Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-11 / 35. szám, hétfő
Milyen volt az első spartakiád? A prágai Testnevelési Múzeum filmdokumentumairól Mielőtt belépnénk a vetítőterembe, a Pravda chudoby korabeli cikkei, riportjai alapján az előkészület eseményei felől kapunk tájékoztatást. A mai olvasó számára is meglepetésként hat, hogy a Vltava partján, a Manin városrészben a munkások ezrei három nap alatt stadiont építettek, önkéntes, ingyenes, esti, éjszakai munkával. És milyen stadiont! A lelátókon 12 000 ülő- és 9000 állóhely volt. Külön pavilon a nagy zenekar számára, 14 barakk, ahol az orvosokat, a szolgálatosokat helyezték el, éttermek, könyv- és lapárusok működtek. Mindezt kölcsönkapott fából építették, ahogyan a rendezvény fő szervezője, Václav Chaloupecký megtervezte. Az építésről olvasható beszámolókat néhány fényképfelvétel is illusztrálja. A rendezvényt Vörös Olimpia elnevezéssel említik a cikkírók, de a Pravda chudoby 37-es lapszámában, és attól kezdve rendszeresen a spartakiád elnevezést használják, ahogyan azt eredetileg Václav Chaloupecký ajánlotta. Lássuk a filmdokumentumokat! Akkor csak filmhíradókat készítettek. És nem is kommunista, vagy a párt iránt elkötelezett filmesek. Olyanok, akik egyszerűen csak felfigyeltek az eseményre, tényközlésnek szánták a felvételeket. Munkájukat megnehezítette, hogy az első napon esett az eső, a másodikon erősen fújt a szél, csak a harmadik volt napsütéses. A filmhíradónak azonban, s közülük leginkább Kari Degl, igyekeztek szakmai tudásuk legjavát adni, és így több, nagyon értékes filmdokumentum maradt reánk. Megható és felemelő érzés a vászonra tekintve végignézni a megnyitó felvonulást. Az óra tizenegyet mutat, s a Vencel tér teljes szélességében megindul a menet. A fejek fölött zászlóerdő. Hamarosan a kamera elé kerül az első feliratos tábla. Csillag, sarló, kalapács, jól látható a felirat: Vörös Szlovákia. Jól és hosszan látható, mert hiszen a táblavivők közvetlenül a filmfelvevő gép előtt vonulva, mosolyogva belenéznek a gép lencséjébe. Ezután a filmes a tömeget veszi szemügyre, majd a térre vezető utcákat, ahol állnak a villamosok, ünnepi öltözetben várakoznak indulásra a sportolók, a járdákon esernyők alól ezrek figyelik, nézik a felvonulást. Megint a menetet látjuk: a CSKP Végrehajtó Bizottságának tagjait, nyomukban a kommunista újságírókkal, majd a zenekart és a 160 zászlóvivőt. Ókét követi az USA-ból érkezett 140 tagú munkásküldöttség. Tizenhatos sorokban menetelő sportolók, újabb zenekar, s a bemondó közli: még harmincegy zenekar következik. Más színhely: az Uj Városháza előtti tér. Hangszórók az ablakokban és felcsendül az Internacioná- lé dallama. A zászlókat meghajtják, a sportolók felemelik a fejüket, a magasba tekintenek. Nincs több mozzanat, csak a dallam zeng, így rögzítődik a filmhíradó képe. Megint a Vencel téri felvonulást látjuk. A járdákról még többen nézik a menetet, pedig sűrűn esik az eső. Dübörög a taps. A kerékpárokon érkező sportolókat is ünnepük. Mintegy ezren lehetnek, s megjegyzik: ez a vörös lovasság. Ezután a stadionban készített híradós felvételek következnek. A tényközlésnek szánt felvételek a filmező akaratától függetlenül is agitálnak, mert a szél lobogtatta zászlókon Lenin portréja látható, a gyakorlatozok feje fölött pedig a felirat: Világ proletárjai, egyesüljetek! A híradósok kedvenc témája: felvételek sorozata a sportoló, aki küzd a széllel, de magasba emeli a vörös zászlót. A filmdokumentumok megtekintése után, ha már a Testnevelési Múzeumban járunk, megnézhetjük, hogy Ivan Rumanovský vezetésével milyen filmeket készítettek a reánk maradt dokumentumok alapján. Az egyiket a Prágai TV műsorában közvetítették. Címe: Manintól Strahovig. A másikat a Bratislavai TV szerkesztőségében készítették. Eredetileg a Proletárok gyermekeinek sportja volt a címe, de a közvetítéskor igy nevezték el: A proletár testnevelés hajnala. A prágai testnevelési Múzeumban nemcsak filmvetítés látható. Sok egyéb, a spartakiáddal kapcsolatos emléket is őriznek. Többek között Václav Chaloupecký arcképét. Öt, a kiváló és tehetséges szervezőt nem filmezték, mert súlyos betegsége miatt nem vehetett részt az első, ünnepi, hagyományteremtő spartakiádon, s utána alig egy évvel elhunyt. HAJDÚ ANDRÁS Figyelmeztető jelenségek az olimpiai mozgalomban ÚJ szú 5 1985. II. 11. (ČSTK) - Az olimpiai mozgalom több nyilt problémával lépett az 1985. évbe. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke Lausan- neban az emlékezetes ülésen ugyan arról beszélt, hogy az olimpiai mozgalom 1984-ben megerősödött és bizalommal tekint az olimpiász, vagyis a négyéves ciklus elé, mert a fő kérdésekre választ adtak. Ez azonban szubjektív meglátás, nincsen eléggé megalapozva, inkább csak az olimpiai gondolat erejére támaszkodik. Erről legjobban az a tény tanúskodik, hogy Samaranch elnöki megbízatásának felénél tartunk csak és máris többen akadnak, akik szeretnének a helyére kerülni. Legalább is 1989-ben más elnököt szeretnének a NOB élére állítani. Korántsem olyan jó az együttműködés a NOB és a nemzeti olimpiai bizottságok között, mint az az első pillanatra látszik. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ma anyagilag független, mert Samaranch elnöksége alatt nagy bevételekre tett szert, ehhez kereskedelmi és ipari társaságok segítsége is hozzájárult, de anyagi lehetőségei mögött alig marad el például a labdarúgás, az atlétika, vagy a kosárlabda, esetleg a jégkorong világ- szövetsége. A FIFA kötelékébe 154 ország tartozik, s a NOB tudtukra adta, hogy melyek az olimpiai részvétel szabályai. Emellett nem vette figyelembe az Olimpiai Alapokmány 27. cikkelyét, amely arról beszél, hogy a NOB nem állapíthatja meg az olimpián részt vevő versenyzők életkorának felső szintjét. Az evezősök világszövetsége azzal az elfogadhatatlan követeléssel állt elő, hogy az olimpiai számokat továbbiakkal egészítsék ki, különös tekintettel az ázsiai államok unszolására. E nyüzsgés hátterében erős egyéniségek állnak, akik be akarják bizonyítani, hogy sok minden elintézhető. Primo Nebiolo, az IAAF elnöke, a nyári olimpiai sportok vezetője szívesen jelöltetné magát már 1988-ban Samaranch helyére. Egyelőre viszont még nem tagja a NOB szűkebb vezetőségének. Hasonló hangok hallatszanak a tengerentúlról is és többen szeretnék, ha Joao Havelange, a FIFA elnöke venné át a NOB vezetését. A háttérben lehetőségére vár a nagyon ambiciózus svájci Thomas Keller is. Valószínű hogy az angolszász blokk támogatására számít, hiszen az utóbbi időben annak befolyása nagyon meggyengült. Az amerikaiak sem nézik az ügyet tétlenül, és szeretnék kihasználni Peter Ueberroth népszerűségét, aki Los Angelesben a nyári olimpia szervező bizottságának elnöke, vagyis első embere volt. Az USA-ban különösen azzal tette magát népszerűvé, hogy nagy anyagi hasznot biztosított irányításával az említett esemény- sorozat. Ueberroth a sport amerikai értelmezése szerinti szakvezető, az USA Nemzeti Olimpiai Bizottságában kap helyet, és innen mint erős akaratú és kezű ember a NOB elnöki tisztsége felé indul. Jelenleg ilyen a helyzet az olimpiai mozgalomban, amely az 1981-ben Baden-Badenben sorra került kongresszus óta hiába vár demokratizálásra. A szocialista államok és a harmadik világ több országa hiába várják, hogy az előbb említett hiányosság megszűnjön, s így Samaranch azon kijelentése, amelyet Lausanneban tett. „Kétségtelen, hogy problémáink vannak, de azokat biztosan megoldjuk“ - csak jámbor óhaj. A nemzetközi olimpiai moz-‘ galom szétágazó kérdések megoldása előtt áll. Itt nemcsak arról van szó, hogy Szöulnak ítélték oda az 1988. évi nyári olimpia megrendezését, hanem a nemzetközi olimpiai mozgalom békés jellegéről és egész demokratikus mivoltáról. Az Olimpiai Alapokmány következetes betartása, az elburjánzó kereskedő szellem és minden további ellenséges jelenség kiküszöbölése az a feladat, amely a NOB Berlinben 1985 júniusában sorra kerülő ülésezésén napirendre kerül. Ezt a kívánt szellemben megoldani a NOB minden tagjának becsületbeli feladata, de feladata ez az egész olimpiai mozgalomnak, a nemzeti olimpiai bizottságoknak és a nemzetközi sport- szervezeteknek is. Keresik és megtalálják a megoldást Csík Vilmos elnökletével évzáró gyűlést tartott Nagymagyaron (Zlaté Klasy) az Agroprogress testnevelési egyesület. A beszámoló rámutatott, hogy javulás tapasztalható a politikai-nevelő munkában csakúgy, mint a tömegsport rendezvényeinek színvonalában. Elsőrendű feladatként említették a legifjabb nemzedékkel való alapos foglalkozást. Itt különös tekintettel a labdarúgó diákcsapatra voltak, keretének húsz tagján kívül további 30-35 kisdiákkal úgy foglalkoznak, hogy a jövőben ők biztosíthatják az utánpótlást. A legtöbb szó a kerületi bajnokságban szereplő felnőtt futballcsapatról esett. Edzője, Marian Elefánt nagyszerűen együttműködik a vezetőséggel, jó a játékosok, az edző és a szakvezetők kapcsolata. Az edző szerint még többre vihetné az együttes, ha nagyobb higgadtságot mutatnának föl a csatárok a helyzetek kihasználásánál, különben nem a hetedik helyen végzett volna táblázaton. Az ifjúsági és diákcsapat közül A szovjet és a csehszlovák válogatott minden mérkőzését e sport egész világában nagy érdeklődéssel kísérik (ČSTK-felv.) Svédország profikkal, Kanada rejtély Sokan akarják látni a világbajnokságot... Az április 17- én kezdődő prágai jégkorong-világbajnokság szervezői találkoztak az újságírókká! és beszámoltak a világ- verseny előkészületeiről. Közölték, nagy az érdeklődés az esemény iránt. A jegyek elosztásánál (az igénylés január 31-én járt le) azok részesülnek előnyben, akik bérletet váltanak. Az érdekesség kedvéért elmondták a rendezők, hogy a VB első felére 62-en, a döntő találkozóira ezerkétszázan rendeltek bérletet. A prágai Kultúrpalota sportcsarnokának befogadó képessége 14 077 fő. A külföldi érdeklődők számára 2500 belépőt tartalékolnak, a nemzetközi és a csehszlovák szövetség, a szervező bizottság, a televízió, az újságírók részére 3382 hely szükséges, tehát 8225 belépő marad eladásra. Ez nem tűnik túl soknak, hiszen például a Csehszlovákia- Szovjetunió és a Csehszlovákia- Kanada mérkőzésekre 30 000 jegyigénylés érkezett. Nyilvánvaló tehát: nem elégíthetnek ki mindenkit a rendezők. Az is világos viszont, lesznek olyan találkozók, amelyek során nem fog ,.roskadozni“ a lelátó. (Néhány mérkőzést a Slávia stadionjában rendeznek.) Ezért a szervezők felvetették annak a gondolatát, hogy egyes mérkőzésekre belépő nélkül mehetnek a fiatalok és a katonák. A szervezők szép kivitelezésű bulletint küldtek a világ minden részébe. A kiadvány alapvető információkat és a VB műsorát tartalmazza. A sportmúzeumban február 12-én nyílik A jégkorong és Csehszlovákia kiállítás. Tizenöt fajta emléktárgy 55 féle kivitelezésben készül. Mintegy 400 az előbbi a kerületi bajnokság II. osztályában csak a tizedik lett, az utóbbi pedig a kerületi C-csoport- ban a dobogót követő helyre jutott. Az öregfiúk együttese az alapozó testnevelés szakosztályával együttmúködve szorgalmasan készül a spartakiád tömeges gyakorlataira. A TE tagjai közül 112 teljesítette a rátermettségi jelvényszerző verseny feltételeit és a diákok csoportjában Deák T amás aranyérmet szerzett. A felnőttek labdarúgócsapatát, amely január 3-a óta rendszeresen edz, négy új játékossal próbálták megerősíteni, de nem könnyű szót érteni a környező falvak sportegyesületeiben kiszemelt labdarúgók esetében. Az egyesület szakvezetői és játékosai ígéretet tettek, hogy az új idényben sportszerű lesz és mutatós a játék, amely kiváltja á közönség érdeklődését. A TE vezetősége arra törekszik, hogy elsősorban saját nevelésű játékosok álljanak majd rendelkezésre. MERI ISTVÁN újságíró jelezte részvételét a világbajnokságra. Már kijelölték a hét vezető bírót is. A nemzetközi szövetség a következőknek szavazott bizalmat: Eriksson (svéd), Hood (kanadai), Faucette (amerikai), Karangyin (szovjet), Juhola (finn), Kompalla (nyugatnémet), Őubrt (csehszlovák), A VB folyamán kilenc vonalbíró működik közre. Minden világbajnokság előtt nagy rejtély Kanada és az USA csapatának összetétele. Ahogy megtudtuk, Kanada együttese már kezd alakulni. Az elmúlt évek gyakorlatából indulunk ki, amikor a juharlevelesek mezét azon csapatok játékosai viselték, melyek nem jutottak a Stanley Kupába, vagy kiestek az első fordulóban. Bizonyára hasonlóképpen fognak eljárni az USA-ban is, ha bár esetükben bonyolultabb a korongozók kiválasztása, mint északi szomszédaiknál. Az amerikai-kanadai profi liga eddigi lefolyásából világos (50 fordulót bonyolítottak le, még 30 hátra van), hogy a következő csapatoknak nincs reményük csoportjukból a továbbjutásra: Vancouver, Toronto, New Jersey, Hartford és a Pittsburg vagy a New York Rangers. Mire lehet ebből következtetni? Elsősorban arra, hogy a svéd válogatott edzője, Leif Book megerősíthetné csapatát a tengerentúlon profiskodókkal. Kik jöhetnek számításba? Gradin és Patrick Sundström (Vancouver), Samu- elsson (Hartford). Book bizonyára szívesen venné, ha a Rangers sem jutna tovább, mert ott játszik például Hedberg, Sandström, Ericsson, és Peter Sundström. Valószínű, hogy az említettek közül legalább kettőnek kedve lenne a megerőltető tengerentúlon idény után is magára ölteni a svéd válogatott mezét. A finneknek is reményük van az erősítésre: a Vancouverben játszik Skriko, a Hartford- ban Siltanen, a Rangersben Saarinen és Routsalainen. És a kanadai csapat? A szakvezetés minden bizonnyal nem küldi el mind a 22 játékos név szerinti nevezését, két-három helyet tartalékol, hogy az utolsó pillanatban feltölthesse az együttest olyan ko- rongozókkal, akiknek a csapata sikertelenül szerepelt a Standley Kupa első fordulójában. Ezek a játékosok közvetlenül a VB előtt jönnének Prágába. Ahogy már megszoktuk, Kanada csapata jóval a világverseny előtt Európába „költözik“, több előkészületi mérkőzést játszik, például február 14- én Prágában Csehszlovákia ellen. Kanada együttesében ugyan nem lesznek olyan csillagok, mint Gretzky, Bossy és Dionne (az utóbbira jól emlékszünk, ott volt az 1978-as prágai VB-n; a 34 éves korongozó a napokban ütötte 611. gólját az NHL-ben és ezzel az örökranglista harmadik helyére került), de bizonyára olyan kollektíva lesz, melynek tagjai be akarják bizonyítani a kanadai közvéleménynek: nem sokkal rosszabbak az említetteknél. Ha ehhez hozzászámítjuk a híres kanadai keménységet, harcosságot, akkor minden bizonnyal erős kanadai válogatottat láthatunk Prágában. (T. V.)
