Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-28 / 50. szám, csütörtök
Forradalmi platform Negyven évvel ezelőtt tartották meg az SZLKP kassai (Košice) konferenciáját rtj szú 1985. II. 28. A Szlovák Nemzeti Felkelés a háború utáni Csehszlovákia mélyreható forradalmi változásainak elindítója, a nemzeti demokratikus forradalom kezdete volt. Azért válhatott azzá, mivel Szlovákia Kommunista Pártja a nemzeti felkelést népi forradalomként készítette elő, amely a felszabadult területeken lefektette az új, népi demökratikus hatalmi és politikai rendszer alapjait, és egyben megtette az első szociális és gazdasági lépéseket is. Ez a népi forradalom valósította meg a csehszlovák nemzeti demokratikus forradalom első szakaszának feladatait. Az SZLKP nemcsak az antifasiszta harcot tartotta szem előtt, hanem azt is, ami ezen túl szervesen összefüggött a dolgozó nép érdekeivel. Vagyis azt, ami a felkelést népi forradalommá tette. Gustáv Husák akkoriban találóan állapította meg a felkelési Nové slovo hasábjain, hogy ez a népi forradalom,,napirendre tűzi a szociális és gazdasági követelményeket..., mégpedig nyilván fokozott mértékben... A megfeledkezés erről egyet jelent megfeledkezni a Felkelés népi indítékairól, ellentétbe kerülni a népakarattal“. Ez az alapvető gondolat- a Szlovák Nemzeti Felkelés vívmányai érvényesítésének s a dolgozók követelményeivel összhangban a forradalom alkotó fejlesztésének gondolata - motiválta az SZLKP törekvését, hogy kötelező politikai irányvonalként kidolgozza a kommunisták politikai platformját, amelyhez igazodnak majd a szovjet hadsereg által 1945 tavaszán fokozatosan felszabadított területeken. Az SZLKP vezetősége ezért 1945. február 21-én - összhangban a CSKP moszkvai vezetőségével kötött megegyezéssel - úgy döntött, hogy Kassán (Košice) 1945. február 28-tól március 1-ig megtartja Szlovákia Kommunista Pártjának munkaértekezletét. Gustáv Husák szavaival élve - aki javasolta a konferencia megrendezését- a cél az volt, hogy a küldöttek ,, tárgyaljanak meg minden fontos kérdést, ^s dolgozzák ki a párt minden tagját kötelező szilárd és egységes politikai irányvonalat“. Az SZĽKP kassai konferenciáját még a háború vége előtt tartották meg, és így érthető módon a kommunisták figyelmét a hitleri Németország és hazai csatlósai gyors legyőzésével, a szovjet hadsereg mindennemű támogatásával kapcsolatos feladatokra irányította. Szlovákia felszabadított területein az előrenyomuló szovjet csapatok a politikai hatalmat és a közigazgatást átadták a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a néphatalom és -igazgatás szervei, járási és helyi viszonylatban a nemzeti bizottságok kezébe. Ez rendkívül nagy fontosságú volt az egész köztársaság további társadalmi-politikai fejlődése szempontjából, mivel szavatolta a Felkelés idején elkezdődött forradalmi folyamat elmélyülését. Míg akkor a kommunisták csupán kötelezték magukat arra, hogy a szegényparasztság megkapja az úri nagybirtokokat, addig most már, a győzelmes forradalom folyamatában - amint azt Gustáv Husák a kassai Pravda hasábjain 1945. február 27-én megjelent cikkében írta - ,,a Szlovák Nemzeti Tanács elkobozta a magyar földbirtokosoknak és a német megszállóknak, valamint a szlovák és a cseh árulóknak, a kollaboránsoknak a nagybirtokait, hogy azokat feloszthassa a kisparaszti népnek“. Továbbá hangsúlyozta: ,,Pártunknak mindenütt arra kell törekednie, hogy ezeket a birtokokat minél gyorsabban felparcellázzák és átadják a kisparaszt, a béres, a zsellér tulajdonába. Mégpedig olyan kedvező feltételek mellett, hogy még a legszegényebb ember is hozzájuthasson a földhöz, és azt kizsákmányolástól mentesen megművelhesse“. Tekintettel a földreform fontosságára, Gustáv Husák ezzel a kérdéssel foglalkozott az SZLKP kassai konferenciáján mondott beszámolóban is. A nagybirtokok elkobzásának kérdését következetesen osztályszempontból, a fasizmus elleni harc időszerű követelményeinek szemszögéből vetette fel. A kassai pártkonferencia - tekintettel arra, hogy a szlovák parasztság egyik alapvető problémájáról volt szó (kevés földet birtokolt) - nagy figyelmet szentelt neki nemcsak a tanácskozása során, hanem külön határozatban is. Szlovákia Kommunista Pártja kiindulva Gustáv Husák és Klement Gottwald moszkvai megegyezéséből, feladta az általános földreform követelményét, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a kérdést is a csehszlovák állam ellenségeivel szemben alkalmazandó intézkedésekkel szoros kapcsolatban kell majd megoldani, összhangban a falu dolgozó rétegei gazdasági és szociális fellendülése érdekével, amint azt a konferenciát megelőző napon rögzítette az SZNT Elnökségének rendelete. A forradalom alkotó megközelítése szempontjából, gondolva a csehszlovák nemzeti demokratikus forradalom szocialista forradalomba történő átnövésének valós lehetőségére, nagyon fontos volt megteremteni a munkásság és a parasztság szövetségét, a parasztságot megnyerni a munkásság oldalára. Ezt a lenini alapelvet csak a dolgozó parasztság létfontosságú érdekeinek érvényesítésével lehetett megvalósítani. Az SZLKP kassai konferenciája ezért úgy döntött, hogy a földreform keretében, a földműves bizottságok közvetítésével a földet éppen azoknak a parasztoknak kell elosztaniuk, akiknek igényük van rá. A konferencia beszámolójának szavai szerint,,jelenleg súlyt helyezünk két fő feladatra: először is a földreform helyes megvalósítására, másodszor pedig az egységes és szilárd parasztszervezet, a földművesek szövetsége létrehozására“. Tekintettel arra, hogy az SZLKP kassai konferenciáján a szlovákiai nemzeti demokratikus forradalom kérdéseinek megoldásával foglalkoztak, és csak távlatilag jöhetett számításba a szocialista jellegű forradalmi folyamat, nem vetették fel az ipari vállalatok államosításának kérdését. A párt az adott fejlődési szakaszban ,, elsőrendű hangsúlyt helyezett az erős szak- szervezetek gyors építésére az üzemekben.“, mivel közvetítésükkel a munkások ,,közvetlen befolyást gyakorolhatnak az üzemvezetésre és szorgalmazhatják minden követeleményük megvalósítását az üzemben és országos viszonylatban is“. Az időszerű politikai feladatok és a további forradalmi társadalmi fejlődés szempontjából az SZLKP kassai konferenciájának napirendjén elkerülhetetlenül szerepelnie kellett a Nemzeti Front problémájának, valamint a csehek és a szlovákok viszonya kérdésének. A Nemzeti Front gondolata a nemzeti felszabadító harc idején merült fel és terjedt el. Az egységes Nemzeti Front bázisát a kommunisták képezték, együttműködésben azokkal a demokratikus erőkkel, amelyek nem kompromittálódtak, és becsületesen a nemzet oldalára álltak a fasizmus elleni harcban. A Nemzeti Front a nemzetre, nem a pártokra épült. Ezt az alapelvet a gyakorlatban nemegyszer megszegték, s néha meg sem értették. A szlovák Demokrata Pártban szervezett burzsoá elemek a kommunistákkal csak abban az esetben kívánták az együttműködést, ha ez megfelelt osztályérdekeiknek. A kommunisták körében viszont bizalmatlanság nyilvánult meg a Nemzeti Fronton belüli ún. polgári partnereikkel szemben, aminek előidézői és elmélyítői a demokrata pártiak voltak burzsoá üzelmeikkel. Az SZLKP úgy értelmezte a Nemzeti Front építését és szilárdítását, hogy az a munkásosztály, a többi dolgozó osztály és réteg, valamint az antifasiszta burzsoázia szövetségeként teljesítse a nemzeti demokratikus forradalom feladatait E szövetség a politikai pártoknak és az akkoriban a kommunisták kezdeményezésére alakuló legjelentősebb társadalmi szervezeteknek, nevezetesen a Szlovák Parasztszövetségnek, a Szlovák Ifjúsági Szövetségnek és az egységes szakszervezeteknek tömbje lett. A Nemzeti Frontnak ez az értelmezése szöges ellentétben állt a München előtti CSSZK pártkoalícióival. A Nemzeti Front merőben új politikai intézmény lett. Célja az volt, hogy szilárdítsa az antifasiszta erők egységét, a népi demokratikus Csehszlovákia építése feladatainak teljesítése során is. Említettük már, hogy az SZLKP kassai konferenciája világosan kifejtette álláspontját a megújult köztársaságban a csehek és a szlovákok viszonyát illetően, amelyet föderatív államjogi alapokon kívánt rendezni. Gustáv Husák kifejezte a szlovák kommunisták véleményét, s a beszámolóban leszögezte: ,,A Felkelésben világosan kifejezésre jutott nemzetünk kívánsága, hogy a nemzetek családjában önálló nemzetként léphessen fel, amelynek ugyanolyan joga van saját sorsának az eldöntésére, mint bármely más nemzetnek... A Felkelés teljesen megdöntötte az egységes csehszlovák nemzet konstrukcióját, amely leplezte a cseh reakció imperialista vágyait... Hogyan képzeljük el mi az új Csehszlovák Köztársaságot? A két egyenjogú nemzet fényéből kiindulva szövetségi államot kívánunk, egységes és közös államot, amelyben azonban minden nemzet maga uralkodna, ugyanakkor azonban közös maradna az, ami feltétlenül szükséges az erős és egységes állam megőrzéséhez." Az SZLKP kassai konferenciájának álláspontja a cseh-szlovák viszony kérdésében megfelelt a CSKP moszkvai külföldi vezetősége elképzeléseinek is. Klement Gottwald javaslataiból következett és a közös megbeszélések eredménye volt. A kassai pártkonferencia államjogi követelményeit később, 1945. március 2-án a Szlovák Nemzeti Tanács határozata konkretizálta. Az SZLKP Kassai konferenciája Szlovákia kommunistáit egységes politikai irányvonal keretében mozgósította azoknak az igényes feladatoknak a megvalósítására, amelyekért felelősséget vállaltak. A történelem megerősítette, hogy Szlovákia Kommunista Pártja becsülettel eleget tett feladatainak a népi demokratikus Csehszlovákia háború utáni építésében és a nemzeti demokratikus forradalom szocialista forradalomba történő átnövése során. A konferencia eredményeit találóan jellemezte a nemrég megjelent átfogó mű, „Az 1944. évi Szlovák Nemzeti Felkelés története". Ezek az eredmények olyan egységes politikai platformot képeztek, amely a nemzeti demokratikus forradalom döntő fontosságú kérdéseiben csehszlovák platform volt, és ezáltal idehaza a felszabadulás utáni új történelmi feltételek között jelentősen hozzájárult a csehszlovákiai forradalom további kibontakozása programjának megfogalmazásához. Teljes összhangban állt a nemzeti felszabadító harc eredményeivel, a Szlovák Nemzeti Felkelés politikai és erkölcsi hagyatékával, amelyet meghatványozott a Szovjetunió felszabadító szerepe, s összhangban állt Szlovákia felszabadított területének politikai légkörével. Dr. JOZEF DANÁŠ, kandidátus Már húsz éve képez ki szakembereket a Trnavai Magasépítő Vállalat számára az ottani középfokú építőipari szakmunkásképző intézet. Ebben a tanévben az iskolában 425 szakmunkástanulót oktatnak. A képen: Bohumil Masaryk szakoktató, valamint Peter Kubík, Jaroslav Nižnanský és Igor Navratil harmadikos tanulók egy épület tetőzetén dolgoznak. (Štefan Petráé felvétele - ČSTK) A jó munka és az anyagi érdekeltség édestestvérek EGY ÉV ELEJI PÁRTTAGGYÜLÉSEN A növénytermesztési eredményeket tekintve 1984-ben rekordévet zárt a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság. A tervezett kilenc és negyed millió korona nyereség helyett közel húszmilliót értek el. Ahhoz, hogy hiány nélkül^ zárják az ötéves tervidőszakot, s ezzel eleget tegyenek a huszonkét élenjáró mezőgazdasági üzem felhívása nyomán tett vállalásuknak, már az is elég, ha az idei tervmutatókat teljesítik. Persze, ez sem egyszerű feladat. Az előző évekhez viszonyítva itt is magasabbra emelték a mércét. Az is nehezíti a feladatot, hogy a nagyobb tervmutatókat a korábbiakkal azonos, sőt esetenként - például üzemanyagból - kisebb ráfordítással kell elérni. Mindez arra kényszeríti a gazdaság dolgozóit, hogy a még meglevő belső tartalékokhoz nyúljanak, s jobban értékesítsék az emberi kezdeményezésben és munkában rejlő lehetőségeket. Ezt tapasztaltuk a gazdaság ekeli (Okoličná) részlegén dolgozó kommunisták év eleji taggyűlésén is. A beszámolóból, amit Horváth Vince pártelnök terjesztett elő, egyértelműen kitűnt, hogy az ekeliek a gazdaság részlegei közül a legjobb eredményeket érték el. A dolgozók 28 százaléka párttag, ennek ellenére tanácskozásukat nem a sikerek felett érzett önelégedettség, hanem a felelősségtudat, tenniakarás és a hatékonyság fokozásának az igénye jellemezte. A beszámoló, majd a vitában felszólalók is egyértelműen leszögezték, hogy az idén még következetesebben kell érvényesíteni az anyagi érdekeltséget, a jó munka édestestvérét. Ugyanakkor fokozni a munkakezdeményezést, s ebben a kommunisták mutassanak elsősorban példát. Szabó Sándor mint gépkezelő, a szak- szervezet üzemi bizottságának elnöke részletezte a lehetőségeket. A széles körű munkaversennyel a tartalékok feltárását segítik, s ilyen céllal figyelnek majd még jobban oda a termelési értekezletekre. A dolgozóknak mindig pontosan meg kell magyarázni, hogy mit és miért kérnek tőlük, és az is fontos, hogy a következményeket mindenkivel szemben egyformán érvényesítsék. Mint gépkezelő helyesli, hogy a gépek karbantartásában és az üzemanyagtakarékoskodásban anyagilag is érdekeltek. Aki megfelelően gondoskodik gépéről, az pénzjutalmat kap, de az, aki elhanyagolja a karbantartást és túlfogyasztása van, saját zsebéből fizeti a többletüzemanyag árát. Az anyagi érdekeltség ilyen következetes érvényesítése bizonyára a zöldségkertészetben is javulást eredményezne. Papp József csoportvezető, a pártalapszervezet alelnöke elmonda, hogy tavaly voltak olyanok, akik azonos területen és feltételek mellett csak a fele paprikatermést érték el. Ugyanez a helyzet az állattenyésztésben. Egy-egy azonos feltételek között dolgozó fejő, növen- dékállat-gondozó eredményei között ötven százalékos eltérés is van, s ez csakis és egyedül az emberi munkán és a hozzáálláson múlik. Az ilyen esetekre a kommunistáknak oda kell figyelni, hangsúlyozta Nagy László, telep- és pártcsoport vezető. Minden egyes esetben le kell ülni a dolgozóval, hogy megbeszéljék a lemaradás okát. De ugyanakkor azt is meg kell nézni, hgy adottak-e a jó munka feltételei és mennyire reálisak az igények. Az új tehéntelepen már kialakult az összetartó kollektíva. Tagjai úgy döntöttek, hogy versenyezni fognak a szocialista munkabrigád címért, s ez minden bizonnyal az eredmények további javulását hozza. Az igényeket és feltételeket állította párhuzamba Kovács József állattenyésztési technikus is. Figyelmeztetett arra, hogy hiába igyekszik a fejő, ha nincs megfelelő szűrő, és az sem ösztönöz, ha a mérce, például a borjak előírt napi súlygyarapodása olyan magas, amit szinte lehetetlen teljesíteni. A tanácskozáson részletesen elemezték az ifúsági alapszervezet munkáját. A tevékenység visz- szaesett, de ebbe nem lehet belenyugodni. A pártbizottság haté- • kony támogatásával ismét sokoldalúvá kell tenni a SZISZ-mun- kát. Szabó János traktoros, a SZISZ-alapszervezet elnöke néhány példával ecsetelte, hogy mire nevelik a fiatalokat.- A kezdeményezésből mi is kivesszük részünket. Természetesnek tartjuk, hogy ha a rendelkezésre álló fél óránál többet igényel a karbantartás, akkor reggel korábban jövünk munkába. Csúcsmunkák idején nem az óra, hanem az elvégzendő feladat határozza meg a műszak végét, s akkor is odafigyelünk a munka minőségére, ha nem látnak bennünket. Szabó János, a gazdasági részleg vezetője előbb részletesen felsorolta azokat a gazdálkodási ágazatokat, ahol 1984-ben gyengébb eredményeket értek el, majd azt részletezte, hogy a kommunistáknak mit kell tenniük a javulás érdekében.- Ma itt többen is rámutattak, hogy egyesek azonos feltételek mellett dolgozó társukhoz viszonyítva csak félértékű munkát végeznek. így természetesen kevesebbet is keresnek, de ezzel még nem tettünk meg mindent. A hanyagul dolgozó társainak, de az egész gazdaságnak is kárt okoz. Az anyagi elmarasztalás tehát kevés. Az egyén nevelésére, jobb munkára való serkentésére is szükség van, ha pedig ez sem vezet eredményre, akkor az áthelyezés is számításba jöhet. A hatékony tömegpolitikai munka a kommunisták feladata. A feladatok igényesek, de teljesíthetők. Az egyéni felelősségérzet teljes tudatosítására van szükség, arra, ami valamennyi felszólalás közös vonása volt. EGRI FERENC
