Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-23 / 46. szám, szombat
KIS _______ NY ELVŐR Egy hét a nagyvilágban Február 16-tól 22-ig Szombat: Reagan elnök újabb dollármilliókat kért a kongresszustól a nicaraguai ellenforradalmárok támogatására • González spanyol kormányfő kijelentette: nem engedélyezi amerikai nukleáris rakéták telepítését az országban Vasárnap: A dél-libanoni Szidonból kivonták a megszálló izraeli egységeket • Az UNESCO kilépési döntésének felülvizsgálására szólította fel az Egyesült Államokat Hétfő: Bécsben szovjet-amerikai eszmecserék kezdődtek a közel-keleti helyzetről • Rómában olasz-izraeli kormányfői tárgyalásokra került sor Kedd: Andrej Gromiko választási beszédet mondott Kali- nyingrádban • Kudarccal ért véget a Közös Piac külügyminisztereinek tanácskozása a tervezett jj spanyol és portugál belépésről Szerda: Berlinben megkezdődött az Interparlamentáris Unióban képviselt szocialista országok küldöttségeinek találkozója • Hivatalos látogatásra Washingtonba érkezett a brit miniszterelnök Csütörtök: Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő választási beszédet mondott • A kényszeráttelepítés miatt tüntető négerek és a rendőrök között újabb összecsapás történt Fokvárosban Péntek: Lázár György magyar kormányfő befejezte kétnapos ausztriai látogatását Gromiko: a Szovjetunió akár holnap kész „ megállapodni A Szovjetunióban a héten zárószakaszához ért a vasárnapi helyi választásokat megelőző kampány. Az utóbbi napokban több szovjet vezető politikus találkozott választóival, és beszédeikben ecsetelték az ország építésében elért eredményeket, illetve kitértek a nemzetközi helyzet értékelésére, s az e téren tapasztalható feszültség enyhítését célzó moszkvai kezdeményezésekre is. Kétségtelenül a legnagyobb várakozás Andrej Gromikónak, az SZKP KB PB tagjának, a minisztertanács első alelnökének, külügyminiszternek a beszédét előzte meg, aki részletesen kitért a jövő hónapban esedékes szovjetamerikai párbeszéd kilátásaira, a tárgyalásokra történő moszkvai előkészületekre, s ugyanakkor értékelte a Genffel kapcsolatos amerikai megnyilatkozásokat is. A szovjet diplomácia vezetője megismételte, hogy az egyenlő biztonság elvének a figyelmbe vétele a márciusban kezdődő fegyverzetkorlátozási tárgyalások alapkövetelménye. A tárgyalások kilátásairól szólva úgy vélte, hogy azok útja „hosszú és göröngyös“ lesz, azonban a Szovjetunió reálisan felméri a felmerülő nehézségeket. Megismételte azt a moszkvai álláspontot, hogy a szovjet vezetők véleménye szerint nincs olyan nemzetközi kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalóasztalnál megoldani. A továbbiakban azokra a veszélyekre hívta fel a figyelmet, amelyeket a világűr militarizálásá- nak fehérházi terve rejt magában. lí»lnlt : ■ V IPIűl Az elmúlt hétvégén a libanoni Szi- donból és környékéről kivonták a területet 32 hónapja megszállás alatt tartó izraeli egységeket. Térképünk a három szakaszban tervezett izraeli csapatkivonást szemlélteti. A kivonulás második és harmadik szakaszának végrehajtására még nincs biztos időpont. Megállapította, hogy Washington megtévesztés céljából nevezte „védelminek“ legutóbbi stratégiai kezdeményezését, ám ez senkit sem vezethet félre. Elmondta azt is, hogy a Szovjetunió figyelmeztette az amerikai kormányzatot: kozmikus terveinek végrehajtása azt jelentené, hogy szó sem lehetne többé a nukleáris fegyverzet bármilyen csökkentéséről, megsemmisítéséről nem is beszélve. A továbbiakban erélyesen bírálta a genfi tárgyalások közeledtével elhangzó egyes washingtoni kijelentéseket. Amerikai részről nemegyszer nyíltan hangoztatták az utóbbi időben, hogy a washingtoni diplomatáknak a genfi tárgyalásokon nem kell mást tenniük, mint megmagyarázni a világűrrel kapcsolatos terveiket. Azt is előre kijelentik, hogy ezekben a tervekben semmiféle módosítást sem hajlanFelipe Gonzáles spanyol kormányfő nagyon határozottan leszögezte, hogy amíg ő áll a kormány élén, addig nem enged amerikai atomfegyvereket telepíteni spanyol területre. Kijelentése válasz azokra a lapjelentésekre, amelyek szerint Washington ,, szükség esetén“ nukleáris rakétákat telepít Spanyolországba anélkül, hogy kikérné a madridi kormány véleményét. A Népszava karikatúráján: a spanyol bika a politikai arénában. dók eszközölni. Gromiko hozzáfűzte: az amerikai fél nagyon jól tudja, hogy ez a magatartás zsákutcába vezet. Hangsúlyozta véleményét, ha az USA ezt az álláspontot képviseli a tárgyalásokon, akkor viselnie kell a teljes felelősséget a következményekért. A továbbiakban azokat a washingtoni nyilatkozatokat idézte, amelyek szerint a Szovjetunió nem tud lépést tartani az Egyesült Államokkal a világűr térségének militarizálása terén. Megismételte, hogy a Szovjetunió a béke, az egész emberiség érdekeiből kiindulva haladék nélküli megállapodást javasol a kozmikus fegyverkezés elhárítására. A genfi siker érdekében Moszkva igyekszik kedvező légkört teremteni a világűr atomfegyverektől való mentesítéséhez, s ennek kapcsán Gromiko számos ezt elősegítő lépést javasolt. Országa nevében megerősítette, hogy a Szovjetunió bármely pillanatban, akár holnap is kész az erre vonatkozó szerződés aláírására. Thatcher, a sorkatona A legutóbbi fejlemények azt látszottak alátámasztani, hogy a Rea- gan-kormányzat minden eszközzel meg akarja szerezni szövetségeseinek támogatását űrfegyverkezési elképzeléseihez. A bonni, a párizsi és a brit „igen“ kicsikarása céljából küldték Nyugat-Euró- pába február elején Weinberger hadügyminisztert, aki azonban nem sok sikerrel járt. Bonnban nem voltak problémái, hiszen Kohl kancellár már korábban elsőként kiállt a csillagháborús tervek mellett, London és Párizs azonban hangoztatta fenntartásait. A Pentagon vezetője a londoni kormányt nem tudta más álláspontra bírni. A Thatcher-kormányzat az ún. stratégiai védelmi kezdeményezés kapcsán a kutatás ellen nem emelt kifogást, viszont magát a későbbi fegyverkezést a világűrben helytelenítette. Ilyen előzmények után nagy érdeklődés előzte meg Margaret Thatcher brit kormányfő e heti washingtoni útját. A kérdés az volt, London fenntartja-e korábbi véleményét az űrfegyverkezés kérdésében, avagy a kormányfő amerikai földön behódol-e Reagannak. A Thatcher háromnapos USA- beli látogatása idején történtekből arra lehet következtetni, hogy a kijelentéseihez mindig konokul ragaszkodó brit kormányfő ezúttal másított korábbi véleményén. Tulajdonképpen ez nem is annyira meglepő, hiszen már londoni elutazása előtt adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ó Ronald Reagan „legodaadóbb híve“. Már látogatásának első napján a washingtoni törvényhozásban mondott beszéde arra engedett következtetni, hogy a szerda este Reagannel esedékes találkozóján aligha fog erős, bíráló, fenntartásait hangoztató kifejezéseket használni. Kongresszusi beszédében ékes szavakkal magasztalta Reagan politikáját, s ennél jobb „ajánlólevéllel“ nem is érkezhetett volna onnan a Fehér Házba. Szerda este a Fehér Házban tudatta vendéglátójával, hogy London szilárdan támogatja Reagan űrfegyverkezési programját, a rakéták elleni védelemre vonatkozó kutatásokat, s reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britanniát is bevonják a kutatásokba. Ronald Reagan és Margaret Thatcher szándékai e téren tehát egybecsengnek. A jelek szerint London Bonnhoz hasonlóan részt kér az űrprogram keretében megvalósuló kutatásból. A jelek szerint tehát Thatcher Kohl után szófogadó sorkatonaként beállt az USA csillagháborús terveit támogatók sorába. Az amerikai-brit csúcstalálkozón nagy teret szenteltek a Genfre történő előkészületeknek, az ezzel kapcsolatos megbeszélésekről azonban nem sok szivárgott ki. összeállította: P. VONYIK ERZSÉBET Helyesen használjuk az alá névutót? Az alá névutót legrégibb névutóink között tartjuk nyilván. Használata lehet helyes, de helytelen is. Megszokott, hogy ez a névutónk határozói és elvont határozói szerepben egyaránt előfordul: A gyermek az asztal alá bújt; A szerkesztőség a Lenin utca 25. alá költözött; A központi igazgatóság irányítása alá számtalan vállalat tartozott. Kifogástalanok az ilyen mondatok is: Az atomerőmű a kormány felügyelete alá tartozik; A kiskorú árvák a gyámhatóság védelme alá kerülnek; A villamosított vonalak az illetékes vasútigazgató- ság ellenőrzése alá tartoznak; Az országos rendezvény a kormány védnöksége alá került. Az alá névutó a hivatalos nyelvben bizonyos szókapcsolatokban elég gyakran előfordul. Egyes kifejezések használatát megszoktuk. Ma már nem helytelenítjük, ha azt halljuk vagy olvassuk, hogy valami szigorú megítélés alá esik, vagy valamilyen cselekedet, illetve magatartás büntetés alá esik. Viszont ne használjuk a kifogástalan hatáskörébe tartozik valami, őrizetbe vesz valakit, vádat emel valaki ellen kifejezések helyett a hatásköre alá tartozik, őrizet alá, vád alá helyez formákat. Vannak fölöslegesen körülményes, mesterkélt formák is, igye- kezzük őket elkerülni, illetve másképpen kifejezni. Ilyenek például: a javaslatot vita alá bocsátották; a kérdést szavazás alá bocsátotta; tárgyalás alá vették az ügyet; vizsgálat alá vették az esetet. Helyesen: a javaslatot vitára bocsátották, szavazásra bocsátotta a kérdést, megtárgyalták az ügyet, megvizsgálták az esetet. Néha a nem természetes formákat tömören, egyetlen igealakkal vagy esetleg igenévvel is kifejezhetjük. Például: A vezető ellenőrzés alá veszi a módosított terv teljesítését - helyette egyszerűen: ellenőrzi. A gyanús idegent megfigyelés alá vették - helyesen: megfigyelték. A kifogás alá esik valami helyett helyesebb formák a kifogásolnak valamit, valami kifogásolható. Idegenszerű az ugyanolyan elbírálás alá esik kifejezés. Helyesebb: ugyanúgy bírálják el vagy ugyanolyan elbírálás tárgya. Az alá nyelvünkben igekötőként is előfordul: aláás, alábújik, aláír, alárendel, alátesz. Az aláértékel szóalak használata azonban csakis akkor helyes, ha azt akarjuk vele kifejezni, hogy valamit valóságos értékénél kevesebbre becsülünk, pl.: A becsüs aláértékelte a családi házat. De kerülni kell az aláértékel ige használatát olyankor, amikor .valaminek az értékét csökkenti' értelemben fordul elő. Helyette nyelvhelyességi kiadványok a hagyományos leértékel szó használatát ajánlják. Idegenszerű és helytelen például az ilyen mondat: A belga frankot 12 százalékkal aláértékelték. Helyesen: A belga frankot 12 százalékkal leértékelték. HASÁK VILMOS Mit bonthatunk le? Az Új Szó szerkesztősége levelet kapott a lap egyik olvasójától. Idézünk a levélből: ...... néhány héttel ezelőtt lapjukban a követke ző címet olvastam: »A határozatok lebontásának módja«, majd az 1985. I. 9-i számban pedig »Jó évet zártak - Lebontják az efsz-ek X. kongresszusa határozataiból eredő feladatokat^ A fenti számban a »lebontás«, illetve a »lebontják« szó ellen tiltakozik bennem valami. Úgy érzem, a fenti címekben megfelelőbb lett volna az »elemzésének«, illetve az »elemzik« szó használata.“ A levélíró megjegyzi, lehet, hogy nincs igaza, mert a nyelv fejlődésével az utóbbi időben nem tartott lépést, de választ kérne a kérdésre. Sajnos, valóban nincs igaza. Esetleg csak azért tiltakozott benne valami a lebont, lebontás szavak ilyen értelmű használata ellen, mert ez számára szokatlan. A lebont igének (s így a lebontás főnévnek is) több jelentése van. Ez azt mutatja, hogy többféle dolgot bonthatunk le a magyarban. Elsősorban építményt, amikor azt felülről kezdve szétszedjük. De lebonthatják a nők a hajukat is, amikor azt szétszedve leeresztik. Le lehet bontani továbbá valamilyen burkolatot, köteléket, például csomagról a papirt és a zsineget. Lebonthatunk sebről kötést. A vegyészeiben is lebontják az ismeretlen szerkezetű vegyületet, amikor fokozatosan egyszerűbb, ismert szerkezetűvé alakítják át. S szótározott jelentése a lebont igének ez is: tételeire, összetevőire, elemeire, feladataira szétbont valamit, például a költségvetést, tervet, határozatot stb. Tehát a határozatot lebontják, amikor azt a benne foglalt feladatokra bontják szét, hogy ezeket majd a megfelelő szervekre (ez esetben teljesítés végett) ráruházzák. Az elemez azért nem helyettesítheti ebben a jelentésben a lebont igét, mert bár szintén azt fejezi ki, hogy valamit alkotórészeire bontunk, de lényeges jelentésmozzanata az is, hogy egyúttal vizsgáljuk. Vagyis elemezni lehet a helyzetet, nyelvet, irodalmi vagy zeneművet, sőt a vegyületet is, ha az alkotórészeit akarjuk meghatározni. A lebont ige ezt a mozzanatot nem fejezi ki. A szlovákban sem a ’szétszed’, ’elemez’ jelentésű rozobrať a megfelelője ebben a jelentésben a magyar lebont igének, hanem a rozpísať, rozpisovať. S olvasónknak valószínűleg azért szokatlan a lebont ige használata a határozat (terv, költségvetés) szétbontásának kifejezésére, mert nálunk sokan a szlovák ige szóelemet tükröző szétír-1 használják ebben a jelentésben. Szét- irják a költségvetést, továbbá a terv vagy a határozat feladatait. Ez viszont a magyarban szokatlan, sőt maga a szétir ige is az. Mi a tervnek vagy a határozatnak tehát még a feladatait sem írhatjuk szét, hanem esetleg szétoszthatjuk, maqát a határozatot vagy a tervet meg ezzel lebontjuk. JAKAB ISTVÁN
