Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-21 / 68. szám, csütörtök

A szenátus „igenje“ az MX-programra Az USA fegyverkezéssel akarja erősíteni tárgyalási pozícióit (ČSTK) - Az amerikai szenátus, amelyben Reagan republikánus pártja többséget élvez, a keddi szavazáson jóváhagyta az újabb 21 MX-típusú interkontinentális rakéta gyártásához szükséges 1,6 milliárd dollárt. A rakéták gyártására 55 szenátor mondott igent (45 republikánus és tiz demokrata párti), ellene pedig 45-en voksoltak (37 demokrata és 8 republikánus párti). A szavazást megelőzően a Fe­hér Ház erős nyomást gyakorolt a törvényhozókra, még néhány órával előtte is találkozott Reagan a Capitóliumban a republikánus honatyákkal, s demagóg módon ismét azt állította, hogy az MX- ekre adott szavazatok egyben a „békére adott szavazatok is“. Szerinte az MX-ekről való lemon­dás gyengítené az USA védelmét és a Szovjetunió ezt az „amerikai­ak tanácstalanságaként“ foghatná fel. Ismét azt bizonygatta, az MX- program megvalósítása „hozzájá­rul a Genfben folyó szovjet-ameri­kai tárgyalások sikeréhez“. Az MX-program bírálói minde­nekelőtt azzal érvelnek, hogy a ra­kéták telepítése (a jövő év decem­Washingtonban tárgyalt az argentin elnök (ČSTK) - Washingtonban Ronald Reagan amerikai elnök tegnap tárgyalt Raul Alfonsín argentin államfővel. Reagan már üdvözlő beszédében értésre adta, milyen álláspontra he­lyezkedik Latin-Amerika politikai prob­lémáit illetően. Éles kirohanásokat in- .tézett a nicaraguai kormány ellen, s harcra szólított fel az ellen, amit úgy nevezett, hogy a kommunizmus beha­tolása Latin-Amerikába. Az argentin elnök, aki elsősorban gazdasági prob­lémákról és országa nagy mértékű el­adósodásáról kíván tárgyalni Washing­tonban, egészen más szellemben nyi­latkozott. Hangsúlyozta, hogy Közép- Amerika problémáit párbeszéd útján, békés eszközökkel, a nemzetközi jog és a be nem avatkozás elvei alapján kell megoldani. A sztrájkoló bányászok körülzárták a bolíviai fővárost A szakszervezetek az államfőt lemondásra szólították fel (ČSTK) - Mintegy 10 000 bolí­viai bányász, akik már két hete sztrájkolnak béremelést követel­ve, kedden megszállta La Pazt. A dinamittal felszerelt sztrájko­lok barikádokat emeltek a bolíviai fővárosba vezető utakon, s gya­korlatilag megbénították a forgal­mat La Pazban, továbbá körül­zárták az elnöki palotát és a par­lament épületét. A Bolíviai Munkásközpont (COB), az ország legnagyobb szakszervezetének a vezetősége azt követeli, hogy a kormány a le­hető leggyorsabban tegyen eleget a dolgozók alapvető szociális és gazdasági követeléseinek. A sztrájkolok lemondásra szólítot­ták fel Hernán Siles Zuazo ál­lamfőt. Az országban kialakult feszült helyzet megvitatására kedden összeült a bolíviai hadsereg főpa­rancsnoksága. A tanácskozásról részleteket nem hoztak nyilvános­ságra. Nem hivatalos jelentések szerint a fegyveres erők egyelőre támogatják az államfőt, aki június­ra idő előtti elnökválasztásokat írt ki. A bolíviai rendőrség főparancs­noka szerint az ország tartomá­nyaiban „viszonylagos nyugalom" van. A jelenlegi bolíviai kormány a korábbi katonai rezsimektól telje­sen csődbe jutott gazdaságot és rendkívül nagy adósságállományt örökölt. Az infláció megközelíti a 3000 százalékot, ami e tekintet­ben a legnagyobb a világon. Kudarcra vannak ítélve az angolai forradalom elleni imperialista akciók (ČSTK) - A nemzetközi imperi­alizmus Angola függetlenségének első napjaitól háborút indított az ország ellen, amelyben terrorista bandákat, külföldi csapatokat és zsoldosokat használ fel. Ezt álla­pítja meg nyilatkozatában az An­golai Népi Felszabadítási Mozga­lom (MPLA) - Munkapárt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága az ország függetlensége kihirde­tésének közelgő 10. évfordulója alkalmából. Sztrájkhullám Olaszországban (ČSTK) - Olaszországban a bérkö­vetelések támogatására indított sztráj­kok hulláma e hét végén és a jövőhét elején megbénítja a légi és a közúti forgalmat. Tegnap 48 órás sztrájkba léptek a benzinkút-kezelők. Hétfőre egyna­pos tiltakozó sztrájkot hirdettek meg a repülőgépek pilótái. Várható, hogy az Alitalia légitársaság kénytelen lesz le­mondani csaknem valamennyi nem­zetközi és hazai járatát. Olaszország ugyancsak újságok nélkül lesz, amint ez már több ízben előfordult az idén. Csütörtökön és pén­teken ugyanis újból sztrájkba lépnek az újságírók, immár negyedszer az utóbbi hetek folyamán.-A nyilatkozat rámutat, hogy az imperializmus és a fajüldöző Dél­afrikai Köztársaság agresszív ak­cióinak következtében az angolai népnek nincs lehetősége arra, hogy új társadalmát békés körül­mények között építse. A forradal­mi folyamat Angolában azon­ban visszafordíthatatlan és a nemzetközi imperializmus kí­sérletei az angolai forradalom elfojtására kudarcra vannak ítélve. Az Angolai Népi Köztársaság függetlenségének 10 éve alatt ál­lamosították a termelőeszközöket, állami ellenőrzés alá vonták a kül­kereskedelmet, a bankokat és kié­pült az ingyenes iskolarendszer és orvosi gondoskodás. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az MPLA-Munkapárt az an­golai társadalom vezető ereje az angolai népet a szocializmus alapjai építésének útján vezeti. A párt központi bizottságának poli­tikai bizottsága felszólította az or­szág lakosait, hogy az MPLA- -Munkapárt II. kongresszusa előtt növeljék a termelés színvonalát és szilárdítsák meg a fegyelmet, a szervezettséget. A francia katonák készek visszatérni Csádba (ČSTK) - A Daily Star című nigériai napilap lagoszi diplomá­ciai forrásokra hivatkozva közölte, Franciaország arról biztosította Hisséne Habré csádi elnök re- zsimjét, hogy „szükség esetén“ katonái készek bármikor vissza­térni Csádba. Szakértők szerint Franciaország 24 órán belül képes mozgósítani és Csádba küldeni ezer ejtőernyőst, két napon belül pedig további 5 ezer katonát és tisztet. Ezeknek az erőknek a nagy része jelenleg a Közép­afrikai Köztársaságban, Gabon- ban és Szenegálban állomásozik. A francia egységek bármikor be­vonulhatnak Csádba, ha Habré el­nök „védelmet“ kér a „líbiai fe­nyegetésre“ hivatkozva. berére tervezik) nem erősíti, ha­nem gyengíti az USA biztonsá­gát. Például Alan Cranston de­mokrata párti szenátor szerint ez a fegyver teljesen fölösleges, ve­szélyes és destabilizáló jellegű, mivel növeli az Egyesült Államok elsőcsapásmérő képességét. Gary Hart szerint olyan destabili­záló rendszerről van szó, amely radikálisan megváltoztatja az USA stratégiai doktrínáját. Lawton Chiles szenátor pedig a szavazás után azt mondta, hogy a szenátus­ban nincs több 30 embernél, akik hisznek az MX rakétákban, s a többség mégis azért mon­dott igent, nehogy őket vádol­hassák a genfi tárgyalások esetleges sikertelenségével. A New York-i kikötő atomfegy­vermentesítéséért küzdő szerve­zet ezekben a napokban aláírási akciót rendezett, így tiltakozva az amerikai haditengerészet azon terve ellen, hogy a kikötőben kia­lakítsák a hadihajók bázisát. Né­hány nappal ezelőtt ugyanis hiva­talos helyről közölték, hogy állan­dó jelleggel a New York-i kikötő­ben fog állomásozni az lowa repü- lögép-anyahajó és hat más hadi­hajó. I^T\ SORBAN RADZSIV GANDHI indiai kormányfő meggyilkolására szőtt összeesküvésre hivta fel a figyelmet a delhi központi parlament felsőházában folytatott vitá­ban Szűrés Kalmadi, a kormányzó In­diai Nemzeti Kongresszus (I) párt kép­viselője. Kijelentette, hogy az összees­küvők a hírhedt pandzsábi szélsősége­sek közé tartoznak, akik tettüket Gand­hi idén esedékes franciaországi, USA- beli és egyiptomi útja idején akarják végrehajtani. VLADIMÍR BLAŽEK csehszlovák és Janus Kaminski lengyel közlekedési miniszter Varsóban aláírta a két ország idei közlekedési együttműködési jegy­zőkönyvét, valamint a következő öté­ves időszakra szóló együttmüködés előzetes tervét. A PORTUGÁL KP nagyra értékeli azokat a sikereket, amelyeket a kam­bodzsai nép ért el a szocialista társa­dalom alapjainak megteremtésében, a forradalmi vívmányok védelmében és szolidaritásáról biztosítja a délkelet­ázsiai térség problémáinak békés ren­dezését célzó kambodzsai törekvése­ket, szögezi le az Octavio Pato vezette PKP-küldöttség hivatalos Phnom Penh-i látogatásáról kiadott közle­mény. CASPAR WEINBERGER, az Egye­sült Államok hadügyminisztere párizsi látogatásának előestéjén a Le Point hetilapnak adott nyilatkozatában kato­nai területen kiválóaknak nevezte a két ország kapcsolatait. Ez nem csupán udvariassági gesztus volt a részéről, hiszen Franciaország és a NATO ve­zérkara egyre inkább koordinálja kato­nai programjait. Sakkjátszma washingtoni módra (Julo Polák karikatúrája) Belgium Maratoni vita után a parlament jóváhagyta a kormány rakéta-döntését (ČSTK) - Heves, tizenötórás vita után a tegnap reggeli órákban a belga parlament képviselőhá­za jóváhagyta a kormány múlt pénteki döntését az első 16 amerikai robotrepülögép telepí­téséről. A döntést követően - amely ellen élesen tiltakoztak az ellenzéki politikusok - a parlament 116:93 arányban bizalmat szava­zott a kormánynak. A szocialista pártok (flamand és vallon) még a vita folyamán nyilat­kozatot tettek közzé, amelyben hangsúlyozzák: az elkövetkező parlamenti választásokon minden igyekezetükkel küzdeni fognak a rakétatelepités ellen. A kor­mánykoalíciónak a szavazás előtt minden erejét latba kellett vetnie, hogy elkerülje a kabinet bukását. Mint ismeretes, a NATO 1979­es, ún. kettős határozata értelmé­ben Belgiumba 48 robotrepüló- gépet telepítenek. A Brüsszeltől mintegy 70 kilométernyire délre fekvő Florennes-i támaszponton pénteken már elhelyezték az első 16 rakétát. André van den Broucke, a Belga Általános Munkaszövet­ség (FGTB) elnöke tegnap kijelen­tette: a belgák viszonya az ameri­kai rakétákhoz semmit sem válto­zott és sem ma, sem holnap nem kívánják az ország területén az ilyen fegyvereket. Szerinte a „hí­res atlanti szolidaritás“, amelynek nevében a kormány beleegyezett a rakétatelepítésbe, a NATO-or- szágok kormányainak a szolidari­tása, nem pedig ezen országok népeinek, mivel az emberek min­denütt elutasítják a fegyvereket. Ürügy kell a beavatkozásra Az iraki-iráni konfliktus a fegyverkezési verseny ka­talizátora lett a Perzsa-öböl térségében - írta a moszkvai Pravda tegnapi számában a lap kuvaiti tudósítója. Meg­állapítja, hogy a konfliktusba bevonják az Oböl-menti Együttműködési Tanács tag­államait is, amelyek becslé­sek szerint 1984-1986 között összesen 6 milliárd dollárt szánnak közös védelmi rendszerük kiépítésére. A Pentagon számára a fegyver­kezési verseny lehetőséget szol­gáltat arra, hogy a térségben na­gyon gyorsan és szilárdan meg­vesse a lábát. Az USA közben arra is gondol, hogy ne csökken­jen az izraeli támadó potenciál fölénye. A térség országainak védelmi képessége valójában egyáltalán nem érdekli a Pentagont. Az USA arra törekszik, hogy újabb orszá­gokat vonjon be annak a bázis­rendszernek a létrehozásába, amelyeket az esetleges nagy had­műveletek során az amerikai gyorsreagálású egységek hasz­nálnának. Az USA ezt a célt követ­ve raktároz a térségben fegyvere­ket, küld ide katonai szakértőket és hozza létre a támaszpontok hálózatát. A Pentagon már 1983- ban olyan utasítást adott ki, hogy tartalékokat kell létrehozni két hó­napig tartó harcok esetére. Az öböl-menti országok közvé­leménye nem titkolja nyugtalansá­gát amiatt, hogy állandóan fennáll az imperializmus katonai beavat­kozásának veszélye a térségben. Minél tovább tart az iraki-iráni háború, az imperializmus annál könnyebben talál ürügyet a be­avatkozásra. Áprilisban tartják a Contadora-csoport és öt közép-amerikai ország képviselőinek konferenciáját (ČSTK) - A panamai fővárosban április 11-én és 12-én megtartják a Contadora-csoport (Mexikó, Kolumbia, Venezuela és Panama), vala­mint öt közép-amerikai ország képviselőinek konferenciáját. Ezt Fer­nando Cardoze panamai külügyminiszter közölte egy lapnak adott interjújában. Az értekezleten a feszült közép-amerikai helyzettel össze­függő problémákat vitatják meg. A tanácskozás célja, hogy közelítse a felek álláspontját, s a térség békéjének biztosítását célzó intézkedé­sekről döntsön - hangsúlyozta a miniszter. A nicaraguai honvédelmi mi­nisztérium Managuában nyilvá­nosságra hozott közleménye be­számol róla, hogy idén januárban a sandinista néphadsereg 512, februárban pedig 170 somozista zsoldost tett harcképtelenné. A dokumentum közli továbbá, hogy az elmúlt napokban egy Ji- notega tartománybeli község mel­letti összecsapás során a sandi­nisták 40 banditát öltek meg. Fernando Martinez építésügyi miniszterhelyettes a Nicaragua Hangja rádióállomásnak adott nyi­latkozatában közölte, hogy az el­lenforradalmárok különböző diver- záns akciói következtében az év elejétől másfél millió dollár kár ke­letkezett az építőipari tárca alá tartozó létesítményekben. A so­mozisták az idén 20 építőmunkást megöltek, 19-et elhurcoltak és ki­lencet súlyosan megsebesítettek. Az ellenforradalmárok akciói nagy mértékben megnehezítik néhány jelentős építkezés, mindenekelőtt a félreeső hegyvidéki területekre vezető utak munkálatait. A Daniel Ortega államfő által januárban bejelentett amnesztiát már több mint hatszáz nicaraguai állampolgár használta ki. A közke­gyelem a kormányellenes fegyve- rés tevékenységben részt vevő személyekre vonatkozott. Az el­múlt napokban érkezett a hondu- rasi fővárosból Managuába egy ellenforradalmi szervezet tagjai­nak csoportja, melynek tagjai elő­zőleg Honduras mexikói nagykö­vetségén kértek menedékjogot. Egyébként a nagykövetség épüle­tében tartózkodik Efren Mondra- gon Morales, az ún. Nicaraguai Demokratikus Erők (FDN) ellen- forradalmi szervezet egyik alapító­ja, aki az FDN fegyveres egysége­inek parancsnokaként tevékeny­kedett hosszabb időn keresztül. Morales Hondurasban újságírók­kal közölte, élni kíván az amnesz­tiarendelet nyújtotta lehetőségek­kel, mivel „torkig van“ az ellenfor­radalmi vezetők körében elburján­zott korrupcióvai. Az amnesztiát kihasználják azok a falusi lakosok és miszkito indiánok, akiket az ellenforradal­márok erőszakkal hurcoltak hon- durasi és Costa Rica-i bázisaikra. Fernando Ortiz mexikói tudós, aki a közelmúltban Nicaraguában járt, bejelentette, az amerikai zsoldban álló somozista banditák akcióik során mérgező vegyi anyagokat is használnak Nicara­gua területén. Elmondta, Nueva Segovia tartományban az ellenfor­radalmárok a vietnami háború ide­jéből ismert Agent Orange-zsal mérgezték meg a kutakat.

Next

/
Thumbnails
Contents