Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-28 / 50. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG Koholmányok - és az igazság INTERJÚ VJACSESZLAV SZICSOVVÁL, A KGST TITKÁRÁVAL A KGST-tagországok tavaly gazdasági téren továbbléptek és ennek köszönhetően idén újabb távlatok kínálkoznak a kölcsönö­sen előnyös együttműködés eddig még ki nem aknázott lehetősé­geinek a kihasználásával a kapcsolatok elmélyítésére. „Naivitásra vallana, ha azt várnánk el a szocializmus ellenfeleitől, hogy ezeket az eredményeinket objektívan értékeljék“ - szögezte le VJACSESZ­LAV SZICSOV, a KGST titkára az APN tudósítójával folytatott beszélgetésének bevezetőjében. Hozzáfűzte, hogy a nyugati sajtó­ban nem ritkák az olyan cikkek, amelyek szerzői csökkenteni próbálják a KGST-n belüli együttműködés szerepét, megkísérlik kiforgatni a szocialista gazdasági integráció lényegét. Az alábbiak­ban közöljük az interjú legérdekesebb megállapításait. • Az USA-ban megjelenő News week magazin egyik cikke jó példa erre. A cikk három társszerzője a KGST-országok gazdasági helyze­tét értékelve arra a megállapításra jut, hogy a szervezet országaiban ,,válság“ uralkodik és gazdasági „visszaesés“ tapasztalható.- A mi országainkban tapasz­talható gondok és problémák egyáltalán nem nevezhetők vál- ságjellegűeknek és ezeket össze sem lehet hasonlítani a Nyugaton megfigyelhető jelenségekkel. A tő- késországok dolgozói nagyon jól ismerik a számos ágazatot sújtó stagnálást, a tömeges munkanél­küliséget, az adóemelést és a szo­ciális programok korlátozását, mindezek a jelenségek ugyanak­kor teljesen ismeretlenek a szo­cialista közösség országaiban. Természetesen, a Nyugaton mutatkozó válságtünetek a mi gazdaságainkban is nyomot hagy­nak, hiszen a szocialista gazda­ság sem fejlődik elszigetelten a vi­lággazdaságtól. S amint azt a ta­valyi moszkvai legfelsőbb szintű gazdasági értekezlet dokumentu­mai is megállapították, éppen a tervszerű gazdálkodás és a köl­csönös együttmüködés tette lehe­tővé a tőkés világot egyre jobban hatalmába kerítő válságnak a KGST-országok gazdaságaira gyakorolt hatása lényeges csök­kentését. Éppen ennek köszönhe­tő az, hogy a legutóbbi tizenöt évben a gazdasági növekedés üteme közösségünk országaiban a kétszerese volt a fejlett tőkés országokénak. • A szocializmus burzsoá „bírá­lói“ nemcsak az egyes országok gazdaságairól tesznek említést, ha­nem a KGST-tagállamok kölcsönös kapcsolatairól is. A Franciaország­ban megjelenő Figaro például azt irta, hogy a szocialista országoknak „nem sikerült kiaknázniuk az integ­ráció előnyeit“. A lap úgy véli, hogy teljesen elhanyagolható az, amit e téren országaink elértek...- Hívjuk segítségül ismét a té­nyeket. Az utóbbi tizenöt évben a KGST-országok nemzeti jöve­delme együttvéve az 1,8-szorosá- ra, az ipari termelés pedig a két­szeresére emelkedett. Ezzel pár­huzamosan az egymás közti ke­reskedelem megötszöröződött és 167 milliárd rubelt ért el, ami a tag­államok külkereskedelmi forgal­mának az 58 százaléka. A KGST- országok exportjában ugyanakkor egyre növekedett a késztermékek, elsősorban a gépek és komplett berendezések részaránya. Bulgá­ria, Magyarország, az NDK és Csehszlovákia például gépipari termékeinek 30-40 százalékát a KGST piacain értékesíti. A kö­zösség országai kölcsönös szállí­tások útján elégítik ki egyes nyers­anyagokból importszükségletei­ket, a feketeszén esetében ez 99, a földgáznál 93, a kőolaj esetében 73, a gépek és berendezések vo­natkozásában pedig 70 százalék. Vajon nem az integrációt bizo­nyítja az a tény, hogy a KGST- tagállamai széles körű integrációs programokat dolgoztak ki és való­sítanak meg sikeresen az energe­tika, a gépgyártás, a közlekedés, a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar és a közszükségleti cikkek gyártása terén? Jelenleg több mint 200 ilyen sokoldalú megállapodás megvalósítása van folyamatban. Vagy hozzuk fel példaként azokat az objektumokat, amelyek szinte az integráció jelképei lettek, mint a Szövetség gázvezeték, az Uszty-ilimszki Cellulózgyár, vagy a 750 kilovoltos közös villamos- energia-vezeték. Végezetül megemlíteném, hogy a nemzetközi munkamegosztás rendszerében minden tagállam bi­zonyos termékek előállítására szakosodott. Például az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlová­kiában gyártják a tagállamokban használt fémmegmunkáló gépek 72 százalékát. Lengyelország és a Szovjetunió adja a földmegmun­káló gépek több mint 90 százalé­kát, Magyarország és a Szovjet­unió az autóbuszok 80 százalékát. A KGST-tagállamok moszkvai csúcsértekezletén kitűzték az in­tegrációs folyamatok és a gazda­sági együttműködés mechanizmu­sának a tökéletesítésével össze­függő további feladatokat. • A nyugati propagandisták ezzel kapcsolatban azt hangoztatják, hogy a KGST-országok együttmű­ködési mechanizmusa „megmere­vedett“ és „konzervatív“...- Vajon mi mást várhatnánk el­lenfeleinktől? A cél itt világos - el­titkolni közvéleményük előtt a mi közösségünkben tapasztalható pozitív folyamatokat. De elegendő átlapoznunk a moszkvai tanács­kozás dokumentumait és meggyő­ződhetünk arról, hogy milyen ha­talmas lépést tettünk előre ezen a téren. A KGST-országok gazdasági mechanizmusainak fejlesztése a jelenlegi időszakban az egyes tagállamok kombinátjai, gazdasá­gi egységei és egyes vállalatai közötti közvetlen kapcsolatok bőví­tésének az irányába tolódik el, amelyek bekapcsolódnak a terme­lési és a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztését célzó javaslatok kidolgozásába is. Ked­vező feltételek jönnek létre közös vállalatok, cégek és más nemzet­közi gazdasági szervezetek létre­hozásához az önelszámolási rendszer alapján. Rendkívüli fi­gyelmet szentelünk a prioritást él­vező gazdasági ágazatok, többek között az elektronika, a komplex automatizálás, az atomenergetika fejlesztésének. Az integrációs mechanizmusok tökéletesítését célzó néhány gya­korlati lépésről tettem csupán em­lítést az előbbiekben. Ezeket fi­gyelmen kívül hagyni egyet jelent azzal, hogy szándékosan elferdítik a közösségünkben kialakult reális helyzetet, meghamisítják a szo­cialista országok együttműködé­sének tényleges eredményeit. • Tavaly a KGST megalakulásá­nak jubileumi évében számos kiad­vány látott napvilágot a közösség tagállamainak állítólagos „nem egyenjogú“ kapcsolatairól, egyes tagállamok „önkényéről“, illetve mások „alárendeltségéről“...- Ezek az állítások sem megle­pőek. A nyugati sajtó a KGST létezésének több mint három és fél évtizede óta kétségbe próbálja vonni a KGST-országok kapcsola­tainak egyenjogúságát. Hogy mennyire helytelenek a fenti állítá­sok, azt a KGST alapszabályzatá­nak átlapozása is igazolja, amely többek között leszögezi, hogy szu­verén egyenjogúságról van szó. Emellett minden tagállam tekintet nélkül gazdasági potenciáljára és a szervezet költségvetéséhez való hozzájárulására, a KGST vala­mennyi szervében csupán egy szavazattal rendelkezik, minden tagállamnak egyforma kötelessé­gei és jogai vannak. Nehezen tudják ezt megérteni azok az emberek, akik a kapitalis­ta integráció formáihoz szoktak, ahol az egyes szervezetek tagjai­nak szuverén jogai korlátozottak és azok egy részét nemzetekfeletti szervek gyakorolják. A Közös Pi­actól eltérően a KGST-országok pártjai megőrzik önállóságukat a gazdaságpolitikák kidolgozásá­nál, a szerződések megkötésénél és más kérdések megoldásánál. Egy vagy több tagállam távolma­radása egyes nemzetközi tervek kidolgozásától nem akadályoz meg más partnereket abban, hogy a kidolgozásba bekapcsolódjanak. Ez a fajta rendszer érdekeiket nem korlátozza és ugyanakkor nem nyújt előnyöket másoknak. Nem véletlen, hogy a KGST-n belül megvalósuló együttműködés egyenjogú jellege miatt a fejlődő országok egyre nagyobb érdeklő­déssel követik kapcsolatainkat és ezek az államok a KGST-ben az igazságos és kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok példáját látják. INNEN - ONNAN • A VILÁG KŐOLAJTERMELÉSE négyéves visszaesés után tavaly ismét növekedett. A Shell olajtársaság nyu­gatnémet vállalatának adatai szerint tavaly 2,7 milliárd tonna olajat hoztak felszínre, 2,2 százalékkal többet mint egy évvel korábban. 1979-ben még 3,2 milliárd tonna volt a világ olajtermelé­se. A tavalyi kitermelés a nyugat-euró- pai országokban emelkedett a legna­gyobb mértékben, csaknem 10 száza­lékkal, s elérte a 179 millió tonnát. Ennek felét Nagy-Britannia és Norvé­gia hozta felszínre északi-tengeri olaj­mezőin. A tőkés országcsoportok közül tavaly egyedül a közel-keleti térségben csökkent az olajtermelés, 564 millió tonnára. • AUSZTRIA teljes behozatalának 11,6 százaléka az európai KGST-or- szágokból származott. Az osztrák ex­portnak tavaly 12,1 százaléka irányult KGST-országokba. Osztrák cégek az elmúlt évben mindenekelőtt a Szovjet­unióban, kisebb mértékben az NDK- ban és Magyarországon szereztek újabb piacokat, versenyben más nyu­gat-európai vállalatokkal. Az osztrák exportárak tavaly öt, míg az importárak hét százalékkal emelkedtek, így Auszt­ria az elmúlt évet is tekintélyes, 7,4 milliárd schillinges deficittel zárta kelet­európai kereskedelmében. [ KOMMENTÁLJUK Rajtunk a sor A szélsőséges téli időjárás többször okozott gondot az államháztartásnak. Jól emlékszünk 1979 telére, amikor janu­árban és februárban vagonokba fagyott a szén, akadozott a szállítás, több vállalat nem teljesítette havi és negyedévi tervét. A párt- és állami szervek felszólították a párttagokat, az élenjáró dolgozókat, a szocialista munkabrigádokat, hogy példamutató magatartással, rendkívüli és nyújtott műszakok szervezésével járuljanak hozzá a nehézségek leküzdéséhez. Dolgozóink megértették, hogy közös érdekről van szó és viszonylag rövid idő alatt pótolták a külső okok miatt keletke­zett lemaradást. Esténként nem aludt ki a lámpa a lakások­ban, pedig országos viszonylatban kevesebb erőmű dolgo­zott akkor mint ma. Az idei tél keménységében felülmúlja az említett 1979-es év telét. A hőmérő higanyszála - néhány naptól eltekintve - két hónapon át fagypont alá süllyedt (olykor igen mélyen!) és viharos szél, hófúvás tombolt a februárvégi napokon is, pedig a korábbi években ilyenkor a földművesek több járás­ban már vetettek. Mivel az időjárás megváltoztatására nincs mód, így a rendelkezésünkre álló lehetőségeket kell kihasz­nálni. Ezek között első helyen az energiatermeléshez szüksé­ges szén jövesztésének a növelését és a takarékosságot említjük. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek a bányá­szok, akik hetek óta szombaton és vasárnap is dolgoznak, és a küszöbönálló jelentős évfordulók tiszteletére vállalt kötele­zettségeik teljesítésével - és azok túlszárnyalásával - vala­mint csúcsteljesítményekkel járulnak hozzá az országos nehézségek enyhítéséhez. Ok azonban a más munkaterülete­ken dolgozó egyének, munkacsoportok és a lakosság többi tagjának támogatása nélkül nem tudják megoldani a problé­mákat. Ezért biztosít teljes politikai támogatást a CSKP KB Elnökségének, a szövetségi kormánynak és az SZKT Elnök­ségének a múlt héten közzétett közleménye mindazoknak a kollektíváknak, melyek a rendelkezésükre álló lehetőségek keretében mindent megtesznek az idei tervteljesítésben keletkezett lemaradások pótlására. Ismét tehát rajtunk a sor. Mindenütt lehet és kell takaré­koskodni (főleg az energiával) és gyorsítani a munkafolya­matokat. Ha 1979-ben nem ragaszkodtunk a nyolcórás mun­kaidőhöz és az akkori zord időjárásban a helyzetet megértve két, sőt három műszakban is dolgoztunk, miért ne tehetnénk meg ezt most is? Sokan - főleg a kommunisták - számos munkahelyen az elkerülhetetlen szabályozási intézkedések figyelembevételével és azokhoz rugalmasan alkalmazkodva dolgoznak. Bízunk benne, hogy a legfelsőbb párt- és állami, valamint a szakszervezeti szervek felhívásának szellemében a pártonkívüliek is mind nagyobb számban követik az élenjá­rókat. Példaképekért nem kell a szomszédba mennünk. Az ágcsernyöi (Čierna nad Tisou) átrakóállomás dolgozói hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére vállal­ták, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére kétmillió koronával túlteljesítik az idei év tervét. Az Ostrava-karvinái Bányaépítő Vállalatnál a Benedikt Čierník vezette ifjúsági munkacsoport pedig már célba ért: teljesítette a hetedik ötéves terv felada­tait. Ezek az eredmények is bizonyítják, hogy a hideg is leküzdhető, ha az emberekben nemes tervek, célok lobog­nak. KOMLÓSI LAJOS Segítőkész vadászok Aki nem ismeri a vadászélet szigorú szabályait, azt hiszi, hogy az év eleji hónapokban a vadászszövetség tagjai tétlenkednek. Az igaz, hogy ilyenkor hallgatnak a vadászfegyverek, mert néhány ragadozó kivételé­vel a többi vad vadászati tilalom alatt van, de annál intenzívebben folyik a vadállomány etetése. Különösen az idei télen, a szokatlanul zord idő miatt. Az év eleje egyben lehetővé teszi azt is, hogy a vadásztársulatok összegezzék az elmúlt esztendő eredményeit, s egyben megvitassák az új vadászév teendőit. Megfelelő fórumok ezeknek a feladatoknak az elvégzésére az évzáró taggyűlések, amelyeket vadásztársulataink ezek­ben a napokban tartanak. 0uelle:0ECD 1986 1 hí Grafikonunk a munkanélküliség alakulását szemlélteti a nyugat­európai országokban. Az adatok szerint 1976-ban minden tizen­nyolcadik, 1981-ben minden tizenkettedik munkaképes lakos állás­talan volt, számítások szerint jövőre már minden nyolcadik munka- nélküli lesz Nyugat-Európában. Évzáró taggyűlését megtartotta a rozsnyói (Rožňava) járás egyik legeredményesebben tevékeny­kedő vadászszervezete, a jablon- cai (Silická Jablonica) Sas Va­dásztársulat is. Az értékelő beszá­molóból egyértelműen kitűnt, hogy 1984 a társulat legsikeresebb évei közé tartozik. Az eredmények hosszú sorából kiemelkednek a természetet népszerűsítő ren­dezvények, a vadállomány gondo­zásának eredményei és az elvég­zett társadalmi munka. A vadásztársulat természetvé­delemmel kapcsolatos rendezvé­nyeit elsősorban a vadásztársulat területén lévő három község, Jab- lonca, Körtvélyes (Hrušov) és Al­más (Jablonov nad Turnou) fiatal­jai számára szervezték. Többek között említést érdemel, hogy már évek óta eredményesen működik ,,A vadászat fiatal barátai“ szakkör az Almási Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola mellett, amelyet a jab- loncai vadásztársulat patronál. A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának a tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítésében is kitettek magukért a jabloncai va­dászok. Az almási szövetkezetben 910 órát dolgoztak a zöldtakar­mány kaszálásánál és egyéb me­zőgazdasági munkák elvégzésé­nél. Továbbá 370 órát az almási egészségügyi központ építésénél, 270 órát facsemeték ültetésénél és 840 órát egy vadászházikó fel­újításánál. A közellátásra eladtak 4076 kilogramm vadhúst, ami majdnem kétszerese a tervezett eladási kötelezettségnek. A vadásztársulat sikerei termé­szetesek, a jól szervezett kollektív munka eredményei. A társulat tag­jainak etikai arculatát jól jellemzi a következő adat is. Egy eredmé­nyes év után nemcsak magukra gondolnak, hanem másokra is. Az évzáró taggyűlésen 2000 koronát ajánlottak fel Etiópia aszály sújtot­ta éhezőinek a megsegítésére. Az említett összeget átutalták a Nemzeti Front központi segély­alapjába. A jabloncai vadásztársulat 59 tagja felszabadulásunk 40. évfor­dulójára kollektív szocialista köte­lezettséget vállalt. Ez a vállalás egyes mutatóiban felülmúlja az előző évit. Minden feltétel adott ahhoz, hogy az 1985-ös esztendő igényes feladatait is hiány nélkül teljesítsék. Fontos szerep jut eb­ben a vadásztársulat vezetőségé­nek. MÁTÉ LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4 1985. II. 28. VILÁGGAZDASÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents