Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-23 / 46. szám, szombat

A fejlett szocializmus tökéletesítése, Rómában bemutatták Csernyenko könyvét (ČSTK) - A Szovjetunió római nagykövetségén csütörtökön be­mutatták a nyilvánosságnak Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke válogatott beszédei és cikkei kötetét, amelyet a milánói Mondadori kiadóvállalat jelentetett meg nagy példányszámban. Az ünnepségen részt vett Giu- lio Andreotti olasz külügyminisz­ter, a parlament szenátorai és képviselői, az Olasz Kommunista Párt, a San Marino-i Kommunista Párt képviselői, továbbá az Olasz­országban akkreditált diplomaták, politikusok, újságírók stb. Az ün­nepségről közvetítést adott az olasz televízió is. Andreotti rövid beszédében nagyra értékelte azt a tényt, hogy Csernyenko könyve megjelent olasz nyelven. GENF Iszraeljan nagykövet felszólalása (ČSTK) - A genfi leszerelési értekezlet csütörtöki ülésén fel­szólalt Viktor Iszraeljan nagykö­vet, a szovjet küldöttség vezetője. Hangsúlyzta, a Szovjetunió to­vábbra is következetesen kiáll a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltását célzó megállapodás megkötése mellett, és addig is kész a kísérleti atomrobbantások beszüntetésére a kölcsönösség alapján. A szovjet diplomata saj­nálattal állapította meg, hogy a másik négy nagyhatalom nem mutat hajlandóságot e javaslat el­fogadására, és akadályozzák a genfi tárgyalásokat. Sőt, mi több, az USA-nak nem áll szándékában a föld alatti atomrobbantásokat korlátozó, már megkötött kétoldalú megállapodások ratifikálása sem, és így próbál kedvező feltételeket teremteni példátlan méretű nukle­áris fegyverkezési programjához - állapította meg Iszraeljan. az építés és a béke útján (Folytatás a 2. oldalról) tették a háború utáni európai reali­tást. És végezetül kollektíván alá­támasztották és fejlesztették őket a helsinki értekezlet Záróokmá­nyában. Ma a történelem az emberiség jö­vőjének kérdését még sürgetőbben veti fel, s még elkerülhetetlenebbül szükség van az államférfiak bátor­ságára és körültekintésére. Már szóltam arról, milyen hatal­mas jelentősége lenne az atom­fegyverekkel rendelkező hatalmak közötti olyan kötelező érvényű egyezménynek, amely meghatá­rozná, hogy kölcsönös kapcsola­taikban megtartsanak bizonyos normákat, hogy megakadályozzák az atomháború kirobbanását. Ez a javaslatunk állandóan érvényes. Hiszünk abban is, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok vezetői a legborzalmasabb és legpusztítóbb háború befejezése 40. évfordulójá­nak ünnepségein közösen kinyilvá­níthatnák - mégpedig a mindkét fél­nek megfelelő formában - azon fő kötelezettségek lényegét és szelle­mét, amelyeket a két ország a hábo­rú végén és a hetvenes években megkötött egyezményekben vállalt. Kijelenthetnék, hogy külpolitikájuk­ban továbbra is készek e kötelezett­ségek szellemében eljárni. Ez természetesen hozzájárulna a kölcsönös bizalom megszilárdítá­sához és a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéhez. Meggyő­ződésem, hogy az ilyen közös lépés megnyerné minden békeszerető ál­lam és valamennyi nép támogatását. Elvtársak! A népi képviselők ta­nácsaiba tartott választások or­szágunk életének mindig ünnepi eseményei. Valóban ünnep ez, a szocialista demokrácia ünnepe. Azé a demokráciáé, amely reáli­san, a gyakorlatban biztosítja a dolgozók millióinak széles körű és aktív részvételét az állam irá­nyításában. A választási kampány világosan megmutatta a