Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-27 / 49. szám, szerda
A bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének programja GAZDASÁGI ÉLETÜNK FEJLŐDÉSÉÉRT írtai Nagy Kázmér, az SZSZK munka- és szociálisügyi minisztere új szú 5 1985. II. 27. A 7. ötéves tervidőszakban népgazdaságunk alapvető feladata a munka hatékonyságának, minőségének és gazdaságosságának javítása. Ezt a feladatot a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa tűzte ki, egyidejűleg hangsúlyozva annak szükségét, hogy a bérek fejlődésének összhangban kell állnia munkánk eredményeivel, a lakosság jövedelmének az anyagi erőforrásokkal és a javadalmazásban következetesen érvényesülnie kell az érdemek alapelvének. Ezért az utóbbi években a bérpolitikának is az a célja, hogy cselekvően felhasználja az anyagi érdekeltséget, céltudatosan tökéletesítse a normabázist. Ez a termelési, a technológiai és a munkafegyelem szilárdításának fontos előfeltétele és egyben a termelési folyamatban az emberi tényező aktivitása mozgósításának leghatásosabb eszköze. A párt- és az állami szervek ezért kiemelt figyelmet szentelnek ezeknek a feladatoknak. A gazdaságirányítás minden szintjét arra ösztönzik, hogy a bérpolitika gyakorlásában érvényesítsék a kon- cepciózitást és a tervszerűséget és elmélyítsék a kereset differenciálását, összhangban az egyének és a munkakollektivák tényleges hozamával. A vállalati, az üzemi és a személyi érdekeltségben elsőrendű fontossága van annak, hogy biztosítsuk a kiváló minőséget, a hatékony exportot, a gyakorlatban gyorsan alkalmazzuk a tudományos-műszak fejlődés eredményeit, gazdaságosan felhasználjuk a nyersanyagot, az energiát, az üzemanyagot és az emberi munkát. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy a dolgozók helyesen érvényesített anyagi és erkölcsi érdekeltsége olyan hatásos eszköz, amely nagyon ösztönzően hat és támogatja a tervfeladatok sikeres teljesítését. Ezért a népgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítése komplex intézkedéseinek szerves részeként fontos lépésekre került sor az anyagi érdekeltség rendszerében. A béreszközök létrehozását és szabályozását szolgáló előírásokban megvalósított módosítások és változtatások célja az arányos bérfejlesztés - a kifizetésre kerülő bérek volumenjének szigorú összhangja a nemzeti jövedelem tényleges gyarapításával. Az eddigi eredmények megerősítik, hogy a 7. ötéves tervidőszakban érvényes szabályok kedvezően hatnak a dolgozó kollektívák magatartására és anyagi érdekeltségének orientációjára. Erről tanúskodik például a termelés anyag- és energiaigényességének kedvező alakulása. Ez az anyag- és energiaigényesség az utóbbi években az előző ötéves tervidőszak éveihez és a 7. ötéves tervhez képest gyorsabban csökkent. Ennek ellenére ezeket az eredményeket nem becsülhetjük túl, hiszen elsősorban a könnyebben feltárható tartalékok felhasználásának köszönhetőek. Egy lépés előre a normák objektivitásában a' szövetségi kormány 1980- ban jóváhagyta a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése programjának alapelveit, feltételeit, kritériumait és módját. Megvalósítása első szakaszában, 1981-től népgazdaságunkban arra törekedtünk, hogy:- elterjesszük és tökéletesítsük a munkafogyasztás normáit és az egyéb műszaki-gazdasági normákat és érvényesítésüket a termelési és a bérgyakorlatban;- elmélyítsük a bérezés ösztönző formáinak hatását;- következetesebben érvényesítsük a javadalmazásban, a munka- és bérfegyelem szilárdításában az érdemek alapelvét. A bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése programjának értékelése szerint az 1981-1984- es években az alapvető termelési tárcákban lényegében eleget tettünk a munka normázása és ész- szerűsítése feladatainak. Az SZSZK kormánya által irányított tárcákban az új normák több mint 70 ezer dolgozóra vonatkoznak. Ezekben a tárcákban jelenleg a dolgozóknak mintegy 60 százaléka dolgozik a munkafogyasztási normák szerint. A teljesitménynor- mák objektivizálását követően főleg az ipari szervezetekben csökkent az ilyen normák nem kívánatosán magas átlagos túlteljesítésének mértéke. Hozzáfogtak ahhoz is, hogy normázzák a műszaki-gazdasági dolgozók létszámát. A normák objektivizálásának folyamata azonban a vállalatoknál nem volt egyformán következetes. Előfordult, hogy a normák egy részét az elavult termelési és technológiai eljárások alapján pontosították, nem indultak ki a munka ésszerű megszervezéséből. Ezért egyes pontosított és új normák esetében jelentősek a tartalékok és ezek a normák nem eléggé kiegyensúlyozottak. Hiányosság az is, hogy különféle okoknál fogva a termelési és a bérezési gyakorlatban elodázták az új, objekti- vizált normák alkalmazását. Nagyok a tartalékok mindmáig az egyéb műszaki-gazdasági normáknak - a minőségi, a nyers-, az alapanyag és az energia fogyasztása, az energia, a kapacitás, a készletek kihasználtsága normáinak elterjedettségében és színvonalában. Elterjesztésükkel és színvonaluk javításával a szervezeteknek meg kell teremteniük a premizálás és a jutalmazás megbízhatóbb bázisát. Az alapvető bérezési formák tekintetében fokozatosan csökkent az időbér és növekedett a teljesítménybér hányada. A szervezetek zöme a premizálás és a jutalmazás mutatóit határozottabban orientálta a terv minőségi vetületeire. Az egyének viszonylatában a prémiumok differenciált szintje szorosabban kötődött a munka igényességéhez. Pozitívan értékelhető az is, hogy elterjedtebbé vált a munkások valamint a műszaki-gazdasági dolgozók személyi értékelése. Eredményesen alkalmazzák a munka szervezésének és javadalmazásának brigádrendszerű formáját. A gyakorlat arról tanúskodik, hogy ez az érdemek szerinti javadalmazás elmélyítésének hatásos eszköze. A bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése második szakaszának fő céljai Ez év elejétől fokozatosan hozzáfogtunk a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése programja második szakaszának megvalósításához. Ez a szakasz szervesen kötődik az első szakasz lépéseihez és eredményeihez. Folytatását jelenti a munkafogyasztási normák objektivizálásának és elterjesztésének, a munkások és a műszaki-gazdasági dolgozók új bértarifái bevezetésének. A normázás fontos ésszerűsítő lépése az, hogy a műszaki-gazda- sági dolgozók javadalmazására vonatkozó új, egységes országos előírással, amely minden iparágazatra vonatkozik, helyettesítjük az egyes tárcák eddig érvényes 87 bérezési előírását. Ennek az előírásnak része az egységes képesítési katalógus is, amely következetesen épül a széleskörűen értelmezett funkciókra. Kiadás előtt áll a munkáshivatások képzettségi katalógusának kiegészítése is, amely magába foglalja a nevelésioktatási rendszer új törvénye végrehajtó intézkedéseinek hatását is. E program második szakaszának megvalósításához csak azok a vállalatok foghatnak hozzá, amelyek sikeresen eleget tettek már az első szakasz feladatainak. A program második szakaszának fő céljai és szándékai a követ- kezöek.- a munka javadalmazásában következetesen érvényesíteni az érdemek alapelveit és a személyi anyagi érdekeltséget a gazdaság- fejlesztés fő feladataira, a magas fokú hatékonyságra, a minőségre, a gazdaságosságra, a műszaki fejlesztésre és az exportra orientálni;- a bérintézkedéseket a legszorosabban egybekapcsolni a teljesítőképesség és a társadalmi munkatermelékenység növekedésével; ezzel kell hozzájárulni a magas fokú igényesség légkörének kialakításához, a termelési, a munka- és a bérfegyelem megtartásához, a munka mértékének és javadalmazásának ellenőrzéséhez;- elterjeszteni és tökéletesíteni a normabázist, érvényesíteni a bérezés hatásos ösztönző formáit és azokat a társadalmilag döntő fontosságú irányokra orientálni;- elmélyíteni a tarifarendszernek - a képesítési katalógusoknak és a bértarifáknak - szerepét és összehangolni a gazdaságfejlesztés időszerű szükségleteivel;- szélesebb mértékben alkalmazni a munkások és a műszakigazdasági dolgozók személyes értékelését és ezzel elmélyíteni a kereset-differenciálást, összhangban a hosszú távú megbízható teljesítményekkel, a szaktudással és a munkakezdeményezéssel;- nagyobb elismerésben részesíteni a termelést megelőző szakaszok képesített és sokoldalúan felkészített dolgozóit, valamint a kiváló szakembereket, közvetlen függőviszonyban munkájuk és a gazdálkodás eredményeivel;- leegyszerűsíteni a bérrendszert, megszilárdítani a vállalaton belüli gazdasági elszámolást, folytatni a munka és a javadalmazás szervezése brigádrendszerű formájának bevezetését, aktivizálni a dolgozók részvételét az irányításban és fejleszteni a munkakezdeményezésnek valamint a szocialista munkaversenynek sokrétű formáit. A bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése programja második szakasza megvalósításának előkészítéséhez az irányítás minden szintjén az állami, a párt-, a gazdasági, a szakszervezeti, valamint az ifjúsági szervek és szervezetek egységes eljárásának alapelvei szerint fogtak hozzá. A fő termelési tárcák, a termelési-gazdasági egységek és a gazdasági vállalatok politikaiszervezési intézkedéseket tettek az előkészületek biztosítására. A program második szakasza előkészítésének és fokozatos megvalósításának rendkívüli jelentőségét az is kiemeli, hogy a Kormány Bérbizottsága, a munka- és a szociálisügyi minisztériumok, az ágazati központi szervek, a termelési-gazdasági egységek szüntelenül figyelemmel kísérik és ellenőrzik. A második szakasz feladatai megvalósítása eldöntésénél elsőrendű szempont a termelési-műszaki és a gazdasági eredmények javításának hozama. A program második szakaszának konkrét politikai termelési-mű- szaki és bérezési-műszaki előkészítése a leginkább előrehaladott azoknál a vállalatoknál, amelyek a központi szervekkel egyetértésben már ez idén számolnak e szakasz megvalósításával. A Kormány Bérbizottsága 1985. január elsejei hatállyal jóváhagyta a megvalósítást az első két szervezetben, a Kelet-szlovákiai Vasműben valamint a ČKD Kutná Hora-i üzemében. Az SZSZK kormánya által irányított tárcákban a program második szakaszának 1985. évi megvalósítása iránt eddig 213 ezer dolgozót foglalkoztató 76 szervezet tanúsított érdeklődést. Erre vonatkozó kérelmük megtárgyalásának és jóváhagyásának a kővetkező előfeltételei vannak;- a program második szakaszának megvalósítása csak azoknak a szervezeteknek engedélyezhető, amelyek maradéktalanul eleget tesznek a szövetségi kormány 32/1984 sz. határozatával jóváhagyott kritériumokból és előfeltételekből következő feladatoknak;- a szervezetek kérelmét, amelyeket a Kormány Bérbizottsága ítél meg, az illetékes központi szerv, a szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium elé terjeszti;- azokat a kérelmeket, amelyek megítélésre nem kerülnek a Kormány Bérbizottsága elé, az egyes tárcák irányító bizottságai döntik el;- az illetékes munka- és szociálisügyi minisztérium képviselői, akik tagjai az egyes tárcák irányító bizottságainak, indokolt esetben fenntartással élhetnek a program második szakasza megvalósításával kapcsolatban. Az ilyen esetekben a szervezetek kérésére ezt a kérdést az illetékes munka- és szociálisügyi miniszter, illetve az ágazati miniszter, az SZKT titkára, illetve a Cseh vagy a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkára szintjén döntik el. Amennyiben itt sem kerül sor megegyezésre, a kérelmet a Kormány Bérbizottsága elé terjesztik;- azok a szervezetek, amelyek 1984. évi gazdasági tevékenységének eredményeit „fenntartással“ fogadták és előirányozták a „különleges ellenőrzési rendszer“ alkalmazását, szintén hozzáfoghatnak a program második szakasza megvalósításának előkészítéséhez. Az új bérezési feltételek alkalmazásával azonban csak abban az évben számolhatnak, amelyben megteremtik a kedvező gazdasági eredményeknek és a színvonalas politikai-szervezési felkészítésnek sokoldalú előfeltételeit;- a központi szervek a szövetségi kormány 324/84 sz. határozata értelmében az 1984-ben felhasználatlan béreszközöket felhasználhatják a program második szakaszának megvalósítására;- a központi szerv - a szövetségi kormány 324/84 sz. határozata értelmében - annak a szervezetnek, amelynek engedélyt adott a program második szakaszának megvalósítására, beleegyezését adhatja, hogy ehhez a megvalósításhoz felhasználja az 1984. évi jutalmazási alapnak maradék részét, mégpedig legfeljebb a tervezett éves béreszköz-volu- men egy százalékáig terjedően; az adott tárca olyan szervezetei, amelyek engedélyt kapnak a program második szakaszának megvalósítására, globálisan a béreszközök tervezett éves volumenjének legfeljebb a 0,5 százalékát használhatják fel;- a központi szerv vagy a tárca irányító bizottsága az 1984. évi jutalmazási alap fennmaradt részének felhasználását csak azoknak a szervezeteknek engedélyezheti, amelyek legkésőbb 1986. január 1 - éig beleegyezést kapnak a program második szakaszának megvalósítására;- a központi szerv, illetve a tárca irányitó bizottsága az 1984. évi jutalmazási alap fennmaradt részének felhasználhatóságát függővé teszi a munkatermelékenység és az átlagbérek növekedése közti arány megtartásától; ezt az arányt a szervedet számára megszabja. Ennek az aránynak meg nem tartását a terv- és a bérfegyelem megszegésének minősiti és ezért a felelős dolgozókat bírságolja. A bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése programjának megvalósítása nagy mértékben függ a javadalmazás erőforrásaitól. A szervezeteknek elsősorban a munkatermelékenység növelésével, a jobb gazdálkodással és nagyobb hatékonysággal kell előteremteniük az új bértarifák bevezetéséhez, s ezáltal az átlagkeresetek gyorsabb növeléséhez szükséges eszközöket. Ezzel egyidejűleg a terven felüli béreszközök létrehozása elsősorban a kezdeményezőtervek elfogadásától, s az ebből következő - béreszközöket gyarapító - előnyöktől függ. Az átlagkeresetek növelésének jelentős erőforrásává kell hogy váljon a munkaerő abszolút megtakarítása, vagyis a tervfeladatok teljesítése kevesebb dolgozóval. A szervezet az igy megtakarított béreszközöket felhasználhatja a személyes anyagi érdekeltség növelésére. E tekintetben tapasztalataink szerint ta(án a legnagyobb tartalékok vannak számos szervezetben. Ezeket eredményesebben kell felhasználni a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése programjának megvalósítására. A szervezetek az órabérek növelésének bizonyos erőforrásaira tehetnek szert a túlórák csökkentésével is. Hiszen mindmáig számos vállalatnál túl sok a túlóra, ami főleg az irányító munka hiányosságaival magyarázható. Minisztériumunk gesztorként következetesen igényelni fogja, hogy az egyes tárcák, a termelésigazdasági egységek, a vállalatok, felelős dolgozóik, valamint az irányító és a szakmai bizottságok felelősségteljesen ismertessék a dolgozókkal a bérrendszer gazdasági-hatékonysága növelése programja második szakaszának előkészületeit és megvalósítását. Már az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy ez rendkívül igényes munka, amely hatásos és átfogó szakmai valamint tömegpolitikai és szervézési előkészületeket követel nemcsak az irányitó szervek szintjén, hanem minden dolgozótól. Ezért minden vezető gazdasági dolgozónak, az FSZM és a többi társadalmi szervezet tisztségviselőinek, a munkakollek- tiváknak, valamint az összes dolgozónak érdeke, hogy a pártszervezetek cselekvő támogatásával és irányításával minél szélesebb körben bekapcsolódjapak a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése programjának megvalósításába, ezáltal hozzájáruljanak gazdaságunk intenzifikálásához és a díjazásban az érdemek szocialista alapelve hathatósabb érvényesítéséhez.
