Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-15 / 63. szám, péntek

ARVA UJ ARCA Árva az emberek tudatában még ötven évvel ezelőtt is a sze­génység és az éhség szinonimája volt. Az egykori Árva megyének a múlt század közepén hatvannégy­ezer lakosa volt, s bár a gyermek- áldás tekintetében mindig is a leg­szaporább országrészek között tartották számon - lakosainak száma az 1947-es népszámlálás idején sem volt sokkal több. Igaz, időközben a munkaképes lakosok tízezrei hagyták el otthonaikat, vándoroltak el szülőhazájuktól tá­voleső vidékekre a nagyobb karéj kenyér, a biztonságosabb megél­hetés reményében. A burzsoá köztársaság sem ol­dotta meg a természeti szépsé­gekben oly gazdag, ám igencsak szegény vidék lakosságának év­százados gondját, s még ezekben az években is több mint 17 ezer ember vett a kezébe vándorbotot. A rendkívül erős migrációs fo­lyamatnak, az otthonmaradtak nélkülözésének csak a negyven évvel ezelőtti események vetettek véget, amikor a Szovjetunió 18. hadseregének katonái hónapokig tartó nehéz harcok után felszaba­dították a mai Dolný Kubín-i járás területét. A városi levéltárnak félt­ve őrzött kincse az a csoportkép, melyen a hadtest politikai vezér­kara, többek között L. I. Brezs- nyev, A. J. Gasztyelovics és M. Sz. Demin láthatók a felszabadí­tott város katonai parancsnoksá­gának épülete előtt. Új élet kezdődött A háború befejezése után a leg­fontosabb feladat a károk helyre- állítása volt, ezt követően a város kommunistái iparosítási progra­mot dolgoztak ki, s a mezőgazda- sági termelésben is mélyreható változtatásokat terveztek. A nadrágszijnyi földek gazdái a negyvenes évek végétől fokoza­tosan földművesszövetkezetekbe tömörültek, s kollektív tulajdonba kerültek a Csillaghy és a Zmeškal családok egykori földbirtokai is. A különös természeti adottságok miatt a szövetkezetesítési folya­mat meglehetősen sokáig elhúzó­dott, s lényegében csak a nyolcva­nas évek elején fejeződött be. A szétszórtság és a mostoha talaj- viszonyok miatt sokáig extenzív jellege volt a termelésnek, s lénye­gében a közelmúltig alig akadt nyereséggel termelő nagyüzem. Az elmúlt esztendőben viszont je­lentős fordulat következett be az élenjárók gazdálkodásában.- Minden előzetes várakozást felülmúló eredményeket értünk el a múlt esztendőben - mondotta Stanislav Janči mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igaz­gatója. - Rekordtermést értünk el burgonyából és zöldségfélékből, s a takarmány és a gabona termé­se is meghaladta a tervezett szin­tet. A burgonyát azért említettem az elsó helyen, mert járásunk köz­tudottan egyik legnagyobb ter­mesztője ennek a fontos élelme­zési és ipari növénynek. Bizony sokáig gondot okozott a termesz­tőknek a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazása, s a be­gyűjtést sem tudtuk gépesíteni. A kedvező fordulat véleményem szerint sok más körülmény mellett főként annak köszönhető, hogy nem voltunk restek tanulni a job­baktól, a tapasztaltabbaktól. A pelhrimovi járás illetékes szer­veivel való kooperációt a mező­gazdaság irányító szervei a közel­múltban példaként említették, s ebben nem is volt túlzás. Járá­sunk gazdaságai tavaly húsz ton­nán felüli termésátlagot értek el, s terven felül közel hatezer tonnát értékesítettek fogyasztási és vetö- borgonyából. A burgonya mellett a legna­gyobb figyelmet a takarmányter­mesztésre fordítottuk. Legelőink intenzívebbé tétele mellett a ka­szálók hozamát is jelentősen nö­veltük tavaly. Ma már eljutottunk odáig, hogy a megtermett mennyi­séget be is tudjuk gyűjteni, a minő­ség azonban még hagy némi kí­vánnivalót. A múlt esztendő ter­méséből szénaegységre számítva több mint 96 ezer tonnás készle­tünk van a téli-tavaszi időszakra, s ez bőven elegendő a tervezett tej és hústermelés biztosításához. Az állattenyésztés eredményei is ugrásszerű fejlődést mutatnak. Száz tehéntől a múlt esztendőben sikerült először több mint 101 bor­ját elválasztani, s a tejtermelésben 3 millió 157 ezer literes túlteljesí­tésről beszélhetünk. Miután a töb­bi ágazatban is a remélt eredmé­nyek születtek, a kollektív gazdál­kodás történetének legsikeresebb esztendejét zártuk: a tervezett 7 millió koronás veszteség helyett a gazdaságok nyeresége megha­ladja a 14 és fél millió koronát. Gépgyártás és elektronika A felszabadulás előtt a járás iparát mindössze néhány fűrész­telep jelentette, ezeken a foglal­koztatottak száma még a négy­száz főt sem érte le. Napjainkban már közel húszezer embert foglal­koztatnak a korszerű gyárak és üzemek. A legutóbbi három évtizedben meghonosodott ágazatok közül az elektronikáé az elsőség, s mind jelentősebb szerepe van a gép­gyártásnak s a kohászatnak is. A fontos ipari települések közül meg kell említeni a járási székhe­lyet, Dolný Kubínt, továbbá Ná- mestovót, Trstenát, Tvrdošint, Mokrad’ot és Istebnét. Nižnát vi­szont termékei révén - fekete fe­hér és színes képernyőjű televízi­ós készülékeket gyártanak - nem­csak itthon, hanem országhatára­inkon túl is sokfelé ismerik. Az elektronika mellett a jövőben továbbfejlesztik a járás gépiparát (erdei kerekes traktorok gyártásá­ra szakosítanak), továbbá vas öt - vözet-kohászatát, s a Makyta ré­vén a konfekcióipart is. Kórház a város fölött Persze nemcsak az ipar és a mezőgazdaság fejlődött látvá­nyosan az elmúlt évtizedekben Ár­vában, hanem az életkörülmények is gyökeresen megváltoztak. A hajdanán fából készült lakóhá­zak ma már mind több helyen idegenforgalmi látványosságnak számítanak. A falvak családi há­zait éppen olyan jó ízléssel építik járásszerte, mint az ipari települé-. sek panelépületeit. Ahogyan a Dolný Kubin fölötti domb egyik lakónegyedét kialakították a város tervezői, azt bizony több helyen is megirigyelhetnék az országban. Itt kapott helyet a csodálatosan szép járási kórház is. — A felszabadulás előtt a mai járás területén mindössze hat or­vos dolgozott - mondotta város­néző sétánk közben Peter Petrek elvtárs, az SZLKP járási bizottsá­gának munkatársa s ma a kör­zeti rendelőkben és a kórházak­ban több mint ezerhétszáz szak­ember dolgozik. Hasonló arányú fejlődés tapasztalható az oktatás­Közel húszezer embert foglal­koztatnak a korszerű ipari léte­sítmények. Képünk a csapágy­gyárban készült ban és a kultúrában is. Négy évti­zeddel ezelőtt csupán egyetlen óvoda volt a járásban, ma szinte minden településen van óvoda vagy bölcsőde, s ezekben 580 szakképzett pedagógus foglalko­zik a legkisebbekkel. A kulturális élet pezsgéséről amatőr együtte­sek és csoportok százai gondos­kodnak, s hajlékot nyújt a járási székhely az évenként megrende­zett irodalmi napoknak is. Árva mindemellett jelentős ide­genforgalmi központ is. Évenként mintegy háromnegyedmillió turista látogat ide, egyharmaduk külföld­ről. Hogy mire a legkiváncsibbak? — Nyáron mindenekelőtt a hatal­mas kiterjedésű árvái duzzasztó­ra, mely a vizi sportok központja és a horgászok paradicsoma lett az utóbbi években. Az év minden időszakában látogatottak a Tátra nyugati hegycsúcsai, Roháče és a Babia Hora térsége. Műemlékekben is igen gazdag ez a vidék. Brestovában falumú­zeum létesült, s néhány éve meg­nyitotta kapuit Dolný Kubinban az árvái galéria is. Az épület kiállító­termeiben az elmúlt években azoknak a festőknek az alkotásait mutatták be, akik valamilyen for­mában kötődnek a jellegzetes táj­hoz, s ennek szépségeit, értékeit megörökítették. Az ávai várban állandó néprajzi kiállítás van, s maga a hét évszá­zada épített vár is egyedülálló ne­vezetesség. Sokan keresik fel a P. O. Hviezdoslav irodalmi múzeu­mot és a Kubinyi-kastélyt is. A já­rásban 307 műemlék tekinthető meg. Bíztató jövő A szabadság negyven eszten­deje alatt gyökeresen megválto­zott Árva népének élete. Az elván­dorlásnak már az ötvenes évek elején gátat emelt a jól átgondolt iparosítása. Az ország egyik legna­gyobb kiterjedésű járását ma 111 ezer ember lakja, s a prognózisok 20-25 ezer főnyi gyarapodással számolnak a jövő évtized végéig. Ha egykor az elesettség és a nyo­mor jelképe volt ez a vidék, ma a boldog, teljes életet élő embere­ké. HACSI ATTILA Dolný Kubín új lakótelepe (ČSTK felvételei) A Kovács-brigád helytáll Meglepett, hogy Bratislavában, a központi vásárcsarnok egyik elárusítójánál háromféle savanyí­tott káposztát kínáltak, mert eddig csak kétféle volt közismert: a stu- pavai és a záhorácki. Az is megle­pett, hogy a választékot gazdagí­tó, új minőségű, savanyított ká­poszta elnevezése: negyedi (Ne- d'edská). Megkóstoltam, és sza­vamra mondom: nyersen és toro­sán elkészítve is ízlett. Utánajártam, hogy honnan ke­rült a központi vásárcsarnokba az új minőségű savanyított káposz­ta, kik készítették, s igy jutottam a NOVOFRUCT nemzeti vállalat 25-00 számú, negyedi (Ned'ed) üzemrészlegébe, a Kovács Lajos vezette szocialista munkabri­gádhoz.- Nem különleges a mi káposz­tánk, a minősítés szerint nem ne­vezhető, mint a záhorácki, cseme­ge káposztának - magyarázta a brigádvezető de azért elég régóta igyekszünk hírnevet sze­rezni a káposztánknak. Régóta, másfél évtizede. Vagyis: a munkabrigád megala­kulása, 1970 óta. Akkor 14 tagja volt a brigádnak, ma 17 tagja van, akik közül hatan már ezüst-, öten pedig bronzjelvényt kaptak.- Közben mennyi minden tör­tént - mondta többen már nyug­díjba mentek azóta, de a króniká­sunk mindent feljegyzett, a króni­kából minden kiolvasható. Beleolvastam hát a gondosan szerkesztett szövegű, ízlésesen dí­szített krónikába, melynek vezető­je Novák Györgyné könyvelő. Igy tudtam meg, hogy a brigádalapitó tagok közül Szabó Gyula, Patasi József, Décsi Gyuláné, Berec Gé- záné, Pásztor Ferencné már nyugdíjasok. Ezüstjelvényes bri­gádtagokként kerültek nyugdíjba, s közülük Pásztor Ferencné a „Ki­váló munkás“ kitüntetést is meg­kapta.- És a káposzta? - kérdezem. - Hogyan lett minőségi? Mi az elkészítés módja, vagy különle­gessége? A raktáros Patasi Kálmánná vá­laszolt.- Az állami norma szerint ké­szül, köménymag, babérlevél, só hozzáadásával.- Mondja csak tovább - sürget­tem —, hogy miből, mennyit, mikor kell hozzáadni. összenéztek. A könyvelő a rak­tárossal, Pásztor György részleg­Szeptember 10-e előtt 0,45 ko­rona, utána 0,65 korona, decem­berben, amikor már fagyott és ko­moly gondot okozott a raktározás, 0,95 korona volt a kilónkénti felvá­sárlási ára.- Nem kedvezett nekünk sem az időjárás, sem az árpolitika - ál­lapította meg a részlegvezető. - Ha akartuk, ha nem, a munka jobb megszervezésével, az átla­gosnál, a szokásosnál nagyobb szorgalommal kellett magunkon segíteni. Igyekezetük eredménye, hogy a tervezett 2470 tonnánál máig 1578 tonnával többet készítettek.- Anélkül - jegyezte meg a rak­táros hogy a minőség romlott volna. Erre nemcsak a munkabri­gád tagjai, hanem az idénymunká­sok is ügyeltek. A munkabrigád kádárműhelyét is felkerestem. Szabó Gyula ezzel fogadott:- Igen, én már nyugdíjas va­gyok, de bejöttem, segítek a mun­kabrigádnak, mert nagyon sok függ ám attól, hogy milyen hordók­ba kerül a káposzta. Ha rendben vannak a dongák, az eresztékek, nem hibás a pántolás, tiszták a hordók, akkor hiba nincs, minő­ségi lesz a káposzta. A munkabrigád karbantartójá­val az udvaron, a szállítószalag motorja mellett találkoztam. Alföldi Ferenc, a fiatal kommunista előbb A szállítószalag motorja mellett. Balról-jobbra Alföldi Ferenc kar­bantartó, Pásztor György részleg­vezető A Kovács-brigád egyik munkacsoportja A szerző felvételei vezető Kovács Lajos brigádveze­tővel.- Vegye úgy - szólt egyikőjük -, hogy ez a mi, úgynevezett gyártási titkunk. Helyette inkább azt mondták el, hogy a savanyított, vagyis tartósí­tott káposztán kívül a vállalat érsekújvári (Nové Zámky) kon­zervgyára számára, további fel­dolgozásra, félkésznek minősített káposztát is készítenek, szállíta­nak. És azt, hogy számukra au­gusztustól augusztusig tart a gaz­dasági év, az idény pedig szep­tember közepétől december köze­péig.- Az idén különösen sok a gon­dunk - magyarázta a brigádvezető a káposzta felvásárlási árának változása még tetézte is. a részlegvezetőnek kezdte ma­gyarázni:- Megnéztem. Nincs különö­sebb hiba, bírja még. Azután nekem:- Az idén a gépeket is próbára tette az időjárás, meg a munkaterv túlteljesítése, nemcsak a dolgo­zókat. Megkérdeztem tőle:- Állják a próbát a fiatalok is? Elmosolyodott.- Huszonhét esztendős va­gyok. Munkabrigádunkban csak Tóth Karcsi fiatalabb nálam egy évvel, ő a szállításnál dolgozik. Úton van most is, és állja a pró­bát... HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents