Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-23 / 46. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁK KULTÚRA NAPJAI A SZOVJETUNIÓBAK Ihlető forrás írta: Josef Havlín, a CSKP KB titkára ÚJ szú 5 1985. II. 23. A csehszlovák-szovjet kultu­rális kapcsolatokban- amelyek páratlan mértékben fej­lődnek, és újabb értékekkel, for­mákkal gazdagodnak - az egy­más művészetét, szellemi értékeit megismertető rendezvénysoroza­toknak gazdag hagyományuk van. Ezek a kulturális napok mélyen és kitörölhetetlenül vésődtek be a szovjet és a csehszlovák nép tudatába. A csehszlovák és a szovjet kultúra napjai - melyekre rendszeresen ötévenként kerül sor - immár hagyományosan a szellemi értékek cseréjének, sokoldalú kulturális kapcsolataink­nak egyik csúcspontját jelentik, s egyútal ösztönzésül szolgálnak az együttműködés további elmé­lyítésére. Az elkövetkező napokban a Szovjetunióban rendezik meg a csehszlovák kultúra napjait, amelyek szocialista kultúránk eredményeit tükrözik majd, s jó alkalmat kínálnak arra, hogy szov­jet barátainkkal megismertessük művészetünk klasszikus és kor­társ értékeit. Szocialista kultúrán­kat a Szovjetunióban ezúttal több mint ezer művész képviseli, akik a történelmi jelentőségű évfordu­lók évében ebből az alkalomból is köszöntik a szovjet népet, és a művészet sajátos eszközeivel fejezik ki testvéri, baráti érzelme­iket. A csehszlovák kultúra napjai jellegüknél és jelentőségüknél fogva messze túllépik a kultúrpoli­tikai rendezvények kereteit. Ennek a rendezvénysorozatnak alapvető politikai jelentősége van, mert hí­ven tükrözi nemzeteink, népeink megbonthatatlan barátságát, szö­vetségét. Ezt az eseményt is a szocialista internacionalizmus és a két testvéri ország népei közötti barátság és együttműkö­dés fennkölt eszméi hatják át. Az idei csehszlovák kulturális napok fontosságát növeli az a tény, hogy erre az eseményre a Szovjetunió­nak a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott történel­mi jelentőségű győzelmének, ha­zánknak a fasiszta elnyomás alóli felszabadításának kerek évfordu­lóján kerül sor. Rövidesen felidéz­zük a négy évtizeddel ezelőtti má­jusi napokat, amikor a cseh nép antifasiszta felkelésével tetőzött hazánkban a nemzeti felszabadító fasisztaellenes harc, s amikor a di­cső szovjet hadsereg elhozta né­peinknek a szabadságot. Népünk sohasem felejti el a szovjet népnek a fasiszta betola­kodókkal szembeni hősi harcát. Sohasem feledjük azokat az óriási áldozatokat, amelyeket a szovjet nép volt kénytelen hozni a máso­dik világháborúban, s amellyel nemcsak saját hazája, de sok más ország népének a szabadságát is kivívta. H azánknak a fasiszta iga alóli felszabadítása, a nemzeti demokratikus forradalom, amely fokozatosan szocialista forrada­lommá alakult, megnyitotta az utat az új társadalom építéséhez, az alapvető forradalmi változások­hoz. A csehszlovák nép jogos büszkeséggel említi meg azokat az eredményeket, amelyeket gaz­dasági, szociális, kulturális és más téren értünk el. Dolgozóink, mun­kásosztályunkkal az élen az eltelt négy évtized során valóban törté­nelmi jelentőségű értékeket hoz­tak létre. A szocializmus, amelyért az idősebb nemzedékek legjobb fiai és leányai harcoltak, ma Cseh­szlovákiában történelmi valóság. Történelmileg rövid idő alatt ha­zánkban alapvető jelentőségű tár­sadalmi átalakulások mentek vég­be. Páratlan eredményeket értünk el szocialista iparunkban, különö­sen Szlovákia szocialista iparosí­tásában. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttével telje­sen megváltozott falvaink arcula­ta, élete is. Megszűnt az alapvető különbség a város és a falu között. A szocialista termelés fejlődé­sével - melyben a tudomány és a technika vívmányainak alkalma­zása egyre fontosabb szerepet tölt be - párhuzamosan nőtt lakossá­gunk életszínvonala, s fokozato­san megteremtettük a feltételeket azoknak a szociális intézkedések­nek a bevezetésére, amelyek a la­kosság széles tömegeit érintik, s megszilárdítják életbiztonsá­gukat. A szocialista építés történelmi jelentőségű vívmányai közé tarto­zik a nemzetiségi kérdés megol­dása. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság az itt élő, valóban egyenrangú nemzetek és nemze­tiségek közös hazája. Együttélé­sük, kapcsolatuk a kölcsönös bi­zalmon, tiszteleten, a testvéri együvétartozás és együttműködés elvein alapul. Jelentős eredményeket értünk el szocialista kultúránk, népünk műveltségi színvonalának növelé­se terén is. A szocialista kulturális forradalom folyamatában olyan al­kotások születtek hazánkban, amelyek a csehszlovák szocialista kultúra tárházát gyarapítják, s kö­zülük nem egy mű külföldön, külö­nösen a Szovjetunióban, és a töb­bi szocialista országban is megér­demelt visszhangot váltott ki. Ezek az eredmények Csehszlovákia Kommunista Pártja céltudatos erőfeszítéseinek, a lakosság kul­turális igényei és műveltségi szín­vonala emelésére irányuló törek­véseinek a gyümölcse. O—ocialista építőmunkánk során jelentős támaszt jelentett számunkra a Szovjetunió és a többi szocialista ország segít­sége, tapasztalata. Az eltelt évti­zedek egyértelműen igazolták a Szovjetunióval való barátság, testvéri együttműködés és szövet­ség alapvető fontosságát. Népünk saját tapasztalatai révén bizonyo­sodott meg arról, hogy az elmúlt négy évtized sikerei elképzelhe­tetlenek lettek volna a Szovjetunió segítsége, támogatása, a világ el­ső szocialista országával való, egyre mélyülő együttműködés és szövetség nélkül. A csehszlovák szocialista kultú­ra fejlődésében is iránytűt, ihlető forrást jelentett a szovjet kultúra, amely dolgozóinkat is hozzásegí­tette a szocializmus eredményei­nek, vívmányainak megismerteté­séhez. A szovjet kultúra kimagasló alkotásai révén ismerhettük meg a szovjet nép gigantikus építő- munkáját, hősiességét a Nagy Honvédő Háborúban. Ez a kultúra eszmei és esztétikai kritériumaival jelentős mértékben befolyásolta a cseh és a szlovák szocialista kultúra kialakulását és fejlődését. Rendkívül értékes volt számunkra a szovjet művészeknek és a kultú­ra területén dolgozóknak a támo­gatása, amely jelentős mértékben hozzásegített bennünket a válsá­gos évek következményeinek fo­kozatos felszámolásához, kulturá­lis életünk konszolidálásához - szocialista elveink szerint. Kultúránknak a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő internacionalista kapcsola­tai - melyek alapjai négy évtized­del ezelőtt, hazánknak a Szovjet­unió általi felszabadításával és a munkásosztály Februári Győzel­mével teremtődtek meg - ma és a jövőben is szocialista kultúránk fejlődésének, gazdagodásának örök forrásai; általuk egyúttal a kommunizmus felé haladó test­véri népek barátságát is megszi­lárdítjuk. Az az igényesség, amely Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának a kulcskérdések hatékony megol­dására irányuló jelen törekvéseit jellemzi a fejlett szocialista társa­dalom építésének valamennyi te­rületén, a kulturális szférában is megnyilvánul. Pártunk mind na­gyobb jelentőséget tulajdonít a kultúra dinamikus fejlődésének és a társadalomban betöltött sok­rétű szerepének, mégpedig abból a felismerésből kiindulva, hogy a társadalmi haladás üteme nem­csak az anyagi-műszaki bázis szintjének a fokától és a termelés intenzív növekedését elősegítő minőségi források teljes és haté­kony kihasználásától függ, hanem attól is, hogy mennyire tudunk eredményesen gazdálkodni a tár­sadalom szellemi potenciáljával. Feltétele továbbá a szocialista ön­tudat szilárdítása, az emberek eszmei, erkölcsi és kulturális fej­lettsége, az egyén alkotói erőinek és képességeinek fejlesztése és érvényesítése. A párt ezért nagy súlyt helyez arra, hogy erősödjön és elmélyüljön a kultúra és a mű­vészet szerepe az ember szocia­lista tudatának, az erkölcsnek, a szocialista életmódnak a kialakí­tásában és megszilárdításában, a sokoldalúan és harmonikusan fejlett személyiség formálásában. P ártunk és államunk művelő­déspolitikája céltudatosan érvényesíti a kultúra komplex fej­lesztésének koncepcióját, amely­nek célja valamennyi osztály és réteg kulturális-műveltségi szintjé­nek az emelése, minden dolgozó alkotói erőinek aktivizálása, előse­gítve a szabadidő jobb kihaszná­lását, az emberek közötti kapcso­latok javítását is. A művésztársadalmat, vagyis az alkotók táborát illetően, rendkí­vül fontos feladatnak tartjuk a kö­rükben végzett eszmei-politikai munka hatékonyságának a növe­lését, soraik erősítését a marxiz- mus-leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus alapján. Ez idő tájt alkotóink számára jelentős ösztönzőforrás a cseh és szlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk Szovjetunió általi felszabadításá­nak a 40. évfordulója. Az évfordu­lóra készülődve minden művészeti ágban olyan alkotások születnek, melyek a művészet nyelvén szól­nak azoknak az embereknek a hő­siességéről, akik negyven eszten­dővel ezelőtt harcaikkal utat nyi­tottak a szocializmusnak. A kulturális fejlődés legújabb eredményei egyben a legnagyob­bak közé is tartoznak, amelyeket nálunk a szocializmus építése so­rán elértünk. Ennek köszönhetően is fokozatosan szilárdul Csehszlo­vákia helye a világban, mint olyan országé, amelyben magas szinten van a kultúra és a lakosság leg­szélesebb rétegeinek műveltsége. A kultúra mind közvetlenebbül van jelen az emberek mindennapi éle­tében, életvitelük részévé válva. A kommunista párt és a szocialista állam az egész társadalom ügyé­nek tekinti a kultúra sokoldalú fej­lesztésére irányuló törekvéseket. A fejlett szocializmus építésének jelentős feladata ez. A mi kultúránk a szovjet és a többi szocialista ország kultúrájával szoros szövetségben tesz eleget internacionalista fel­adatának. A szocialista internacio­nalizmus elve alkotja alapját a szocialista kultúrák kölcsönös gazdagításának és közeledésük­nek. Ez a folyamat jelentősen hoz- zájurul e kultúrák eszmei egysé­gének a megszilárdításához és el­mélyítéséhez, ezzel párhuzamo­san pedig a világ kultúrájában, mindenekelőtt a béke megvédé­sében vitt közös szerepük haté­konyságának a növeléséhez. Tovább épül az autópálya (ČSTK) - Bár a nyolcvanas évek elején lelassult a munkák üteme, Szlo­vákiában tovább folytatódik az autópá- lya-építés. Jelenleg 44 kilométeres szakaszon folynak munkák. Eddig Szlovákiában 149 kilomé­ter hosszú autópálya készült el, s az idén további 23,5 kilométert adnak át. Befejezik a Hlohovec és Piešťany kö­zötti 15,1 kilométer hosszú szakaszt, amely része a Bratislavából induló D 61 -es autópályának, a Liptovský Hrádok és Hybe közötti 7 kilométeres szakaszt és a duklai hősökről elneve­zett bratislavai közúti-vasúti Duna-hi- dat, amely 1,4 kilométer hosszú. A nyolcadik ötéves tervidőszakban autópálya-híd építését kezdik meg Bratislavában, ezt 1990-ben adják át a forgalomnak. A D 61-es autópályát 8,4 kilométerrel hosszabbítják meg, Pieš- ťanytól Horná Stredáig. Már készü­lődnek a 17 kilométer hosszú trenčíni leágazás építésére, s hasonló megol­dást terveznek Prešovnál is. A D 1 -es autópályán hidat építenek a Hybica folyó fölé, Kelet-Szlovákiában pedig átadják a 10,5 kilométer hosszú Ličar- tovce-Budimír szakaszt. Hatvanhét év a békéért A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta napja M agam is jártam a Narva és Pszkov környéki puszta­ságon, amely hatvanhét évvel ezelőtt nevezetes történelmi ese­mény színhelye volt. 1918. január 18-án a fiatal szovjet hatalomra támadó német ármádia általános offenzívát indított, amelynek fő célja: elfoglalni a forradalom böl­csőjét, Petrográdot. A rendkívül veszélyes helyzetben Lenin hivó szavára egyszeriben meggyorsult a Vörös Hadsereg szervezése, néhány nap alatt munkások, kato­nák és matrózok tízezrei álltak soraiba. És február 23-án ez a ki­képzetten, össze sem rázódott, de forradalmi hevülettől, elszántság­tól lelkesült fiatal sereg keményen megleckéztette a császári német csapatokat. Azóta e győzelem év­fordulóján emlékezünk meg a szovjet hadsereg születéséről. A szovjet hadsereg nem csu­pán a szovjet nép békéjének és biztonságának oltalmazója, de egyszersmind az egész szocialis­ta közösség védőpajzsának leg­szilárdabb páncélvértezete. Ereje, felkészültsége elválaszthatatlan a Varsói Szerződés testvéri orszá­gainak biztonságától, védelmi ké­pességétől. Sőt, szerepe, rendel­tetése ennél is nagyobb: napjaink­ban az egész emberiséget termo­nukleáris katasztrófával fenyegető imperialista agresszió elhárításá­nak nélkülözhetetlen tényezője. állnak szemben, akiket kíméletle- 1 nül el kell pusztítani, hogy hírmon­dó se maradjon belőlük. A gyűlöletkeltés egyik legfőbb indítéka, hogy a szélsősé­ges imperialista körök nagyon is tisztában vannak a szovjet hadse­reg erkölcsi és technikai erejével, küldetésének mélységes igaz­ságosságával. Tudják, hogy e had­sereg ereje, felkészültsége és megingathatatlansága a legfőbb akadálya annak, hogy katonai esz­közökkel vissza tudják szerezni elvesztett pozíciókat, s megsemmi­sítő csapást mérjenek a szocializ­mus országaira. Kénytelen-kellet­len ezt olykor-olykor némely bur- zsoá teoretikus is bevallja. Richard Brown amerikai katonai szakértő intelme a Military Rewiew című folyóirat hasábjain publikált cikké­ben: ,,A szovjet katonatisztek okos, kemény, a munkájukhoz és a had­vezetéshez rendkívüli módon értő személyek. Ha összeadjuk mind­ezt és hozzátesszük, hogy a szov­jet hadsereg a világ legnagyobb hadserege, rettentő erőt képvi­sel". A Londonban kiadott 1984- es repülő-évkönyv kifejti, hogy ,,az oroszok kifejlesztették a világon az első olyan helikoptert, amely képes más helikopterek ellen har­colni“. John Taylor angol katonai szakértő keserűen állapítja meg: ,,A szovjet rakétasilók oly szilár­dak, hogy még akkor sem lehetne Hiszen a nemzetközi imperializ­mus - ha csupán rajta múlik - már réges-régen kirobbantotta volna a harmadik világháborút. Minde­nekelőtt a Szovjetunió szilárd vé­delmi erejének, a szovjet fegyve­res erők felkészültségének, kato­nái önfeláldozó hazaszeretettől fű­tött helytállásának köszönhető, hogy ez nem történhetett meg. A burzsoá propaganda eszköz­tárába tartozik a szovjet hadse­regről alkotott kép torzítása, mani­pulálása is. Az amerikai „Sol­diers“ című lap egyik cikke részle­tesen beszámol az Egyesült Álla­mok hadseregének Európában ál­lomásozó 18. felderítő zászlóaljá­nál folyó különleges lélektani fel­készítésről. Létrehoztak itt egy kü­lönítményt, amelynek tagjai fel­adatul kapták, hogy ,,megismer­tessék a katonákkal a szovjet fegyveres erőket és célkitűzései­ket“. Ennek keretében a szovjet hadsereg tiszti egyenruhájába bújtatott felderítő parancsnok e szavakkal formed a katonákra: „Mit kerestek itt Európában? Ta­karodjatok haza, különben kisöp- rünk benneteket! Sosem lesztek képesek megállítani tankjaink ára­datát. Ha mi egyszer megindu­lunk, másnap már az NSZK-ban sörözgetünk, egy hét múlva a pári­zsi lányokat ölelgetjük, vagy whis­kyt kortyolgatunk Londonban, egy hónap múlva pedig a ti koszos Kaliforniátokba is eljutunk“. Ne­vetséges, szinte gyermeteg pro­pagandafogás? Kétségtelenül. Mégsem állíthatjuk, hogy veszély- teien és hatástalan. Mert a maga primitívségében is alkalmas arra, hogy manipulálja a hallgatóság képzeletét, ködösítse gondolatvi­lágát, gyűlöletet és megvetést plántáljon el bennük a szocialista társadalom híveivel, oltalmazóival szemben, elhitesse hallgatóival, hogy valóban „ördögi“ figurákkal megsemmisíteni az ott tárolt raké­tákat, ha az egész amerikai Minu- teman és Titan interkontinentális rakétaarzenál csapása az indítóál­lásokban érné őket.“ A nyugati forrásokból származó megállapí­tásokat természetesen kritikusan kell fogadnunk, mert szerzőik oly­kor csak találgatják, máskor csak megközelítik az igazságot, de azt mindenképpen hűen tükrözik, hogy a nyugati szakértők nagyon jól tudják, hogy a szovjet katonai erő nem akármilyen erő. M i pedig azt is tudjuk, hogy a szovjet hadsereg ereje, magas szintű harckészültsége korszakunkban a nemzetközi bé­ke és biztonság nélkülözhetetlenül fontos tényezője. Mindaddig nél­külözhetetlen, amíg a nemzetközi imperializmus nem hajlandó le­mondani a szocializmus katonai megsemmisítésének terveiről, amíg nem születnek olyan kölcsö­nösen ellenőrizhető fegyverzet­korlátozási megállapodások, ame­lyek kizárják a váratlan agresszió lehetőségét. Addig a szovjet had­sereg és a Varsói Szerződés vala­mennyi szövetséges hadseregé­nek katonái szárazon tartják a pus­kaport, s szüntelenül készek, hogy azonnali válaszcsapást mérjenek bárkire, aki kezet emelne a szo­cialista közösség országaira. A szovjet hadsereg és haditenge­részeti flotta születésnapján, a Narva és Pszkov mellett hatvan­hét évvel ezelőtt kivívott első győ­zelem évfordulóján szívből kö­szöntjük a szovjet hadsereg kato­náit, akiknek elődei negyven évvel ezelőtt szabadították fel országun­kat, s űzték tovább hazánkból a fasiszta hordákat, s akiket né­pünk és a földkerekség minden békeszerető embere méltán tekint a nemzetközi béke és biztonság legfőbb, legszilárdabb oltalmazói­nak. BERTALAN ISTVÁN Vízi akadályon kelnek át a harckocsik (ČSTK archív-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents