Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-30 / 25. szám, szerda

Weinberger; a deficitet ne a katonai kiadások rovására csökkentsék DEMOKRATA POLITIKUS AZ ŰRFEGYVERKEZÉS ELLEN (ČSTK) - Caspar Weinberger, az USA hadügyminisztere televízi­ós nyilatkozatában a katonai kia­dások csökkentésében rejlő „ve­szélyekre“ hívta fel a figyelmet. A Pentagon vezetője ily módon reagált azokra a törvényhozásban megnyilvánuló törekvésekre, hogy az 1985-86-os pénzügyi évben 50 milliárd dollárral csökkentsék a költségvetési kiadásokat- a mintegy 200 milliárd dolláros deficit lefaragása céljából. A hadügyminiszter kijelentéseit arra utaló jelként értékelik, hogy a Reagan-kormányzat minden eszközzel elejét akarja venni an­nak, hogy a deficitet a katonai kiadások rovására csökkentsék. Weinberger szerint a hadikia­dások korlátozása következtében ÚJ SZÓ 3 ' 1985. I. 30. Ki gyártsa a „fekete dobozt“? (ČSTK) - A korszerű hadse­regeknél természetes, hogy harci bevetés esetében a repü­lőgépek SPV jelzést (saját piló­ta vagyok) adnak le, hogy saját légelhárításuk megkülönböz­tethesse -őket az ellenséges gépektől. Amint azt szakemberek most megállapították, konflik­tus esetén a NATO több tucat gépét lőné le a szövetséges légvédelem. A nyugati repülő­gépeken eddig használt identi­fikációs rendszerek ugyanis megbízhatatlanok és elavultak. Szakemberek már hosszú évek óta igyekeznek bevezet­tetni egy olyan „fekete doboz“ gyártását, amely a rádiólokáto­rok kezelői számára lehetővé tenné, hogy biztonsággal felis­merjék: szövetséges repülő­gépről van szó. Az eddigi rendszerek meg­bízhatatlansága világosan megmutatkozott az 1973-as iz­raeli-arab háborúban, az izra­eli parancsnokság a lelőtt re­pülőgépek 50-60 százalékát saját légvédelmének számlájá­ra kellett, hogy írja. A NATO- szakemberek azóta vitatkoz­nak, s az elektronika gyártói türelmetlenek, mivel az új megrendelésekkel tíz milliárd dollárt kereshetnének. Ennyibe kerülne ugyanis a jelenlegi rá­diólokációs hálózat, továbbá a mintegy 4 ezer harci repülő­gép és a rakéták célbajuttató rendszereinek átépítése. A műszaki problémának po­litikai háttere van. Az Egyesült Államok amerikai gyártóknak szeretné adni a megrendelést, az NSZK az amerikai technika használata során a múltban szerzett szomorú tapasztala­tok alapján megelégedne a je­lenlegi rendszerrel, s végül Franciaország és Nagy-Britan- nia számára elfogadhatatlan az a rezgéshullám, amelyen az új rendszerek működnének... az Egyesült Államok „manővere­zési képessége“ jelentősen csök­kenne a küszöbön álló genfi szov- jet-amerikai tárgyalásokon. Érve­lése: ha egymilliárd dollárral csök­kentenék a katonai kiadásokat, az egyúttal 35 ezer munkahely el­vesztésével járna - természete­sen a hadiiparban. Weinberger szerint az állami költségvetés defi­citjét a „hazai programok“ meg­valósítására fordított túlzottan ma­gas beruházások, tehát a szolgál­tatásokra, az iskolaügyre és az egészségügyre fordított kiadások fo­kozzák. Ezeken a területeken állí­tólag további lehetőségek kínál­koznak a „takarékosságra“. Miközben a washingtoni kor­mányzat arra törekszik, hogy mili­tarista programjaihoz biztosítsa Munkát, nem bombá­kat! - ez volt a központi jelszava annak a tün­tetésnek, amelyet a napokban rendez­tek Washingtonban a Fehér Ház előtt. A tüntetők munkale­hetőséget, s a katonai kiadások csökkenté­sét követelték és elí­télték a Dél-afrikai Köztársaság aparthe­id-politikáját. Az akci­ón részt vett Jesse Jackson (középen), aki tavaly a Demokra­ta Párt elnökjelöltsé­gére pályázott. Az USA-ban jelenleg több mint 8,5 millió ember van munka nélkül. (Telefoto - ČSTK) Szíria Ismét Asszadot jelölték az elnöki tisztségre (ČSTK) - A szíriai parlament egyhangúlag jóváhagyta a Baath- párt regionális vezetőségének ja­vaslatát, hogy az elkövetkező 7 éves időszakra ismét Hafez Asszadot, a Baath-párt főtitkárát, államfőt jelöli a Szíriái Arab Köz­társaság elnökének tisztségére. 'Asszad jelölését népszavazáson kell jóváhagyni. Mahmud Zubi, a parlament el­nöke kijelentette, hogy az ország vezetésének haladó irányvonala megfelel a szíriai nép és a többi arab nemzet érdekeinek. A szíriai dolgozók készek folytatni harcukat a haladásért, a szabadságért és az ellenséges erők agresszív te­vékenysége ellen - hangsúlyozta Mahmud Zubi. a szükséges pénzkeretet, számos ismert amerikai politikus helytele­níti a kormányzat militarista terve­it. Alan Cranston demokrata sze­nátor állást foglalt a világűrben elhelyezendő rakétarendszer kí­sérletei és telepítése ellen. A sze­nátor ugyanakkor osztotta Paul Warnkenak, a fegyverzetellenőr­zési és leszerelési ügynökség egykori igazgatójának a nézetét, aki szerint ezek a rendszerek ve­szélyeztetik a stratégiai nukleáris eszközök korlátozására irányuló erőfeszítéseket. Rabin washingtoni tárgyalásai (ČSTK) - Jicchak Rabin, izra­eli hadügyminiszter hétfőn a Pen­tagonban tárgyalásokat folytatott amerikai kollégájával, Caspar Weinbergerrel a két ország közti katonai együttműködés bővítésé­ről és az Izraelnek nyújtandó kato­nai és gazdasági segély lényeges növeléséről. Izrael azt szeretné elérni, hogy a katonai támogatás a jelenlegi 1,4 milliárdról évi 2 milliárd dollárra növekedjen. Egy, az amerikai saj­tó kezébe került titkos izraeli doku­mentum szerint, Tel Aviv azzal számol, hogy az elkövetkező há­rom évben az amerikai katonai és gazdasági támogatás 12 milliárd dollár lesz. Rabin bízik abban, hogy küldetése sikerrel jár, hiszen - mint azt az USA-ba való eluta­zása előtt kijelentette - Washing­ton az amerikai érdekek szem­pontjából létfontosságúnak tekinti Izrael katonai támogatását. A hadügyminiszterek közös hadgyakorlatok előkészítéséről és az izraeli szállítások növeléséről tárgyaltak a Földközi-tenger térsé­gében állomásozó amerikai egy­ségek számára. Rabin tegnap találkozott John Vesseyvel, a vezérkari főnökök testületének elnökével, s ma fo­gadja őt Reagan elnök. Heves politikai vita az NSZK-ban Éles bírálatok Kohl címére Továbbra is a nyugatnémet közvélemény és a sajtó érdeklő­désének középpontjában áll az a botrány, amelyet az elmúlt na­pokban váltottak ki a nyílt revan­sista követelések és a sziléziai ún. „elüldözöttek szövetségének“ fel­hívásai. Míg a haladó szervezetek és az ellenzéki pártok azt követe­lik, hogy Kohl kancellár mondja le részvételét a revansisták Hanno­verben tervezett porovokatív összejövetelén, a jobboldali CDU -CSU pártok támogatják elhatáro­zását és támogatják az „elüldö­zöttek szövetségét“ is. Alfred Dregger, a CDU-CSU parlamenti csoportjának elnöke ezzel összefüggésben többek kö­zött kijelentette: Támogatjuk az „elüldözötteket“ és képviselőjü­ket. Az unionista pártok elnöksé­gének hétfői ülése után Kohl tele­víziós beszédében többek között kijelentette, hogy természetesen elmegy a sziléziaiak találkozójára. Megerősítette: felszólal a revan­sista szervezetek találkozóján. Azt állította, hogy a találkozón „béke­üzenetet fogadnak el és hozzáfűz­te, pártja (CDU) és vezetői tisztáz­ták álláspontjukat a sziléziai „elül­dözöttek szövetségével“ szem­ben. Ez érthető, hiszen a CDU képviselőiként a revansista szer­vezet vezetői: Herbert Hupka és Herbert Czaja már hosszú évek óta védelmezik a nyugatnémet re­vansisták érdekeit. Az üggyel kapcsolatban a Frankfurter Rundschau tegnap azt írta, hogy a sokat bírált jelszó: „Szilézia a miénk marad“ - nem volt szerencsétlen elszólás, aho­gyan azt Kohl kancellár állítja. El­lenkezőleg, pontosan tükrözi azt a politikai gondolkodásmódot, amely - mint azt Herbert Czaja képviselő többször hangsúlyozta - abból indul ki, hogy Szilézia nem Lengyelországé. A Süddeutsche Zeitung kom­mentárjában beismerte, hogy lej­tőre került a bonni külpolitika, s mind mélyebbre fog csúszni mindaddig, amíg Kohl kancellár egyértelműen nem foglal állást az Odera-Neisse határt illetően. Amit nem szeret a pápa II. János Pál pápa szeret utazni a világban - a statisztikusok kiszá­mították, mostani latin-amerikai útja a huszonötödik külföldi láto­gatása, s ezen a kontinensen már hatodszor jár. Latin-Amerika bizo­nyára vonzó és érdekes, de a pá­pa számára nyilván az a döntő, hogy ott él a legtöbb katolikus, akik azonban az ó ízlése szerint nem eléggé alázatosak. Lehet, hogy szívesen venné, ha mind­nyájan úgy térdelnének le és csó­kolnák meg a földet, ahogy azt ö tette szombaton, miután megér­kezett Venezuelába. A probléma persze az, hogy latin-amerikaiak milliói, sőt százmilliói számára a szülőföld kegyetlenül idegen és távoli, mert a nagybirtokosok és a 1 monopóliumok, mindenekelőtt az észak-amerikai vállalatok ke­zében van. A paraszt hiába eskü­szik neki hűséget, a föld kifacsarja minden erejét. És aki szembeszáll a kizsákmányolásnak ezzel a kí­méletlen logikájával, az a pápa szerint „önző“. Ezzel a szóval illette a katolikus egyházfő most azokat a papokat, akik Latin-Ame- rikában nem maradhattak közöm­bösek a szociális igazságtalan­sággal szemben és a „felszabadí­tás teológiájának“ hirdetőiként tá­mogatták a latin-amerikai realitá­sok forradalmi megváltoztatásáért vívott harcot, s aktívan részt is vesznek ebben a küzdelemben, mint például a nicaraguai kormány papminiszterei. Fernando Cardenal, a mana- guai kormány oktatási minisztere, akit a Vatikán utasítására kizártak a jezsuita rendből, a következőket mondotta ezzel kapcsolatban: „Nehéz erről beszélnem, de a pá­pa politikája szörnyű módon, tulaj­donképpen Reagan Nicaraguával szembeni agresszív politikáját egészíti ki. Azáltal, hogy a Vatikán ellenünk mozgósít, igyekszik tör­vényen kívül helyezni a nicaraguai forradalmi folyamatot.“ II. János Pál pápa tehát ismét élesen bírálta azokat a papokat, akik népük forradalmi küzdelmé­nek oldalán állnak. Fernando Cardenal közvetve válaszol neki az Espresso című portugál heti­lapban, amikor azt írja: „Nem tu­dok elképzelni egy olyan Istent, aki azt akarná, hogy mondjak le a népemmel szembeni kötelessé­geimről. A forradalom ügye szá­momra többet ér saját életemnél, s eközben azt akarják tőlem, hogy épp abban a pillanatban mondjak le róla, amikor hazámat a világ leggazdagabb országa részéről nagy veszély fenyegeti...“ A pápa nem szereti, ha a papok beavatkoznak a politikába. Persze csak akko.r nem, ha ezt a haladás oldalán teszik. A katolikus egyház­fő nem emeli föl intő ujját Obando y Bravo managuái érsekre, aki szorosan együttműködik az USA nicaraguai nagykövetségével és akit a CIA a sandinistákkal szem­benálló ellenzék egyik vezetőjévé tett meg, de ugyancsak nem inti meg azokat a papokat sem, akik Lengyelországban, Jugoszláviá­ban és más szocialista országok­ban rendszerellenes felforgató te­vékenységre ösztönöznek. Kon­zervativizmusában és maradisá- gában a pápa következetes. (Pravda) A genfi tárgyalásokon résztvevő szovjet küldöttség diplomatáinak életrajza (ČSTK) - A TASZSZ hírügynökség nyilvánosságra hozta azoknak a szovjet diplomatáknak a tömör életrajzát, akik a Szovjetunió küldöttsé­gének tagjaiként részt vesznek a nukleáris és az ürfegyverekről szóló, március 12-én Genfben kezdődő szovjet-amerikai tárgyalásokon. A delegáció vezetője, Viktor Karpov nagykövet 1928. október 9-én született. 1951-ben fejezte be tanulmányait Moszkvában a nemzetközi kapcsolatok intéze­tében. Azt követően tudományos munkát végzett, majd 1955-tól lett a külügyminisztérium munkatársa. 