Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-22 / 45. szám, péntek

A gárdaegység példát mutat A keskeny, hó borította erdei úton lassan halad a katonai jármű. Kísérőnk, az egyik szovjet maga­sabb egység parancsnoka, szótla­nul szemléli a tájat majd megtöri a csendet:- A gárdaegység, amelyhez lá­togatóba megyünk, 1941-ben a Moszkva melletti harcokban esett át a tűzkeresztségen, s Rosztov térségében fejezte be a háborút. Jól harcolt, tagjai közül öten kapták meg a Szovjetunió Hőse cimet, az egységet pedig a Szuvorov, a Kutuzov, a Nyev- szkij és a Vörös Zászló Érdem­renddel tüntették ki. Mai tagjai sem hoznak szégyent elődeikre. Az idei kiképzési évben versenyre hívták a középső hadseregcsoport többi egységét. Már távolról fegyverropogás hallatszik. Szergej Krisov főhad­nagy százada gyakorlatozik. Gya­logsági harci jármű fedélzeti fegy­veréből mozgó célra lőnek. A köl­csön kapott távcsővel jól látni, hogy a katonák mestereik fegyve­reiknek. A legénység a gyakorlat után felsorakozik, a parancsnok a legeredményesebbeket dicsé­retben részesíti. Néhány száz méterre tőlük a gépesített lövészalegység le­génységének kezében ropognak a fegyverek. Lecsi Szejdulejev közlegény rövid sorozatokkal semmisíti meg az „ellenséget“, illetve a célt. A vezényszóra vidá­man ugrik talpra, jól tudja, hogy Tanpadon tanulják a harci jármű vezetését tos kézzel, pontos irányzókkal lö­vő katonákat, de kísérőink invitál­nak, hogy menjünk tovább, vár ránk a páncélelhárító alegység le­génysége. Amint odaérünk, azon nyomban megszólalnak az élesre töltött fegyverek. A pontos talála­tok láttán az jut az eszembe, hogy az alegység legjobbjait választot­ták ki, de Szergej Ivasjuk had­nagy, vezénylő tiszt azt javasolja, válasszak ki két katonát a felsora­kozott alegységből. Szót fogadok. a gárdaegység cimet. A háború éveiben a főparancsnokság 16- szor részesítette napiparancsban dicséretben az egységet. Akik életben maradtak, megérték a győzelmet, a mai napig nem felejtették el egységüket. Nyikolaj Szirinszkij őrmester, híradós raj- parancsnok zubbonyát, sapkáját, oldaltáskáját küldte el az egység­nek a harci hagyományok emlék­szobájába. Mások levélben buz­dítják az egység mai állományát, ötös osztályzatot ért el úgy, mint eddig még mindig. Roman Andru- sin mesterlövész is elégedett, jog­gal. Minden lövése célba talált.- Nincs ebben semmi boszor­kányság - mondja tréfásan. - Már a bevonulás előtt eljártam DOSZAAF üzemi szervezetébe, ahol a lövészsportnak hódoltam. Azt hiszem, ha leszerelek, a tech­nikusi munkám mellett a vadászat lesz majd az egyik kedvtelésem. Sokáig elnézné az ember a biz­Szergej Pogoreljov és az üzbég Irnyarafik Mirzemagoszedov köz­legények kezükbe veszik a páncélöklöt, s amint elhallatszik a vezényszó, leadják az első lö­vést. Gyorsan helyet változtatnak, s újra tüzelnek a tovább kúszó harckocsimakettre.- Minden lövésük célba talált- büszkélkedik a fiatal hadnagy.- Az ilyen katonákkal a kiképzési év végére megszerezzük a példás alegység címet. Belevaló fiúk, igaz, néha nem férnek a bőrükbe, de hát fiatalok... Szavait a közelben megszólaló gránátvető rövid, ismétlődő soro­zata szakítja félbe. A vendégek kedvéért nyomjelző lövedéket használnak. Igor Balasov őrmes­ter biztos kézzel kezeli a fegyvert, Nyikolaj Zelonij szakaszvezető pedig gyorsan kicseréli az üres tárakat, aztán újra megszólal a fegyver.- Az altisztek jól felkészítik a le­génységet. Minden éleslövésze­ten elsőként lőnek, s amint most is tették, magasra állítják a mércét- jegyzi meg a vezénylőtiszt. Az idő gyors múlása, no meg a kemény hideg miatt vendéglátó­ink azt javasolják, hogy egy csé­sze meleg tea után nézzünk szét az egység szálláskörletében. A fo­lyosón a faliújság jól tükrözi a min­dennapi életet, azt, hogy a szocia­lista versenyben kik járnak az élen. Az egyik éjjeliszekrényen ál­ló zászló arról tanúskodik, hogy az utóbbi időben Mihail Zubovics szakaszvezető raja szerezte meg az elsőséget.- Több mint tiz nemzetiséget képviselnek az egységünkben szolgáló katonák - veszi át a szót a parancsnok. - Ez azonban nem okoz számunkra gondot. Évek óta jó kapcsolatot tartunk fenn az egyik csehszlovák gépesített lövészegységgel is. Egy-egy hó­napra vagy hétre a mi századunk megy hozzájuk, vagy ők jönnek ide tapasztalatcserére. Tudásun­kat nemcsak a gyakorlótéren, ha­nem a sportpályákon is össze­mérjük. A harci hagyományok emlék­szobájába érve a falon lévő nagy térképen piros nyilak jelzik a gár­daegység negyven évvel ezelőtti harci útját. Ott voltak Kurszknál, Vorosilovgradnál kapták meg Nagy érdeklődésnek örvend (ČSTK) - Több mint 70 ezer érdeklődő járt tavaly az Opava melletti Nový Dvűrban levő Szilé­ziai Múzeum arborétumában. A 24 hektár területet elfoglaló létesít­mény iránt az érdeklődés a téli hónapokban sem csökkent. Az ar­borétum parkjában érdekes tűle­velű fák láthatók, például nehéz borókafenyő, kanadai fenyő, liba­noni cédrus és sok más. A hőmér­séklet kilengéseit a legnehezeb­ben a lomblevelű fák viselik el. A növénykert legattraktívabb látnivalója az 1200 trópusi és szubtrópusi növény. Az üveghá­zakban éppen virágzik az orchi­dea, az anturia és a citromfa, érik a banán és az ananász. hogy öregbítsék tovább a gárda­egység jó hírnevét.- A katonáink gyakran felkeresik a harci hagyományok emlékszo­báját, egymás közt versenyeznek, ki tud többet a gárdaegységünk múltjáról, harci útjáról. Ebből merí­tenek erőt a mindennapi feladatok példás teljesítéséhez. Erre kötelez bennünket a múlt és a jelenlegi nemzetközi helyzet is - összegezi véleményét a parancsnok politikai helyettese. A klubhelyiség színháztermé­ben a szovjet középső hadsereg­csoport művészegyüttese ad ízelí­tőt műsorából a vendégeknek és a gárdaegység katonáinak Mesz- sze tájakra kalauzolnak el az elő­adók, harci barátságról szól a dal. A katonák örömmel nézik a mű­sort. Késő este veszünk búcsút a gárdaegység katonáitól, tisztjei­től. Azzal a meggyőződéssel távo­zunk, hogy biztosan megnyerik a versenyt -, amelynek ők voltak a kezdeményezői. NÉMETH JÁNOS KOMMENTÁLJUK A fiatalok egészsége Nem lebecsülendő eredményeket értünk el a fiatalok egész­ségének védelmében, az ifjú nemzedék testi és szellemi fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésében. A gye­rekek megszületésüktől az iskolás éveken keresztül, egészen a felnőtté válásukig szervezett gondoskodásban részesül­nek. Ez a gondoskodás szüntelenül tökéletesedik, bővül a gyermekorvosi és iskolaorvosi rendelők hálózata, évről évre nő a gyermekorvosok száma. Tavaly már több mint 1700-an látták el társadalmunk legfiatalabb tagjait, az iskolá­sokat, a szakmunkástanulókat és a főiskolásokat. Az egészségügy rendkívül igényes területéről van szó, hiszen az egészségvédelmen túl felöleli az orvosok és iskolák, illetve munkahelyek együttműködését, az orvoskép­zés és továbbképzés speciális feladatait, az egészségügyi nővérek felelősségteljes szerepét, a gyermekek és a fiatalok egészségének megóvását célzó jobb higiéniai körülménye­ket, a környezet hatásának megismerését, az ártalmak mege­lőzését, a túlterhelés megakadályozását. A tennivaló sok és bonyolult, de az igyekezet nem marad eredménytelen, amit leginkább a fiatal korosztály általában jónak mondható egész­ségi állapota bizonyít. A védőoltások elterjedése megszüntetett számos súlyos, nem egy esetben végzetes betegséget, ám így is vannak gyerekek, akik kiemelt gondozásra, állandó orvosi ellenőr­zésre szorulnak. Ez a megkülönböztetett figyelem teszi lehe­tővé, hogy egészséges társaikhoz hasonló esélyekkel készüljenek az életre, hivatásukra. Köztudott, hogy egészségtelen életmódunk, rossz szoká­saink milyen nagymértékben befolyásolják a felnőttek egész­ségét. Azt viszont kevésbé tudatosítják, hogy az orvosok által kifogásolt életvitel törvényszerűen a gyerekekre is hatással van. Elegendő, ha megemlítjük a fiatalok korosztá­lyában előforduló leggyakoribb betegségeket. A látászavarok keletkezésében a rossz megvilágítás mellett szerepet játszik a hanyag testtartás olvasás és írás közben. A fogszuvasodás okai között vezető helyen áll helytelen táplálkozásunk és természetesen a higiéniai követelmények elhanyagolása. A rossz testtartás és az ennek következtében keletkezett ortopédiai panaszok okai pedig a mozgáshiányra, az egyol­dalú megterhelésre vezethetők vissza. Az elhízásról, alvásza­varokról és más neurotikus tünetekről már nem is kell külön beszélnünk. Mi tehát a teendő? Egyrészt tovább kell tökéletesíteni az orvosi ellátást - ez főleg a serdülök gondozására és a fogá­szati kezelésre vonatkozik. Ugyanilyen fontos azonban a mozgásszegény életmód - mondjuk ki nyíltan, a fiatalok eltunyulása - elleni küzdelem, amely csak az egészségügy, az iskolák és a társadalmi szervezetek összefogásával lehet eredményes. Nem árt azonban, ha azokra a gondokra is emlékeztetünk, amelyek intézményesen nem oldhatók meg. Azt szoktuk mondani, hogy gyermekeinkért mindent megteszünk. Nem is arról van szó, hogy feltétlenül többet kell tennünk értük, inkább másképpen, bölcsebben, átgondoltabban kell csele­kednünk. Valahogy úgy, hogy a gyerek már kiskorában megszokja a rendszeres étkezést, véletlenül se maradjon reggeli vagy tízórai nélkül, mozogjon eleget, ne váljon a tele­vízió rabjává s merő szeretetből ne kíméljük meg minden fizikai megterheléstől. Vagyis a maga helyén szülő, iskola, egészségügy és a munkahely is sokat tehet azért, hogy a fiatalok zavartalanul, egészségesen fejlődhessenek. CSIZMÁR ESZTER ORVOSI TANÁCSADÓ Bőrápolás 1. A bőr az emberi test legna­gyobb szerve. Súlya a felnőtt em­bernél 3000-4500 gramm között változik. Sokan nem is tudatosít­ják, hogy a bőr ugyanolyan fontos szervünk, mint pl. a szív, a máj, a gyomor stb. Helyes működése hiányában az egyed egészséges fejlődése, olykor az élete is veszé­lyeztetve van. Gondoljunk csak a nagy kiterjedésű égési sebekre, melyek gyógyítása az orvostudo­mány mai magas színvonala elle­nére is olykor problémát jelent. Nézzük hát, milyen is az emberi bőr felépítése és milyen funkciókat tölt be. A közhiedelemmel ellentétben, amely szerint az embernek hét bőre van, bőrünk három alapvető rétegből áll. Legfelül található a hámréteg, amelynek további két részét különböztetjük meg: az egyik a szaruréteg, amit az elhalt hámsejtek alkotnak, a másik az élő hám, amely az előző alatt helyezkedik el. Még mélyebben következik az irha, ami laza kötő­szövetből és a bőr adalék szervei­ből épül fel. A bőr adalék szervei a viaszmirigyek, izzadságmiri­gyek, a haj és a szőrzet valamint a körmök. Az irha alatt helyezke­dik el a bőr harmadik rétege az ún. bőralja. Ez zsírszövetből áll. A bőr szinét a szervezetben jelenlevő több festékanyag (pig­ment) keverékének együttes hatá­sa adja. A végleges árnyalat az egyes pigmentek mennyiségének egymáshoz való arányától és a bőr vastagságától függ. Mindezt pedig az öröklődési tényezők ha­tározzák meg. Bőrünk természetes határ a környezet és testünk belső szer­vei között. Szoros kapcsolatban áll a szervezetben lejátszódó élettani folyamatokkal. Véd a külső me­chanikus hatások ellen, biztosítja az állandó testhőmérsékletet, a ta­pintás érzékszerve valamint az anyagcsere fontos szerve. Lénye­ges funkciója van a szervezet víz­háztartásában, napfény hatására csontlágyulás elleni vitamint (D- vitamin) termel, a melanin nevű pigment felszaporodásával védi a szervezetet az ibolyántúli suga­rak ellen. (A napozáskor keletkező barna bőrszín ennek a folyamat­nak a következménye.) A viaszmirigyek és izzadságmi­rigyek vékony zsíros réteggel von­ják be bőrünket, amely biztosítja annak rugalmasságát, finomsá­gát. Jelen vannak itt még bizonyos mikroorganizmusok is, melyek le­bontják a viaszmirigyek által ter­melt zsírokat, ezáltal a bőr felüle­tén savas környezet jön létre, amely gátolja a kóros bacilusok megtelepedését, ezenfelül a le­bontott zsírsavaknak még fertőtle­nítő hatásuk is van. A környezettel való közvetlen kapcsolat hatására bőrünk felülete állandóan piszkolódik és részben elhasználódik. A bőr a viaszmiri­gyek és izzadságmirigyek állandó működésével védekezik a szeny- nyeződés és egyéb hatások ellen, valamint fokozatosan újratermeli a lekopott szaru réteget is. Az egész hámréteg 28 nap alatt cse­rélődik ki. A bőr felületén uralkodó viszo­nyok mosakodással is változnak. A viz és a szappanok zsírtalanítják bőrünket, és a normális felületi savas kémhatást lúgosra változ­tatják. Az egészséges bőr kb. 30 perc alatt képes visszaállítani az eredeti savas kémhatást, amely megvédi azt a kórokozó baktériu­moktól. A lemosott izzadtság és viaszréteg csak néhány óra alatt termelődik újra. Lassabban rege­nerálódik a gyermekek és az idős emberek bőre. Mindezek ellenére a tisztálko­dás alapvető eszköze a víz és a szappan. A víz lágy (könnyen habzó) és meleg legyen. Egysze­rű, szintetikus vegyületektől men­tes, jó minőségű szappant hasz­náljunk. Ezek a vegyületek igaz, hogy különböző színeket és illato­kat adnak a szappanoknak, de az érzékenyebb bőrű egyéneknél al­lergiás bőrgyulladások okozói is lehetnek. A szappant folyó viz alatt öblítsük le bőrünkről, Aki olyan munkát végez, amely köz­ben gyakran kell kezet mosni, ne feledkezzen meg arról, hogy a bőr viaszrétegének regenerálódásá­hoz egy-két órára is szükség van, tehát pótolni kell a lemosott termé­szetes védőréteget zsíros kézkré­mekkel. Hideg, szeles időben vagy napozáskor is szükséges vé­deni bőrünket különböző kozmeti­kai készítményekkel. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ szú 4 1985. II. 22. Tüzelőállásban A vezénylőtiszt figyelemmel követi az eseményeket (A szerző felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents