Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-18 / 65. szám, hétfő
Minőséggel fokozzuk mennyiségi sikereinket írta: Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője A múlt évi feladatok sikeres teljesítése, amint azt a CSKP KB 11. ülése is aláhúzta, kedvező kiindulási alapot képez az idei igényes feladatok és az egész 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez. Ma már ismerjük az összesített eredményeket, s elmondhatjuk, hogy számos mutatóban felülmúltuk az előző években elért színvonalat. A bruttó mezőgazda- sági termelés értéke 114,2 milliárd koronás csúcsszintet ért el, miközben az állami tervben előirányzott feladatot csaknem 7 százalékkal teljesítettük túl, az árutermelés tervét pedig 106,5 százalékra teljesítettük. Ezek az eredmények jelentős mértékben kihatottak a 7. ötéves tervidőszak első négy évére előirányzott feladatok teljesítésére is, több fontos szakaszon elősegítették azoknak a termelési hiányoknak a felszámolását, illetve lényeges csökkentését is, amelyek főleg a tervidőszak első két évében keletkeztek. Egészében véve az 1981-84-es években a bruttó mezőgazdasági termelés feladatait 103,9 százalékra, az élelmiszeripari termelését pedig 101,2 százalékra teljesítjük. Ezek mögött az eredmények mögött látni kell a párt-, az állami és a gazdasági szervek céltudatos törekvését, valamint az egész mezőgazdasági-ipari komplexum dolgozóinak áldozatkész munkáját és felelős hozzáállását. A társadalom hatékony támogatásával sikerült rövid időn belül leküzdeni a 7. ötéves tervidőszak első kedvezőtlen éveinek következményeit, felújítani a termelés dinamikáját, elkezdeni és végrehajtani a szükséges szerkezeti változásokat. A hosszú távú célok teljesítése szempontjából rendkívüli jelentősége van a növénytermelés megújult dinamikus növekedésének, mégpedig a legfontosabb szakaszokon, a gabonafélék, a tömegtakarmányok, az olajnövények és a hüvelyesek termesztésében. Főleg az utóbbi két év gabonatermesztési csúcshozamai eredményeztek javulást az abraktakar- mány-ellátásban és a behozatali szükségletek csökkentésében. A gabonaprobléma megoldását a jó minőségű tömegtakarmányok növekvő termelése is elősegíti. Ezekből az elmúlt évben (szárazanyagban számítva) 15,6 millió tonnát termeltünk, s a tervidőszak első négy évére előirányzott termelési feladatot 3,2 százalékkal túlteljesítettük. Az állattenyésztés is kedvezően fejlődik. Tavaly itt is folytatódott a dinamikus növekedés, főleg a tejtermelésben, miközben a mezőgazdasági üzemek túlteljesítették az állati termékek termelésének és felvásárlásának fő mutatóit. Különösen fontos az a tény, hogy a jó eredményeket elsősorban a termelés intenzitásának növelésével, az állatállomány termelékenységének a javulásával sikerült elérni. Eközben tovább csökkent az abraktakarmányok fajlagos fogyasztása. Jelentős mértékben javulnak a mezőgazdasági vállalatok gazdasági eredményei is. Ebben fontos szerepet játszik a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének az érvényesítése. 1983hoz viszonyítva tovább javult a mezőgazdasági szervezetek pénzügyi gazdálkodása. Az egységes földművesszövetkezetek 11,2 milliárd korona, az állami gazdaságok pedig 2,1 milliárd korona értékű nyereséget hoztak létre, ami lényegesen több a tervben előirányzott mennyiségnél. Az efsz-eknél a jövedelmezőségi ráta 13,20 százalékra, az állami gazdaságoknál pedig 8,83 százalékra javult. Fokozódott a termelés hatékonysága is, miközben csökkent az anyag- és munkaigényessége. E kedvező eredmények hatására tovább növekedett az efsz-ek és az állami gazdaságok gazdasági önállósága. Az eredmények a XVI. párt- kongresszuson kitűzött gazdaság- politika helyességét bizonyítják. Az utóbbi években a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dinamikusan fejlődött, fokozódott az önellátás mértéke az élelmiszerek termelésében, s javult a közélelmezés színvonala. Az élelmiszerekből való önellátás aránya a hetvenes évek közepén kialakult 80 százalékról 95 százalékra nőtt. Ma teljes mértékben önellátók vagyunk húsból, tejből, vajból, tojásból, cukorból, baromfihúsból, s az utóbbi időszakban a gabonaféléknél is megközelítettük ezt a szintet. Hiányunk van azonban takarmányfehérjékből, olajos magvakbók, egyes gyümölcs- és zöldségfélékből, valamint egyes ún. kis volumenű termékekből is. Ezeknél természeti feltételeinkre és korlátozott termelési lehetőségeinkre való tekintettel a jövőben is számolunk bizonyos mértékű behozatallal. A feladatok sikeres teljesítése a döntő szakaszok többségén, az előirányzott szerkezeti változások fokozatos megvalósítása, valamint a termelésnek az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban elért dinamikája kedvező alapot nyújt ahhoz, hogy a 7. ötéves tervben előirányzottnál progresszívabb feladatokat tűzzünk ki erre az évre. A bruttó mezőgazdasági termelés tervezett értéke így 4,5 százalékkal nagyobb, ezen belül a növénytermesztésben 1,6, az állattenyésztésben pedig 6,9 százalékkal. Az előirányzott feladatok igényessége elsősorban az egyes szakaszok kiegyenlített fejlesztésében és a tervezett termelési szerkezet megtartásában rejlik. Ennek megfelelően elsősorban a növénytermesztés egyes hosszú idő óta lemaradozó szakaszaira, a szükséges tartalékok képzésére, valamint az állattenyésztés tervszerű irányítására kell összpontosítani a figyelmet, hogy az összhangban legyen a társadalmi szükségletekkel és a takarmányforrásokkal. Az idén is előtérbe kell helyezni a növénytermesztés kiemelt fejlesztését, s ennek keretében a gabonaprobléma komplex megoldását. Az alapvető feladat 11 millió tonna gabona termelése. Ez a mennyiséget tekintve kevesebb, mint a múlt évben. Véleményünk szerint azonban nem elég csupán a nagy hozamok állandósításáról gondoskodni, hanem a gabonafélék technológiai és tápértékét is javítani kell. Nagyobb követelményeket támasztunk az élelmiszer- ipari búzafajták termelésével szemben a sütőipar és a tészta- gyártás számára, valamint a sörárpával szemben, amely továbbra is jelentősebb áringazodásoktól mentes kiviteli cikkünk marad. Nagyobb figyelmet kell fordítani a szemes kukoricára, melynek hozamai ingadozók és nincsenek összhangban a lehetőségeinkkel. Rendkívül igényes feladataink vannak a cukorrépa, a burgonya, a komló, valamint egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelésében és felvásárlásában. Ezek olyan szakaszok, ahol már több éve stagnál a termelés, jelentős mértékben ingadozik az egyes években, ami kihatással van mezőgazdaságunk összesített eredményeire és külkereskedelmi mérlegünkre. Ahhoz, hogy cukorrépából 7,8 millió tonnát, burgonyából 3,75 millió tonnát, komlóból 14,2 ezer tonnát termeljünk, továbbra is nagy gondot kell fordítanunk termelésünk hatékony intenzifikálá- sára, a jó minőségű biológiai alapanyag biztosításától kezdve, a helyes tápanyagellátáson és növényvédelmen át egészen a minimális veszteséggel járó betakarításig és feldolgozásig. Éppen ezeken a szakaszokon lenne szükséges, hogy a lemaradozó és az átlagos színvonalon aluli mező- gazdasági vállalatok felelős dolgozói sokkal nagyobb mértékben érvényesítsék az élenjáró termesztők tapasztalatait a jó eredmények elérésében. Az állattenyésztésben kedvező feltételeink vannak az idei feladatok teljesítéséhez. Habár a fő állati termékek, a hús, a tojás és a tej idei termelési feladatai csekély mértékben elmaradnak az elmúlt évben elért szinttől, ez egyáltalán nem csökkenti az igényességüket. Az előirányzott 1 568 000 tonna vágóállat, 236 000 tonna vágóbaromfi, 4,8 milliárd liter tej és 28 500 millió tojás felvásárlása elegendő mennyiségben biztosítja a társadalmi szükségletek kielégítését a fő állati termékekből. A feladatok igényességét az is fokozza, hogy az állattenyésztés kizárólag csak a saját takarmányforrásaink alapján fejlődhet. Ezekből azonban a múlt évi jó hozamok után nem rendelkezünk fölöslegekkel. A takarmánymérlegekben ezért azzal számolunk, hogy az abraktakarmányok fogyasztási normája az elmúlt évhez viszonyítva további 7 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy minden liter tejet és minden kilogramm húst 7 százalékkal kevesebb abraktakarmánnyal kell előállítani. Ez bizony nem kevés. Emellett senki sem számolhat azzal, hogy a hiányokat központi alapokból pótolhatja. A minisztériumtól kezdve egészen a mezőgazdasági vállalatokig a vezető dolgozóknak tudatosítaniuk kell, hogy felelősséget viselnek az állattenyésztés saját takarmányalapon való tartós és folyamatos fejlesztéséért. Ma már az állattenyésztés szakaszán nem törekedhetünk a termelés bármilyen áron való növelésére, hanem az előirányzott feladatok folyamatos teljesítéséről a közélelmezésben kitűzött célokkal és gazdasáDJ SZÓ 3 A Stakčíni (humennéi járás) Állami Gazdaságban, amely több mint 14 ezer hektár területen gazdálkodik, a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás a termelés fontos mozgósító tényezője Az önelszámolási rendszert kísérletileg 1982-ben a Stakčinska Roztoka-i szarvasmarhatenyésztő telepen vezették be. Az egy tehénre számított múlt évi tejhozam 3096 liter volt, csaknem 300 literrel több, mint két évvel korábban. A képen: Anna Čopová tájékoztatja Ján Tovamák főmérnököt (áll), Vasil Seňkot, az üzemi pártbizottság elnökét (jobbról a negyedik) és Vasil Hrebeňákot, az üzemi szakszervezeti bizottság elnökét (jobbról a második) a brigád eredményeiről. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) gunk lehetőségeivel összhangban kell gondoskodni. Az állati termékek felvásárlási tervét csak olyan esetekben indokolt túlteljesíteni, ha azt megtakarított takarmányokkal és a fogyasztási keretek túllépése nélkül érik el. Azonban ilyen esetekben is inkább az üzemi készletek és tartalékok kialakítását tartjuk célszerűbbnek, amelyek a további években is lehetővé teszik az állattenyésztés stabil és folyamatos fejlesztését. E célok támogatása érdekében olyan intézkedéseket készítettünk elő, amelyek gátat vetnek az ösztönösségnek és a termelési szerkezet helytelen alakulásának, fokozzák a mezőgazda- sági vállalatok érdekeltségét a takarmánygabona termelésének növelésében, a takarmányalap tartalékainak a képzésében, s egyúttal gazdasági nyomást is gyakorolnak a takarmányfélék jobb hasznosítására és fogyasztásuk csökkentésére. Az állattenyésztés szakaszán a legnagyobb tartalékaink még mindig az állatok termelékenységében mutatkozó indokolatlan különbségekben vannak, legyen szó akár a tehenek tejhozamáról, a hízók súlygyarapodásáról, az állat- állomány újratermelési mutatóiról, vagy főleg az abraktakarmányok fajlagos fogyasztásában tapasztalható különbségekről. így például a sertés- és a baromfihizlalásban az 1 kg súlygyarapodásra felhasznált abraktakarmányok fogyasztásában az egyes kerületek között 0,3-0,4 kg-os különbségek vannak, az egyes mezőgazdasági vállalatok közötti különbségek pedig az 1 kg-ot is elérik. Ezért éppen ezen a szakaszon kell nagyobb nyomást gyakorolnunk a hatékonyság növelésére. A mezőgazdasági termelés fejlesztésével, a nyersanyagforrásokkal és a feldolgozási lehetőségekkel összhangban az élelmiszeripar termelési értéke 1984- hez viszonyítva 1,2 százalékkal az árualapokba irányuló áru szállítása pedig 6,1 százalékkal növekszik. Elsősorban a tej- és a húsipari termékek szállítása növekszik, a hús és a húskészítmények meny- nyisége 10 ezer tonnával, a vágóbaromfi 3 ezer tonnával, a vaj 8 ezer tonnával, miközben azonos szinten marad a zsiradékok, a cukor, a liszt és a lisztkészítmények szállítása. A nyersanyagellátásban tapasztalható jelenlegi pozitív fejlődés lehetőségeket nyújt a hatékony feldolgozáshoz, s a termékek minőségének és választékának a lakosság szükségleteihez igazodó javításához. Az élelmiszer- iparban azonban nem elegendő csupán az új termékek számát növelni, hanem arról is gondoskodni kell, hogy minőségük összhangban legyen a csehszlovák állami normákkal, s a lakosság tényleges igényeinek a kielégítésével. Ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani az olyan termékek választékának a bővítésére, amelyek elősegítik a táplálkozás további ésszerűsítését. Elsősorban tejipari termékekről van szó. Egyúttal gyorsabb ütemű gyártmányfejlesztésről kell gondoskodni a lakosság egyes korcsoportjai és rétegei számára, főleg a csecsemő- és a gyermektápszerek, a diabetikusok ellátására szolgáló készítmények stb. területén. Nem kevesebb igyekezetei kell kifejteni annak érdekében, hogy javuljon a termelés hatékonysága, emelkedjen a munkatermelékenység színvonala, s a források jobb kihasználása mellett csökkenjenek a termelési költségek, s ezáltal olcsóbb termékekkel is ellássuk a piacot, hogy ne növekedjen az élelmiszerek kiskereskedelmi ártámogatása az állami költségből. A pártalapszervezetek év eleji taggyűlésein, az efsz-ek évzáró közgyűlésein, s a jelenlegi időszakban a nyilvános pártgyűléseken bírálóan értékeltük munkánk eredményeit, s felelősen viszonyultunk az idei igényes feladatok teljesítésének biztosításához. Ezeken a tárgyalásokon kifejezésre jutott nemcsak az idei év, hanem az egész 7. ötéves tervidőszak sikeres befejezésére irányuló törekvés. Ezt az év első két hónapjában elért eredmények is bizonyítják, amikor az erős fagyok ellenére sem következett be jelentősebb ingadozás a termelésben és a piac élelmiszerekkel való ellátásában. A feladatokhoz való viszonyulásban és a munkakezdeményezés fejlesztésében visszatükröződnek a CSKP KB 11. ülésének a határozatai, amelyek arra irányulnak, hogy további haladást érjünk el az önellátás fokozásában, s jó minőségű élelmiszerek termelésével javítsuk a közellátás színvonalát. Történelmi események krónikája 1945. március 18. - március 24• március 18. - a második ukrán front csapatai Esztergom irányában támadtak azzal a céllal, hogy bekerítsék a 6. német hadsereget- a 3. belorusz front csapatai bevették Kolobrzeget- az 1. ukrán front csapatai Opol térségében bekerítették, majd szétverték az ott tömörülő erős fasiszta csoportosulást- a 2. ukrán front egységei Zvolentől nyugatra támadást indítottak, ennek során felszabadították Hlíník nad Hronom-ot, Horné Opatovi- cet, Vyhnet és más településeket a Garam mentén • március 19. - a fasiszta egységek felégették a Banská Bystrica-i járában levő Balá- že községet- a CSKP javaslatára Moszkvában megalakult a Nemzeti Front irányító szerve, amelynek elnökévé Klement Gottwaldot választották- Hitler parancsot adott, hogy a visszavonuló német csapatok semmisítsenek meg minden olyan objektumot, amelyet az ellenség valamire is használhatna.- felszabadult Sliač • március 20. - a Duna menti Neszmély térségében partra szálltak a szovjet dunai flotilla katonái- a 2. ukrán front 46. hadserege Tatatóváros térségében előretört és elzárta az ellenség elől az északnyugat irányába vezető útvonalat- a jugoszláv hadsereg tá-. madást indított Dalmáciában > március 21. - a 3. ukrán front csapatai Székesfehérvártól délre bekerítették a 6. német SS-hadsereg szárnyait > március 22. - a Banská Bystrica irányában előrenyomuló 2. ukrán front csapatai felszabadították Dubo- vát, Podbrezovát és további községeket.- az 1. ukrán front csapatai felszabadították az első községeket a cseh országrészekben - Slezské Opatov- cet, Rylovkát, Bohušovot és másokat. 1 március 23. - a 3. ukrán front felszabadította Székesfehérvárat 1 március 24. - a szovjet hadsereg megkezdte az ostra- vai hadművelet második szakaszát, amelynek célja az volt, hogy északnyugat felől megközelítsék Ost- ravát.- az SZNT Elnöksége elrendelte az 1910-1926 között született férfiak mozgósítását -tm-