1962 és 1966 között a Szovjetunió washingtoni nagykövetségén dol­gozott. Viktor Karpov részt vett a hadászati fegyverek korlátozá­sáról szóló szovjet-amerikai tár­gyalásokon (SALT-1 és SALT-2). 1978-ban ö vezette a szovjet kül­döttséget a SALT tárgyalásokon. 1982 és 1983 között a hadászati fegyverek korlátozásáról és csök­kentéséről folytatott szovjet-ame­rikai tárgyalásokon részt vevő kül­döttség élén állt. Viktor Karpov a jogtudományok kandidátusa nős, egy leánya van. Julij Kvicinszkij nagykövet 1936. szeptember 28-án született, s a nemzetközi kapcsolatok inté­zetében 1959-ben fejezte be ta­nulmányait. Attól kezdve a külügy­minisztérium munkatársa. 1959 és 1965 között a Szovjetunió berlini, majd 1978 és 1981 között a Szov­jetunió bonni nagykövetségén tel­jesített szolgálatot. Julij Kvicinszkij részt vett a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi tárgyalásokon és a bécsi közép-európai haderő- csökkentési tárgyalásokon. 1981 és 1983 között ó vezette az euró­pai nukleáris fegyverek korlátozá­sáról szóló szovjet-amerikai tár­gyalásokon részt vevő szovjet de­legációt. A jogtudományok kandi­dátusa nős, két gyermek apja. Alekszej Obuhov nagykövet 1937. november 12-én született. Miután 1961-ben diplomát szer­zett a nemzetközi kapcsolatok in­tézetében, tudományos munka­társként dolgozott. 1965-től tagja a külügyminisztérium apparátusá­nak. 1965 és 1966 között a Szov­jetunió thaiföldi nagykövetségén dolgozott. Rész vett mindkét SALT-tárgyaláson és a hadászati fegyverek korlátozásáról és csök­kentéséről folytatott tárgyaláso­kon. Alekszej Obuhov á történe­lemtudományok kandidátusa, nős, két gyermek apja. LONDON Előzetes megbeszélések a bányászszakszervezet és a szénhivatal között (ČSTK) - Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Párt­jának főtitkára felszólította a kor­mányt, hogy ne gördítsen akadá­lyokat a bányászsztrájk tárgyalá­sos rendezésének útjába. A főtit­kár Margaret Thatcherhez inté­zett üzenetét tegnap közölte a kommunista párt napilapja, a Morning Star. McLennan az ország szem­pontjából „katasztrofálisnak“ mi­nősítette a londoni kormánynak a sztrájkhoz való viszonyulását. A konzervatív kabinet követeli, a sztrájkoló bányászok a tavaly tavasz óta tartó sztrájk beszünte­téséről szóló tárgyalások előzetes feltételeként egyezzenek bele a nem gazdaságos tárnák bezárá­sába. Arthur Scargill, a bányász­szakszervezet elnöke tegnap mint­egy öt és fél milliárd font sterlingre becsülte a bányászsztrájk okozta kárt. Londonban tegnap délelőtt elő­zetes megbeszélések kezdődtek a bányászszakszervezet és az Or­szágos Szénhivatal képviselői kö­zött a csaknem 11 hónapja tartó munkabeszüntetés befejezésének a feltételeiről. Ha ezek a megbe­szélések sikerrel járnak, akkor a közeli napokban hivatalos tár­gyalások kezdődnek a két fél kö­zött. Jelentések szerint a That- cher-kormányzat olyan utasítá­sokkal látta el az Országos Szén­hivatal képviselőit, hogy a lehető legkeményebben lépjenek fel a tárgyalásokon. Nyikolaj Rukavisnyikov szov­jet űrhajós a TASZSZ tudósítójá­nak adott interjújában szintén az amerikai ürfegyverkezési tervek veszélyeire hívta fel a figyelmet. „Mi, szakemberek, jól tudjuk, hogy mennyire sebezhető és véd­telen lenne bolygónk egy űrből indított támadás esetén“ - mon­dotta. Azok a kozmikus „bombá­zók“, amelyeknek a kifejlesztését az Egyesült Államok tervezi, tulaj­donképpen „felfüggesztett“ atom­bombák lennének. Elegendő len­ne annak a szálnak az elvágása, amelyen egy ilyen robbanótöltet függ és máris bekövetkezne a ka­tasztrófa. Más szavakkal: elegen­dő lenne az éter hullámain a mű­hold fedélzetére továbbítani a megfelelő jelzést és a halált hozó töltet rövid időn belül az előre kijelölt célpontba jutna.

Next

/
Thumbnails
Contents