Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-15 / 63. szám, péntek
ARVA UJ ARCA Árva az emberek tudatában még ötven évvel ezelőtt is a szegénység és az éhség szinonimája volt. Az egykori Árva megyének a múlt század közepén hatvannégyezer lakosa volt, s bár a gyermek- áldás tekintetében mindig is a legszaporább országrészek között tartották számon - lakosainak száma az 1947-es népszámlálás idején sem volt sokkal több. Igaz, időközben a munkaképes lakosok tízezrei hagyták el otthonaikat, vándoroltak el szülőhazájuktól távoleső vidékekre a nagyobb karéj kenyér, a biztonságosabb megélhetés reményében. A burzsoá köztársaság sem oldotta meg a természeti szépségekben oly gazdag, ám igencsak szegény vidék lakosságának évszázados gondját, s még ezekben az években is több mint 17 ezer ember vett a kezébe vándorbotot. A rendkívül erős migrációs folyamatnak, az otthonmaradtak nélkülözésének csak a negyven évvel ezelőtti események vetettek véget, amikor a Szovjetunió 18. hadseregének katonái hónapokig tartó nehéz harcok után felszabadították a mai Dolný Kubín-i járás területét. A városi levéltárnak féltve őrzött kincse az a csoportkép, melyen a hadtest politikai vezérkara, többek között L. I. Brezs- nyev, A. J. Gasztyelovics és M. Sz. Demin láthatók a felszabadított város katonai parancsnokságának épülete előtt. Új élet kezdődött A háború befejezése után a legfontosabb feladat a károk helyre- állítása volt, ezt követően a város kommunistái iparosítási programot dolgoztak ki, s a mezőgazda- sági termelésben is mélyreható változtatásokat terveztek. A nadrágszijnyi földek gazdái a negyvenes évek végétől fokozatosan földművesszövetkezetekbe tömörültek, s kollektív tulajdonba kerültek a Csillaghy és a Zmeškal családok egykori földbirtokai is. A különös természeti adottságok miatt a szövetkezetesítési folyamat meglehetősen sokáig elhúzódott, s lényegében csak a nyolcvanas évek elején fejeződött be. A szétszórtság és a mostoha talaj- viszonyok miatt sokáig extenzív jellege volt a termelésnek, s lényegében a közelmúltig alig akadt nyereséggel termelő nagyüzem. Az elmúlt esztendőben viszont jelentős fordulat következett be az élenjárók gazdálkodásában.- Minden előzetes várakozást felülmúló eredményeket értünk el a múlt esztendőben - mondotta Stanislav Janči mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója. - Rekordtermést értünk el burgonyából és zöldségfélékből, s a takarmány és a gabona termése is meghaladta a tervezett szintet. A burgonyát azért említettem az elsó helyen, mert járásunk köztudottan egyik legnagyobb termesztője ennek a fontos élelmezési és ipari növénynek. Bizony sokáig gondot okozott a termesztőknek a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazása, s a begyűjtést sem tudtuk gépesíteni. A kedvező fordulat véleményem szerint sok más körülmény mellett főként annak köszönhető, hogy nem voltunk restek tanulni a jobbaktól, a tapasztaltabbaktól. A pelhrimovi járás illetékes szerveivel való kooperációt a mezőgazdaság irányító szervei a közelmúltban példaként említették, s ebben nem is volt túlzás. Járásunk gazdaságai tavaly húsz tonnán felüli termésátlagot értek el, s terven felül közel hatezer tonnát értékesítettek fogyasztási és vetö- borgonyából. A burgonya mellett a legnagyobb figyelmet a takarmánytermesztésre fordítottuk. Legelőink intenzívebbé tétele mellett a kaszálók hozamát is jelentősen növeltük tavaly. Ma már eljutottunk odáig, hogy a megtermett mennyiséget be is tudjuk gyűjteni, a minőség azonban még hagy némi kívánnivalót. A múlt esztendő terméséből szénaegységre számítva több mint 96 ezer tonnás készletünk van a téli-tavaszi időszakra, s ez bőven elegendő a tervezett tej és hústermelés biztosításához. Az állattenyésztés eredményei is ugrásszerű fejlődést mutatnak. Száz tehéntől a múlt esztendőben sikerült először több mint 101 borját elválasztani, s a tejtermelésben 3 millió 157 ezer literes túlteljesítésről beszélhetünk. Miután a többi ágazatban is a remélt eredmények születtek, a kollektív gazdálkodás történetének legsikeresebb esztendejét zártuk: a tervezett 7 millió koronás veszteség helyett a gazdaságok nyeresége meghaladja a 14 és fél millió koronát. Gépgyártás és elektronika A felszabadulás előtt a járás iparát mindössze néhány fűrésztelep jelentette, ezeken a foglalkoztatottak száma még a négyszáz főt sem érte le. Napjainkban már közel húszezer embert foglalkoztatnak a korszerű gyárak és üzemek. A legutóbbi három évtizedben meghonosodott ágazatok közül az elektronikáé az elsőség, s mind jelentősebb szerepe van a gépgyártásnak s a kohászatnak is. A fontos ipari települések közül meg kell említeni a járási székhelyet, Dolný Kubínt, továbbá Ná- mestovót, Trstenát, Tvrdošint, Mokrad’ot és Istebnét. Nižnát viszont termékei révén - fekete fehér és színes képernyőjű televíziós készülékeket gyártanak - nemcsak itthon, hanem országhatárainkon túl is sokfelé ismerik. Az elektronika mellett a jövőben továbbfejlesztik a járás gépiparát (erdei kerekes traktorok gyártására szakosítanak), továbbá vas öt - vözet-kohászatát, s a Makyta révén a konfekcióipart is. Kórház a város fölött Persze nemcsak az ipar és a mezőgazdaság fejlődött látványosan az elmúlt évtizedekben Árvában, hanem az életkörülmények is gyökeresen megváltoztak. A hajdanán fából készült lakóházak ma már mind több helyen idegenforgalmi látványosságnak számítanak. A falvak családi házait éppen olyan jó ízléssel építik járásszerte, mint az ipari települé-. sek panelépületeit. Ahogyan a Dolný Kubin fölötti domb egyik lakónegyedét kialakították a város tervezői, azt bizony több helyen is megirigyelhetnék az országban. Itt kapott helyet a csodálatosan szép járási kórház is. — A felszabadulás előtt a mai járás területén mindössze hat orvos dolgozott - mondotta városnéző sétánk közben Peter Petrek elvtárs, az SZLKP járási bizottságának munkatársa s ma a körzeti rendelőkben és a kórházakban több mint ezerhétszáz szakember dolgozik. Hasonló arányú fejlődés tapasztalható az oktatásKözel húszezer embert foglalkoztatnak a korszerű ipari létesítmények. Képünk a csapágygyárban készült ban és a kultúrában is. Négy évtizeddel ezelőtt csupán egyetlen óvoda volt a járásban, ma szinte minden településen van óvoda vagy bölcsőde, s ezekben 580 szakképzett pedagógus foglalkozik a legkisebbekkel. A kulturális élet pezsgéséről amatőr együttesek és csoportok százai gondoskodnak, s hajlékot nyújt a járási székhely az évenként megrendezett irodalmi napoknak is. Árva mindemellett jelentős idegenforgalmi központ is. Évenként mintegy háromnegyedmillió turista látogat ide, egyharmaduk külföldről. Hogy mire a legkiváncsibbak? — Nyáron mindenekelőtt a hatalmas kiterjedésű árvái duzzasztóra, mely a vizi sportok központja és a horgászok paradicsoma lett az utóbbi években. Az év minden időszakában látogatottak a Tátra nyugati hegycsúcsai, Roháče és a Babia Hora térsége. Műemlékekben is igen gazdag ez a vidék. Brestovában falumúzeum létesült, s néhány éve megnyitotta kapuit Dolný Kubinban az árvái galéria is. Az épület kiállítótermeiben az elmúlt években azoknak a festőknek az alkotásait mutatták be, akik valamilyen formában kötődnek a jellegzetes tájhoz, s ennek szépségeit, értékeit megörökítették. Az ávai várban állandó néprajzi kiállítás van, s maga a hét évszázada épített vár is egyedülálló nevezetesség. Sokan keresik fel a P. O. Hviezdoslav irodalmi múzeumot és a Kubinyi-kastélyt is. A járásban 307 műemlék tekinthető meg. Bíztató jövő A szabadság negyven esztendeje alatt gyökeresen megváltozott Árva népének élete. Az elvándorlásnak már az ötvenes évek elején gátat emelt a jól átgondolt iparosítása. Az ország egyik legnagyobb kiterjedésű járását ma 111 ezer ember lakja, s a prognózisok 20-25 ezer főnyi gyarapodással számolnak a jövő évtized végéig. Ha egykor az elesettség és a nyomor jelképe volt ez a vidék, ma a boldog, teljes életet élő embereké. HACSI ATTILA Dolný Kubín új lakótelepe (ČSTK felvételei) A Kovács-brigád helytáll Meglepett, hogy Bratislavában, a központi vásárcsarnok egyik elárusítójánál háromféle savanyított káposztát kínáltak, mert eddig csak kétféle volt közismert: a stu- pavai és a záhorácki. Az is meglepett, hogy a választékot gazdagító, új minőségű, savanyított káposzta elnevezése: negyedi (Ne- d'edská). Megkóstoltam, és szavamra mondom: nyersen és torosán elkészítve is ízlett. Utánajártam, hogy honnan került a központi vásárcsarnokba az új minőségű savanyított káposzta, kik készítették, s igy jutottam a NOVOFRUCT nemzeti vállalat 25-00 számú, negyedi (Ned'ed) üzemrészlegébe, a Kovács Lajos vezette szocialista munkabrigádhoz.- Nem különleges a mi káposztánk, a minősítés szerint nem nevezhető, mint a záhorácki, csemege káposztának - magyarázta a brigádvezető de azért elég régóta igyekszünk hírnevet szerezni a káposztánknak. Régóta, másfél évtizede. Vagyis: a munkabrigád megalakulása, 1970 óta. Akkor 14 tagja volt a brigádnak, ma 17 tagja van, akik közül hatan már ezüst-, öten pedig bronzjelvényt kaptak.- Közben mennyi minden történt - mondta többen már nyugdíjba mentek azóta, de a krónikásunk mindent feljegyzett, a krónikából minden kiolvasható. Beleolvastam hát a gondosan szerkesztett szövegű, ízlésesen díszített krónikába, melynek vezetője Novák Györgyné könyvelő. Igy tudtam meg, hogy a brigádalapitó tagok közül Szabó Gyula, Patasi József, Décsi Gyuláné, Berec Gé- záné, Pásztor Ferencné már nyugdíjasok. Ezüstjelvényes brigádtagokként kerültek nyugdíjba, s közülük Pásztor Ferencné a „Kiváló munkás“ kitüntetést is megkapta.- És a káposzta? - kérdezem. - Hogyan lett minőségi? Mi az elkészítés módja, vagy különlegessége? A raktáros Patasi Kálmánná válaszolt.- Az állami norma szerint készül, köménymag, babérlevél, só hozzáadásával.- Mondja csak tovább - sürgettem —, hogy miből, mennyit, mikor kell hozzáadni. összenéztek. A könyvelő a raktárossal, Pásztor György részlegSzeptember 10-e előtt 0,45 korona, utána 0,65 korona, decemberben, amikor már fagyott és komoly gondot okozott a raktározás, 0,95 korona volt a kilónkénti felvásárlási ára.- Nem kedvezett nekünk sem az időjárás, sem az árpolitika - állapította meg a részlegvezető. - Ha akartuk, ha nem, a munka jobb megszervezésével, az átlagosnál, a szokásosnál nagyobb szorgalommal kellett magunkon segíteni. Igyekezetük eredménye, hogy a tervezett 2470 tonnánál máig 1578 tonnával többet készítettek.- Anélkül - jegyezte meg a raktáros hogy a minőség romlott volna. Erre nemcsak a munkabrigád tagjai, hanem az idénymunkások is ügyeltek. A munkabrigád kádárműhelyét is felkerestem. Szabó Gyula ezzel fogadott:- Igen, én már nyugdíjas vagyok, de bejöttem, segítek a munkabrigádnak, mert nagyon sok függ ám attól, hogy milyen hordókba kerül a káposzta. Ha rendben vannak a dongák, az eresztékek, nem hibás a pántolás, tiszták a hordók, akkor hiba nincs, minőségi lesz a káposzta. A munkabrigád karbantartójával az udvaron, a szállítószalag motorja mellett találkoztam. Alföldi Ferenc, a fiatal kommunista előbb A szállítószalag motorja mellett. Balról-jobbra Alföldi Ferenc karbantartó, Pásztor György részlegvezető A Kovács-brigád egyik munkacsoportja A szerző felvételei vezető Kovács Lajos brigádvezetővel.- Vegye úgy - szólt egyikőjük -, hogy ez a mi, úgynevezett gyártási titkunk. Helyette inkább azt mondták el, hogy a savanyított, vagyis tartósított káposztán kívül a vállalat érsekújvári (Nové Zámky) konzervgyára számára, további feldolgozásra, félkésznek minősített káposztát is készítenek, szállítanak. És azt, hogy számukra augusztustól augusztusig tart a gazdasági év, az idény pedig szeptember közepétől december közepéig.- Az idén különösen sok a gondunk - magyarázta a brigádvezető a káposzta felvásárlási árának változása még tetézte is. a részlegvezetőnek kezdte magyarázni:- Megnéztem. Nincs különösebb hiba, bírja még. Azután nekem:- Az idén a gépeket is próbára tette az időjárás, meg a munkaterv túlteljesítése, nemcsak a dolgozókat. Megkérdeztem tőle:- Állják a próbát a fiatalok is? Elmosolyodott.- Huszonhét esztendős vagyok. Munkabrigádunkban csak Tóth Karcsi fiatalabb nálam egy évvel, ő a szállításnál dolgozik. Úton van most is, és állja a próbát... HAJDÚ ANDRÁS