tömegek növekvő ön­tudatosságát, munka- és társadalmi aktivitását. Amint Lenin nemegyszer hangsúlyozta, ebben rejlik rendsze­rünk erejének kimeríthetetlen for­rása. Holnapután a szovjet állampol­gárok mind a tizenöt szövetségi köztársaságban a szavazóhelyi­ségekbe mennek. Azzal, hogy szavazatukat a kommunisták és a pártonkivüliek megbonthatatlan tömbjének jelöltjeire adják, kifeje­zik békeakaratukat, azt az eltö­kéltségüket, hogy sokoldalúan szi­lárdítják a Szovjetunió nemzetei­nek testvéri barátságát, és új energiával küzdenek egész nagy hazánk további pozitív változásai­ért. Engedjék meg, hogy még egy­szer őszinte köszönetét mondjak bizalmukért. Mi, kommunisták nem ismerünk fontosabb célt és nagyobb boldogságot, minthogy odaadóan szolgáljuk szülőhazán­kat, népünket. Kívánok önöknek, kedves elv­társak, jó egészséget, boldogsá­got és sok munkasikert! Szovjet kezdeményezés (ČSTK) - Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügyminisztérium saj­tóosztályának vezetője Moszkvá­ban arról a megállapodásról tartott sajtótájékoztatót, amelyet a Szov­jetunió és a Nemzetközi Atome­nergia Ügynökség kötött, s amely értelmében a Szovjetunió az ENSZ-szervezet ellenőrzése alá helyez békés célú nukleáris be­rendezéseket. A megállapodást csütörtökön Bécsben írta alá And- ronyik Petroszjanc akadémikus, Stockhomi értekezlet Csökkenteni kell a katonai kiadásokat (ČSTK) - Az európai bizalom- és biztonságerősitő intézkedések­ről és a leszerelésről tárgyaló stockholmi konferencián tegnap felszólalt I. Rozanov, a szovjet küldöttség tagja. Hangsúlyozta a katonai kiadá­sok nem emelésére és csökkenté­sére tett szovjet javaslat nagy poli­tikai jelentőségét. E javaslatot megvitatják a stockholmi fórumon. A szovjet küldött a konferencia résztvevőit emlékeztette Konsz­tantyin Csernyenko, legmaga­sabb szovjet képviselő szavaira, aki a Százak felhívása az élet Az SZKP KB PB ülése (ČSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizottsága soros ülésén meghallgatta és jóváhagyta Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács első alelnökének, külügyminiszternek a beszámolóját Bohuslav Chňoupek csehszlovák kül­ügyminiszterrel és Isidoro Malmierco kubai külügyminiszterrel folytatott meg­beszéléseiről. A két külügyminiszter baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A megbeszéléseken a részt vevő fe­lek megerősitették szilárd akaratukat, hogy tovább erősitik a szocialista kö­zösség országainak egységét és fel­zárkózottságát, amelyek következete­sen védelmezik a békét és a nemzet­közi biztonságot. A Politikai Bizottság ülésén határo­zatokat fogadtak el a Szovjetunió bél­és külpolitikájának több kérdésével kap­csolatban. Kapitonov kitüntetése (ČSTK) - A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa tegnap Lenin-rend- del tüntette ki Ivan Kapitonovot 70. születésnapja alkalmából. A ma­gas kitüntetést a kommunista párt és a szovjet állam fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért adomá­nyozták neki. nevében argentin mozgalom üze­netére adott válaszában hangsú­lyozta: a Szovjetunió javasolta, hogy amennyiben erre vonatkozó általános érvényű egyezményt köt­nek, a katonai kiadások csökken­tése által felszabaduló eszközök egy részét a fejlődő országok megsegítésére fordítanák. A nyu­gati hatalmak állásfoglalása kö­vetkeztében azonban ezen a téren sem jött létre haladás. A megegyezés elérése a kato­nai kiadások nem növeléséről és csökkentéséről jelentősen hozzá­járulna az európai bizalom és biz­tonság megszilárdításához és elő­segítené a fegyverkezési hajsza megállítását, jelentette ki I. Ro­zanov. a Szovjetunió állami atomenergia­bizottságának elnöke és Hans Blix, az ügynökség főigazgatója. Sajtóértekezletén Lomejko kö­zölte, a Szovjetuniónak nem volt semmiféle nemzetközi kötelezett­sége a megállapodásra, s a kez­deményezés Moszkváé volt. A szovjet javaslatot 1982-ben tették, s az elmúlt két évben több tárgyalási fordulón megvitatták. A most aláírt egyezmény hatálya kiterjed a Szovjetunió több erőmü­vére és kutató reaktorára, elsősor­ban azokra, amelyeket más orszá­gokba szállít, s így megkönnyíti azok ellenőrzését. Lomejko elmondta, hogy szov­jet részről megadják a szükséges információkat a nukleáris beren­dezésekről és anyagokról, s a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség szakértői a helyszíni ellen­őrzés lehetőségét is megkapják. A szerződés megfelel annak az egyezménytípusnak, amelyet az ügynökség az atomsorompó-szer- ződéshez csatlakozott, nem nuk­leáris országokkal kötött. A szovjet szóvivő azt hangoztatta, hogy Moszkva kezdeményezése, az egyezmény megkötése éppen az atomsorompó-rendszer meg­erősítését szolgálja, s ezt a Szov­jetunió a nukleáris veszély elleni küzdelem egyik fő irányának te­kinti. Reagan alaptalan vádjai (ČSTK) - Ronald Reagan el­nök tegnapra virradóan Washing­tonban megtartott sajtóértekezle­tén a legkisebb jelét sem adta annak, hogy az Egyesült Államok a közelgő szovjet-amerikai fegy­verzetkorlátozási tárgyalásokon jóakaratot tanúsít a kölcsönösen elfogadható megállapodás eléré­se érdekében. Sajtókonferenciáján egyértel­műen arra törekedett, hogy csök­kentse kormányzata űrfegyverke­zési törekvéseinek a jelentőségét. Azt próbálta állítani például, hogy a kozmikus rendszer egyes ele­meinek gyártását előkészítő kuta­tás csupán valamiféle „ártatlan program“, amely szerinte „telje­sen legális és megengedhető“ a szovjet-amerikai rakétaelháritó rendszerek korlátozására vonat­kozó szerződés keretében is. Az amerikai elnök leplezni pró­bálta azt a valóságot, hogy kor­mányzata kész meghiúsítani ezt az 1972-ből származó szerződést, mégpedig éppen az általa meghir­detett „csillagháborús program­mal“, amely ellentétes az említett szerződéssel. Ismét alaptalanul azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy megsérti ezt a szerződést, jóllehet most sem tudott felhozni egyetlen kézzel fogható bizonyítékot sem. Reagan az ország gazdasági helyzetéről szólva saját politikájá­nak eredményeként tüntette fel a gazdasági fellendülést, beismer­te azonban, hogy a farmerek sú­lyos helyzetben vannak. A második felvonás A nemzetközi politika szem­pontjából sem lehet közömbös, mi történik Pakisztánban. Ismeretes, az iráni sah bukása után az iszla- mabadi rezsim az USA első szá­mú szövetségesévé lépett elő a stratégiai szempontból oly fon­tos közép-ázsiai térségben, s a tengerentúli érdekeknek meg­felelően a Hakk-diktatúra élen jár a nemzetközi feszültség szításá­ban. Napirenden vannak az indiai határon kiprovokált fegyveres inci­densek, s pakisztáni területen ál­lomásoznak a főleg az Egyesült Államok és Kina által támogatott afgán ellenforradalmi bandák. Ziaul Hakk jól ismeri a saját értékét: az utóbbi öt év alatt 3,2 milliárd dolláros gazdasági és ka­tonai segítséget kapott Washing­tontól, s a jövő évre előirányzott katonai segítség összege: 655 millió dollár. Mindebből telik a leg­korszerűbb haditechnika megvá­sárlására: már huszonöt, nukleáris fegyver szállítására is alkalmas F 16-os amerikai repülőgéppel rendelkezik, s ez év végéig további 15-öt vásárol. Nagy-Britanniátől már megrendelt 300 millióért há­rom Amazon, az NSZK-tól pedig Meko típusú fregattot, s nemrégi­ben érkeztek meg a Ravalpindi melletti támaszpontra az USA-ból a Cobra típusú harci helikopterek. Megfigyelők már régebben emle­getik, hogy Pakisztán előkészüle­teket tett saját atomfegyver gyár­tására, a Reagan-kormányzat pe­dig Iszlámábádot is be akarja von­ni az amerikai atomernyő afá. A nagyszabású fegyverkezés ter­mészetesen nem csekély aggo­dalmakat kelt, elsősorban a szom­szédoknál, tehát Indiában és Af­ganisztánban. Hétfőn „választások“ lesznek Pakisztánban. Komédia a javából, hiszen amint Hakk közölte: a szükségállapot feloldása szóba sem jöhet, ami azt jelenti, hogy a pártok sem vehetnek részt. A tá­bornok-elnök szerint a jelöltek ,.önmagukat képviselik“ majd. Az utóbbi hetekben a hatóságok so­rozatban letartóztatták vagy házi őrizetbe vették az ellenzéki veze­tőket. A tizenegy ellenzéki pártot tömörítő Mozgalom a Demokrácia Helyreállításáért ellenzéki párt- szövetség felszólította az ország lakosságát a „választások“ boj­kottjára. Ez már egyszer sikerült - a ta­valy decemberi ,, népszavazás“ alkalmával. Akkor az ország to­vábbi ,,iszlamizálásáról“ kellett dönteni a lakosságnak, s a kor­mányjelentés szerint a szavazók 92 százaléka mondott erre igent. Csakhogy a szavazásra jogosul­taknak csupán a 25-30 százaléka járult az urnákhoz, annak ellenére, hogy a rezsim már jóval előtte súlyos büntetéssel fenyegette mindazokat, akik részt vesznek a bojkottban. Az „iszlamizálás" a hakki értel­mezés szerint egyet jelent a dikta­túra fennmaradásával, megszilár­dításával. Hiszen a decemberi népszavazási komédia eredmé­nyét is úgy értelmezte, hogy neki szavaztak bizalmat további öt év­re. Nem kétséges, hasonló céllal rendezi a hétfőit is. Erre utalt egyik interjújában, amikor kifejtette, hogy az önmagukat képviselő je­lölteknél a lényeg az, hogy ,,jó pakisztániak legyenek“. Az ilye­nek száma azonban egyre fogyat­kozik, megfigyelők szerint már a tisztikar és a muzulmán papság sem áll egységesen mögötte, an­nak ellenére, hogy az iszlám jel­szavak hangoztatásával éppen a befolyásos egyházi körök támo­gatását akarja megnyerni. Növekszik viszont az ellenzék tábora, amely az 1973-as alkot­mányhoz való visszatérést köve­teli, s azt, hogy a választásokon minden párt indulhasson. Itt kell emlékeztetni arra, hogy Pakisz­tánban a katonatisztek 1977-ben hajtottak végre államcsínyt, meg­döntve Zulfikar Ali Bhutto kormá­nyát. Hakk hetvenhét júliusában került hatalomra. Bhuttót 1979- ben kivégezték, a politikai pártokat betiltották. Hakk a rezsim reakciós jellegét leplezni akarva már több­ször Ígérte, de mindahányszor el­halasztotta a választások megtar­tását. Bár a diktatúrát ellenzők hangja erősödik, lényeges változásra nem lehet számítani. A Fehér Ház megvédi a maga embereit, ennek bizonyítéka az a januári hír is, mely szerint Washington az idén lényegesen növeli a Pakisztánban állomásozó ellenforradalmárok­nak nyújtott támogatást. Ezzel egyrészt Hakk gondjait is enyhíte­ni akarja, hiszen a határ menti pakisztáni körzetek lakossága mind erőteljesebben követeli az afgán ellenforradalmi bandák tá­mogatásának megszüntetését - az egymással is szembenálló banditacsoportok garázdálkodásai miatt. Sah Mohammed Doszt afgán külügyminiszter a napokban kö­zölte: Pakisztán egyoldalúan elha­lasztotta a február 12-re tervezett afganisztáni-pakisztáni közvetett tárgyalások negyedik fordulójának megkezdését. Indoklásul a február 25-i választásokat hozta fel a pa­kisztáni rezsim, ez azonban elfo­gadhatatlan magyarázat, mivel a forduló már 22-én véget ért volna. Ez egyben jelzi: Hakk nemcsak a belső ellenzékkel szemben lép fel keményebben, hanem a külpo­litikában is hajthatatlanságot mu­tat. Ezt így kívánják mindenekelőtt Washington érdekei. MALINÁK ISTVÁN Az USA nem mond le a lengyel belügyekbe való beavatkozásról Jerzy Urban sajtótájékoztatója (ČSTK) - Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője tegnap Varsóban sajtóértekezletet tartott, amelyen hang­súlyozta, hogy az „emberi jogok meg­tartása terén külföldön kialakult hely­zetről“ szóló amerikai külügyminiszté- riumi „jelentést“ Lengyelország úgy ér­tékeli, mint a belügyeibe való beavat­kozásra irányuló kísérletet, amely egyúttal a politikai konfrontáció eszkö­zéül is szolgál. A kormányszóvivő rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok jogot formál magának az emberi jogok megtartásá­nak értékelésére más országokban, ami ellentétes az ENSZ Alapokmányá­val, a helsinki konferencia záródoku­mentumával és más nemzetközi szer­ződésekkel. A „jelentés“ Lengyelországgal kap­csolatos részéből arra lehet következ­tetni, hogy az Egyesült Államok to­vábbra sem mond le a lengyel belső helyzet aláásására, az állampolgárok­nak a lengyel kormány iránti bizalmá­nak a megrenditésére irányuló törek­vésekről. A dokumentum a lengyel bel­ső helyzetről számos elferdített infor­mációt és koholmányt tartalmaz és szöges ellentétben áll azokkal a Wa­shingtoni részről hangoztatott állítá­sokkal, hogy az Egyesült Államoknak szándékában áll a Lengyelországhoz fűződő kapcsolatok megjavítása - mu­tatott rá Jerzy Urban. Thatcher befejezte washingtoni tárgyalásait (ČSTK) - A brit kormányfő tegnap hazatért háromnapos hivatalos egye­sült Államokbeli útjáról. Látogatásának utolsó napján, csütörtökön este Shultz külügyminiszterrel, Baker pénzügymi­niszterrel és további washingtoni veze­tőkkel tárgyalt. Margaret Thatcher látogatása ré­szét képezte azoknak a megbeszélé­seknek, amelyeket a Reagan-kor- mányzat folytat legfontosabb atlanti szövetségeseivel a márciusi genfi szovjet-amerikai megbeszélésekre való előkészületek keretében. A londo­ni kormány nevében elvileg egyetértett azzal, hogy Nagy-Britannia is részt vegyen annak a rakétavédelmi rend­szernek a kifejlesztésében és gyártá­sában, amelynek egyes elemeit a világ­űrbe telepítenék. Thatcher Washingtonban rendkívül óvatos kijelentéseket tett, nehogy ma­gára haragítsa a törvényhozókat, és eléggé visszafogottan beszélt a mes­terségesen magasan tartott dollárárfo­lyam Nyugat-Európára gyakorolt káros következményeiről is. A Brit KP felhívása (ČSTK) - Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának vezetősége a sztrájkoló brit bányászok hatékony támogatására és maximális szolidaritásra hivta fel a szigetország dolgozóit és az egyes szakszervezeteket. A Brit KP vezető­sége a tömegeket arra lelkesítette, hogy minél nagyobb létszámban ve­gyenek részt a bányászsztrájk támoga­tására meghirdetett vasárnapi mani- fesztáción. Gordon McLennan pártfőtitkár kije­lentette, a konzervatív kormányt terheli a felelősség azért, hogy mindeddig nem sikerült a sztrájkot megoldani.

Next

/
Thumbnails
Contents