Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-26 / 72. szám, kedd
Magyarországon a tegnapi lapok hozták nyilvánosságra az MSZMP Központi Bizottságának beszámolóját a XII. kongresszus óta végzett munkáról, az ország helyzetéről, a nemzetközi viszonyok alakulásáról, a párt és a társadalom előtt álló feladatokról. Az írásos beszámoló bevezetőben hangsúlyozza, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa abban az időszakban végzi felelős munkáját, amikor a magyar nép az ország felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepli. Négy évtized telt el azóta, hogy a Szovjetunió, amely a második világháború fő terhét viselte, a szövetséges hatalmakkal együtt győzelmet aratott a német fasizmus és a japán militarizmus fölött. A szovjet hadsereg győzelmei nyomán felszabadult Magyarország ismét függetlenné vált; népünk történelmében új korszak kezdődött, megnyílt nemzetünk előtt a társadalmi felemelkedés útja. A kedvezőtlen nemzetközi viszonyok ellenére megőriztük vívmányainkat, s előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban szilárd a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma, a szocialista társadalmi rend, népünk támogatja a párt politikáját. A NEMZETKÖZI HELYZET A beszámolási időszakban a nemzetközi helyzetben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. A nemzetközi feszültség növekedésének alapvető oka az Amerikai Egyesült Államok szélsőséges imperialista köreinek az a törekvése, hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között kialakult katonai erőegyensúlyt, és erőfölényre tegyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési verseny minden eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki. A katonai és a politikai feszültséget növelte az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet nyugat-európai telepítésének megkezdése. Különös veszélyt rejtenek magukban az amerikai űrfegyverkezési tervek, amelyek a fegyverkezési versenyt a kozmikus térségekre is kiterjesztenék. A katonai szembenállást fokozó lépések következtében meggyengült a kölcsönös bizalom, amely nélkülözhetetlen a különböző társadalmi rendszerű államok közötti normális kapcsolatokhoz. Ezt a kedvezőtlen irányzatot tovább erősítették az egyenjogú és kölcsönösen előnyös politikai és gazdasági kapcsolatok korlátozását célzó törekvések, a szélsőséges, szocializmusellenes hangulatkeltés, különösen a vezető tőkés országokban. Az elmúlt évek negatív nemzetközi fejleményei ellenére nem alakult ki közvetlen világháborús veszély, és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet-nyugati kapcsolatok egészében. Fennmaradt a világ békéjének legfőbb biztosítékát jelentő globális katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között. A nemzetközi helyzet további romlásának megakadályozásában meghatározó szerepet játszott a szocialista országok békepolitikája. A szocialista közösség kez- deményezóen lépett fel a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a katonai szembenállás szintjének csökkentéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való rendezéséért, a kelet-nyugati párbeszéd folytatásáért. A szocialista közösség országainak összehangolt erőfeszítései jól szolgálták a világbéke megvédését. A Varsói Szerződés Szervezete jelentős nemzetközi politikai és katonai tényező, a történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megőrzésének legfőbb biztosítéka. A világpolitikai helyzet további alakulása s különösképpen a fegyverkezési hajsza megfékezése szempontjából nagy fontosságú fejleményt jelentenek az átfogó szovjet-amerikai tárgyalások Az MSZMP KB írásos beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól az űrfegyverkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverek korlátozásáról. A jelenlegi helyzetben a szocializmus nemzetközi vonzó erejét a következetes békepolitika, a népek szabadságtörekvéseinek támogatása és a belső építőmunka társadalmi, gazdasági eredményei növelik. Erősítettük szövetségünket és együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Bővültek a fejlődő, különösen a szocialista orientációjú országokhoz fűződő kapcsolataink. A békés egymás mellett élés elvei és gyakorlati követelményei alapján fejlesztettük kapcsolatainkat az eltérő társadalmi rendszerű államokkal. Alapvető feladatunknak tartjuk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés erősítését, hatékonyságának javítását, formáinak, módszereinek folyamatos tökéletesítését. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VISZONYOK A beszámolási időszakban a korábbihoz képest nehezebb feltételek közt folytattuk a szocialista társadalom építését. A nemzetközi feszültség növekedése és a gazdasági nehézségek miatt szocialista társadalmunk nagy te- herpróbának volt kitéve. Népünk- pártja vezetésével - fokozta erőfeszítéseit, nagy és érdemes munkát végzett. Társadalmi rendszerünk alapjai szilárdak. A termelőeszközök csaknem egésze szocialista - állami és szövetkezeti - tulajdonban van. Döntő fontosságú feladatunk, hogy a tervgazdálkodás révén minél teljesebb mértékben kihasználjuk a szocialista tulajdonviszonyokban rejlő lehetőségeket. Rendszerünk stabilitása és fejlődése szempontjából meghatározó jelentősége van a munkásosztály szocialista elkötelezettségének, aktivitásának, helytállásának. Soraiba tartozik az aktív keresők 56 százaléka. Fontos feladatunk a munkások általános és szakmai műveltségének emelése és annak elősegítése, hogy minél nagyobb számban közvetlenül is vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. A szövetkezeti parasztság - az aktív keresők 14 százaléka- a munkásosztály szilárd szövetségese. A mezőgazdaság magas szintre emelésével nagymértékben hozzájárul a paraszti életmód gyökeres átalakulásához. Az értelmiség - az aktív keresőknek mintegy 8 százaléka - munkájával társadalmi, gazdasági és kulturális előrehaladásunk részese. A szocializmus építésének fontos feltétele, hogy gyarapítsuk és ésszerűen hasznosítsuk társadalmunk szellemi erőforrásait. Ezért ösztönözni és segíteni kell az értelmiség alkotóképességének és közéleti aktivitásának további kibontakozását. A szocializmus építésének fő kérdéseiben változatlanul megvan népünk túlnyomó többségének egyetértése, de helyzetünk megítélésében, további fejlődésünk útjait és módjait illetően a korábbinál jobban megoszlanak a vélemények. Ilyen körülmények között még inkább megnőtt a jelentősége, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az egység megerősítéséért. A társadalmi élet minden területén erősíteni kell az állami, az állampolgári fegyelmet, s tudatosítani, hogy a jogok és a kötelességek egymástól elválaszthatatlanok, és csak együttesen érvényesíthetők. A párt-, állami és társadalmi szervek - a közvélemény támogatására is építve - határozottan és erélyesen lépjenek fel a negatív jelenségek visszaszorításáért, a bűncselekmények megelőzéséért, a törvények megtartásáért és megtartatásáért. Különösen fontos a közélet tisztaságának megóvása, a következetes harc a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvánulása ellen. A szocialista haza védelme pártunk, államunk, népünk közös ügye. A feszültebbé vált nemzetközi helyzet még inkább ráirányította a figyelmet békés építőmunkánk, szocialista társadalmunk védelmére. A magyar néphadsereg szorosan együttműködik a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres erőivel. Harckészültsége magas fokú, a tervezett ütemben valósul meg haditechnikai és szervezeti korszerűsítése. A GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKA Alapvető vívmányaink sérelme nélkül sikerült megőrizni az ország nemzetközi fizetőképességét. Fizetőképességünk megőrzése érdekében szükségessé vált, hogy gyorsítsuk a külső egyensúlyi helyzet javítását, és csökkentsük az adósságállományt is, holott eredetileg csak a hatodik ötéves terv utolsó évében számoltunk ezzel. Az elmúlt négy évben az export volumene 28 százalékkal, az importé 4 százalékkal bővült. A külkereskedelmi áruforgalomban 1982 óta fokozatosan növekvő aktívumra tettünk szert. A fizetési mérleget javította az idegenforgalomban elért bevételi többlet is. Mindez lehetővé tette, hogy - a magas kamatterhek teljesítésén túl - a konvertibilis valutákban fennálló adósságállományunkat mintegy 15 százalékkal csökkentsük. Az ipari termelés négy év alatt 10 százalékkal nőt, de elmaradt az előirányzattól. Jelentős eredmény, hogy a nehezebb értékesítési feltételek ellenére az ipari export nagyobb mértékben növekedett, mint a termelés. A termelés növekményének csaknem háromnegyede kivitelre került. Csökkent a termelés importigénye. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesíti a XII. kongresszuson meghatározott feladatokat. A mezőgazdasági termelés a hatodik ötéves terv első négy esztendejében az előző öt év átlagához képest 12-13 százalékkal nőtt. Minden eddiginél nagyobb eredményeket értünk el a gabona, valamint az ipari növények termelésében és feldolgozásában, s ez a belföldi szükségletek kielégítésén túl jelentős exportot tett lehetővé. A nemzeti jövedelemnek a négy év alatt elért 8-9 százalékos növekedése ellenére az egyensúly javításának követelményét csak a belföldi felhasználás 3 százalékos csökkentésével lehetett teljesíteni. Az elmúlt évek eredményeit és gondjait elemezve a központi bizottság megalapozottan jelentheti a kongresszusnak és dolgozó népünknek: a rendkívül nehéz viszonyok között is sikerült megőrizni népgazdaságunk stabilitását és alapvető szociális vívmányainkat. Mai ismereteink szerint a hetedik ötéves népgazdasági terv időszakában a nemzeti jövedelem 14-17 százalékos növekedését lehet előirányozni. Ezt az ipari termelés 13-16 százalékos és a mezőgazdasági termelés 12-14 százalékos bővítésével érhetjük el. A gazdasági fejlődés jelzett üteme lehetővé tenné a belföldi felhasználás 13-16 százalékos növelését és a külső gazdasági egyensúly további javítását. Az iparnak továbbra is meghatározó szerepe van a szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának korszerűsítésében, az intenzív fejlődés meggyorsításában. A jelenleginél nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a nemzeti jövedelem gyarapításához, az exportfeladatok teljesítéséhez, a lakosság életszínvonalának, áruellátásának javításához. Az intenzív gazdasági fejlődésnek lényegi feltétele a tudományos-technikai előrehaladás ütemének gyorsítása. Gazdasági épí- tómunkánknak nélkülözhetetlen támasza a szocialista országokkal kialakított sokoldalú együttműködésünk. Népgazdasági terveink megalapozásában, külgazdasági stratégiánkban meghatározó szerepe van KGST-tagságunkban, a szocialista gazdasági integrációban való aktív részvételünknek. Teljes külkereskedelmünknek felét a KGST-országokkal bonyolítjuk le. Legfontosabb, meghatározó jelentőségű gazdasági partnerünk a Szovjetunió, vele bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunk csaknem egyharmadát. A jövőben arra törekszünk, hogy a gyártásszakosítás, mindenekelőtt a termelési kooperáció fejlesztésének lehetőségeit kihasználva tovább bővítsük, még hatékonyabbá tegyük a Szovjetunióval és a többi szocialista országgá! folytatott együttműködést. Bővíteni kívánjuk a technikai haladást gyorsító, a magas műszaki színvonalú termékek előállítását és cseréjét segítő műszaki-tudományos együtmüködést. Előmozdítjuk a vállalatok, termelőegységek, a tudományos-kutató és fejlesztő intézetek közvetlen kapcsolatait. A népgazdaság fejlesztésének fontos eszköze a gazdaságirányítási rendszer. Az 1968-ban bevezetett gazdasági reform erősítette szocialista rendszerünket. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok, bővültek gazdasági termelőerőink. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. A kisegítő és kiegészítő gazdasági tevékenységeknek, a kisvállalkozásoknak és a gazdasági munkaközösségeknek a nagy része beilleszkedik a szocialista gazdálkodás rendszerébe, hozzájárul a vállalati eredményekhez, a lakosság ellátásához. A kisvállalkozásokkal kapcsolatban tapasztalhatók kedvezőtlen jelenségek is. A visszaéléseket, a törvény megkerülését e területen is határozottan meg kell szüntetni. ÉLETSZÍNVONAL, SZOCIÁLPOLITIKA Az utóbbi négy évben az egy főre jutó reáljövedelem és fogyasztás egyaránt hat százalékkal nőtt, de a reálbér csökkent, a nyugdíjak és a társadalmi juttatások egy részének reálértékét nem sikerült megőrizni. Ezek országos adatok, átlagok. Ezekből is kitűnik: azt a célt, amit a XII. kongresszus kitűzött, hogy a már elért életszínvonalat megvédjük, nem tudtuk teljes mértékben megvalósítani, a lakosság egyes rétegeinek megélhetése nehezebbé vált, életszínvonala csökkent. A lakásállomány gyarapodott, négy év alatt 297 ezer lakás épült. Egészségügyi, szociális, kulturális ellátási rendszerünk - a gondok ellenére is - kiállja az összehasonlítást a hasonló fejlettségű országokkal. Mai ismereteink szerint kitűzhető cél lesz, hogy az egy főre jutó reáljövedelem és a lakosság fogyasztása a 7. ötéves terv időszakában 10-13 százalékkal emelkedjen. A lakosság körében feszültségeket okozott a fogyasztói árszínvonal emelkedése. A fogyasztói áraknak a jövőben is a termelői árakhoz kell igazodniuk, és csak a társadalompolitikai szempontból fontos területeken indokolt az árak állami támogatása. Ugyanakkor ki kell dolgozni az árnövekedés mérséklésének hatékony módszereit. A helyes árarányokat úgy kell kialakítani, hogy az árszínvonal emelkedése társadalmilag elviselhető mértékű legyen, s a kedvezőtlen hatásokat az életszínvonalra bér- és jövedelempolitikai intézkedések ellensúlyozzák. A társadalmi igazságosság azt igényli, hogy a nagyobb jövedelműek fokozott mértékben járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez, a jövedelmi és szociális helyzetük alapján rászorulók pedig kapjanak több kedvezményt, juttatást. A lakosság jövedelmének szabályozási rendszerében jobban kell érvényesíteni a teherbíró- képességgel arányos közteherviselés elvét. IDEOLÓGIAI MUNKA, PÁRTÉLET Pártunk a beszámolási időszakban is fontos feladatának tekintette az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a szocialista erkölcsi normák és életmód kialakítását és fejlesztését. Biztosítani kell, hogy a szocialista állam kulturális és tömegtájékoztatási intézményeiben meghatározó szerepe legyen a marxiz- mus-leninizmus eszmerendszerének, a szocialista értékeknek. A nemzetközi ideológiai harcban ellenfeleink minden lehetséges alkalmat és eszközt felhasználnak, hogy megkíséreljék aláásni a szocialista országok tekintélyét. Arra törekszenek, hogy csökkentsék a világ dolgozó tömegeinek szolidaritását a szocialista országok iránt, és megingassák az új társadalom felépítésének lehetőségébe vetett bizalmát. Bomlasztani igyekeznek a baráti szocialista országok egységét, eltúlozzák és elvi különbségnek tüntetik fel a szocialista építés eltérő nemzeti sajátosságait. A párt vezető szerepe érvényesül a társadalmi élet minden fontos területén. A párt szervezetileg erősödött. Taglétszáma 871 ezer, mintegy 59 ezerrel több, mint a XII. kongresszus idején volt. Eredeti foglalkozás szerint a párttagságnak csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozása szerint több mint a fele munkás és szövetkezeti paraszt. Kedvezően alakult a nők aránya. Emelkedett a párttagság politikai, szakmai és általános műveltsége. A párt és a tömegek közötti kapcsolatnak és kölcsönös bizalomnak legfontosabb záloga a párttagok személyes munkája, helytállása, áldozatkészsége és szocialista életvitele. A központi bizottság ezért tartja fontosnak a szervezeti szabályzatban is a kommunisták kötelezettségeinek pontosabb körülhatárolását. A párttagok példamutató tevékenysége megsokszorozhatja a párt erejét, szélesítheti politikája megvalósításának tömegbázisát. Pártunk a beszámolási időszakban aktív nemzetközi tevékenységet folytatott, hogy előmozdítsa a kommunista és munkáspártok összefogásának erősítését, a közös célokért vívott küzdelem sikerét. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai tevékenységének középpontjában a társadalmi viszonyok szocialista jellegének erősítése, az építőmunka feladatainak megoldása áll. A szocializmus általános, közös törvényszerűségeit, egymás tapasztalatait figyelembe véve és ezeket országuk konkrét adottságaira értelmezve igyekeznek megtalálni a megfelelő formákat, amelyek alkalmazásával növelni lehet a gazdasági munka hatékonyságát, tovább lehet fejleszteni a szocialista demokráciát. Az elmúlt időszakban erősítették összefogásukat és az élet minden területére kiterjedő együttműködésüket. Pártunk tevékenyen részt vállalt az új elméleti-politikai kérdések megválaszolásában, a nézetkülönbségek tisztázásában, s ezzel a kommunista és munkáspártok közös fellépéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtésében. Támogatjuk a többoldalú együttműködés minden olyan formáját, amely megfelel a kommunista mozgalom mai helyzetének, követelményeinek, a pártok közötti viszony általánosan elfogadott normáinak, s amely eredményesen szolgálja a közös ügynek, a társadalmi haladásnak és a béke védelmének sikerét. A beszámolási időszakban is fejlődtek kapcsolataink a Szovjetunió Kommunista Pártjával, amelynek nemzetközi szerepe, a szocialista építésben szerzett történelmi tapasztalatai segítséget adnak feladataink megoldásához. Az internacionalista szolidaritás jegyében erősítettük együttműködésünket a tőkés és a fejlődő országokban dolgozó kommunista és munkáspártokkal. Igyekeztünk elérni, hogy kapcsolataink révén minél alaposabban megismerjék a létező szocializmus valóságát és minél reálisabban ítéljék meg távlatait. ÚJ SZÚ 3 1985. III. 26.
