Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-14 / 38. szám, csütörtök

Minden konfliktus megoldható békés úton (Folytatás az 1. oldalról) unió már kötelezettséget vállalt ar­ra, hogy nem veti be elsőként az atomfegyvert, s ez a konstruktív magatartás az ENSZ-tagországok többségének egyetértését váltotta ki, ami megnyilvánult a világszer­vezet közgyűlésének legutóbbi ülésszakán is. Javasoltuk az Egyesült Államoknak és más nuk­leáris hatalmaknak, hogy vállalja­nak hasonló kötelezettséget. Sür­gető felhívásunkra mindeddig nem érkezett válasz. Bizonyára isme­retes önök előtt, hogy a NATO katonai doktrínája számol az első nukleáris csapás lehetőségével. Nem nehéz elképzelni, hogy mi­lyen katasztrofális következmé­nyei lennének az atomfegyverek alkalmazásának. Nekünk a Szovjetunióban mély­séges meggyőződésünk, hogy a különböző társadalmi rendsze­rek közötti történelmi ellentétek, valamint minden más ellentét és konfliktus az államok között meg­oldható békés úton, még inkább napjainkban, amikor a világ tele van tömegpusztító fegyverekkel. Ez a mi elvi álláspontunk. Az atomháború katasztrofális követ­kezményekkel járna az emberi­ségre nézve. Itt az ideje, hogy a nukleáris évszázadnak ezt az egyszerű igazságát a Nyugat ve­zető körei is tudatosítsák. A Szovjetunió következetesen szembeszáll minden olyan kísér­lettel, amely a jelenlegi katonai egyensúly megbontását célozza. Síkra szállunk az atom- és a ha­gyományos fegyverarzenálok ra­dikális csökkentéséért az egyenlő­ség és egyenlő biztonság alapján, az általános és teljes leszerelé­sért, az atomfegyverek felszámo­lásáért. Javasoltuk, hogy ha sor kerülne a megfelelő átfogó megállapodás megkötésére, akkor azoknak az eszközöknek egy részét, amelyek a katonai kiadások csökkentése folytán felszabadulnának, a fejlő­dő országok megsegítésére fordít­sák. A nyugati hatalmak hozzáál­lása miatt azonban e téren sem sikerült előrelépni. A szovjet vezetés mindent meg­tett a nemzetközi helyzet normali­zálásáért, a háborús veszély elhá­rításáért. Értékeljük azokat az eredményeket, amelyek a közel­múltban megtartott szovjet-ameri­kai találkozón Genfben születtek. Ott megállapodás született arról, hogy a Szovjetunió és az USA tárgyalásokat kezd a világűrről, a stratégiai és a közepes hatótá­volságú atomfegyverekről. Kulcs- fontosságú jelentősége van an­nak, hogy az atom- és a kozmikus fegyverek kérdését azok szerves egységében tekintsék át. Ehhez határozottan ragaszkodunk, mert a világűr militarizálása, a „csillag­háborús“ tervek lényegében az ellenőrizhetetlenségig fokoznák a lázas fegyverkezést minden te­rületen és semmissé tennének több fontos megállapodást a lázas fegyverkezés korlátozásáról. Az emberiség létérdekei megkövete­lik, hogy a világűrt kizárólag békés célokra használjuk fel. Befejezésül hangsúlyozni sze­retném, hogy a jelenlegi nyugtalan napokban még szembetűnőbben érvényesül a történelem által is alátámasztott igazság, miszerint a világ sorsa nagymértékben a né­pek akaratától, egységes fellépé­sétől függ. A nemzeteknek ma határozottan nemet kell mondani­uk az atomhalálra, meg kell állítani az értelmetlen fegyverkezést. Sok sikert kívánok az önök mozgal­mának, a civilizáció és a földi élet védelméért vívott nemes és idő­szerű harcukhoz. A Szovjetunió Buenos Aires-i nagykövetségén tegnap átadták az argentin mozgalom vezetőinek Konsztantyin Csernyenko vála­szát. Aldo Tessio, a mozgalom egyik vezetője, az argentin állam­főnek a békeharc és a nemzetközi biztonság kérdéseivel foglalkozó tanácsadója megköszönte Konsz­tantyin Csernyenko válaszát, s el­mondotta, hogy elsőként a Szov­jetunió válaszolt a mozgalom fel­hívására. Szintén köszönetét mondott a Szovjetuniónak a béké­hez és az enyhüléshez való pozi­tív hozzájárulásáért. Nyilatkozatok a szovjet - amerikai kapcsolatokról (ČSTK) - A szovjet-amerikai párbeszéd és a mielőbbi fegyver­zetkorlátozási megállapodások megkötése mellett szállt síkra Charles Mathias amerikai szená­tor, aki a közelmúltban tért haza a Szovjetunióból. Útjáról sajtótájé­koztatót tartott, s az újságírók előtt hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió kész nyilt és őszinte tárgyalásokat folytatni minden problémáról az Egyesült Dél-koreai választások Előretört az ellenzék (ČSTK) - A tegnapi dél-koreai parlamenti-választásokon a vára­kozásoknak megfelelően Csőn Tu Hvan diktátor Demokratikus Igaz­ságpártja szerezte meg a győzel­met. Az ellenzéki pártok azonban előretörtek, s megfigyelők vélemé­nye szerint ez gyengíti a szöuli bábkormány pozícióit. A rendőri terror ellenére a Kim De Dzsung és Kim Jong Sam ismert ellenzé­ki politikusok irányítása alatt álló Új Koreai Demokrata Párt 67 man­dátumot szerzett. Több mint 50 képviselői hely jutott más ellenzéki pártoknak is. A kormánypártnak 148 képviselői mandátumot sike­rült szereznie, s ezt is csak a de­mokratikusnak egyáltalán nem ne­vezhető választási rendszer ered­ményeként. Eszerint ugyanis a legtöbb szavazatot szerzett párt automatikusan további 61-et kap az összesen 276 mandátumból. Államokkal. Kijelentette: a Szov­jetunió mindenekelőtt a fegyverke­zés korlátozása terén akar hala­dást elérni, s hangsúlyozta, hogy más területeken is ettől a kérdés­től függ a kölcsönös kapcsolatok fejlődése. Szintén ezzel a témával foglal­kozott John Finleyson ismert amerikai vállalkozó. Leszögezte, hogy az amerikaiak többségének létérdeke a szovjet-amerikai pár­beszéd pozitív alakulása. A köl­csönösen elfogadható döntések alapjaként jelölte meg a Szovjet­unió és az USA közös nyilatkoza­tát, amelyben bejelentették a tár­gyalások megkezdését. Csak e dokumentum szigorú és követ­kezetes tiszteletben tartása aka­dályozhatja meg a lázas fegyver­kezésnek a világűrre történő kiter­jesztését, s járulhat hozzá a Föl­dön a fegyverzetek korlátozá­sához. E realisztikus szemléletekkel el­lentétes Lionel Olmernak, az amerikai külkereskedelmi minisz­ter helyettesének a beszéde. Új­ságírók előtt kijelentette, hogy a szovjet-amerikai kereskedelmi kapcsolatokban vannak olyan te­rületek, ahol a haladás teljesen kizárt. Védelmébe vette a Szovjet­unióval folytatott kereskedelem feletti „stratégiai ellenőrzést“ - ez arra szolgál, hogy megakadályoz­zák az amerikai termékek katonai célokra történő állítólagos felhasz­nálását. ÚJ SZÚ 3 1985. II. 14. SPANYOLORSZÁG „Az évszázad pénzügyi botránya“ (ČSTK) - A spanyol sajtót már néhány napja „az évszázad pénzügyi botránya“ tartja láz­ban. Dúsgazdag adófizetők ugyanis állítólag mintegy há­rom milliárd pesetát utaltattak át svájci bankszámláikra. Az El Pais című madridi lap szerint a spanyol társadalom krémje keveredett az ügybe - egy her­cegnő, néhány gróf és grófnő, a külügyminisztérium két ma­gas beosztású munkatársa (ezek már lemondtak), az álla­mi tévéadó igazgatója és több diplomata. A művelet kiagyalója a lapok szerint Francisco Palazon volt genfi konzul, aki jelenleg rács mögött ül. Négy másik, arisz­tokrata származású személyt 25 millió pesetás óvadék elle­nében szabadon engedtek. A spanyol kormány igyek­szik eltussolni az ügyet, mert a pénzügyi botrány egyre in­kább politikai méreteket ölt. Hi­vatalos közleményében a kabi­net bejelentette: „vizsgálati ti­toktartás“ címén nem hoznak nyilvánosságra további infor­mációkat. Az El Pais szerint nem kizárt, hogy a botrány le­leplezését a pénzügyminiszté­rium készítette elő az egyes tárcák közötti versengés kere­tében... A csehszlovák külpolitika fő feladatairól Bohuslav Chňoupek cikke a moszkvai Pravdában (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában közölte Korparancs címmel Bohuslav Chňoupek cseh­szlovák külügyminiszter cikkét. A cikk a csehszlovák külpolitika fő feladatával foglalkozik a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött irány­vonalnak megfelelően. Ez a fel­adat hazánk békés életének, biz­tonságának és függetlenségének garantálása, szövetségben a Szovjetunióval és a Varsói Szer­ződés többi tagállamával. Az atomkor új, komplex hozzáállást sürget a politikához, a „korláto­zott“, „elhúzódó“ és egyáltalán mindenfajta nukleáris háború gon­dolatának kategorikus elutasítását követeli. Ezzel együtt meg kell akadályozni a revansista erők ak­A Fehér Ház félrevezeti a közvéleményt Amerikai kongresszusi képviselők jelentése Salvadorról (ČSTK) - Az amerikai Kong­resszus republikánus és demokra­ta párti tagjainak 130 fős csoportja azzal vádolja a Reagan-kormányt, hogy az USA salvadori elképzelé­seit illetően félrevezeti a törvény- hozást és a közvéleményt. A kongresszusi képviselők nyil­vánosságra hoztak egy 66 oldalas jelentést, amely rámutat: a Fehér Ház a törvényhozás határozatai­val ellentétben folytatni kívánja a salvadori belügyekbe való kato­nai beavatkozást. A dokumentum leszögezi, ennek a közép-ameri­kai országnak nyújtott segélyek nagyobb hányadát katonai és nem gazdasági célokra használják ki. Az amerikai katonai tanácsadók száma is meghaladja a Kongresz- szus által engedélyezett 55 fős határt. A washingtoni külügyminisztéri­um azonnal ingerülten reagált a jelentésre. Bemard Kalb szó­vivő kijelentette, „helytelen és pontatlan“ azt állítani, hogy az amerikai stratégia Salvadorban el­sősorban katonai célokat követ. Az amerikai tanácsadók létszámá­ra vonatkozóan azt a magyaráza­tot adta, hogy többjük a haditen­gerészet állományába tartozik, akik a salvadori nagykövetséget őrzik. A fentivel megegyező témájú jelentést dolgozott ki Mark Hat­field szenátor, a szenátus meg- ajánlási bizottságának elnöke és a képviselőház két tagja. A három politikus által közreadott doku­mentum a Salvadornak nyújtandó újabb pénzügyi támogatásról szó­ló kongresszusi vita alapja lesz. Ez a jelentés is megállapítja, a Rea- gan-kormány félrevezette a tör­vényhozást Salvador ügyében. A tények eltitkolása Vietnamra emlékeztet - írják a törvényhozók. A salvadori partizánok szerdára virradó éjszaka az ország nyolc tartományában megszakították az áramellátást. San Salvador nagyobb része is áram nélkül ma­radt. A kormánycsapatok újabb parti­zánellenes offenzívát indítottak Morazán északi tartományban. A légierő ennek keretében falva­kat bombáz. GENFI LESZERELÉSI KONFERENCIA Szovjet reagálás az amerikai rágalmakra (ČSTK) - Viktor Iszraeljan szovjet fődelegátus a genfi lesze­relési konferencián ismét elfogad­hatatlannak nevezte az amerikai tárgyaló fél korábbi javaslatát a vegyi fegyverekről, és visszauta­sította az állítólagos szovjet szer­ződésszegésekről szóló amerikai rágalmakat. Kenneth Adelman, az Egye­sült Államok Fegyverzetellenőrzé­si és Leszerelési Hivatalának igazgatója a konferencián elhang­zott szintén keddi felszólalásában felszólította a Szovjetuniót: kezd­jen komoly tárgyalásokat arról az amerikai javaslatról, amelyet ta­valy áprilisban George Bush amerikai alelnök terjesztett a ta­nácskozás elé. Adelman ugyanakkor azzal vá­dolta meg a Szovjetuniót, hogy megsértett több fegyverzetkorláto­zási megállapodást, egyebek kö­zött az 1972-es genfi konvenciót, amely megtiltja a vegyi fegyverek bevetését. Az állítólagos szovjet szerző­désszegéseket illetően Iszraeljan rámutatott: az amerikai politikus vádjaival „semmiképpen sem szolgálta az építő jellegű párbe­szédet“. „A Szovjetunió nem használt, nem használ és termé­szetesen nem is fog használni vegyi fegyvereket“ - jelentette ki Iszraeljan. Chilei kormányátalakítás Jarpa távozott (ČSTK) - Augusto Pinochet chilei diktátor átszervezte kormá­nyát. Az új belügyminiszter Ricar­do Garcia, a pénzügyek irányítója Hernán Buchi lett, a többi minisz­ter a helyén maradt. Megfigyelők ezzel kapcsolatban azt emelik ki, hogy távozott a kor­mányból Sergio Onofre Jarpa belügyminiszter, az ismert jobbol­dali politikus, aki eredménytelen kísérletet tett a polgári ellenzékkel való párbeszédre. A kormány át­szervezése azt erősíti meg, hogy Pinochet kompromisszumok nél­kül kívánja folytatni eddigi politi­káját. Ideiglenes elnök Uruguayban (ČSTK) - Az uruguayi államta­nács, a katonai rendszer törvény­hozó testülete, kedden Rafaelo Adiegót, a legfelsőbb bíróság el­nökét nevezte ki ideiglenes állam­fővé. A tisztséget március 1 -ig tölti be, amikor is hivatalba lép Julio Maria Sanguinetti, a november­ben megválasztott elnök. Gregoria Alvarez tábornok, az eddigi államfő hétfőn mondott le, amivel azt akarta elkerülni, hogy személyesen adja át a hatalmat Sanguinettinek, az 1973-as kato­nai puccs utáni első civil elnöknek. Az uruguayi fővárosban tízez­rek ünnepelték kedden este Alva­rez tábornok lemondását. Ezáltal formálisan is véget ért a jobboldali katonai kormányzat 12 éves uralma. TASZSZ-kommentár a szovjet - kínai szerződésről (ČSTK) - Moszkvában 35 évvel ezelőtt a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság barátsági, szö­vetségi és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést kötött harminc évre. A szerződés és az akkor aláírt további megállapodások fel­tételezték a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés széles körű fejlesztését s ezeket a meg­állapodásokat a szovjet és a kínai nép, de a világ egész haladó köz­véleménye egyaránt üdvözölte - írja az évforduló alkalmából kommentárjában a TASZSZ. Kilenc évvel később a Zsenmin Zsipao című pekingi napilap meg­állapította, példátlan az a segít­ség, amelyet a Szovjetunió nyújt a gazdaság építéséhez. Ezekben az években a Szovjetunió több mint 250 nagy ipari objektum fel­építésében vett részt, amelyeket a legkorszerűbb berendezésekkel láttak el, és számos új ipari ágazat kiépítését is elősegítette. Nem­csak a segítség mértéke volt je­lentős, hanem az a tény is, hogy Kína ezt abban az időben kapta, amikor a kapitalista országok gaz­dasági blokáddal sújtották. Amikor az Egyesült Államok ki­robbantotta a koreai agresszív há­borút, a szerződés megbízhatóan védelmezte Kínát a katonai akciók­nak a területére való kiterjesztése ellen, mivel az amerikai imperializ­mus valójában erre törekedett. Nem a Szovjetuniót terheli a fe­lelősség azért, hogy egyes erők nem tudtak belenyugodni a két ország közti barátságba és termé­keny együttműködésbe. A Kínai Népköztársaság kormánya 1979. április 3-án egyoldalúan felmondta a szerződést. Peking állításával ellentétben nem a szerződés „avult el“, hanem alapjában meg­változott Kína politikája. Peking áttért az antiszovjetizmus politiká­jára. A Szovjetunió egy sor kezde­ményező javaslatot tett, melyek célja a barátság felújítása. Az utóbbi években a két ország politikai konzultációkat folytat, fo­kozatosan növekszik az árucsere­forgalom és különböző területeken felújulnak a kapcsolatok. A Szov­jetunió nemegyszer kijelentette, hogy a két ország közti viszony javítása megfelel a szovjet és a kí­nai nép hosszú távú létérdekei­nek. Bizonyíték erre a két szom­szédos hatalom egykori szövetsé­ge, melynek alapja a most harmincötévé aláirt szerződés volt. tivizálódását és mindazokat a pró­bálkozásokat, amelyek Európa háború utáni elrendezésének felülvizsgálására, az ennek alap­jául szolgáló jaltai és potsdami megállapodások revíziójára irá­nyulnak. Bohuslav Chňoupek cikkében hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia üdvözölte a genfi szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó ered­ményeit. Ezzel összefüggésben a szerző leszögezi, hazánk külö­nösen fontosnak tartja az űrfegy- verek kategorikus betiltását, mivel enélkül lehetetlen a nukleáris fegyverek korlátozása is. Földünk békeszerető erői, így Csehszlovákia népei is teljes mér­tékben támogatják a Szovjetunió arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a tárgyalások eredményeként köl­csönösen elfogadható megállapo­dások szülessenek a világbéke ér­dekében. Jelképes - szögezi le végül Bo­huslav Chňoupek -, hogy a Genf­ben körvonalazódott pozitív fordu­lat éppen a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának évé­ben következett be.

Next

/
Thumbnails
Contents