Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-23 / 46. szám, szombat
A fejlett szocializmus tökéletesítése, az építés és a béke útján (Folytatás az 1. oldalról) Amint önök is látják, a párt munkája egyre sokrétűbb. Nyilvánvaló, hogy miért. Az SZKP-nak a nálunk felépített szocializmus sokoldalú tökéletesítésére irányuló stratégiai orientációja teszi ezt szükségessé. Megköveteli ezt továbbá a jelenlegi politikai helyzet jellegzetessége is. Megkezdtük az előkészületeket a párt XXVII. kongresz- szusára. Ez a kongresszus pártunk történetében, nemzeteink sorsában rendkívüli feladatot tölt be, mivel feladata, hogy elfogadja a párt újjászerkesztett programját. Ez a fejlett szocializmus tökéletesítésének, a széles körű alkotó tevékenységnek a programja lesz, amely teljes mértékben lehetővé teszi szocialista eszméink megvalósítását, és ezzel lehetővé válik a kommunizmus építésével közvetlenül összefüggő feladatok teljesítése is, ami a mi nagy célunk volt és továbbra is az marad. A munkatermelékenység és a nép életszínvonala lényeges emelését akarjuk elérni párhuzamosan a szellemi kultúra sokoldalú fejlesztésével. Teljes és általános szociális igazságosságot akarunk elérni, amely rendszerünk lényege, és amelynek alapelve a „mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint“. Véleményünk szerint ezeket a történelmi feladatokat kell tartalmaznia az SZKP újjászerkesztett programjának, amelynek előkészítése most a zárószakaszba lép. Bárki azt mondhatná talán, hogy vajon nem összpontosi- tunk-e túlságosan a távlati feladatokra, miközben nálunk még távolról sem sikerült megoldani minden hétköznapi problémát a fejlett szocializmus követelményeinek megfelelően. Erre a kérdésre a következőképpen válaszolnék. A legközelebbi és leghalaszthatatlanabb problémákat csakis akkor lehet sikeresen megoldani, ha a jövőbe tekintő világos perspektívánk van, ha pontosan tisztában vagyunk a ránk váró munka méreteivel. Biztosak vagyunk abban, hogy megbirkózunk ezzel a munkával, s ez a véleményünk tudományos, reális számításokra épül. De ezt a véleményünket ugyanakkor az utóbbi időszak reális eredményeire is alapozzuk, azokra az eredményekre, amelyeket a fejlődésünkben tapasztalt egyes negatív tendenciák leküzdése során értünk el. Vegyük szemügyre az elmúlt év gazdasági eredményeit. Ezek az ipar kiegyensúlyozott fellendüléséről, a népgazdaság vezető ágazataiban a termelési kapacitások jelentős bővüléséről tanúskodnak, valamint arról, hogy a társadalmi össztermék is emelkedett. Számadatokat itt nem említek, hiszen azokat a sajtó nyilvánosságra hozta. Csak egyetlen mutatóra szeretném felhívni a figyelmet. A munkatermelékenységre gondolok, amelynek növekedésével biztosítottuk a nemzeti jövedelem csaknem teljes növekményét. Ebből rendkívül fontos következtetés vonható le. Az, hogy a szovjet gazdaság egyre határozottabban az intenziv fejlesztés felé orientálódik. És ez a mi legfontosabb feladatunk ma és holnap is. A munkatermelékenység jelenlegi szintjével, elvtársak, semmiképpen sem lehetünk elégedettek. Az intenziv gazdasági növekedés látszólag egyszerűnek tűnő tétele így hangzik: többet termelni, kisebb ráfordításokkal. Valameny- nyien azonban jól tudjuk, hogy mennyire nem könnyű ezt megvalósítani. Számos probléma merül fel ennek kapcsán - szervezési, műszaki és erkölcsi-lélektani kérdések Jelenleg ezeket már nagyobb határozottsággal oldjuk meg. A dolgozók fokozottabb felelősséget éreznek munkájuk iránt. Tavaly például a kölcsönös szállítási szerződésekből a vállalatokra háruló kötelezettségeknek sokkal nagyobb mértékben tettek eleget, mint az ötéves tervidőszak korábbi éveiben. Dolgozó kollektívák tízezrei az alap- és tüzelőanyagok jelentékeny megtakarításán fáradoznak. Ez jelenleg az egyik legsürgetőbb feladat. Mindez szemléletesen bizonyítja, hogy gazdaságunk fejlődésének minőségileg új határköve felé halad. Ebben a folyamatban olyan eredményeket érünk el, amelyek különösképpen örömmel töltenek el bennünket, örülök annak, hogy ezek között említhetem az önök körzete dolgozóinak sikereit is. Előttem vannak az ötéves tervidőszak első négy évének eredményei. A munkatermelékenység az iparban a tervben megszabottnál 50 százalékkal nagyobb mértékben emelkedett. Es itt vannak a múlt évi adatok is. A Szovjetunió más kollektíváihoz hasonlóan önök is kötelezték magukat arra, hogy tervben megszabott mennyiségen túl legkevesebb 1 százalékkal emelik a munkatermelékenységet. önök ezt több mint 2 százalékra teljesítették. Ez, elvtársak, kiváló eredmény és jó munkára vall. A moszkvai dolgozók a 11. ötéves tervidőszakban hatékonyan dolgoznak. ígéretet tettek a terv határidő előtti teljesítésére. Mindnyájan jól tudjuk, hogy a moszkvaiak megtartják adott szavukat. Nem véletlen, hogy Moszkva és kujbisevi körzete az 1984-es évben a szocialista munkaverseny terén elért eredményeiért elnyerte az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a szakszervezeteknek és a Komszomol Központi Bizottságának a vörös vándorzászlaját. Köztudott elvtársak, hogy a mi gazdasági törekvéseink célja végső soron a nép életszínonalának az emelése. E téren is évről évre mindig előbbrelépünk. Vegyünk például, őszintén szólva, olyan égető kérdést, mint a szolid, legjobb minőségű áru iránti lakossági igény kielégítése. Az ötéves tervidőszak eddigi négy évében következetesen megtartottuk a közszükségleti cikkeket előállító ágazatok előnyben részesített fejlesztésének a koncepcióját. Ezt a feladatot már korábban is kitüztük magunk elé, de távolról sem mindig sikerült teljesíteni. Most tényleges gyakorlati fordulat állt be e téren. Jó, hogy az említett probléma megoldásába aktívan bekapcsolódnak a nehézipari ágazatok. A közszükségleti cikkek gyártásában tavaly a részarányuk 30 százalékra emelkedett. Mindenki számára világos ennek szociális és politikai értelme is. Hatalmas iparunk még fokozottabb mértékben, közvetlenül az emberek javát szolgálja. Tudjuk azonban, hogy továbbra is nagyon időszerű feladat a közszükségleti cikkek minőségének a javítása. örülök annak, hogy rámutathatok a lakáskérdés megoldása terén elért sikereinkre. Csak 1984- ben 2 millió jól felszerelt új lakást építettünk. Az ötéves tervidőszak négy éve alatt 40 millió embernek javultak a lakáskörülményei. Jogosan feltételezem, hogy az ötéves tervek történetében a jelenlegi legnagyobb szabású lakásépítési programot nemcsak teljesítjük, hanem túl is lépjük a kitűzött feladatokat. Évek óta következetesen intézkedéseket hozunk és valósítunk meg a családos nők munka- és életkörülményeinek javítására és bővítjük a többgyermekes családoknak nyújtott előnyöket is. Egyik legfontosabb feladatunk a bölcsődék és óvodák gyorsított ütemű építése, a gyerekek számára gyártott áruk termelésének emelése és minőségük javítása. Lankadatlan figyelmet szentelünk a szovjet állampolgárok egészségéről való gondoskodásának is. A párt ezt a feladatot rendkívül szélesen értelmezi. Ezek közé a feladatok közé sorolja az egészségesebb munkakörülményeket, a környezetvédelmet, a valóban tömeges testnevelési mozgalom bővítését és természetesen mindenekelőtt az egészségügyi ellátás tökéletesítését is. Az elvtársak tudják, hogy pártunk és államunk egyre nagyobb igényeket támaszt az egészség- ügyi intézetek munkájával szemben, és következetesen küzd az e téren tapasztalható súlyos hiányosságok ellen. Tudatosítjuk ugyanakkor a munka- és életkörülmények megjavításának a szükségességét is az egészségügyben dolgozóknál. Többek között béremelési intézkedéseket mérlegelünk az egészségügyi dolgozók számára. Ezek megvalósítása a jövő év elején kezdődik. Kétségtelenül jelentős lépés lesz ez majd pártunk szociális politikájában, hiszen több mint 5 millió ember életszínvonalát érinti majd. Sok jó történik tehát az emberek javára. Őszintén szólva ennél azonban még jóval többet kellene tenni. Mi ennek az akadálya? Úgy gondolom, a válasz világos. A mi társadalmunkban az élet színvonala és minősége évről évre éppen annyival emelkedik, amennyivel jobban dolgozunk. Sem többel, sem kevesebbel. Ahhoz tehát, hogy a nép életszínvonala gyorsabban emelkedjen, elengedhetetlen, hogy minden szakaszon lényegesen megjavítsuk munkánkat. Éppen erre törekedik pártunk és annak központi bizottsága. Állandóan azt tartjuk szem előtt, hogy már a nyolcvanas évek végén tényleges fordulat következzen be a tudományos-műszaki haladás meggyorsításában és a szovjet gazdaság hatékonyságának emelésében. Ezzel összefüggésben egyetlen dologra szeretnék rámutatni. Elmondhatjuk, hogy mindenki nagyon jól tudatosítja, hogy szükségesek a minőségi változások gazdasági tevékenységünkben. Most ezeket a változásokat határozottan végre kell hajtanunk a gyakorlatban is. Merészen és időhúzás nélkül alkalmazni keli mindazt a hasznosat és értékeset, amit már a gazdasági kísérlet tapasztalatai, a gazdálkodás korszerű formái és módszerei eredményeztek a számukra. Annál is inkább, mert az ötéves tervidőszak utolsó évébe léptünk. Annak érdekében, hogy tisztességesen teljesítsük ezeket a feladatokat - ismétlem - nagy, szorgalmas és kezdeményező munkára van szükség. Most nagyobb halogatás nélkül tökéletesíteni kell a tervezést és az irányítást, a gazdasági mechanizmust és a jutalmazási rendszert. A mi naptárunkban erre a tevékenységre nincsen kifejezetten meghatározott időszakasz. A választási kampányban sok érdekes gondolat és gyakorlati javaslat hangzott el arra vonatkozóan, miként javíthatjuk állami szerveink és a gazdasági vezetés munkáját. A tanácsok feladata ezek alapos és figyelmes áttanulmányozása, a javaslatok általánosítása és ezek gyakorlati megvalósítása. Elvtársak! Már csak rövid idő választ el bennünket a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 40. évfordulójától. A hős szovjet nép a lenini párt vezetésével a hitlerista hordákkal megvívott kemény csatákban megvédte szocialista hazáját, meghozta a szabadságot Európának és megmentette az emberi civilizációt a fasizmus barbársága elől. Ez a hősi tett mindörökre élni fog az emlékezetben! Tisztelgünk azok emléke előtt, akik hazánk szabadságáért és függetlenségéért áldozták életüket. Kötelességünknek tartottuk és tartjuk a Nagy Honvédő Háború egykori résztvevőiről, egészségükről és életkörülményeikről való állandó gondoskodást. A győzelem 40. évfordulójával összefüggésben szükségesnek tartom ismét hangsúlyozni a dolgozók, de mindenekelőtt a fiatalok céltudatos és átgondolt hazafias nevelésének a jelentőségét. Ideológiai munkánk tartós feladata, hogy a haza iránti szeretetre és a szocialista vívmányok elszánt védelmére neveljük a szovjet polgárokat. Ebből az alkalomból jókívánságaimat szeretném tolmácsolni katonáinknak, önöknek, elvtársak, a szovjet hadsereg és haditengerészet napja alkalmából. A szovjet emberek biztosak lehetnek abban, hogy a párt és az állam a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy fegyveres erőink megbízhatóan védelmezhessék népünk békés életét, hogy országunk védelmi képessége mindig a megfelelő színvonalon legyen. Elvtársak! Nekünk, a mostani nemzedéknek az a legfontosabb feladata, hogy megakadályozza az újabb háborús tűzvészt és megvédje az életet bolygónkon. A bonyolult nemzetközi helyzet nagyfokú éberséget, határozottságot és kitartást követel meg. Természetesen hatékony akciókat is szükségessé tesz a nemzetközi légkör megjavítása céljából. A béke és a nemzetközi biztonság szempontjából nagy szerencse, hogy létezik a szocialista országok közössége, amely következetesen védelmezi a népek békés egymás mellett élésének lenini elvét. Az utóbbi években sem sajnáltuk az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a szocialista országok együttműködése minden téren tovább szilárduljon és bővüljön. Az egységben az erő - így hangzik a munkásmozgalom régi jelszava. Jelenleg teljes mértékben érvényes a baráti szocialista országokra. Közösen hiúsítottuk meg a szocializmus gazdasági kimerítésére irányuló imperialista törekvéseket. Az utóbbi években országaink továbbléptek a szociális és gazdasági fejlődés terén, és ami fontos, a külső hatásokkal szemben gazdaságilag kevésbé vagyunk sebezhetőek. Erre irányulnak a KGST-tagor- szágok tavalyi csúcsértekezletének határozatai is, amelyeket most valósítunk meg. A szocialista gazdasági integráció folyamata meggyorsult és a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyül, ami minden testvéri országnak és az egész szocialista közösségnek a javát szolgálja. Közösen megakadályoztuk, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a maguk javára megbontsák a katonai-hadászati egyensúlyt. Így lesz ez a jövőben is. Testvéri szövetségünk megbonthatatlan. Rövidesen megemlékezünk a Varsói Szerződés Szervezete megalakulásának 30. évfordulójáról, és közölhetem, hogy minden tagállam a szerződés érvényességének meghosszabbításáért szállt síkra. Mivel a NATO, az agresszív imperialista tömb tovább létezik, szükségünk van az egybehangolt jól egyeztetett közös békepolitikára és a békés munka megbízható védelmére. Támogatjuk a szocialista világ- rendszer nemzetközi szerepének és befolyásának növelését. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőséget tulajdonítunk a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolataink normalizálásának. Tavaly e téren hasznos lépésekre került sor. Persze tudatában vagyunk a fennálló súlyos politikai nézetkülönbségeknek, de remélni szeretnénk, hogy mindkét fél erőfeszítéseivel sikerül kedvezően továbbfejleszteni a szovjet-kínai kapcsolatokat. A nemzetközi biztonság megszilárdítása terén együttműködünk a világ összes békeszerető erőivel. Ez ma főleg a volt gyarmati és félgyarmati világ szabadságszerető és független államaival kifejtett együttműködést jelenti. Mindezek az államok a nagy Indiától a kis Beninig, a szomszédos arab országoktól egészen a távoli közép- és dél-amerikai köztársaságokig természetes partnereink, és azonos nézeteket vallanak velünk a népek jogainak és az emberiség békés jövőjének védelmét illetően. Barátságunkat ezekkel az országokkal nagyra értékeljük, s fejleszteni és szilárdítani fogjuk. Elvtársak! Külpolitikánk gerince ma természetesen az imperializmus által kezdeményezett lázas fegyverkezés megállításáért és a nukleáris világháború veszélyének elhárításáért vívott harc. Az Egyesült Államokkal folytatandó új tárgyalások küszöbén állunk. Mindkét fél kijelentette: azért kezdi meg a tárgyalásokat, hogy elhárítsa a lázas űrfegyverkezést, és megállítsa a fegyverkezést a földön. Megállapodás született, hogy a felek az ür- és az atomfegyverek kérdéseit átfogóan, összefüggéseikben vitatják meg és kezelik, ami alapvetően fontos az ügy sikerére nézve. Ez adja meg a genfi tárgyalások fő értelmét. Ismét teljesen egyértelműen tisztázni akarom, melyek a közelgő tárgyalásokkal kapcsolatos céljaink. Először: nem törekszünk egyoldalú előnyök megszerzésére az Egyesült Államokkal és a NATO-tagországokkal szemben, sem pedig katonai fölény megszerzésére. Erre nincs szükségünk, mert nem akarjuk őket veszélyeztetni és nem akarjuk rájuk kényszeríteni akaratunkat. Békében akarunk velük élni, s fenn akarjuk tartani a normális jó kapcsolatokat. Másodszor: a lázas fegyverkezésnek a megállítását akarjuk. Éppen ezért a Szovjetunió felveti az olyan első lépések kérdését, mint a két fél nukleáris arzenáljainak befagyasztása, a további rakétatelepítés beszüntetése stb. A tárgyalások kihasználását az ezzel ellenkező célok elérésére - a tömegpusztító eszközök további felhalmozásának és telepítésének igazolására és álcázására - abnormálisnak és hibásnak, csalásnak és a népek elleni bűnténynek tekintjük. Harmadszor: a felhalmozott fegyverek állományának valódi csökkentését és kezdetben lényeges részük megsemmisítését akarjuk, nem pedig egyre újabb fegyverrendszerek létrehozását akár a világűrben, akár a földön, akár támadó, akár védelmi fegyverekről van szó. Végső célunk az atomfegyverek teljes megsemmisítése szerte a világon, és az atomháború veszélyének teljes megszüntetése. Ma nagyok a két fél nézetkülönbségei azokban a kérdésekben, amelyek a megbeszélések napirendjén szerepelnek. Ezt mindenki tudatosítja. Túl sok a borúlátó jóslat, amelyek előre kudarcra ítélik a tárgyalásokat, de mi ezt a nézetet nem osztjuk. A megegyezés teljesen szükséges és reális. Azért szükséges, mert ellenkező esetben a világ egyre gyorsabban rohanna lefelé a lázas fegyverkezés lejtőjén, és a háború veszélye megnövekedne. És azért teljesen reális, mert ehhez csak mindkét fél jogainak és törvényes érdekeinek tiszteletben tartása és az szükséges, hogy ne törekedjenek a létrejött erőegyensúly megbontására. Felhívjuk az Amerikai Egyesült Államok vezetőit, hogy szeriózusan és becsülettel viszonyuljanak a tárgyalásokhoz. Felhívjuk őket, hogy szüntessék be a Szovjetunióval szembeni katonai fölény megszerzésével és azzal kapcsolatos értelmetlen spekulációjukat, hogy velünk az „erő pozíciójából“ tárgyalhatnak. Felhívjuk őket: hagyják abba az arra tett kísérleteiket, hogy olyan egyezményt kényszerítsenek ránk, amely egyoldalúan megkötné a Szovjetunió kezét védelmének megszilárdításában, tágra nyitná viszont a kaput Washington rekordnagyságú katonai programjainak megvalósítása előtt. Az ilyen kísérletek eleve hiábava- lóak, de veszélyeztethetik a megegyezést, amelyre országaink népei várnak. Erre vár minden nép, amely tartós békét, nyugodt, boldog életet akar. Elvtársak! A győzelem 40. évfordulója mindannyiunkat arra ösztönöz, hogy még egyszer visz- szatekintsünk az átélt háborús évekre és arra, ami a háború után volt, s újra tudatosítsuk a világ előtt ma megnyíló távlatokat. A fasizmus fölött győzelmet aratott koalíció államai eltérő társadalmi rendszerűek voltak. Mégis szövetségesek lettek. Vezetőik közösen ki tudták tűzni a háború utáni rendezés alapjait. Ezeket az alapokat a teheráni, a jaltai és a potsdami dokumentumok tartalmazzák. Fő céljuk ma is időszerű: el kell érni az emberiség legfőbb célját, meg kell teremteni a tartós békét. Ennek az útjára is rámutattak: meg kell őrizni azon célok és akciók egységét, amelyek lehetővé tették a nácizmus legyőzését és a népek megszabadítását a hitleri rabságtól. Valaki azt mondhatná, hogy erre csak azért került sor, mert háború volt, és a hitlerizmust általános veszélynek tekintették. Ez igy van. De az emberiségnek és minden népnek ma is van közös ellensége: a nukleáris világkatasztrófa veszélye. Emlékezzünk csak az elmúlt évtized eseményeire. Kelet és a Nyugat államainak vezetői az őket megosztó súlyos ellentétektől függetlenül megfelelő határozottságot tanúsítottak és megértették a kor követelményeit. Jelentős lépéseket tettek a tartós béke irányában. Konkrétan fejlődni kezdett a kölcsönösen előnyős együttműködés, és közös erőfeszítésekkel kidolgozták a kölcsönös békés kapcsolatok hosszú távú elveit. Ezeket az elveket megtaláljuk a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatait rögzítő dokumentumban az atomháború elhárításáról kötött megállapodásban. Visszatükröződtek a szocialista országoknak az NSZK-val kötött szerződéseiben, amelyek rögzí(Folytatás a 3. oldalon) ÚJ SZÚ 2 1985. II. 23.
