Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-13 / 37. szám, szerda
A Javorina-alji Partizánok Katonai Tanintézet hagyományai az antifasiszta harc időszakába nyúlnak visz- sza. A sikeres duk- iai hadműveletet követően Ludvik Svoboda hadseregtábornoknak, az első csehszlovák hadtest parancsnokának utasítására 1945. február 20-án Poprád- ban nyitottak tanintézetet összekötő tisztek és tiszthelyettesek képzésére. Az iskola időközben Nové Mesto nad Váhomba költözött át, és több száz katonai specialistát nevelt. A képen: Ján Kővár őrnagy, az iskola tanára (jobboldalt) a rádióvevő beállítását magyarázza. F——— — ..............i. n———, KO MMENTÁLJUK . ...I...,—HM- I I .... ................. Sik eres évet zártak a lévai járás mezőgazdasági dolgozói A jó eredmények további tartalékok feltárására serkentenek A 7. ötéves tervidőszak első két éve a lévai (Levice) járás mező- gázdasági üzemeiben nem volt sikeres. Az efsz-ek és az állami gazdaságok dolgozói sajnálattal állapíthatták meg, hogy a mező- gazdasági termelés ebben az időszakban a 6. ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva 4 százalékkal csökkent. E kedvezőtlen helyzet előidézésében vitathatatlanul szerepet játszott a kedvezőtlen időjárás is, főleg a hegyaljai körzetek és az Ipoly völgye kevésbé termékeny területein. Ugyanakkor számos vállalatnál széles mértékben nyilvánultak meg azok a szubjektív jellegű fogyatékosságok is, amelyek a korszerű agrotechnika és zootechnika hiányos ismeretéből vagy lebecsüléséből, az irányítási és szervezési munka hibáiból, a nem kielégítő technológiai és munkafegyelemből származtak. Mindezt bolsevista nyíltsággal és bírálattal a járási pártkonferencián is szóvá tettük 1983 tavaszán. Ezért a járási párt-, állami és gazdasági szervek mindjárt a konferencia után a politikai-szervező munkára és a szaktevékenységre összpontosították a figyelmet, s ilyen irányban bontakozott ki a mezőgazdasági vállalatoknál dolgozó kommunisták aktivitása is. Habár sok mindennel még nem lehetünk elégedettek, e törekvés eredményei már kézzelfoghatóan megmutatkoznak a nagyobb hektárhozamokban és az állatállomány javuló termelékenységében. A lévai járás mezőgazdasági dolgozói az elmúlt évben is folytatták a termelési dinamika megújítására, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti optimális arányok kialakítására irányuló törekvésüket. Ezt az intenzi- fikációs tényezők határozottabb és céltudatosabb kihasználásával érték el, miközben a termelésre fordított anyagi eszközök gazdaságossága és hatékonysága is javult. Annak ellenére, hogy az 1984-es év a kukorica, a szőlő, a gyümölcs- és a zöldségfélék termesztése szempontjából nem volt kedvező, a járás mezőgazdasági dolgozói egészében véve a legjobb eredményeket érték el a falu szocialista építésének egész időszakában. A bruttó mezőgazdasági termelés feladatait 99 százalékra, a mezőgazdasági árutermelés feladatait 99,4 százalékra, a teljes termelési érték tervét pedig 104 százalékra teljesítették. Különösen nagy örömmel nyugtázhatjuk a sűrűn vetett gabonafélék jó terméshozamát, amelyek termelési tervét csaknem 15 százalékkal haladtuk meg. Büszkék vagyunk úttörő gabonatermesztőink eredményeire, főleg a nagysallói (Tekovské Lužany) Barátság Efsz tagjaira, akik 7,02 tonnás, a Lévai Magtermesztő Állami Gazdaság dolgozóira, akik 6,55 tonnás, valamint a nagysallói Haladás Efsz tagjaira, akik 6,41 tonnás átlagos hektárhozamot értek el a gabonafélékből. A nagyöl- vedi (Veľké Ludince), a Dolný Pi- al-i szövetkezeti tagok, valamint a Lévai Magtermesztő Állami Gazdaság dolgozói csatlakoztak a 22 élenjáró mezőgazdasági vállalat felhívásához, s kötelezték magukat az ötéves terv mutatóinak hiánytalan teljesítésére. Ugyanakkor nem nyugodhatunk bele, hogy még mindig vannak jelentős különbségek a körülbelül azonos feltételek között gazdálkodó vállalatok eredményei között. Ezen a tényen az sem változtat, hogy az elmúlt évben a szemes termények termelési tervét egészében véve 5 százalékkal túlteljesítettük. Tavaly az állattenyésztésben is határozott lépést tettünk előre, beleértve az állatállomány tömegtakarmányokkal való ellátását. A szarvasmarha-állomány 100 hektárra számított sűrűsége 1,68 darabbal növekedett, s az egy tehénre számított átlagos évi tejtermelés 144 literrel volt több, mint 1983-ban. Emellett a felvásárolt tej minőségét is pozitívan értékelhetjük, hiszen ennek csaknem 87 százalékát sorolták az első minőségi osztályba, s a harmadikba már csak 1,3 százalék került. Habár a tejtermelés színvonalának a javulását örömmel vesszük tudomásul, ez még nem jelenthet elégedettséget. Még itt is szembetűnő különbségek vannak az egyes mezőgazdasági vállalatok eredményei között. Amíg járásunkban a tejtermelés szakaszán különösen jó eredményeket érnek el a Nový Tekov-i Állami Törzstenyésztő Intézetben, az Alsósze- csei (Dolná Seč) és a Nagyölvedi Efsz-ben, ugyanakkor a leggyengébb eredményeket a Nová Dedi- na-i Efsz-ben, az Ipolysági (Šahy) Állami Gazdaságban és az Ipoly- szakállasi (Ipeľský Sokolec) Efsz- ben érik el. A legrosszabb vállalatoknál a tehenek átlagos évi tejhozama még csak most közeledik a háromezer literes szinthez, míg a legjobbak már az ötezer literes szint felé haladnak. Ezek nemcsak indokolatlan és túlságosan nagy különbségek, hanem olyan ösztönző tények is, amelyek az állat- tenyésztési dolgozókat, elsősorban a zootechnikusokat, valamint a törzstenyésztési és az állatorvosi szolgáltatás dolgozóit is aktívabb és szakszerűbb munkára serkentik. Annál is inkább, mert hasonló különbségek az állattenyésztés más szakaszain is előfordulnak. A mezőgazdasági dolgozók pozitív eredményeihez tartozik az is, hogy a termékegységre jutó ab- raktakarmány-fogyasztás az elmúlt évben kisebb volt az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának irányelveiben meghatározott szintnél. A szarvasmarhahizlalásban 1 kg súlygyarapodáshoz átlagosan 1,87 kg, a csirkehizlalásban 1 kg súlygyarapodáshoz 2,43 kg, 1 liter tej előállításához 0,23 kg, egy tojás termeléséhez pedig 0,14 kg abraktakarmányt fogyasztottak. A CSKP KB 11. ülésén elfogadott határozatok értelmében továbbra is ezen az úton kell haladni a mezőgazdasági termelés intenzifikálásában. Az elmúlt évben a mezőgazdasági dolgozók figyelme fokozottabb mértékben összpontosult a talajvédelemre, a termőtalaj helyes kihasználására és termőképességének növelésére. Minden igyekezet ellenére még nem sikerült gondoskodni a termőtalaj optimális kihasználásáról az Ipoly vízgyűjtő területén. A mochovcei atomerőmű, valamint egyes hidro- meliorációs létesítmények építése a földalap rovására történik. Az elmúlt évben - az egész társadalom kárára - mezőgazdasági földalapunk 123 hektárral csökkent. Ugyanakkor pozitívan értékelhetjük, hogy a mezőgazdasági dolgozók nagy igyekezetei fejtenek ki a talaj termőképességének növelésére. Az elmúlt évben csaknem negyedrésznyivel több területet trágyáztak meg szerves trágyákkal, mint amennyi a tervben szerepelt. A tervezett feladatokat a talaj meszezésében is túlteljesítették. Ezeket a jó eredményeket a mezőgazdasági üzemeken kivül a Lévai Agrokémiai Vállalat és a Krškanyi Gép- és Traktorállomás dolgozói is elősegítették. Járásunk mezőgazdasági vállalatainál javult az igazgatás és az ellenőrzés színvonala. A termelés további intenzifikálása, a gazdaságosság és a munka minőségének a javítása érdekében azonban kifejezettebben kell elmélyíteni az anyagi érdekeltséget. Határozottabban kell érvényesíteni az érdem szerinti javadalmazás elvét, s szélesebb mértékben kell alkalmazni a brigádrendszerü munka- szervezést. A jó példák között említhetjük a brigádrendszerű munkaszervezés bevezetésére irányuló kezdeményezéseket a Felső- szemerédi (Horné Semerovce) Efsz gabonatermesztésében, az Ipolyszakállasi Efsz zöldségtermesztésében, valamint a fegyver- neki (Zbrojníky) efsz fűszerpaprika-termesztésében. A lévai járás mezőgazdasági dolgozói a jól végzett munka érzésével tekinthetnek vissza az elmúlt esztendőre. Ezt többek között az is bizonyítja, hogy a hosszú ideje lemaradozó vállalatok többsége kezd már felzárkózni a járási ranglétra alsó fokairól, s magasabb szinteken helyezkedik el. Nem tagadjuk azonban, hogy a munka nagyobb része még előttünk áll. Az elért sikereket ösztönző erőként akarjuk kihasználni a hosszú távra előirányzott céljaink eléréséhez és az új tartalékok feltárásához. Ez a hozzáállás hatja át a kommunisták év eleji taggyűléseit is, s ez az irányvonal konkrét formákban érvényesül e tanácskozások határozataiban. BERNARD SLOBODNÍK, az SZLKP Lévai Járási Bizottságának vezető titkára Milliós értékek parlagon Figyelemre méltó tanulságok vonhatók le a Cseh Szocialista Köztársaság Népi Ellenőrzési Bizottságának a termőföld kihasználásának helyzetét elemző vizsgálatából. Hét kerületi, hatvannyolc járási mezőgazdasági igazgatóságon, valamint 144 mezőgazdasági üzemben folyt a vizsgálat. A közvetlenül a helyszínen végzett ellenőrzés a szóban forgó mezőgazdasági üzemekben együttvéve 566 hektár indokolatlanul parlagon heverő termőföldet fedett fel. Ilyen területen évente mintegy négymillió korona értékű terményt lehetne kitermelni a szokásosnál több ráfordítás nélkül. Az ellenőrzési szervek megállapították, hogy igen gyakori a megműveletlen terület a mezőgazdasági termőföld és az erdők közti sávokban. A kihasználatlan földterület nagyságát a felszántatlan részek, az önkényesen létesített mezei utak, a szétszórt szalmakazlak is növelik. Egyes mezőgazdasági üzemek nem tartják meg a termőföld védelmével kapcsolatos kötelező rendeleteket. Arra is volt példa, hogy előzetes engedély vagy döntés nélkül közel másfél hektáron minigolfpályát, egy másik esetben pedig négy és fél hektáron - kiváló minőségű termőföldön - sportpályát létesítettek. Számottevő tartalék rejlik az „átmenetileg megműveletlen föld“ kategóriába tartozó területekben. A CSSZK-ban ebben a csoportban jelenleg 90 542 hektár földterületet tartanak nyilván. Már 1979-ben kidolgozták e területeknek a mezőgazdasági termelésbe történő újbóli visszajuttatásának ütemtervét. Azonban ez a folyamat nagyon lassú, 1983-ban például csupán 1043 hektár földet tettek újratermövé. Közben a rekultiválás egyre nagyobb ráfordításokat igényel. Míg az 5. ötéves tervben 1 hektár mezőgazdasági föld rekultiválása átlagosan 15,5 ezer koronába került, 1983-ban például csupán 1043 hektár földet tettek újratermövé. Közben a rekultiválás egyre nagyobb ráfordításokat igényel. Míg az 5. ötéves tervben 1 hektár mezőgazdasági föld rekultiválása átlagosan 15,5 ezer koronába került, 1983-ban már közel 33 ezer koronára nőttek ezek a költségek. Az illetékes ellenőrzési szervek felhívták a figyelmet annak fontosságára is, hogy a rekultivált föld ismét a nagyüzemi termelést szolgálja. Megtörtént az is, hogy csupán szóbeli megállapodás alapján egy hektárnál nagyobb földterületet is átadtak magánszemélyeknek hétvégi ház építése céljából. A vizsgálat eredményeiből az is kitűnik, hogy a nagyüzemi megművelésre alkalmatlan földterület egy része az ügyintézés lassúsága miatt nem talált gazdára. A feltárt 27 ezer hektárnyi termőföldből a kertbarátok, kisál lattenyésztők, vadászok és más érdeklődők csupán 18,5 ezer hektárt vettek gondozásba. Az is kiderült, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben elhanyagolják a földalap pontos, megbízható nyilvántartását, leltározását. Előfordult, hogy egyes földterületeket indokolatlanul az átmenetileg megművelhetetlen földek kategóriájába akartak sorolni. A CSSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága jelentésében kifogásolja, hogy több helyen az efsz-elnökök, illetve az állami gazdaságok igazgatói kevés figyelmet fordítanak a földalapvédelemmel kapcsolatos előírások következetes teljesítésére. Azt is megállapították, hogy egyes kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokon hiányzik a földalap védelmével foglalkozó, hozzáértő szakember. A bizottság vizsgálatának eredményei figyelmeztetöek, habár általánosságban elmondható, hogy történt némi előrehaladás a mezőgazdasági földalap védelme terén. Amíg 1975-1980 között a CSSZK-ban 70 ezer hektárral csökkent a földalap, 1980-tól 1984 végéig már csak 14 ezer hektárral. Az eredmények még kifejezőbbek lehetnének, ha a feltárt hiányosságok megszűnnének, s a mezőgazdasági üzemek vezetői, inkább a termőföld minőségének javítására, a termelés hatékonyságának növelésére összpontosíthatnák a figyelmüket. A vizsgálatról szóló jelentés a CSSZK mezőgazdasági üzemeiben szerzett tapasztalatokat tükrözik, de meggyőződésünk szerint az egyes jelenségekből országos viszonylatban is levonhatók a tanulságok. SOMOGYI MÁTYÁS Ezekben a hetekben, hónapokban az iskolákban és a kulturális intézményekben találkozókat rendeznek, amelyeken a jelen lévő fiatalok előtt veterán kommunisták és más antifasiszták elevenítik föl a négy évtizeddel ezelőtti hősi harcokat. E beszélgetések gyakori vendége Anežka Ôtulová és Vladimir Kalas is. Mindketten a Jan Hús partizánbrigád tagjaiként Ždár nad Sázavou környékén harcoltak a fasiszták ellen. Felvételünkön őket láthatjuk, amint egy találkozóra készülve válogatnak a hős helytállásukat idéző dokumentumok között. (ČSTK)-felvétel) ÚJ szó 4 1985. II. 13.
