Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-02 / 52. szám, szombat

A Holland KP kongresszusa (ČSTK) - Amsterdamban teg­nap megkezdődött a Holland Kommunista Párt XXIX. kongresz- szusa. A tanácskozáson megvitat­ják a központi bizottság beszámo­lóját a párt íevékenységéről és megválasztják az új vezető szer­vet. A határozati javaslatot még a legfelsőbb szintű tanácskozás megkezdése előtt átadták megíté­lésre a küldötteknek. Ez a doku­mentum hangsúlyozza: az ameri­kai rakéták hollandiai telepítése elleni harc a jelenlegi legfontosabb feladat, amely összekapcsolja az ország összes haladó erőit. A ha­tározati javaslat aláhúzza, a hol­land kommunisták méltóképpen kívánják megünnepelni a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfor­dulóját és a dolgozók szociális jogainak védelmében szilárdítani akarják a baloldali erők egységét és együttműködését. Széles körű nyomozás Ulsterben az IRA-merénylet tetteseinek felkutatására Protestáns válaszakciók várhatók (ČSTK) - Észak-Írországban tovább növekedett a feszültség azt követően, hogy csütörtökön Newry város (az ír Köztársaság határához közel fekszik) rendőrál­lomása ellen merényletet követtek el. A terroristák aknavetőkkel lőt­ték az állomást, kilenc rendőrt megöltek, 37 ember megsebesült. Az akcióért a felelősséget az illegális ír Köztársasági Hadsereg (IRA) vállalta magára. Ez a szer­vezet a brit uralom ellen harcol és azt szeretné, ha Ulstert az ír Köz­társasághoz csatolnák. A véres merényletet az észak-ír katolikus kisebbség azon képviselői is el­ítélték, akik ugyanezen célok el­érését szorgalmazzák, de politikai eszközökkel. A rendőrség a meg­szálló brit csapatok segédletével széles körű nyomozást indított a tettesek felkutatására, letartóz­Dél-afrikai rendőrterror (ČSTK) - A fajüldöző pretoriai rezsim rendőrsége lőfegyverek használatával és könnygázzal vert szét egy temetési menetet Seei- soville-ban. A község lakossága egy 14 éves fiútól vett végső bú­csút, akit a rendőrök a február 21 -i zavargások során öltek meg. A Star napilap jelentése szerint a rendőrség minden figyelmezte­tés nélkül tüzet nyitott az ötezres tömegre. A házba ahol a halotti tort kellett volna megtartani, könnygázgránátokat dobáltak, két ember megsebesült, ötvenkettőt pedig letartóztattak. Pretoria dúsított uránnal műkö­dő atomerőművet épít Koeberg- ben, melynek reaktorai évente 43 atombombához szükséges plutó­niumot képesek előállítani. Az Egyesült Államok segítségével pedig Valindabeban nukleáris üzemanyag előállítására szolgáló gyárat építenek. NKP-képviselö értékelése (ČSTK) - Ellen Weber, a Német Kommunista Párt vezetőségének tagja élesen elítélte a bonni kormány külpoli­tikai irányvonalát, amelyet Kohl kancel­lár szerdai nyilatkozata tartalmazott. A kancellár beszédének címe ez volt: „A nemzet helyzete a megosztott Né­metországban“. Bár Kohl azt állította, hogy kormányának nincsenek semmi­lyen területi követelései, mégsem ha­tárolta el magát a revansista követelé­sektől. Kohlnak az a szándéka, hogy az idén nyáron beszédet mond a szilé­ziai revansisták találkozóján, egyálta­lán nem járul hozzá az NSZK és a szo­cialista országok kapcsolatainak javu­lásához. Ezen túlmenően maga a kan­cellár, valamint a kormánykoalíció pártjainak más vezetői is ,,a német kérdés nyitottságát“ hangsúlyozták parlamenti felszólalásaikban. Ellen Weber rámutatott, hogy az ilyen sza­vak mögött a második világháború eredményeinek a megkérdőjelezése, a szocialista országok belügyeibe való beavatkozás szándéka húzódik meg. tatnak és kihallgatnak mindenkit, aki azzal gyanúsítható, hogy szim­patizál az IRA-val. Megfigyelők at­tól tartanak, hogy a protestáns szélsőségesek hasonlóan véres válaszakciót hajtanak végre. Csütörtökön este más fegyve­res incidencre is sor került, lelőtték a protestánsok félkatonai szerve­zetének, az „Ulsteri Védelmi Ez­rednek“ a tagját. Portugál „nem“ (ČSTK) - Portugáliában a békemoz­galmak kezdeményezésére a kormány tegnap olyan határozatot hagyott jóvá, amely megtiltja az Egyesült Államok­nak nukleáris fegyverek tárolását por­tugál területen. A határozat csak ha­gyományos fegyverek ill. lőszer tárolá­sát engedélyezi, a dokumentumot azonban még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kormány olyan irányel­veket is jóváhagyott, amely szerint az Azori-szigeteken állomásozó portugál légierő parancsnokát tájékoztatni kell arról is, hogy a szigeteken az USA milyen tipusú és mennyiségű muníciót és robbanóanyagot tárol. Banglades Egyetemek bezárása (ČSTK) - A bangladesi katonai rezsim tegnap bizonytalan időtar­tamra bezáratta az ország összes egyetemét és a 20 ezer főiskolás diákot felszólította az internátusok elhagyására. A rádiójelentés sze­rint azért szüneteltetik a főiskolai oktatást, mert az utóbbi időben a diákok körében egyre intenzí­vebbé váltak a kormányellenes fellépések. A tüntetések hulláma azt követően árasztotta el az egyetemi városokat, hogy Mo­hammed Ersad tábornok április 6-ra kiírta a parlamenti választá­sokat. A küldöttek jelölését, ami­nek már február 24-én meg kellett volna kezdődnie, azonban vissza­vonta. Megfigyelők helyzetértéke­lése szerint a bejelentett választá­sokat is el fogja halasztani. Mitterrand és Kohl párizsi megbeszélései (ČSTK) - Helmut Kohl, az NSZK kancellárja csütörtökön több minisztere kíséretében Párizsban tárgyalt. Az egynapos francia-nyugatnémet csúcs- találkozón az egyik központi téma a Közös Piac kibővítése, Spanyolor­szág és Portugália felvétele volt. Bonn és Párizs megegyezett a kö­zöspiaci költségvetés kiegyensúlyozá­sának kérdésében, s a francia kor­mány elfogadta azt a bonni követelést, hogy a költségvetési erőforrások növe­lésének feltételeként Spanyolország és Portugália felvételét szabják meg - ez tűnt ki Mitterrand elnöknek és Kohl kancellárnak a tárgyalások vé­geztével megtartott sajtóértekezletén elhangzott kijelentéseiből. Bár a csúcsértekezlet programján szerepelt a nemzetközi helyzet áttekin­tése is, erről sem az elnök, sem a kan­cellár nem nyilatkozott. Kohl kancellár csak annyit említett meg, hogy Reagan elnök legutóbbi beszédében felajánlot­ta a nyugat-európai országoknak, ve­gyenek részt az űrfegyverek fejleszté­sére irányuló kutatásokban. A kancel­lár azt mondotta, hogy hivatalos meg­hívást még nem kaptak ilyen tárgyalá­sokra, ha Washington hivatalos meghí­vást küld, azt nagyon gondosan kell majd tanulmányozni. Kohl kancellár március 25-én újabb látogatást tesz majd Párizsban, hogy a március végén tartandó közöspiaci csúcsértekezlet előtt ismét egyeztes­sék a két kormány álláspontját. Kambodzsai pártplénum (ČSTK) - A kambodzsai fővá­rosban február 25-e és 28-a kö­zött tartotta 10. ülését a Kambod­zsai Népi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottsága. A tanácskozást Heng Samrin, a KB főtitkára ve­zette. Az SPK hírügynökség teg­nap jelentette: a központi bizott­ság úgy döntött, hogy összehívják a párt V. kongresszusát. A részt­vevők jóváhagyták az ország 1984-es fejlődéséről szóló jelen­tést és az ez évi tervjavaslatot. A KB Politikai Bizottságának tag­jává választották Ney Penat, aki eddig a PB póttagja és a preahvi- hearei tartományi pártbizottság tit­kára volt. események margójára® A latin-amerikai kontinens „átöltözik“ - mind több ország veti le az egyenruhát, s ennek a folya­matnak fontos állomása az új civil elnök tegnapi beiktatása Uru- guayban, Bolívia, Argentína, Peru után (és Brazília előtt: itt március 15-én lép hivatalba a december­ben megválasztott polgári politi­kus, Tancredo Neves kormánya) tehát Uruguayból is távoztak a színről a katonák, igaz, ország- lásuk, amely majd 12 évig tartott, bizonyára nyomot hagy az egykor „Latin-Amerika Svájcának“ neve­zett köztársaság életében. Uruguay is civilben dések megoldását is várják az uruguayiak. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy Sanguinetti pártja, a jobbközép Colorado Párt csak relatív többséget szerzett a no­vemberi választásokon. A másik két jelentős tömörülés: a polgári Nemzeti Párt (vezetője Wilson Ferreira Aldunate, aki a választá­sok napján börtönben ült) és a bal­oldali Széles Front (ennek tagja a KP is, s vezéralakja az a Liber Seregni tábornok, akit tavaly a ka­tonai rezsim a közvélemény nyo­mására volt kénytelen szabadon engedni, s aki - Ferreirához ha­sonlóan - nem indulhatott az el­nökválasztásokon). Nos, e két szervezet együttesen többségben van a Coloradóval szemben, amely pártban pedig a hadsereg a polgári kormányzáshoz való „biztonságos“ (értsd: a katonák számára nyugal­mas, zaklatások, fe- lelősségrevonások nélküli) átmenet biz­tosítékát látta. A legfőbb gondot Uruguayban is a magasra tornyosult gazdasági csődjelek jelentik. 1984-ben az infláció már 70 százalékos volt a megelőző évi 40 százalékkal szemben, a munkanélküliség egyes adatok szerint eléri a 30 százalékot. A katonák által szétzi­lált gazdaság stabilizálása tehát a legelső feladat, már csak azért is, mert a gazdasági feszültségek kiéleződése könnyen mozgásba hozhatja ismét a hadsereget (lásd Bolívia). A vezető politikai pártok a héten megállapodást kötöttek az ezután követendő gazdaságpoliti­ka alapelveiről, amelyek többek között az állam szerepének növe­lését feltételezik, s kimondják azt is, hogy Uruguay tisztességes megállapodást akar a tartozások kérdésében a Nemzetközi Valuta­alappal. A világpiac alakulása per­sze Uruguaynak sem kedvez: a marhahús, a bőr, a gyapjú iránti kereslet csökken, márpedig ezek a legfőbb exportcikkek. (Jellemző adat: három év alatt 18 százalék­kal - 41 százalékra - nőtt az exportbevételből a kamatok tör­lesztésére fordított összeg aránya.) Julio Maria Sanguinettitöl, a tegnap beiktatott polgári elnöktől nem kevésbé fontos politikai kér­Sanguinettiék tehát kénytele­nek voltak felvenni a kényes politi­kai időszakra való tekintettel a kapcsolatot a többi politikai erő­vel. A cél: olyan politikai, gazdasá­gi és szociális program kidolgozá­sa, amelyet valamennyi politikai erő minimális programként el­fogad. A valódi demokráciához, az al­kotmányossághoz való visszaté­rés fontos feltétele továbbá a poli­tikai foglyok szabadon bocsátása, ill. a kommunisták számára pártjuk legalizálása. E téren is tapasztal­ható haladás. Épp a minap enged­tek szabadon 14 politikai foglyot, köztük néhány kommunistát. Azonban még így is mintegy fél­ezerre tehető azok száma, akiket a katonai rezsim vetett börtönbe politikai meggyőződésük miatt. A Széles Front és a Nemzeti Párt egyaránt általános politikai am­nesztiát sürget, Sanguinetti vi­szont ettől vonakodik. Az egész ország, szélesebb vonatkozásban pedig az egész kontinens érdeke, hogy a most következő törékeny szakaszt Uruguayban ne terheljék ilyen problémák. Ellenkező eset­ben a meghirdetett nemzeti egy­ségprogram könnyen kudarcot vallhat... PAPUCSEK GERGELY 1984 november: Sanguinetti (jobbra) választási győzelmét ünnepli ÚJ szó E urópa a fasizmus leverésének 40. évfordulójára készülődik. A mérhe­tetlen ember- és anyagi áldozatokat köve­telő második világháború befejezésének évfordulóját, a győzelem napját a békesze- rető erők azzal a reménnyel szeretnék megünnepelni, hogy a háború okozta se­bek soha többé ne keserítsék az emberek életét. Természetes, hogy e nagy jelentő­ségű történelmi évfordulóra a szocialista országokban készülnek a legjobban, hi­szen számukra a háború vége az új, a szo­cialista társadalom építésének kezdetét - a Szovjetunióban pedig folytatását - is jelentette. A sajtóból, a rádióból és a televí­zióból naponta értesülhetünk arról, hogy a szocialista országokban a dolgozók érté­kes felajánlásokkal köszöntik a második világháború befejeződésének 40. évfordu­lóját. Van azonban olyan országa is Európá­nak, ahol a készülődésnek inkább az ün­nepi hangulat megrontása, az európai lég­kör megmérgezése a célja. Bizonyos körök megkérdőjelezik a második világháború után kialakult helyzetet, félremagyarázzák a Szovjetuniónak a háborúban betöltött döntő szerepét - így próbálnak bizalmat­lanságot szítani a szocialista országokkal szemben. Se szeri, se száma azoknak az összejöveteleknek, kiadványoknak, cik­keknek, amelyek a Német Szövetségi Köz­társaság józanul gondolkodó állampolgárait is meghökkentik agresszivitásukkal, törté­nelem hamisítási szándékukkal. Az évforduló közeledtével egyre jobban aktivizálódnak azok az erők, amelyek a mai napig sem nyugosznak bele Európa hábo­rú utáni elrendezésébe, a szocialista világ- rendszer megerősödésébe. A revansizmus nem újkeletű jelenség, de eddig mintha leplezettebben próbált volna fellépni. Az utóbbi időben pedig - mintegy vezényszó­ra - lendült támadásba. Ha visszalapozzuk az elmúlt év krónikáját, nem nehéz rátalálni a „karmesterre“. A stockholmi bizalomerő­eset, nogy ezeken a rendezvényeken a hi­vatalos bonni kormány egy-egy képviselője is részt vesz, ezzel is kinyilvánítva, hogy egyetért a revansista törekvésekkel. A kor­mánynak ez a magatartása annál is inkább veszélyes, mert a hivatalos politika szintjé­re emeli a revansizmust. Természetesen a puszta jelenléten kívül pénz is bőven jut az „elüldözötteknek“. A különböző provo­katív akciók megrendezéséhez például 700 ezer márkával járult hozzá a kormány, Légkörmérgezők sítő és biztonsági értekezleten ugyanis az amerikai küldöttség vezetője nyíltan kije­lentette: a washingtoni kormány nem nyug­szik bele „Európa és a német nemzet felosztásába“. A tengerentúli ösztönzés után nem csoda, hogy az utóbbi időben felduzzadt az NSZK-ban az „elüldözöttek szövetségének“ taglétszáma, s ma már eléri az ötmilliót. Ez a revansista szervezet azt sem titkolja, hogy eredeti célkitűzése (a kulturális hagyományok fenntartása) csu­pán a valódinak, a szocialista országok - a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlo­vákia - rágalmazásának leplezésére szolgál. Napjainkban aggasztóan elszaporodtak az ilyen nyilatkozatok. Alig van olyan hét­vége, amikor az „elüldözöttek“ ne tartaná­nak valahol összejövetelt. Az sem ritka s a két német állam viszonyáért felelős minisztérium pedig az elmúlt évben össze­sen 6,2 millió márkával támogatta az „elül­dözöttek kulturális munkáját“. A revansisták legkedveltebb és leggyak­rabban boncolgatott témája a „német kér­dés nyitottsága“, az „egy német nemzet“ elmélete. „Németország újraegyesítése“ is a kedvenc témák között szerepel. Bár négy évtized elég hosszú idő, de azért annyira mégsem, hogy egyesek elfelejtsék, kik és miért osztották fel Németországot. Nem árt megismételni: a német népet az imperialista nagyhatalmak vágták ketté, abban reménykedve, legalább az ország egy részében megőrzik hatalmukat, s hogy gátat tudnak vetni a szocialista eszmék térhódításának. Az NSZK mai óriási hadi­potenciálja, a NATO-ban elfoglalt helye igazolja, milyen szerepet szánt ennek az államnak a világimperializmus. Európa háború utáni elrendezése a kon­tinens békéjének és biztonságának alapja. Ezt Bonn is elismerte a hetvenes évek elején az NDK-val, Csehszlovákiával és Lengyelországgal megkötött szerződések­ben, valamint a helsinki Záróokmányban. Aki ennek revízióját szorgalmazza, meg­sérti az említett dokumentumokat és belát­hatatlan következményekkel járó veszé­lyes játékot űz. Egy felmérés szerint az NSZK állampolgárainak 76 százaléka azt szeretné, ha a határkérdés egyszer és mindenkorra lekerülne a vitás kérdések listájáról. A bonni hivatalos politika irányító­inak határozottan vissza kellene utasítani­uk a revansista törekvéseket, nem pedig beszédet mondaniuk az „elüldözöttek“ összejövetelein, ahogy azt Kohl kancellár júniusra tervezi. Nem lenne helyes, ha túlbecsülnénk a revansista erők jelentőségét, viszont le­becsülni sem ajánlatos, hiszen légkörmér- gezó tevékenységükkel sokat árthatnak, ártanak Európa békéjének. S zámukra 1945. május 9-e a kataszt­rófa, számunkra pedig a várva várt győzelem, a felszabadulás napja. Mi mun­kával köszöntjük az ünnepet, ők viszont újabb és újabb történelmet meghamisító „felfedezésekkel, rágalmakkal. Ügy tűnik, a revansista erők egyet kihagytak a számí­tásból, mégpedig azt, hogy a naptár már 1985-öt mutat... KOVÁCS ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents