párt és a tömegek közötti kapcsolatnak és kölcsönös biza­lomnak legfontosabb záloga a párttagok személyes munkája, helytállása, áldozatkészsége és szocialista életvitele. A központi bizottság ezért tartja fontosnak a szervezeti szabályzatban is a kommunisták kötelezettségei­nek pontosabb körülhatárolását. A párttagok példamutató tevé­kenysége megsokszorozhatja a párt erejét, szélesítheti politikája megvalósításának tömegbázisát. Pártunk a beszámolási időszak­ban aktív nemzetközi tevékenysé­get folytatott, hogy előmozdítsa a kommunista és munkáspártok összefogásának erősítését, a kö­zös célokért vívott küzdelem si­kerét. A szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai tevékeny­ségének középpontjában a társa­dalmi viszonyok szocialista jelle­gének erősítése, az építőmunka feladatainak megoldása áll. A szo­cializmus általános, közös tör­vényszerűségeit, egymás tapasz­talatait figyelembe véve és ezeket országuk konkrét adottságaira ér­telmezve igyekeznek megtalálni a megfelelő formákat, amelyek al­kalmazásával növelni lehet a gaz­dasági munka hatékonyságát, tovább lehet fejleszteni a szocia­lista demokráciát. Az elmúlt idő­szakban erősítették összefogásu­kat és az élet minden területére kiterjedő együttműködésüket. Pártunk tevékenyen részt vállalt az új elméleti-politikai kérdések megválaszolásában, a nézetkü­lönbségek tisztázásában, s ezzel a kommunista és munkáspártok közös fellépéséhez nélkülözhetet­len feltételek megteremtésében. Támogatjuk a többoldalú együtt­működés minden olyan formáját, amely megfelel a kommunista mozgalom mai helyzetének, köve­telményeinek, a pártok közötti vi­szony általánosan elfogadott nor­máinak, s amely eredményesen szolgálja a közös ügynek, a társa­dalmi haladásnak és a béke vé­delmének sikerét. A beszámolási időszakban is fejlődtek kapcsolataink a Szovjet­unió Kommunista Pártjával, amelynek nemzetközi szerepe, a szocialista építésben szerzett történelmi tapasztalatai segítséget adnak feladataink megoldásához. Az internacionalista szolidaritás jegyében erősítettük együttműkö­désünket a tőkés és a fejlődő országokban dolgozó kommunista és munkáspártokkal. Igyekeztünk elérni, hogy kapcsolataink révén minél alaposabban megismerjék a létező szocializmus valóságát és minél reálisabban ítéljék meg táv­latait. ÚJ SZÚ 3 1985. III. 26.

Next

/
Thumbnails
Contents