Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-10 / 8. szám, csütörtök

Szavai cselekvésre ösztönöznek Gustáv Husák elvtárs ma 72 éves. Ez alkalomból közöljük be­szédeiből az alábbi részleteket. A közölt idézetek is jól tükrözik azoknak a feladatoknak bonyo­lultságát és fontosságát, amelyek­kel pártunk az utóbbi években fog­lalkozott. Husák elvtárs szavai .a párt alkotó kezdeményezéséről, eredményes erőfeszítéséről és ar­ról a személyes képességéről ta­núskodnak, hogy mozgósítani tud­ja a dolgozókat a kitűzött feladatok kövekezetes megvalósítására Egyben azt is szemlélteti, hogy szavai öntudatos és cselekvő tá­mogatásra találtak a munkásosz­tály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, országunk nemzetei és nemzetiségei körében. Husák elvtárs egyebek között mélyrehatóan elemezte a burzsoá köztársaság antihumanista, nép­elnyomó politikáját. Ezzel össze­függésben ítélte el az 1968-69-es évek politikai, gazdasági, antiszo- cialista törekvéseit, a burzsoá köztársaság mítízálását. Igazi marxista-leninistaként lépett fel az efféle törekvések ellen. sza. Ez volt az a kapu, amely a nemzeti történelmünk üj szaka­szába vezetett, abba a szakaszba, amelyben népünk, okulva a törté­nelmi tapasztalatokból, kibonta­koztatta a nemzeti, a demokrati­kus forradalmat, s a felszabadult Csehszlovákiából fokozatosan szocialista országot épített. Új re­ménnyel ragyogta be május 9-e az egész világ jövő történetét.“ (Elhangzott 1975-ben) Beszédei és nyilatkozatai fon­tos dokumentumként illusztrálják pártunk és társadalmunk fejlődé­sét, főleg azt, hogy a válságos évek után soha nem tapasztalt politkai sikereket és gazdasági eredményeket értünk el. Vonatko­zik ez elsősorban a szocializmus anyagi-műszaki bázisának kiszé­lesítésére, a munkakezdeménye­zés kibontakozására, az életszín­vonal emelkedésére és a párt ve­zető szerepének megszilárdításá­ra az élet minden területén. ,,Az utóbbi években bonyolult fejlődésen mentünk keresztül, amiért a jobboldali opportunista és Gustáv Husák elvtárs 1984. június 22-én a prágai várban találkozott hazánk i ifjúságának képviselőivel. (Telefoto: ČSTK) ÚJ SZÚ 1985. I. 10. ,,A múlt évben ünnepeltük Csehszlovákia Kommunista pártja megalapításának 50. évfordulóját. Megemlékeztünk a forradalmi har­cokról, amelyeket pártunk, a mun­kások pártja, a mezőgazdasági proletariátus, a kis- és középpa­rasztok vívtak a burzsoázia, a ki­zsákmányolás, a nagybirtokosok és a gyárosok ellen, a dolgozó nép osztályharcairól, amelyekkel em­beri jogait és helyzetét, valamint a társadalmi rendszer változását igyekezett kivívni. 1968-1969-ben, már azt meg­előzően is számos történész, új­ságíró és mások is idealizálták a München előtti köztársaságot, mintha az a tökéletesség és a de­mokrácia csúcsa lett volna. Bizo­nyos, hogy a nemzeti szabadság területén a München előtti köztár­saság haladást jelentett a meg­előző régi Osztrák-Magyar Mo­narchiával szemben. Jobb lehető­ségeket adott a cseh és a szlovák nemzet nemzeti fejlődéséhez. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez burzsoá tőkésállam volt, s hogyan éltek benne a munkások milliói, a munkanélküliek hadsere­ge, a mezőgazdasági proletariá­tus. .. Vannak itt közöttünk öre­gebb és fiatalabb elvtársak is. Az öregebbeknek, azt hiszem, erről nem kell sokat beszélni. A pártunk vezette osztályharcok tapasztala­tait, amit a II. világháború előtti időszakban szereztünk, át kell ad­ni a fiatal nemzedéknek, hogy lás­sa, a mai élet feltételei nem olcsó áron és önmaguktól alakultak ki, hanem kemény és gyakran véres küzdelem árán, amit a saját bur­zsoázia, a hazai tőkések, a hazai kizsákmányolok ellen kellett vívni.“ „Szenvedésekben oly gazdag egész történelmünkben 1945. má­jus 9-e a legdicsőségesebb, a leg- lelentősebb nap. A felszabadulás­sal kezdődött népeink igazi tava­antiszocialista erőket, felforgató üzelmeiket terheli a felelősség. Ezeknek az erőknek a veresége után, néhány év alatt társadal­munk politikai és gazdasági életé­nek valamennyi területén, a nép életszínvonalának emelkedése, a tudomány, a kultúra területén és Csehszlovákia nemzetközi hely­zetének viszonylatában olyan eredményeket értünk el, amelyet négy-öt évvel ezelőtt sokan illúzió­nak, valamiféle jámbor óhajnak minősítettek.“ (Elhangzott 1974-ben) „Nagyszerű eredményekről ta­núskodnak az idei hozamok fel­mérései is. Az elvtársak tájékoz­tattak bennünket arról, hogy szlo­vákiai viszonylatba az általános gabonatermést hektáronként 35 métermázsára, búzából átlagosan 39 métermázsánál valamivel több­re becsülik. A cseh kerületekben is magasabbak a hozamok, mint ta­valy. Ezek a számadatok bizonyít­ják, hogy Szlovákia mezőgazda­sága az utóbbi években milyen hatalmas fellendülést ért el. Külön szeretném értékelni a nyugat-szlovákiai kerület mező- gazdasági dolgozóinak munka­eredményeit. Az egész nyugat- szlovákiai kerületben az idén az átlagos gabonahozam 41 méter­mázsa. A 18 járás - amelyek gabona- neműekből országos viszonylat­ban több mint 40 métermázsás átlagos hektárhozamot értek el - fele (kilenc) szlovákiai, s közülük hét a nyugat-szlovákiai kerületben található. Tehát a nyugat-szlová­kiai kerület 11 járása közül hét járás érte el a 40 métermázsán felüli átlagos hektárhozamot! Külön szeretném hangsúlyozni a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági dol­gozóinak a munkáját. Gabonaho­zamaival ez a járás került Szlová­kia és Csehszlovákia valamennyi járásának az élére. Több mint 47 métermázsás átlagos hektárhoza­mot ért el búzából - ’államunk történelmében mint egész járás - első ízben ért el 50 mázsás hektárhozamot.“ (Elhangzott 1973-ban) Beszédei híven tükrözik a szo­cialista közösség országai közötti barátság és együttműködés szi­lárdságát, a proletár nemzetközi­ség elmélyülését, a Szovjetunió­hoz fűződő örök barátságunkat. S nem utolsósorban a Szovjetunió és a szocialista országok igaz, őszinte béketörekvéseit. ,,A Nagy Október forradalmi örökségének hatására a további évek során is, különösképpen a fasizmus elleni nemzeti felsza­badító harcokban továbbfejlődtek a kommunisták és népeink más haladó erőinek internacionalista testvéri kapcsolatai. A cseh, szlo­vák és magyar hazafiak, antifa­siszták és partizánok egy síkon küzdöttek a hitleri fasizmus és ha­zai kiszolgálóik ellen, és hozzájá­rultak népeink haladó erői inter­nacionalista kö­telékeinek továb­bi megszilárdítá­sához.“ ,,A békéről, a különböző tár­sadalmi rend­szerű államok békés együttélé­séről beszélve elmondhatjuk, hogy mi ezt őszintén és ko­molyan gondol­juk. Ez képezi külpolitikánk alapvonását. Nem kergetünk illúziókat, de nem is szépítge- tünk. Tudjuk, hogy osztályokra tagozódott világ­ban élünk, hogy a burzsoá világ­ban folytatják te­vékenységüket az antikommu- nizmus, az anti- szovjetizmus és a revansizmus erői, és nem akarnak egyetérteni az ilyen fejlő­déssel, sőt, ha lehetőségük adód­na rá megkísérelnék a jelenlegi helyzet megváltoztatását is." Az eltelt másfél évtized alatt hazánk dolgozói a kommunista párt vezetésével sikeresen folytat­ták a szocializmus sokoldalú fej­lesztését célzó program teljesíté­sét. Persze, gondjaink is vannak, ám az elért eredmények, tapasz­talatok, tanulságok gazdag forrá­sul szolgálnak a fejlett szocialista társadalom további sikeres építé­séhez. ,,Az élet megköveteli számos új, nagyobb feladat megoldását. Nőnek a dolgozók követelményei és szükségletei is. Ezért várnak nagyobb feladatok mindannyiunk­ra, ezért nőnek az igények a nép tudása, áldozatkészsége, fegyel­me, alkotókészsége és az új sze- retete irán. Gazdag tapasztalato­kat szereztünk, de ami tegnap ele­gendő volt, holnap már nem lesz elég. Ma is időszerű Lenin felhívása, hogy ,,ne elégedjünk meg azzal a hozzáértéssel, amelyhez eddigi tapasztalatunk segítségével jutot­tunk, hanem feltételenül menjünk tovább, törekedjünk többre, feltét­lenül térjünk át a könnyebb felada­tokról a. nehezebbekre. Enélkül ál­talában minden haladás lehetet­len, s lehetetlen a haladás a szo­cialista építés terén is.“ (Elhangzott 1976-ban) ,,Az elmúlt 40 év eseményeire a nép forradalmi vívmányai és az a?.on eredmények fölötti büszke­séggel gondolunk, amelyeket a politikai, a szociális, a gazdasági és a kulturális fejlesztés területén értünk el... Az elmúlt 40 év mérle­ge népünk számára nemzeti büsz­keség, hazafias és internaciona­lista érzés forrása. Szilárdítja azt a meggyőződést, hogy helyes úton haladunk...“ (Elhangzott 1985-ben) Mintegy 6500 tonna műszaki gumit és 10 000 tonna gumikeveré­ket fog évente gyártani a teljes kapacitás elérése után a Dolné Vestenice-i (prievidzai járás) SZNF Gumigyár, amelyet a múlt év végén helyeztek próbaüzembe. A képen: Herman Meyer (balol­dalt) és Hans Perz nyugatnémet mérnök a guminyomó gép hőmérsékletének beállítását ellenőrzi. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) A HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS JAVASLATOK KÖVETKEZETES INTÉZÉSÉVEL Az elmúlt év végének jelentős eseményei közé tartozott az elsz­ék X. országos kongresszusa, amelyre a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának, s hazánk szovjet hadsereg által történt felsza­badítása közeledő 40. évfordulójának jubileumi időszakában került sor. Ebben az időszakban emlékeztünk meg a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 35. évfordulójáról is. Ezek a jelentős évfordulók a mezőgazdasági termelőket és az egész agráripari komplexum dolgozóit kezdeményező és aktív hozzáállásra serkentették a ter­melőerők és a szocialista termelé­si viszonyok további fejlesztésé­ben. Ez kifejezően megnyilvánult a kongresszus előtti vitában, amely kedvező légkört alakított ki az elmúlt évi feladatok és az egész ötéves tervidőszak felada­tainak sikeres teljesítéséhez az intenzív gazdaságfejlesztés igé­nyesebb viszonyai és követelmé­nyei között. A vita alkotó jellege elsősorban abban nyilvánult meg, hogy feltár­ta a tartalékokat az irányítás min­den szintjén, s rámutatott a prob­lémák megoldásának útjaira és módszereire. Kedvező hatása volt annak is, hogy a vitába az agrári­pari komplexum minden szerveze­te bekapcsolódott, amelyek egy­részt közvetlenül válaszoltak az elhangzott hozzászólásokra és ja­vaslatokra, vagy ezeket az irányí­tás illetékes szerveihez továb­bították. Ez a kölcsönös véleménycsere mindkét fél számára hasznos volt a mezőgazdasági vállalatok, vala­mint az anyagellátó, a szolgáltatá­si és a feldolgozó ágazatok közötti integrációs kapcsolatok fejleszté­séhez. Ilyen irányú feladatokat tű­zött ki a CSKP KB 11. ülése, valamint az SZLKP KB ezt követő ülése is a mezőgazdaság és a kö­zélelmezést biztosító további ága­zatok hosszú távú fejlesztési prog­ramjában. A kongresszus előtti vita már az efsz-ek évzáró közgyűlésein, va­lamint az állami gazdaságok már­ciusi konferenciáin elkezdődött, s magas színvonalát megőrizte az efsz-ek járási konferenciáin, az ál­lami gazdaságok szlovákiai aktí­vaértekezletén, valamint az efsz- ek országos kongresszusán is Prágában. A felvetett kérdésekre és problémákra válaszolni kell, s főleg azok megoldásáról kell gondoskodni, amelyek a mező- gazdasági vállalatok gazdálkodási rendszerére, a szociális progra­mok jogi rendezésére, a szállítói- megrendelői kapcsolatokra, vala­mint egyes gépek és pótalkatré­szek konkrét hiányára vonat­koznak. A jelenlegi időszakban arra kell törekedni, hogy ez a magas fokú aktivitás és kezdeményező szel­lem az irányítási szervek, a mező- gazdasági vállalatok és az agrári­pari komplexum szervezeteinek a szintjén továbbra is fennmarad­jon. Ezért jelenleg a kongresszus utáni kampány szervezése és ki­bontakoztatása kerül az előtérbe. A kongresszus utáni kampány alapvető célja az, hogy a CSKP KB 11. ülésén, az SZLKP KB ezt követő ülésén, az efsz-ek X. kong­resszusán, valamint az állami gaz­daságok aktívaértekezletén elfo­gadott határozatokat az efsz-ek, állami gazdaságok, s az anyagel­látó, szolgáltató és feldolgozó szervezetek lebontsák saját felté­teleikre. A határozatok lebontását szo­ros kapcsolatba kell hozni az 1984-es év gazdálkodási eredmé­nyeinek értékelésével, a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott felada­tok teljesítésével, s a 8. ötéves tervidőszak előkészítésével. Egyúttal minden irányítási szin­ten megtárgyalják és felmérik a kongresszus előtti vitában elő­terjesztett hozzászólások és ja­vaslatok intézésében kialakult helyzetet. A kongresszus utáni kampány súlypontját a járási mezőgazdasá­gi igazgatóságokra, az efsz-ek év­záró közgyűléseire, a szakszerve­zeti gyűlésekre és konferenciákra kell helyezni, amihez politikai­szervezési útmutatást adnak ki. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma fő­leg a központi szervekhez előter­jesztett hozzászólások és javasla­tok megoldásával vesz részt a kongresszus utáni kampányban, amelyek intézéséről a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködve továbbra is a minisztériumi szak­osztályok gondoskodnak. Az előterjesztett 803 hozzászó­lás és javaslat közül eddig 734-re válaszoltak. Egyes javaslatokra az illetékes nemzeti vagy szövetségi szervekkel együttműködve részle­tesebb elemzések alapján kell ki­dolgozni a választ, illetve a meg­felelő intézkedéseket. A minisztériumi szakosztályok az elmúlt év végén részletesen felmérték és ellenőrizték a javas­latok intézésében elért helyzetet, s az efsz-ek X. kongresszusának előkészítésére létesített központi szervezőbizottság utasításával összhangban hasonló értékelést és ellenőrzést kell elvégezni 1985. március 31-ig bezárólag. Ennek megfelelően járnak el az irányítás középső szintjein, valamint az egyes vállalatoknál is. A hozzászólásokból és javasla­tokból eredő feladatokat a minisz­tériumi szakosztályok az 1985. évi tervbe foglalják, s figyelemmel kí­sérik ezek következetes teljesíté­sét, hogy az összes helyes és ösztönző hozzászólás és javaslat megoldásával elősegítsék a me­zőgazdaság további sikeres fejlő­dését a 8. ötéves tervidőszak­ban. FRANTIŠEK CENIGA mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumá­nak osztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents