Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-19 / 66. szám, kedd

BELGIUM Parlamenti vita az amerikai rakéták telepítéséről Országos tiltakozás a kormány döntése miatt (ČSTK) - A belga parlament tegnap megkezdte kétna­pos vitáját az ameri­kai rakéták belgiumi telepítésének kérdé­séről. Mint ismere­tes, Wilfried Mar­tens kormánya a múlt pénteken a robotrepülőgépek rendszerbe állításá­nak azonnali meg­kezdéséről határo­zott. A belga béke­szervezetek felhívá­sára Brüsszelben vasárnap országos tüntetést rendeztek a kormány döntése ellen. A belga főváros utcáin mintegy 100 ezer ember vonult fel. A tüntetők azt rótták fel a kabinetnek, hogy a rakétatelepí­tési döntést abban az időpontban hozta meg, amikor Genfben meg­kezdődtek a szovjet-amerikai le­szerelési tárgyalások. André Bogáért, a flamand ak­cióbizottság elnöke a kormány döntését a lakosság biztonsága elleni közvetlen támadásként, s olyan lépésként értékelte, amely növeli a nukleáris konfliktus kirob­(Telefoto: ČSTK) banásának valószínűségét Euró­pában. Pierre Galand, egy másik békeszervezet vezetője vádolta a kabinetet: zöld utat adott a raké­táknak, még mielőtt a kérdésben a parlament állást foglalt volna. A békeszervezetek rámutattak, a rakétatelepítés megkezdése el­lentétben áll a belga alkotmány­nyal. A békevédők legfőbb felada­tuknak jelenleg a florrenes-i tá­maszponton folyó munkálatok megakadályozását tartják. Képün­kön a rendőrök egy tüntetőt hur­colnak el. Kabuli tiltakozás Iszlámábád mindinkább belebonyolódik az Afganisztán elleni háborúba (ČSTK) - A pakisztáni ügyvivő­nek Kabulban vasárnap átnyújtot­ták az afgán külügyminisztérium tiltakozó jegyzékét melyben az af­gán kormány a pakisztáni fegyve­res alakulatok támadásainak és provokációinak fokozódására rea­gál. Ezek az alakulatok az afgán Kunar tartományban levő Barikot település közelében állomásoz­nak. Pakisztáni oldalról rendsze­resen lövik a települést, a támadá­sok jelentős anyagi károkat okoz­nak és emberáldozatokat követel­nek. A jegyzékben az Afgán De­mokratikus Köztársaság nyomaté­kosan követeli a fegyveres provo­káció beszüntetését. Welt am Sonntag: Analfabetizmus az NSZK-ban Az NSZK-ban jelenleg 1-3 millió felnőtt nem tud sem írni, sem olvasni. Ezt a Welt am Sonntag című nyugatnémet vasárnapi lap ismerte be ab­ban a cikkében, amelyben a fi­atal analfabéták megrendítő helyzetét ecseteli. A cikk sze­rint az iskolakötelezettség be­vezetése után 65 évvel az NSZK-ban nem szabadna elő­fordulnia az írástudatlan­ságnak. A lap idézi az egyik hanno­veri iskola tanárát, aki jelenleg 70 felnőtt embert tanít írni. Pet­ra Altevers rámutat: a modern kapitalista társadalomban az írástudatlanság oka az, hogy az iskolák nem mutatnak ér­deklődést a kevésbé tehetsé­ges diákok iránt. A nyugatnémet lap példa­ként említi az egyik nyugdíjas­otthonban segédmunkásként dolgozó 24 éves fiatalember esetét. Gyermekkorában sú­lyos sérülést szenvedett, s nem volt rá később módja, hogy megszerezze az alap- és általános műveltséget. Ma tel­jesen barátainak segítségére van utalva, akár hivatalos, akár magánügyeit intézi. A város­ban nehezebben tud tájéko­zódni, az éttermeket ahy 'áfo­gatja, mivel nem tudja nieg- szerezni a szükséges informá­ciókat, nem képes elolvasni pl. az étlapot stb. Ugyanakkor át­lagos intelligenciájú emberről van szó, aki a 20. században, az egyik legfejlettebb tőkés or­szágban él... (ČSTK) A Bahtar hírügynökség megál­lapította, hogy az USA kívánságá­ra Pakisztán mindinkább belebo­nyolódik az Afganisztán elleni hadüzenet nélküli háborúba. Iszlá­mábád beleegyezését adta ahhoz, hogy a CIA Pakisztán területén katonai kiképző táborokat hozzon létre az afgán ellenforradalmárok vezetői számára, s a felkészítés­ben pakisztáni tisztek és a titkos szervezetek munkatársai is részt vesznek. Ezt erősítette meg vallomásá­ban Fakhruddin Ghauszi afgán ál­lampolgár is, akit a közelmúltban Kabulban tartóztattak le a bizton­sági szervek. Sajtókonferenciáján Ghauszi elmondta, hogy az afgán ellenforradalmi emigráció 1983- ban nyerte meg őt a CIA-val való együttműködésre. Kiképzése di- verzáns akciók előkészítésére is ki­terjedt. Azzal a feladattal küldték Afjanisztánoa, hogy felvegye a kapcsolatot az USA kabuli nagy- követségének munkatársaival. Mérgező anyagokkal és robbanó­anyagokkal szerelték fel, s ezeket az amerikai diplomaták utasításai szerint a fővárosban ivóvíz-forrá­sok megmérgezésére, állami hiva­talok és középületek elleni me­rényletekre kellett volna felhasz­nálnia, de röviddel azután, hogy kapcsolatba lépett az amerikai nagykövetség munkatársaival, le­tartóztatták öt. A sajtóértekezleten válaszolt az afgán és a külföldi újságírók kér­déseire Mumtaz Navaz, a pakisz­táni hírszerző szolgálat munkatár­sa is, aki politikai menedékjogot kért Afganisztánban. Beszámolt azokról az embertelen körülmé­nyekről, melyek között az ún. af­gán menekültek élnek Pakisz­tánban. A csehszlovák-brazil kapcsolatok fejlesztéséről (ČSTK) - Jósé Sarney ügyvivő brazil elnök fogadta Eduard Saul szövetségi kohó- és nehézgépipa­ri minisztert, aki a csehszlovák küldöttséget vezette a Tancredo Neves államfő beiktatása alkal­mából rendezett ünnepségen. A találkozón jelen volt Olavo Se- túbal, az új brazil külügyminiszter is. A megbeszélésen a felek meg­erősítették, hogy szándékukban áll a csehszlovák-brazil kapcsola­tok fejlesztése, főleg gazdasági téren. Külön kiemelték a kereske­delmi és ipari együttműködés fon­tosságát. Eduard Saul megbeszélést folytatott Sao Paulo szövetségi ál­lam iparvállalatai szövetségének képviselőivel is, majd ellátogatott a carajasi rézbányába, amelyet a közelmúltban nyitottak meg. Itt a brazil állami bányaipari társaság vezetőivel tárgyalt a két ország együttműködéséről. Tancredo Neves egészségi ál­lapota még nem kielégítő, a múlt csütörtöki műtét után tüdőgyulla­dást kapott. Az orvosok azonban megnyugtatónak tartják állapotát. Zavargások Pakisztánban (ČSTK) - A pakisztáni katonai rezsim megtiltotta az Afganisztán­nal szomszédos területeken élő pastun törzsek törzsfőnökeinek szabad mozgását. A kabuli sajtó szerint ezzel az intézkedéssel igyekeznek elnyomni a határ men­ti tartományban rendkívül gyorsan terjedő kormányellenes akciókat. Az elmúlt napokban a térség­ben több súlyos incidensre került sor a pastun törzsek és a pakisz­táni hadsereg között. A hadsereg a zavargások elnyomására a tü­zérséget és a légierőt is bevetette. A harcok során több tucat ember életét vesztette és sokan megse­besültek. A pakisztáni rádió szerint az idei zavargásokat az váltotta ki, hogy a pakisztáni hatóságok rend­szeresen megsértik a pastun tör­zsek hagyományos autonómiáját. Ziaul Hak elnök, aki pénteken az afgán határ mellett fekvő Pesavar városba látogatott, ismét meg­erősítette, hogy kész katonai erő­vel elnyomni a pastun lakosság ellenállását. CSÁP A kormánycsapatok kegyetlenkedései (ČSTK) - Csád déli részén fegyve­res összecsapások folynak a nyugat­barát Habré-rezsim csapatai és a fel­kelők egységei között. A felkelők sike­res támadást hajtottak végre Bemuri város ellen. Hisséne Habré a térségben közel­múltban tett látogatása során „egység­re és megbékélésre" szólitott fel, de ugyanakkor kiterjedt büntetőakciókat kezdett a polgári lakosság ellen. A kor­mánykatonák falvakat gyújtottak fel, s a helyi lakosok közül többet meggyil­koltak vagy megsebesítettek. A francia járási választások második fordulója Marchais bírálta a szocialisták eljárását (ČSTK) - Franciaországban vasárnap megtartották a járási vá­lasztások második fordulóját. A kormányzó Szocialista Párt, a Baloldali Radikális Mozgalom­mal lépett szövetségre, s kilenc megyében veszítette el többségét. A Francia Kommunista Párt Cor- reze megyében maradt alul a jobb­oldallal szemben. A szocialisták és a kommunisták a 95 francia megyéből csak 26-ot irányítanak, a többi a jobboldal kezén van. A második forduló bizonyos mértékben lefékezte a jobboldal első fordulóban aratott sikerét, s ez főleg annak köszönhető, hogy az FKP választói a Szocialista Párt jobb helyzetben levő jelöltjei­re szavaztak. Georges Marchais, az FKP főtitkára vasárnap este élesen elítélte a szocialisták ma­gatartását, mivel azok több járás­ban a kommunista jelöltekkel szemben előnyben részesítették a jobboldalt. Az FKP összességében 79 ta­nácsi képviselői helyet veszített, a Szocialista Párt 127-et. A Chirac vezette Szövetség a Köztársasá­gért 142, a Giscard-féle Szövet­ség a Francia Demokráciáért 96, a többi kisebb jobboldali párt, illet­ve néhány független jelölt 98 man­dátumot szerzett. események margójára? elnök nem lehet jelen személye­sen az ünnepségen: a januárban megválasztott Tancredo Neves műtéten esett keresztül, s a jelen­tős eseményt betegágyán követ­hette csak figyelemmel. A brazil katonai rendszer a la­tin-amerikai diktatúrák doyenje volt, s hogy megszűnt létezni, az nemcsak az ország, hanem az egész kontinens számára is újabb lépést jelent a demokráciához ve­zető úton. Peru, Bolívia, Argentí­na, Uruguay után tehát a földrész legnagyobb országát is civilek fog­ják irányítani. A hatalomátadás persze nem egészen a tábornokok elképzelé­se szerint történt. A katonák úgy képzelték, hogy az „ellenőrzött demokrácia“ re­ceptje szerint saját polgári jelöltjüket ül­tetik az elnöki szék­be. Ezért tartottak ki a végsőkig amellett, hogy az államfőt a parlament tagjai­ból és a szövetségi államok küldötteiből álló ún. elektori tes­tület válassza meg (ahol számtanilag többségben voltak a hivatalos kor­mánypárt, a Szociál­demokrata Párt kép­viselői) és ne köz­vetlen úton a lakosság (amely ez irányú követelésének tavaly ta­vasszal hatalmas tüntetéseken adott nyomatékot). A kijelölt utód ezek szerint Paulo Maluf, a libano­ni származású milliomos volt, neki kellett volna biztosítania a „konti­nuitást“. Csakhogy Maluf szemé­lye nem volt szerencsés választás a katonák részéről, mert - eny- hénszólva - nem egészen tiszta módszerekkel küzdött a politikai színpadon (többek között a meg­vesztegetés gyanúja merült fel el­lene). Ez pedig nem csak a lakosság körében, hanem a kormánypárt egy részében is ellenérzést váltott ki. így történhetett meg, hogy a ka­tonai rezsimmel szembeni ellen­zék képviselője, a brazil Demokra­tikus Mozgalom Párt 74 éves je­löltje, a tapasztalt és népszerű, a mérsékelt liberális kategóriába sorolt Tancredo Neves került ki győztesen a január 15-i szava­zásból. A korábbi katonai kormányza­tok ugyan viszonylag realista kül­politikát folytattak, ám a belpoliti­kában - főleg a kezdeti időszak­ban - a megtorlások, az ellenzék­kel való leszámolás, az emberi jogok megsértése volt rájuk jel­lemző. Az új államfő egyik fő fel­adatának tekinti a hadsereg sze­repének pontos körülhatárolását. E téren talán könnyebb lesz a dol­ga, mint a szomszédoké, ugyanis határozott ígéretet tett a táborno­koknak, hogy Brazíliában nem lesz argentin mintájú felelősségre- vonás. Neves a demokrácia megszilár­dítását alkotmányos eszközökkel képzeli el, s már ígéretet tett arra, hogy négy év múlva, megbízatá­sának lejárta előtt új, közvet­len elnökválasz­tást rendez. Kül­politikai téren el­sősorban a kon­tinens problémáival kíván foglal­kozni. Első sajtóértekezletén elí­télte az USA közép-amerikai be­avatkozását, s támogatta a Conta- dora-csoport erőfeszítéseit a vál­ság békés rendezésére. Sikra- szállt továbbá a szocialista orszá­gokkal való kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése mellett. A legfőbb tennivaló azonban a gazdaság talpraállitásában vár az új polgári kormányzatra, ugyanis Brazília „betegágyon fek­szik“. A katonák a „brazil csodá­nak“ is nevezett kezdeti gazdasá­gi sikerek után a csőd szélére juttatták az országot. Ez az infláció és a külföldi eladósodás rohamos növekedésében, a szociális fe­szültségek kiéleződésében nyilvá­Kalapcsere... (Die Weltwoche) nult meg. Brazília adósságai meg­haladják a 100 milliárd dollárt, ami e tekintetben a fejlődő világban szomorú elsőséget biztosít az or­szágnak. Az infláció éves rátája 230 százalék körül mozog, a mun­kanélküliség a lakosságnak gya­korlatilag a 40 százalékát sújtja. Az új brazil kormány vasárnap hozta nyilvánosságra belpolitikai programjának legfőbb pontjait. Az elsőrendű cél az infláció elleni ha­tékony harc. A kormány ennek érdekében az állami és a közkia­dások befagyasztását tervezi, s azokat a beruházásokat részesí­ti előnyben, amelyek új munkaal­kalmakat teremtenek. A közeljö­vőben bizottságokat hoznak létre az adóreform és az elmúlt évtize­dekben elburjánzott korrupció el­leni intézkedések kidolgozására. Tancredo Neves vakbélmütéte sikeres volt, a paciens várhatóan hamarosan elfoglalhatja karos­székét az elnöki irodában. A brazil gazdaság azonban nyilván még sokáig lesz beteg, s egy késvágás aligha segíthet rajta: hosszú, türel­mes gyógymódot igényel... PAPUCSEK GERGELY IRAK-IRAN A háború elhúzódása növeli az idegen beavatkozás veszélyét a térségben (ČSTK) - Az iraki és az iráni főpa­rancsnokság egybehangzóan arról tett jelentést, hogy vasárnap a front déli szakaszán heves harcok folytak, me­lyek során mindkét oldalon több ezer katona vesztette életét. A bagdadi rádió azonban tegnap azt jelentette, hogy Haviza mocsaras tér­ségében, a Tigris folyótól keletre, „vég­érvényesen visszaverték“ a hatnapos iráni offenzívát. Az iráni fél nem reagált erre a bejelentésre. A nemzetközi légitársaságok több­sége megszüntette a bagdadi és a te- heráni járatokat azt követően, hogy Irak harci térséggé nyilvánította Irán légiterét és figyelmeztetett: minden idegen repülőgép támadás célpontja lehet. A Perzsa-öbölben vasárnap katonai repülőgépekről két tartályhajót és egy kísérő hajót ért találat. Az öböl-menti hat arab állam kül­ügyminisztere a szaúdi fővárosban ta­nácskozott. A harcoló feleket a háború beszüntetésére szólították fel és felhív­ták a figyelmet arra, hogy a folytatódó háború növelheti az idegen intervenció veszélyét a térségben. Vietnami-indonéz tárgyalások (ČSTK) - Vietnam és Indonézia megelégedéssel nyugtázta a kétoldalú kapcsolatok eredményes fejlődését és a mindkét részről megnyilvánuló kész­séget a gazdasági, a kereskedelmi és a kulturális együttműködés elmélyítése céljából abban a dokumentumban, amelyet az indonéz külügyminiszter hi­vatalos vietnami látogatásának befe­jeztével adtak ki. Mochtar Kusumaatmadját Hanoi­ban fogadta Pham Van Dong vietnami kormányfő, ezen kívül találkozott Ngu­yen Co Thach külügyminiszterrel is. BRAZÍLIA Beiktatás - betegágyon R endhagyó beiktatási cere­móniát rendeztek pénte­ken a brazil fővárosban. Már maga az a tény rendhagyó volt, hogy polgári államfőt iktattak be tisztsé­gébe, ugyanis az elmúlt több mint két évtizedben katona elnökök váltogatták egymást rendszeres, négyéves időközönként. Ritkán fordul elő továbbá, hogy maga az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents