Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-13 / 37. szám, szerda

Az óvodától a szaunáig Szociális gondoskodás az újbódvai földművesszövetkezetben Az Újbódvai (Nová Bodva) Egységes Fölművesszövetkezet a 3730 hektárnyi földterületével nem sorolható a kelet-szlovákiai kerület legnagyobb termelőszövetkezetei közé, de a gazdasági udvarok között jelentősek a távolságok. Nyolc község mezőgazda­sági földterülete tartozik hozzájuk s ez ugyanannyi gazdasági részleget is jelent. Ilyen körülmények között a munka irányítása és ellenőrzése rugalmasságot, jó szervezést és szakértelmet igényel. A szövetkezet dolgozói nemcsak kerületi, hanem országos viszony­latban is figyelemreméltó eredményeket érnek el. Az eredmények­nek nagyon sok összetevője van. Ezek egyike a dolgozókról való gondoskodás, a szociális ellátás. Erről beszélgettünk Köteles János mérnökkel, a szövetkezet elnökével.-A legelső feladatunknak te­kintettük - mondja az elnök- a gazdasági udvarokon a szoci­ális helyiségek felépítését. Azokon az udvarokon kezdtük a bővítést, ahol több a dolgozó, nagyobbak az igények. Az újbódvai és a tornai (Turňa nad Bodvou) udvaron zu­hanyozók', öltözők, hideg, meleg víz áll állandóan a dolgozók ren­delkezésére. A kisebb udvarokban is megkezdtük az építést. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az ilyen létesítményeket aránylag könnyű létrehozni, pénzünk is van erre, de sokkal nehezebb a dolgozókat rá­szoktatni, hogy használják is eze­ket. A bejáró dolgozóink termé­szetesen kihasználják ezt a lehe­tőséget, mert a műhelyből vagy az istállóból kijövet mégsem szállhat­nak föl egyenesen a tömegközle­kedési eszközökre. A helybeliek azonban sietnek haza. A másik probléma, hogy nem mindegyik dolgozónk - tisztelet a kivételnek- érzi még sajátjának ezeket a lé­tesítményeket. Eltűnnek a csapok, a zuhanyozók rózsái, egyszerűen letörik őket. Sok még a tennivaló azért, hogy minden dolgozónk úgy becsülje meg a közöst, mint a sa­játját. Tudjuk, hogy az emberek több­sége nem szívesen cseréli fel a megszokottat az újjal, az általa még nem eléggé ismerttel. Idő kell hozzá, hogy rájöjjenek, az új nem csupán divat, hanem az egészsé­get is szolgálja. Nem sok szövet­kezet dicsekedhet azzal, hogy sa­ját szaunája van.- Ez valóban így van - folytatja Köteles János. - Sokan irigyelnek is minket, mások dupla áron kér­ték tőlünk a berendezéseket, de nem azért létesítettük, hogy árúba bocsássuk. A szaunával az a hely­zet, hogy még nem ismerik az emberek a jelentőségét, idegen­kednek tőle, vagy egyszerűen ké­nyelemből nem próbálják ki. Fia­taljaink egy része rendszeresen használja, de a szauna kihasznált­sága még ma is minimális. Azt szeretnénk, ha minél többeh hasz­nálnák, azért építettük. Próbáljuk meg legalább hozzá­vetőlegesen fontossági sorrendbe rakni mindazokat a lehetőségeket, melyek a szociális gondoskodás­hoz tartoznak - kérem az elnököt.- Ez nagyon nehéz - mondja, - mert mindegyiket fontosnak és szükségesnek tartom. Lényeges a dolgozóink gyermekeiről való gondoskodás is. Ez ösztönzött minket arra, hogy magunkra vál­laljuk a helyi óvoda fenntartási költségeinek nagy részét. Foglal­koztatunk két nyugdíjas óvónőt is, akik délután négy óra után este hét-nyolc óráig foglalkoznak azok­kal a gyerekekkel, akiknek a szü­leik az állattenyésztésben dolgoz­nak. így a szülők nyugodtabban tudják végezni a dolgukat, jó he­lyen tudva gyermekeiket. Ha már itt tartok, meg kell említenem, hogy az állattenyésztésben dolgo­zók több szociális juttatásban ré­szesülnek mint a többi dolgozó. Ez természetes, hiszen munkájuk az automatizálás ellenére is nehéz, és fel kell áldozniuk ünnepnapjai­kat is.- Ezért hozta vezetőségünk azt a határozatot, hogy az állatte­nyésztésben dolgozó házaspár, ha házat épít, a szövetkezettől díjmentesen kapja a fuvart, az ál­talunk kitermelt építőanyagok árá­nak csak húsz százalékát fizeti, mig a többi dolgozónak ötven szá­zalékos kedvezmény jár. Ezenkí­vül kamatmentes kölcsönt folyósí­tunk építkezésre, ház vásárlásra, vagy régi ház felújítására is. Ezenkívül a szövetkezet támo­gatja a sportegyesületet, az ifjúsá­gi szervezetet, kulturális és sporteseményekre belépőjegyeket vesz, ösztöndíjat fizet közép- és felsőfokú iskolákban tanuló diá­koknak és segítséget nyújt kultu­rális csoportoknak. A szociális gondoskodáshoz tartozik még a dolgozók és gyere­keik üdültetése, a gyógyfürdői ke­zelés, kirándulások szervezése. A szövetkezet nyugdíjasai évente két mázsa terményt kapnak, akik­nek alacsony a nyugdíjuk, ingyen- Nehéz volna mindent felsorol­ni - mondja az elnök. - Egész szociális programunknak az a cél­ja, hogy dolgozóink elégedettek legyenek s munkájukat egyre jobb körülmények között a lehető leg­jobban végezzék. FECSÓ PÁL KEVESEBB FOGYATÉKOSSÁGOT TALÁLTAK Népi ellenőrök az üzletekben, vendéglőkben ÚJ SZÚ 1985. II. 13. A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Já­rási Nemzeti Bizottság népi ellen­őrző bizottságának dolgozói az el­múlt évben ellenőrzéseik egy ré­szét a fogyasztók védelme érde­kében végezték. Az állami és a szövetkezeti kereskedelmi egy­ségekben azt vizsgálták, hogyan tesznek eleget a vezető dolgozók a szocialista kereskedelempoliti­kai elveknek, milyen színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak a la­kosságnak?- Az előző években ellenőrzé­seink során sok fogyatékosságot észleltünk az üzletekben és ven­déglőkben, ezért tavaly a kereske­delmi hálózat ellenőrzéseit is beik­tattuk munkatervünkbe. Ezzel akartunk hozzájárulni ahhoz, hogy a CSKP KB Elnökségének levele és az ezt követő kormányhatáro­zatok valamint a kerületi és járási intézkedések értelmében határo­zottabban lépjünk fel a szocialista törvényesség megsértőivel szem­ben - mondotta Ján Urda, a népi ellenőrző bizottság elnöke. - Úgy gondoltuk, így is szilárdíthatjuk a fegyelmet, s fényt deríthetünk a jogtalan meggazdagodásokra. Az 1984-es eredményeink azt mu­tatják, hogy bár bizonyos javulás tapasztalható, az említett jelensé­gek megszüntetésére hozott in­tézkedések még mindig nem elég hatásosak. Tavaly húsz szövetkezeti illetve állami üzletben jártak a járás terü­letén az ellenőrök. Az árak meg­tartására, az eladott áru pontos mérésére, a lejárt szavatosságú és a pult alatti áru árusítására, az alkohol eladására vonatkozó ren­delet megtartására összpontosí­tották figyelmüket, örvendetes, hogy az ellenőrzött egységek felé­ben nem találtak fogyatékosságot a népi ellenőrök. A nagykürtösi 464-es számú cukrászdában két­szer is jártak, mégsem akadt kifo­gásolnivaló. Elismeréssel szólha­tunk a Jednota bátorfalusi (Báto- rová), leszenyei (Lesenice) és iná- mi (Dolinka) vendéglátó létesítmé­nyeiről, melyek vezetői példásan végzik munkájukat. Ide sorolható a járási székhely áruházának presszója is. Néhány helyen viszont figyel­meztető bejegyzés került a látoga­tások könyvébe. A bussai (Bušin- ce) vendéglőben például csorba csészében szolgálták fel a fekete­kávét. A nagycsalomijai (Veľká Čalomija) vegyeskereskedésben néhány olyan árut is kínáltak a ve­vőknek, melyeknek lejárt a szava­tossági ideje és az árcédulák sem voltak mindenütt kitéve. Az inámi üzletben 1981-es szavatossági idejű nápolyit, 1983 májusáig illet­ve szeptemberéig eladható pu­dingporokat találtak. Igaz ugyan, hogy korábban a Jednota ellenőre is bejegyezte ezeket az árufajtákat az ottjártakor készült jegyző­könyvbe, de más intézkedés nem született. A kékkői (Modrý Kameň) 03-054/9 számú boltban a városi nemzeti bizottsággal együttmű­ködve végezték az ellenőrzést. Itt több apró fogyatékosságra mutat­tak rá: hiányosak az árcédulák és a gyümölcs s a zöldségféléknél a minőségi osztály megjelölése, a hűtőszekrény nem elég tiszta és a pénztárgép meghibásodása mi­att a vásárlók nem kaptak számlát.- Természetesen a komolyabb vétségek elkövetőinek, azon kívül, hogy figyelmeztettük őket, bírsá­got is kellett fizetniük. A nagykür­tösi vendéglátóipari vállalat Mla­dosť vendéglőjében például szű­kén mérték a gint. A felszolgáló és a csapos egyaránt büntetést fize­tett. Hasonlóképpen a csali (Če- lovce) vendéglő vezetője, aki szin­tén kevesebbet öntött a pohárba. Igaz, nem nagy értékekről volt szó, csupán fillérekkel próbálták megkárosítani a vevőt, de a köz­mondás is azt tartja, sok kicsi sokra megy... A nyényei üzletben (Nenince) szűkén mért porcukorra, lisztre, tésztára akadtak rá az ellenőrök. A Dolná Strehová-i hentesüzlet­ben pedig az árcédulák hiánya miatt bírságolták meg a vezetőt. A hrušovi vegyeskereskedésben a előbbi fogyatékosságon kívül hi­ánycikkeknek számító árut talál­tak, összesen 3631,20 korona ér­tékben. Magyarországról behozott cseresznye- és barackpálinka, ananász- és eperkompót, halmáj és import húskonzerv, deszertek és cukorkák voltak pult alatt.- Megemlíthetem azt is, hogy míg a korábbi években gyakran árusítottak munkanapokon tíz óra előtt alkoholt, 1984-ben nem akadtunk rá ilyen esetre - mon­dotta Ján Urda. S ha már szóba kerültek az előző esztendők, érdemes egy kis összehasonlítást is végezni. Ta­valy az ellenőrzött üzletek felében találtak különféle fogyatékosságo­kat az ellenőrök, 1983-ban 21 egységből 14-ben akadt kifogá­solnivaló. Az ezt megelőző évben 37 közül 30-ban jelentősebb hiá­nyokat tártak fel, s akkor 6720 korona bírságot fizettek az előírá­sok megszegői. 1984-ben öt eset­ben mindössze 440 koronát. Igaz ugyan, hogy az ellenőrzések szá­ma csökkent, de az eredmények azt igazolják, hogy a következetes belső ellenőrzéssel és a népi el­lenőrök munkájával sikerült javíta­ni a helyzeten. Ezért úgy határoz­tak a nagykürtösi népi ellenőrző bizottság tagjai, az idén is folytat­ják a kereskedelmi egységek ellenőrzését. DEÁK TERÉZ Egy járás baleseti statisztikája A múlt évben 101 közúti balesettel több fordult elő a trenčíni járás közútja­in, mint 1983-ban. A 924 karambol következtében húsz ember életét vesz­tette, ami nyolccal több, mint az elözö évben volt. Növekedett a sérültek szá­ma és az anyagi kár nagysága is. A szóban forgó időszakban bekövetke­zett balesetek során 59 gépjárműveze­tőnél állapítottak meg ittasságot, ez is hússzal több, mint az előző évben. A közúti ellenőrzések során ittas veze­tésért 110 gépjárművezetői jogosít­ványt vontak be. A balesetek 63,8 százalékát a sze­mélygépkocsik, húsz szazammal a te­hergépkocsik vezetői okozták. A tizen­öt éven aluli fiatalok 63 esetben voltak vétkesek, közülük négyen figyelmet­lenségükért életükkel fizettek. A leg­több karambolt (285) a járási székhe­lyen jegyezték fel, valamint a Horná Streda-Trenčianske Teplice közötti út­szakaszon (238). Az okok között az első helyen a gyorshajtás áll, amelyet az előirt követési távolság meg nem tartása, az előnyszabály meg nem adása, valamint az ittas vezetés követ. Sajnos, ebben a járásban minden tizennegyedik balesetnél szerepet ját­szott az alkoholfogyasztás. -nj­Miközben a dukovanyi atomerőmű első blokkjában a fizikai beindítás műveletei folynak, a plzeňi Škoda Művek mint fő kivitelező nagy súlyt helyez a további három blokk szerelőmunkáira. A képen a hűtőtornyok blokkjai és a magasfeszültségű vezetékek láthatók. (Vít Korčák felvétele - ČTK) A hatékonyság fokozásával Mérlegkészítés és tervezés az SZSZK Iparügyi Minisztériumában A 7. ötéves tervidőszak utolsó évébe léptünk. Csaknem tizenegy hónap áll még rendelkezésre ah­hoz, hogy az üzemekben az eset­leges lemaradásokat bepótolják, vagy éppen túlteljesítsék a terve­zett feladatokat. Vállalataink már mérlegelték eddigi eredményeiket, s ennek alapján az egyes minisz­tériumokban is elkészültek az elemzések, a statisztikai kimuta­tások. Az 1984-es esztendőre kitűzött feladatok teljesítését az SZSZK Iparügyi Minisztériumában is számba vették. Štefan Šťastný mérnök, az iparügyi miniszter gaz­dasági ügyekkel foglalkozó helyet­tesének megállapítása szerint a munkafegyelem megszilárdítá­sának, az irányítási rendszer haté­konysága növelésének és a mun­kakezdeményezésnek köszönhe­tően Szlovákia gazdasági fejlődé­se nem tért el a kitűzött irányvo­naltól. Bár az SZSZK Iparügyi Mi­nisztériumának hatáskörébe tarto­zó Slovchémia, Slovcepa, Fa- és Bútoripari Tröszt, Slovakotex, Tat-, rasklo, Ogako és a Szlovák Poli- gráfiai Művek eredményeit néhány tényező kedvezőtlenül befolyásol­ta, a vállalatok a feladatokat sok esetben túlteljesítették. Például a tervezettnél jóval többet expor­táltak a szocialista és a kapitalista országokba, s a saját termelési értéket is több mint 400 millió koronával növelték. A beruházá­sok az évfolyamán 10,1 százalék­kal növekedtek; a vállalatok összesen három és fél milliárd koronát költöttek fejlesztésre. Je­lentős mennyiségű energiát és fű­tőanyagot takarítottak meg, s a minőség javításában is szép eredményeket értek el. Az újítási javaslatok és találmányok gyakor­latba való bevezetésével megkö­zelítőleg 700 millió koronát takarí­tottak meg. Jóllehet az SZSZK Iparügyi Mi­nisztériumának hatáskörébe tarto­zó vállalatok az elmúlt esztendő­ben szép eredményeket értek el, a feladatok teljesítése néhány esetben elmaradt a várakozástól. Az akadozó szállítói-megrendelői kapcsolatok is sok gondot okoz­tak. A feladatok folyamatos teljesí­tését negatívan befolyásolta töb­bek között az is, hogy a žilinai Chemiceluloza, a vranovi Bukóza, a zvolení Bučina vállalatoknál és még több nemrég üzembe helye­zett gyárban, termelési részlegen a termelés mennyisége jóval el­maradt a tervezettől. Az év folya­mán több vállalatnál akadozott a termelés, szeptemberben példá­ul 25 vállalat nem teljesítette a ha­vi tervet. A múlt év egyik fontos feladata a készletek és az inpro- duktív költségek csökkentése volt. A költségek azonban - különböző okoknál fogva - továbbra is növe­kedtek, s a készleteket sem tudták a tervezett 300 millió koronával csökkenteni. Bár a negyedik ne­gyedévben textíliából és készru­hákból 80 millió koronával többet gyártottak, ugyanennyivel több ju­tott a hazai piacra is, az említett termékekből az egész év folya­mán nem volt megfelelő az ellátás. Ezekből a fogyatékosságokból, s a már említett kedvező eredmé­nyekből kiindulva dolgozták ki az SZSZK Iparügyi Minisztériumában az 1985. évi tervet. A cél elsősor­ban a 7. ötéves terv feladatainak maradéktalan teljesítése. A CSKP KB 10. ülése határozatával össz­hangban az idén mindenekelőtt a termelés műszaki-gazdasági színvonalának emelésére, az anyagi ráfordítások csökkentésé­re, valamint az energiával és fűtő­anyagokkal való takarékoskodás­ra kell nagy súlyt helyezni. A hazai piacra kiskereskedelmi árakban számítva több mint húszmilliárd korona értékű árut kell szállítani, ami 4,1 százalékos növekedést jelent. Az exportfeladatok a szo­cialista országokkal szemben 3,4 százalékkal emelkednek, a kapita­lista országokba pedig 5,4 száza­lékkal több árut kell szállítani az év folyamán. Egyébként a minisztéri­um hatáskörébe tartozó vállalatok össztermelésének 2,5 százalékos növekedést kell elérnie, az egy dolgozóra eső átlagbér pedig 0,6 százalékkal lesz magasabb a ta­valyinál. A fafeldolgozó iparban a fa­anyagok lehető leghatékonyabb ki­használására kell törekedni. Te­kintettel az iparág eddigi nehézsé­geire, a feladatok az ötéves terv­ben meghatározottakkal ellentét­ben csökkennek, de még így is 4,5 százalékkal túllépik az elmúlt év feladatait. Ennek megfelelően az idén gazdagabb lesz a kínálat bútorból. Ezt ígéri többek között a Jugoszláviával és a Szovjetunió­val aláírt együttműködési szerző­dés is. Ebben az évben feltehető­en a cipó- és a textilipar árukínála­ta is színesebb lesz, s ha a felada­tokat minden szempontból mara­déktalanul teljesítik, akkor a minő­ségre sem lesz panasz. A vállalatok gazdálkodásának fontos mutatói a nyereség, a kész­letek nagysága és forgási ideje, a saját termelési érték, valamint a ráfordítások. A tavalyihoz viszo­nyítva 1985-ben a hét termelési­gazdasági egységben 28,9 száza­lékkal több nyereséget kell elérni. Ez nem könnyű feladat, s várható­an a fafeldolgozó üzemekben okoz majd nagy gondot. A tavalyi eredményekből kiindulva a készle­tek 308 millió koronával való csök­kentése az idén sem lesz egysze­rű. Ha ezt mégis sikerül elérni, akkor a készletek forgási ideje 4,9 nappal lesz rövidebb, ami népgaz­dasági szempontból nagyon is je­lentős. A saját termelési érték vár­hatóan 7,7 százalékkal növekszik, miközben az anyagi ráfordítások 1,7 százalékkal csökkennek. Az említett, nagyon is igényes felada­tok teljesítésében természetesen fontos szerep jut a pénzgazdálko­dásnak. A hatékonyság itt is első­rendű feladat. A 7. ötéves terv utolsó évében nem kis feladatok várnak a dolgo­zókra. Lazításra az idén sem lesz idő. Különösen a fafeldolgozó ipar üzemeiben várható intenzívebb termelés. Štefan Šťastný mérnök szerint a minisztérium dolgozói már most intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az év vé­géig minden vállalat maradéktala­nul teljesíthesse az 1985-ös év, s egyben a 7. ötéves terv feladata­it KOVÁCS EDIT /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents