Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-11 / 35. szám, hétfő

Milyen volt az első spartakiád? A prágai Testnevelési Múzeum filmdokumentumairól Mielőtt belépnénk a vetítőte­rembe, a Pravda chudoby korabeli cikkei, riportjai alapján az előké­szület eseményei felől kapunk tá­jékoztatást. A mai olvasó számára is meglepetésként hat, hogy a Vltava partján, a Manin város­részben a munkások ezrei három nap alatt stadiont építettek, ön­kéntes, ingyenes, esti, éjszakai munkával. És milyen stadiont! A lelátókon 12 000 ülő- és 9000 állóhely volt. Külön pavilon a nagy zenekar számára, 14 barakk, ahol az orvosokat, a szolgálatosokat helyezték el, éttermek, könyv- és lapárusok működtek. Mindezt köl­csönkapott fából építették, aho­gyan a rendezvény fő szervezője, Václav Chaloupecký megtervezte. Az építésről olvasható beszá­molókat néhány fényképfelvétel is illusztrálja. A rendezvényt Vörös Olimpia elnevezéssel említik a cikkírók, de a Pravda chudoby 37-es lapszámában, és attól kezd­ve rendszeresen a spartakiád el­nevezést használják, ahogyan azt eredetileg Václav Chaloupecký ajánlotta. Lássuk a filmdokumentumokat! Akkor csak filmhíradókat készí­tettek. És nem is kommunista, vagy a párt iránt elkötelezett filme­sek. Olyanok, akik egyszerűen csak felfigyeltek az eseményre, tényközlésnek szánták a felvétele­ket. Munkájukat megnehezítette, hogy az első napon esett az eső, a másodikon erősen fújt a szél, csak a harmadik volt napsütéses. A filmhíradónak azonban, s közü­lük leginkább Kari Degl, igyekez­tek szakmai tudásuk legjavát adni, és így több, nagyon értékes film­dokumentum maradt reánk. Megható és felemelő érzés a vászonra tekintve végignézni a megnyitó felvonulást. Az óra tizenegyet mutat, s a Vencel tér teljes szélességében megindul a menet. A fejek fölött zászlóerdő. Hamarosan a kamera elé kerül az első feliratos tábla. Csillag, sarló, kalapács, jól látható a felirat: Vö­rös Szlovákia. Jól és hosszan lát­ható, mert hiszen a táblavivők közvetlenül a filmfelvevő gép előtt vonulva, mosolyogva belenéznek a gép lencséjébe. Ezután a filmes a tömeget veszi szemügyre, majd a térre vezető utcákat, ahol állnak a villamosok, ünnepi öltözetben várakoznak in­dulásra a sportolók, a járdákon esernyők alól ezrek figyelik, nézik a felvonulást. Megint a menetet látjuk: a CSKP Végrehajtó Bizottságának tagjait, nyomukban a kommunista újságírókkal, majd a zenekart és a 160 zászlóvivőt. Ókét követi az USA-ból érkezett 140 tagú mun­kásküldöttség. Tizenhatos sorok­ban menetelő sportolók, újabb ze­nekar, s a bemondó közli: még harmincegy zenekar következik. Más színhely: az Uj Városháza előtti tér. Hangszórók az ablakok­ban és felcsendül az Internacioná- lé dallama. A zászlókat meghajt­ják, a sportolók felemelik a fejüket, a magasba tekintenek. Nincs több mozzanat, csak a dallam zeng, így rögzítődik a filmhíradó képe. Megint a Vencel téri felvonulást látjuk. A járdákról még többen né­zik a menetet, pedig sűrűn esik az eső. Dübörög a taps. A kerékpáro­kon érkező sportolókat is ünnepük. Mintegy ezren lehetnek, s meg­jegyzik: ez a vörös lovasság. Ezután a stadionban készített híradós felvételek következnek. A tényközlésnek szánt felvételek a filmező akaratától függetlenül is agitálnak, mert a szél lobogtatta zászlókon Lenin portréja látható, a gyakorlatozok feje fölött pedig a felirat: Világ proletárjai, egyesül­jetek! A híradósok kedvenc témája: felvételek sorozata a sportoló, aki küzd a széllel, de magasba emeli a vörös zászlót. A filmdokumentumok megtekin­tése után, ha már a Testnevelési Múzeumban járunk, megnézhet­jük, hogy Ivan Rumanovský veze­tésével milyen filmeket készítettek a reánk maradt dokumentumok alapján. Az egyiket a Prágai TV műsorában közvetítették. Címe: Manintól Strahovig. A másikat a Bratislavai TV szerkesztőségé­ben készítették. Eredetileg a Pro­letárok gyermekeinek sportja volt a címe, de a közvetítéskor igy nevezték el: A proletár testnevelés hajnala. A prágai testnevelési Múzeum­ban nemcsak filmvetítés látható. Sok egyéb, a spartakiáddal kap­csolatos emléket is őriznek. Töb­bek között Václav Chaloupecký arcképét. Öt, a kiváló és tehetsé­ges szervezőt nem filmezték, mert súlyos betegsége miatt nem vehe­tett részt az első, ünnepi, hagyo­mányteremtő spartakiádon, s utá­na alig egy évvel elhunyt. HAJDÚ ANDRÁS Figyelmeztető jelenségek az olimpiai mozgalomban ÚJ szú 5 1985. II. 11. (ČSTK) - Az olimpiai mozga­lom több nyilt problémával lépett az 1985. évbe. Juan Antonio Sa­maranch, a NOB elnöke Lausan- neban az emlékezetes ülésen ugyan arról beszélt, hogy az olim­piai mozgalom 1984-ben meg­erősödött és bizalommal tekint az olimpiász, vagyis a négyéves cik­lus elé, mert a fő kérdésekre vá­laszt adtak. Ez azonban szubjektív meglátás, nincsen eléggé megala­pozva, inkább csak az olimpiai gondolat erejére támaszkodik. Er­ről legjobban az a tény tanúskodik, hogy Samaranch elnöki megbíza­tásának felénél tartunk csak és máris többen akadnak, akik sze­retnének a helyére kerülni. Leg­alább is 1989-ben más elnököt szeretnének a NOB élére állítani. Korántsem olyan jó az együttmű­ködés a NOB és a nemzeti olimpi­ai bizottságok között, mint az az első pillanatra látszik. A Nemzet­közi Olimpiai Bizottság ma anyagi­lag független, mert Samaranch el­nöksége alatt nagy bevételekre tett szert, ehhez kereskedelmi és ipari társaságok segítsége is hoz­zájárult, de anyagi lehetőségei mögött alig marad el például a lab­darúgás, az atlétika, vagy a kosár­labda, esetleg a jégkorong világ- szövetsége. A FIFA kötelékébe 154 ország tartozik, s a NOB tudtukra adta, hogy melyek az olimpiai részvétel szabályai. Emellett nem vette fi­gyelembe az Olimpiai Alapok­mány 27. cikkelyét, amely arról beszél, hogy a NOB nem állapít­hatja meg az olimpián részt vevő versenyzők életkorának felső szintjét. Az evezősök világszövet­sége azzal az elfogadhatatlan kö­veteléssel állt elő, hogy az olimpiai számokat továbbiakkal egészítsék ki, különös tekintettel az ázsiai államok unszolására. E nyüzsgés hátterében erős egyéniségek áll­nak, akik be akarják bizonyítani, hogy sok minden elintézhető. Pri­mo Nebiolo, az IAAF elnöke, a nyári olimpiai sportok vezetője szívesen jelöltetné magát már 1988-ban Samaranch helyére. Egyelőre viszont még nem tagja a NOB szűkebb vezetőségének. Hasonló hangok hallatszanak a tengerentúlról is és többen sze­retnék, ha Joao Havelange, a FIFA elnöke venné át a NOB ve­zetését. A háttérben lehetőségére vár a nagyon ambiciózus svájci Thomas Keller is. Valószínű hogy az angolszász blokk támogatásá­ra számít, hiszen az utóbbi időben annak befolyása nagyon meg­gyengült. Az amerikaiak sem né­zik az ügyet tétlenül, és szeretnék kihasználni Peter Ueberroth nép­szerűségét, aki Los Angelesben a nyári olimpia szervező bizottsá­gának elnöke, vagyis első embere volt. Az USA-ban különösen azzal tette magát népszerűvé, hogy nagy anyagi hasznot biztosított irányításával az említett esemény- sorozat. Ueberroth a sport ameri­kai értelmezése szerinti szakveze­tő, az USA Nemzeti Olimpiai Bi­zottságában kap helyet, és innen mint erős akaratú és kezű ember a NOB elnöki tisztsége felé indul. Jelenleg ilyen a helyzet az olim­piai mozgalomban, amely az 1981-ben Baden-Badenben sorra került kongresszus óta hiába vár demokratizálásra. A szocialista ál­lamok és a harmadik világ több országa hiába várják, hogy az előbb említett hiányosság meg­szűnjön, s így Samaranch azon kijelentése, amelyet Lausanneban tett. „Kétségtelen, hogy problé­máink vannak, de azokat bizto­san megoldjuk“ - csak jámbor óhaj. A nemzetközi olimpiai moz-‘ galom szétágazó kérdések megol­dása előtt áll. Itt nemcsak arról van szó, hogy Szöulnak ítélték oda az 1988. évi nyári olimpia megrende­zését, hanem a nemzetközi olim­piai mozgalom békés jellegéről és egész demokratikus mivoltáról. Az Olimpiai Alapokmány következe­tes betartása, az elburjánzó ke­reskedő szellem és minden továb­bi ellenséges jelenség kiküszöbö­lése az a feladat, amely a NOB Berlinben 1985 júniusában sorra kerülő ülésezésén napirendre ke­rül. Ezt a kívánt szellemben meg­oldani a NOB minden tagjának becsületbeli feladata, de feladata ez az egész olimpiai mozgalom­nak, a nemzeti olimpiai bizottsá­goknak és a nemzetközi sport- szervezeteknek is. Keresik és megtalálják a megoldást Csík Vilmos elnökletével évzáró gyűlést tartott Nagymagyaron (Zlaté Klasy) az Agroprogress testnevelési egyesület. A beszá­moló rámutatott, hogy javulás ta­pasztalható a politikai-nevelő munkában csakúgy, mint a tö­megsport rendezvényeinek szín­vonalában. Elsőrendű feladatként említették a legifjabb nemzedék­kel való alapos foglalkozást. Itt különös tekintettel a labdarúgó di­ákcsapatra voltak, keretének húsz tagján kívül további 30-35 kisdiák­kal úgy foglalkoznak, hogy a jövő­ben ők biztosíthatják az utánpót­lást. A legtöbb szó a kerületi bajnok­ságban szereplő felnőtt futballcsa­patról esett. Edzője, Marian Ele­fánt nagyszerűen együttműködik a vezetőséggel, jó a játékosok, az edző és a szakvezetők kapcsola­ta. Az edző szerint még többre vihetné az együttes, ha nagyobb higgadtságot mutatnának föl a csatárok a helyzetek kihasználá­sánál, különben nem a hetedik helyen végzett volna táblázaton. Az ifjúsági és diákcsapat közül A szovjet és a csehszlovák válogatott minden mérkőzését e sport egész világában nagy érdeklődéssel kísérik (ČSTK-felv.) Svédország profikkal, Kanada rejtély Sokan akarják látni a világbajnokságot... Az április 17- én kezdődő prá­gai jégkorong-vi­lágbajnokság szervezői talál­koztak az újság­írókká! és beszá­moltak a világ- verseny előké­születeiről. Közölték, nagy az ér­deklődés az esemény iránt. A je­gyek elosztásánál (az igénylés ja­nuár 31-én járt le) azok részesül­nek előnyben, akik bérletet válta­nak. Az érdekesség kedvéért el­mondták a rendezők, hogy a VB első felére 62-en, a döntő találko­zóira ezerkétszázan rendeltek bérletet. A prágai Kultúrpalota sportcsarnokának befogadó ké­pessége 14 077 fő. A külföldi ér­deklődők számára 2500 belépőt tartalékolnak, a nemzetközi és a csehszlovák szövetség, a szer­vező bizottság, a televízió, az új­ságírók részére 3382 hely szüksé­ges, tehát 8225 belépő marad el­adásra. Ez nem tűnik túl soknak, hiszen például a Csehszlovákia- Szovjetunió és a Csehszlovákia- Kanada mérkőzésekre 30 000 jegyigénylés érkezett. Nyilvánvaló tehát: nem elégít­hetnek ki mindenkit a rendezők. Az is világos viszont, lesznek olyan találkozók, amelyek során nem fog ,.roskadozni“ a lelátó. (Néhány mérkőzést a Slávia stadi­onjában rendeznek.) Ezért a szer­vezők felvetették annak a gondola­tát, hogy egyes mérkőzésekre be­lépő nélkül mehetnek a fiatalok és a katonák. A szervezők szép kivitelezésű bulletint küldtek a világ minden részébe. A kiadvány alapvető in­formációkat és a VB műsorát tar­talmazza. A sportmúzeumban feb­ruár 12-én nyílik A jégkorong és Csehszlovákia kiállítás. Tizenöt fajta emléktárgy 55 féle kivitele­zésben készül. Mintegy 400 az előbbi a kerületi bajnokság II. osztályában csak a tizedik lett, az utóbbi pedig a kerületi C-csoport- ban a dobogót követő helyre jutott. Az öregfiúk együttese az alapo­zó testnevelés szakosztályával együttmúködve szorgalmasan ké­szül a spartakiád tömeges gyakor­lataira. A TE tagjai közül 112 teljesítette a rátermettségi jelvényszerző ver­seny feltételeit és a diákok cso­portjában Deák T amás aranyérmet szerzett. A felnőttek labdarúgócsapatát, amely január 3-a óta rendszere­sen edz, négy új játékossal pró­bálták megerősíteni, de nem könnyű szót érteni a környező fal­vak sportegyesületeiben kiszemelt labdarúgók esetében. Az egyesü­let szakvezetői és játékosai ígére­tet tettek, hogy az új idényben sportszerű lesz és mutatós a játék, amely kiváltja á közönség érdeklő­dését. A TE vezetősége arra tö­rekszik, hogy elsősorban saját ne­velésű játékosok álljanak majd rendelkezésre. MERI ISTVÁN újságíró jelezte részvételét a vi­lágbajnokságra. Már kijelölték a hét vezető bírót is. A nemzetközi szövetség a kö­vetkezőknek szavazott bizalmat: Eriksson (svéd), Hood (kanadai), Faucette (amerikai), Karangyin (szovjet), Juhola (finn), Kompalla (nyugatnémet), Őubrt (csehszlo­vák), A VB folyamán kilenc vonal­bíró működik közre. Minden világbajnokság előtt nagy rejtély Kanada és az USA csapatának összetétele. Ahogy megtudtuk, Kanada együttese már kezd alakulni. Az elmúlt évek gya­korlatából indulunk ki, amikor a ju­harlevelesek mezét azon csapa­tok játékosai viselték, melyek nem jutottak a Stanley Kupába, vagy kiestek az első fordulóban. Bizo­nyára hasonlóképpen fognak el­járni az USA-ban is, ha bár ese­tükben bonyolultabb a korongozók kiválasztása, mint északi szom­szédaiknál. Az amerikai-kanadai profi liga eddigi lefolyásából vilá­gos (50 fordulót bonyolítottak le, még 30 hátra van), hogy a követ­kező csapatoknak nincs reményük csoportjukból a továbbjutásra: Vancouver, Toronto, New Jersey, Hartford és a Pittsburg vagy a New York Rangers. Mire lehet ebből következtetni? Elsősorban arra, hogy a svéd vá­logatott edzője, Leif Book meg­erősíthetné csapatát a tengeren­túlon profiskodókkal. Kik jöhetnek számításba? Gradin és Patrick Sundström (Vancouver), Samu- elsson (Hartford). Book bizonyára szívesen venné, ha a Rangers sem jutna tovább, mert ott játszik például Hedberg, Sandström, Ericsson, és Peter Sundström. Valószínű, hogy az említettek kö­zül legalább kettőnek kedve lenne a megerőltető tengerentúlon idény után is magára ölteni a svéd válo­gatott mezét. A finneknek is remé­nyük van az erősítésre: a Vancou­verben játszik Skriko, a Hartford- ban Siltanen, a Rangersben Saa­rinen és Routsalainen. És a kanadai csapat? A szakve­zetés minden bizonnyal nem küldi el mind a 22 játékos név szerinti nevezését, két-három helyet tarta­lékol, hogy az utolsó pillanatban feltölthesse az együttest olyan ko- rongozókkal, akiknek a csapata sikertelenül szerepelt a Standley Kupa első fordulójában. Ezek a já­tékosok közvetlenül a VB előtt jön­nének Prágába. Ahogy már meg­szoktuk, Kanada csapata jóval a világverseny előtt Európába „költözik“, több előkészületi mér­kőzést játszik, például február 14- én Prágában Csehszlovákia ellen. Kanada együttesében ugyan nem lesznek olyan csillagok, mint Gretzky, Bossy és Dionne (az utóbbira jól emlékszünk, ott volt az 1978-as prágai VB-n; a 34 éves korongozó a napokban ütötte 611. gólját az NHL-ben és ezzel az örökranglista harmadik helyére került), de bizonyára olyan kollek­tíva lesz, melynek tagjai be akar­ják bizonyítani a kanadai közvéle­ménynek: nem sokkal rosszabbak az említetteknél. Ha ehhez hozzá­számítjuk a híres kanadai ke­ménységet, harcosságot, akkor minden bizonnyal erős kanadai válogatottat láthatunk Prágá­ban. (T. V.)

Next

/
Thumbnails
Contents