Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-25 / 71. szám, hétfő

TÖBB SZEMSZÖGBŐL A MUNKAKÉPTELENSÉGRŐL Nem ismerünk reménytelen esetet Csökkenteni kellene, de hogyan? Az orvosi rendelő ajtaján függő tájékoztató tábla szerint a hét min­den munkanapján fogadják a páci­enseket. Mégis igen sokan vára­koznak a rimaszombati (Rimavská Sobota) cukorgyár, illetve a sör­gyár közös adminisztratív épületé­nek földszinti folyosóján.- Ennek pillanatnyilag két oka is van - tájékoztat bennünket dr. Katarína Kellenrová üzemorvos. - A télvégi influenzajárvány és az a körülmény, hogy a helyi üzeme­ken kívül a közeli konzervgyárból, a nehézgépgyárból és még két kisebb élelmiszeripari üzemből is ide járnak a betegek. Az elmúlt esztendőben két hasonló náthalá­zas időszakot is átvészeltünk, s ez is közrejátszott abban, hogy a munkaképtelenség százalékará­nya néhány tizeddel a járási átlag fölé került. Az élelmiszeripari üze­mek esetében még két sajátos körülményről is szólni kell, amely kedvezőtlenül befolyásolja a mun­kaképtelenség alakulását. Az egyik, hogy főleg a kampánymun­ka idején sok idénymunkást foglal­koztatnak. Ők nem tartoznak az üzemek személyi állományába, vi­szont megbetegedésüket kimutat­juk. A statisztikát terhelő körül­mény a szigorúbb higiéniai előírá­sok alkalmazása. Hiszen a csa­ládtagok fertőző megbetegedései esetén sok betegbiztosított dolgo­zó kerül karanténba. A mondottak miatt a sörgyárban 4,83, a cukor­gyárban pedig 4,63 százalékos volt a munkaképtelenség. Ján Sucháč elvtárs, a sörgyár üzemgazdásza elmondotta, hogy a különböző betegségek és bale­setek miatt dolgozóik az elmúlt esztendőben összesen 5163 munkaórát hiányoztak, ami 16 százalékkal több az előző évinél. Az üzemi orvos összesen 303 esetben rendelt el kórházi vagy házi gyógykezelést. Gyulladásos és légúti panaszokkal keresték fel az orvost a legtöbben, míg a má­sodik helyre a mozgásszervi meg­betegedések kerültek. Magdaléna Timková a könyve- löség dolgozója, egyúttal szak- szervezeti bizalmi. Hivatali beosz­tásánál fogva elég gyakran láto­gatta meg otthonaikban a betege­ket. Tapasztalt-e szabálysértése­ket a táppénzfegyelem terén az elmúlt esztendőben?- A járóbetegek ellenőrzése nem elsősorban a mi feladatunk. A hosszabb ideig betegállomány­ban lévő dolgozóinkat azonban egy-két alkalommal meglátogat­juk. Ezek persze baráti látogatá­sok, ám ha szabálysértést tapasz­talunk, természetesen az előírá­sok szerint járunk el. Vonatkozik ez például arra, ha a táppénzes a háztáji gazdaságban, vagy az építkezésnél ,,hasznosítja“ ma­gát. Tavaly három esetben ta­pasztaltunk ilyen rendellenessé­get. Egyszer teljes táppénzelvo­nás mellett döntöttünk, máskor pedig szigorú megrovásban ré­szesítettük a fegyelmezetlenkedó- ket. Minden esetre néha az orvo­sok részéről sem ártana a na­gyobb szigor. A cukorgyári dolgozók munka- képtelensége is kedvezőtlenebbül alakult tavaly, mint az előző esz­tendőben, hiszen 3,86-ról 4,63 százalékra emelkedett. Samu Zol­tán, az üzemi szakszervezeti bi­zottság elnöke elmondotta, hogy a betegségek, a balesetek össze­sen 1396 munkanap kiesését okozták. Ezen belül különösen a nődolgozók megbetegedéseinek száma emelkedett ugrásszerűen. Bosszantóan sok üzemi baleset történt. Közülük egy halálos kime­netelű volt. Ezek a balesetek rávi­lágítottak több munkahelyi fogya­tékosságra is. A munkakörülmé­nyek javítására tavaly 3 millió 85 ezer koronát fordítottak, s ez a program a következő eszten­dőkben is folytatódik. Tekintettel a kampányfeladatokra, szükség van a több-műszakos üzemelte­tésre s az idénymunkásokra, a túl­órázásra is. Ezek a tényezők nem kedveznek a biztonságos munká­nak. Viszont kellő figyelmesség­gel, a munkavédelmi előírások szigorú megtartásával csökkent­hető az üzemi balesetek száma. A munkaképtelenség okai külön­ben nagyjából azonosak a sör­gyárban tapasztaltakkal. Mindkét üzemben azt hangoz­tatták az illetékesek, hogy az el­múlt időszakban kevés figyelmet fordítottak a betegségmegelőző propagandára, a felvilágosító munkára. Szóba került a mérték­telen alkoholfogyasztás és a do­hányzás is, melyeknek bizonyított szerepük volt a baleseteknél is. Az üzemi rendelőben tett láto­gatást és a gyárvezetőkkel történt beszélgetéseket követően felke­restük dr. Sinkovics Lászlót, a Já­rási Egészségügyi Intézet igazga­tóját, a véleményező szakbizott­ság főorvosát, hogy járási vi­szonylatban is tájékoztasson a munkaképtelenségről, a táppénz­fegyelemről.- Jelenleg a járás munkaképes lakosságának 75,9 százaléka szá­mára biztosított az üzemi betegel­látás, mégpedig 12 üzemi egész­ségügyi központban és tíz üzemi orvosi állomáson. Emellett 31 kör­zeti orvos a lakóhelyek szerint jo­gosult dönteni a dolgozók munka­képességéről. Az említett egész­ségügyi intézményekben orvosa­ink 46 399 személy általános szű­rővizsgálatát végezték el. Ez meg­felel a foglalkoztatottak 85,8 szá­zalékának, illetve a bánya-, vegy­iparbán és az erdőgazdaságban a száz százaléknak. A vizsgálatok célja természetesen a megelőzés, közvetve pedig a nem kívánatos méreteket öltő munkaképtelenség csökkentése. A járás területén a véleményező bizottságok összesen 6741 személy ügyével foglalkoztak. Ez négyszázzal több mint az előző esztendőben. Az egészségügyi szakfelügye­let munkatársai 4409 látogatást tettek a munkaképteleneknek nyil­vánított dolgozóknál, és 104 eset­ben állapították meg a táppénzfe­gyelem megsértését. A munkaképtelenség összesen 633 673 munkanap kiesését jelen­tette. Mindenekelőtt a megelőzést tekintik fontos feladatuknak, s javí­tani kívánják az orvosok vélemé­nyező munkáját is. Erőfeszítéseik természetesen csak a szakszer­vezetekkel, és valamennyi érintett gazdasági szervvel szoros együtt­működésben lehetnek eredmé­nyesebbek. HACSI ATTILA KIFIZETŐDIK A JÓ MINŐSÉG Két év alatt sokat javult a gazdálkodás ÚJ SZÚ 1985. III. 25. A csícsók(Cičov) Wilhelm Pieck Egységes Földművesszövetkezet zárszámadó közgyűlésén egy na­gyon figyelemreméltó megállapí­tás hangzott el. Rideg György, a magyarországi Kisbéri Mező­gazdasági Termelőszövetkezet el­nöke azzal köszöntötte a tagsá­got, hogy kellemes meglepetés ér­te, mert a két év előtti gazdálkodá­si szinthez viszonyítva döntő for­dulat történt a termelésben. Akkor bizony nem volt olyan jó hangulat mint most, amikor nagy a nyere­ség és a közgyűlés után szép összegeket vehetnek fel a tagok. Jólesően hallották az elismerő szavakat a helyi művelődési ház nagytermében a résztvevők. Úgy érezték, érdemes volt nagyobb szorgalommal dolgozni, mert megvan az eredménye. Közelebb kerülve egymáshoz a munkában, kollektív felelősséget vállalva jó irányba tudták terelni a szövetke­zet szekerét. Mert kezdetben itt sem volt könnyű, hisz az egyes falvak termelési eredményei kö­zött nagyok voltak az eltérések. A kolozsnémaiak (Kližská Nemá) .már évtizedekkel ezelőtt magas szinten gazdálkodtak és amikor a Csicsói és a Nagykeszi (Veiké Kosihy) Egységes Földművesszö­vetkezet tagjaival egy gazdaságba tömörültek úgy gondolták, ráfizet­nek azokra, akik eddig gyengéb­ben gazdálkodtak. Persze azóta lassan elmosódtak, illeltve mér­séklődtek a községek közötti ter­melési különbségek. Baráth Imre, az efsz elnöke a vezetőség beszámolójában és a vita utáni zárszóban szintén azt tartotta a fejlődés legnagyobb elő­mozdítójának, hogy az emberek közelebb kerültek egymáshoz. Többször is hangoztatta, hogy fe­lelős munkájuknak köszönhetően nem mindennapi eredményeket értek el a termelés legtöbb szaka­szán. Magas a termelési szint, javul a jövedelmezőség aránya, elegendő pénz áll rendelkezésre az alapok feltöltéséhez. Ez jellem­zi ma e Duna menti szövetkezet gazdálkodását. Sok szó esett ezen a zárszám­adó közgyűlésen a termelési és pénzügyi mutatók alakulásáról. Még ennél is többet beszéltek a minőségről. Egész évben ver­seny folyt a lehető legjobb minő­ségű termények és termékek elő­állításáért A számviteli részlegen pontosan figyelték a jövedelmező­ség alakulását. Ha kellett, az irá­nyítók és a beosztottak az éjt nap­pallá, az ünnepet hétköznappá tették. A cukorrépa betakarítása például nagyon nehéz körülmé­nyek között folyt a gyakori esőzé­sek miatt. Mégis idejében az átve­vőhelyekre szállították, mert ha rö­vid időre is, amikor lehetett, ki­mentek a határba a betakarító csoportok. A termelési tervek teljesítése kedvezően mutatkozott meg a pénzügyi mérlegben is. Amint a beszámolóban elhangzott, a ter­melés értéke 4 millió koronával lett több a tervezettnél, ebből 3 millió korona származott a növényter­mesztésből. A búza átlagos hek­tárhozama 8,11, a tavaszi árpáé 8,06 tonna volt. Ezzel az ered­ménnyel a legjobb helyezést érték el a komáromi (Komárno) járás­ban és még országos méretben is az elsők közé sorakoztak fel. A növénytermesztésben ügyeltek a minőségi mutatók kedvező ala­kulására. Terven felül 560 tonna kenyérgabonát adtak el és a sör­árpa eladásának tervét is túltelje­sítették. Tehát jó pénzért értékesí­tették ezt a két gabonafélét. A ga­bona, a napraforgó, a borsó és a kender termelési tervét túlteljesí­tették és mivel szintén jó minősé­gű volt, jó áron adták el. Takar­mányból is többet termeltek a ter­vezettnél. Az állattenyésztésben a minő­ségi mutatók szintén kedvezően alakultak. Az 1983-as évhez vi­szonyítva a termelési érték két és fél százalékkal növekedett, miköz­ben elsősorban az állatok termelé­kenysége és a termékek minősé­ge határozta meg a bevétel alaku­lását. Amíg a múltban problémák voltak a sertéshizlalásban, 1984- ben már a hízósertések napi súly- gyarapodása 53,4 deka volt. A gondozók nagyon lelkiismeretes munkát végeztek. Kocánként kö­zel 18 malacot választottak el egy év alatt. A tejtermelésben szintén jelentős eredményeket értek el a minőség alakulásában. Amíg 1983-ban az eladott tej 82 száza­léka volt első osztályú, 1984-ben már 85,85 százalék. Egy liter tej értékesítési ára 3,46 koronáról 3,66 koronára emelkedett. A szar­vasmarha-hizlalásban is nagyon jó eredményeket értek el. Az el­adott hízóbikákat mind első osz­tályban vásárolták fel. Megemlít­hetnénk még a tojástermelés jöve­delmezőségének a javulását is. Számtalan példát lehetne felhozni, hogy ebben a szövetkezetben egyaránt küzdenek a termelés színvonalának és a jövedelmező­ség arányának az emeléséért. Ezt bizonyítja, hogy 10,5 millió korona volt a nyereség. A tagoknak a megérdemelt munka után min­den száz koronára 24 koronát fi­zettek. A beruházásokra 9 millió koronát fordítottak, így a jövőben még jobb termelési feltételek kö­zött gazdálkodhatnak. BALLA JÓZSEF Hatvan kórházi ágy, hatvan sú­lyos beteg. Ám a galántai (Galan­ta) kórház rehabilitációs osztályá­nak betegeire nem jellemző a két­ségbeesés, a beletörődés. Mesz- szemenóen segítenek az orvosok­nak, a rehabilitációs dolgozóknak, a kórházi részleg személyzetének- állapotuk javulása reményében.- Négy szakorvos, tizenegy re­habilitációs és tizenhárom egész­ségügyi nővér lenne az ideális létszám, sajnos, valamennyivel kevesebben vagyunk - közli tár­gyilagosan Etela Chomčová, az osztály főorvosa. Elmondta, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben ez az egyedüli ilyen jellegű létesít­mény, s hogy jelenleg átmenetileg még a Trenčianske Teplice-i reha­bilitációs intézet betegeit (végtag­amputálás után) is ók fogadták be. Ezeknek a betegeknek állapo­ta csak hosszan tartó intézeti ke­zelés után javulhat. - Az is csak akkor, ha naponta legalább két­szer ,.kezelésbe" vesszük őket. Nemcsak a gyógytornász, a gyógypedagógus, a logopédus és szexuológus foglalkozik a bent­lakókkal, hanem pszichológus is. Előny, hogy betegeinket állandó felügyelet alatt tarthatjuk, megfi­gyelhetjük kedélyállapotuk hul­lámzásait, s ha depresszióba es­nek - s ez is gyakori - pszicholó­gusunk ráveszi őket arra, hogy közreműködjenek velünk, s akar­janak meggyógyulni. Mi nem is­merünk reménytelen esetet, a leg­csekélyebb javulás óriási örömet jelent nemcsak nekünk, egész­ségügyieknek és magának a be­tegnek, hanem a többi betegre is ösztönzően hat. De nézzük meg az osztályt - mondja s a hozzánk csatlakozó Drahomíra Erdőssová végigvezet a speciális rehabilitáci­ós munkahelyeken. Közben el­mondja, hogy a betegeket heten­ként kétszer tesztelik, hogy reg­geltől foglalkoztatják őket, hogy sajnos kevés a jelenlegi két torna­terem, ahol naponta fél négyig tornásznak. A tornaterem elkülö­nített sarkában egy tükör előtt Bea- ta Szabóvá beszélni tanítja egyik betegét, aki erőlködve bár, de ki­mond előbb egy-egy egyszerű, majd bonyolultabb szót.- Azt szeretnénk, hogy betege­ink gyógyultan távozzanak- mondja kísérőnk - s kijelenthe­tem, hogy nálunk ez gyakran meg­esik. Egyik betegünk súlyos gerinc­sérülés után nyolchetes kezelés eredményeként egyedül tásfizott a kórházból. Elek László maga mondja el balesete és gyógykezelése törté­netét. Három évvel ezelőtt autó­szerencsétlenség érte, eltörött a hátgerince, és agysérülést is szenvedett. A tizenhárom napos eszméletlenséget 6-7 hónapos emlékezetkiesés követte, majd kórházi kezelések sora, míg Ga- lántára került. - Naponta az ágyon tornáztatnak s a felső testemmel már egyedül is próbálkozhatok. Igyekszem közreműködni, hiszen haza szeretnék jutni. Amikor a bal­esetem történt, a feleségem hét­hónapos terhes volt... A folyosóra érve Drahomíra Er­dőssová elmondta, fő céljuk az, hogy betegeik önellátóvá váljanak, mert ekkor nemcsak nekik köny- nyebb az életük, hanem a családé is. - A család óriási támasz- mondja, s míg benyitunk a kö­vetkező kórterembe megtudjuk, hogy a családi kötelék erősítésé­ben, a házasságok megtartásá­ban a szexuológus nyújt segít­séget. Karol lllý mérnök üdvözlő sza­vakkal fogad, s annak ellenére, hogy kézszorítása még gyenge, ö elégedett állapotával.- Ha valakinek megbénulnak a végtagjai s négy hónapig moz­dulatlanul fekszik, lefogy tizenhét kilót, annak a legkisebb mozdulat is örömet okoz. Én már kéthóna­pos kezelés után egyedül járok!- közli büszkén, majd hálásan te­szi hozzá. - Ezt az itt dolgozóknak köszönhetem, akik reggeltől dél­utánig foglalkoznak velem, s amikor fáradtan a kórterembe érek, szin­te érzem, hogy ismét erősödtem egy kicsit. Napról napra... Nem titok az sem, hogy Vanek Ildikót a ,,nővérkék gyöngyének“ tartom, s ha innen hazajutok, ez az ő ér­deme is lesz - mondja határozot­tan. - Sokat segít a családom, segítenek a munkatársaim... Amikor ismét Etela Chomčová főorvos dolgozószobájában ül­tünk, elénk tett néhány füzetet.- Ebbe írják betegeink észrevéte­leiket, ez egy olyan kívánság­könyv féle. Benne azok köszönő szavai időseké, és fiataloké egyaránt -, akiknek javuló állapota megengedte, hogy szeretteikhez térhessenek. S ez nagyban a re­habilitációs dolgozók, az egész kórházi osztály érdeme. PÉTERFI SZONYA Történelmi események krónikája 1945. március 25. - március 31. • március 25. - a 2. ukrán front csapatai felszabadítot­ták Banská Bystricát és to­vábbi 50 települést és egyúttal megkezdték a brati- slavai-brnói hadműveletet- a brit-amerikai légierő bombázta Libeň, Kbely és Vysočany prágai negyede­ket. 370 személy életét vesztette, több mint 400-an megsebesültek • március 26. - a 4. ukrán front csapatai bevették Wo- dziszlawot, a fasiszta véde­lem fontos támaszpontját Ostrava térségében- a 3. belorusz front csapa­tai felszámolták az ellensé­ges csoportosulást Branie- wo térségében- a 3. amerikai hadsereg megközelítette a Main folyót- Dobŕíš közelében földet ért a Priboj partizáncsoport, a Svratka térségében pedig a Vpred csoport • március 27. - a fasiszta csa­patok kilőtték Nagy Británnia területére az utolsó V-2 lök- hajtásos lövedékeket- a kassai (Košice) Pravda napilapként kezdett megje­lenni- Burmában felkelés tört ki a japán fasiszta megszállók ellen • március 28. - a 2. belorusz front csapatai felszabadítot­ták Gdyniát- a 2. ukrán front csapatai felszabadították Győrt- az 1. ukrán front 60. had­serege felszabadította Sudi- cet és Tŕeboňt- a 4. ukrán front 18. hadse­rege Szlovákiában felszaba­dította Brezovicát, Čimhovát és harcot folytatott a trstenái vasútállomásért- a 2. ukrán front csapatai folytatták előrenyomulásu­kat, miközben több községet szabadítottak fel, köztük Vráblet, Kozárovcét • március 29. - a 2. ukrán front csapatai felszabadították Ér­sekújvárt (Nové Zámky), Su- rányt (Šurany) és más köz­ségeket- a 3. ukrán front csapatai áttörték az osztrák-magyar határ mentén az ellenség vé­delmi vonalát és Ausztria te­rületére léptek • március 30. - a 2. ukrán front csapatai a dunai folyami flot­ta egységeinek támogatásá­val bevették Komáromot (Komárno) • március 31. - a 2. ukrán front csapatai felszabadították Žiar nad Hronomot és Nitrát- a Bratislava irányába elő­renyomuló csapatok több mint nyolcvan községet sza­badítottak fel -tm-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents