Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-30 / 25. szám, szerda
A tudományos-műszaki fejlesztés a zöldségtermesztésben A jobb minőségű áruért * . KO MMENTÁLJUK * Már közel tíz éve, hogy a komáromi (Komárno) járás párt- és gazdasági szervei jóváhagyták a zöldség- és gyümölcstermesztés távlati fejlesztési koncepcióját. Eközben abból a társadalmi szükségletből indultak ki, hogy a népélelmezésben növelni kell a zöldség és gyümölcs részarányát, és abból a felismerésből, hogy e déli járásban jó feltételek vannak a melegkedvelő zöldségfélék termesztésére. Olyanokéra, amelyek hazánk északi területein csak ritkán jelentek meg az üzletek pultjain A komáromi járás földműveseit e koncepció kialakításában és végrehajtásában az az igyekezet vezette és vezeti, hogy a megfelelő termesztési feltételeket ki kell használni, s ugyancsak ki kell használni e terület zöldség- és gyümölcstermesztési hagyományait, hogy ily módon e terményekből többet juttathassanak a kereskedelmi hálózatba. Bár közérdekű programról van szó, végrehajtása nem volt egyszerű és nem is az. Az akadályok ellenére azonban koncepciónk bebizonyította életképességét és lét- jogosultságát azzal, hogy fejlesztése során figyelembe kell venni az új feltételeket és követelményeket is. Amit azonban tíz esztendővel ezelőtt ígértünk, azt becsületesen teljesítjük. Ennek bizonyítéka a fogyasztók elégedettsége és az a tény, hogy a komáromi járás ebben az időszakban az ország legnagyobb zöldségtermesztőjévé vált. Ez egyrészt mezőgazdasági dolgozóinknak, másrészt azonban a kereskedelmi és a feldolgozó vállalatoknak is köszönhető. A tervek szerint a 7. ötéves tervidőszak első négy esztendejében 236 700 tonna zöldséget kellett volna felvásárolnunk. Ezt a feladatot 99,3 százalékra teljesítettük. Szándékainkat tavaly is megvalósítottuk - abban az évben, amikor néhány zöldségféle (paprika, paradicsom, dinnye, zeller) termesztésében rendkívül kedvezőtlenek voltak a feltételek. A rossz időjárás ellenére az állami alapokba 60 050 tonna zöldséget vásároltunk fel, 100,4 százalékra teljesítve ezzel feladatunkat. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy a szép őszi időjárás kedvezően hatott néhány kései zöldség, főleg a hagyma, a káposzta és a kel terméshozamainak alakulására. Ezekből magasan túlszárnyaltuk a felvásárlási feladatokat, sőt, eladási gondok is voltak. A mezőgazdasági vállalatok raktáraiban még most is 250 tonna őszi káposzta és 2000 tonna hagyma van. A folyó évre az állami terv 60 ezer tonna zöldség felvásárlását irányozta elő számunkra. Ez reális feladat, a földművesek készek teljesítésére, de még ebben az időben is szerződéskötési problémák vannak. A járás szocialista mezőgazdasági vállalatai - a hosszú távú egyezmények értelmében - a jelenlegi szükségleteken felül 2360 tonna hagymát, 245 tonna fokhagymát és 110 tonna karfiolt kínálnak a kereskedelemnek. Ezeknek az ellentéteknek a megoldása után az állami felvásárlási terv gazdasági szerződésekkel is fedezett lesz. Egyúttal elvárjuk, hogy haladéktalanul megoldást nyerjenek az efsz-ek X. kongresszusán a komáromi járás szövetkezeti földműveseinek képviselői által felvetett problémák is. Nem értünk volna el jó eredményeket a termesztési területek átgondolt koncentrációja és a termelés szakosítása nélkül. Ezt a folyamatot még a 6. ötéves tervidőszakban kezdtük el és a nyolcvanas évek elején tovább fejlesztettük. A nagyüzemi zöldségtermesztők erőit és eszközeit a mostani, hurbanovói Dunajplod közös mezőgazdasági vállalatba összpontosítottuk. A mezőgazdasági vállalatokon kívül ebbe a társulásba belépett a Szeszfőzdék és Konzervgyárak Tröszt és a Zöldség- és a Gyümölcsforgalmazó Vállalat. A társadalmi eszközök kollektív kamatoztatásának eredményeként épült fel a 2000 tonna zöldség és gyümölcs tárolására szolgáló klimatizált raktár Hurba- novóban és az 5000 tonna hagyma raktározására szolgáló koláro- vói tároló. Bár a zöldségkertészetekben és a gyümölcsösökben végzett munkák gépesítettségével korántsem vagyunk elégedettek, nem hallgathatjuk el, hogy az integrációnak köszönhetően e tekintetben is eredményes munkát végeztünk főleg a paradicsomtermesztésben, a zöldborsó, a hagyma és a karfiol termesztésében. A Kolárovói Efsz-ben bevezették az iparszerű kukoricatermesztési rendszert, a Naszvadi (Nesvady) Efsz-ben pedig a karfiolt kezdték termeszteni iparszerű rendszerrel. Igaz, tudatosítjuk, hogy ismét lépnünk kell, főleg a tudományosműszaki, fejlesztési ismeretek gyakorlati érvényesítésében és tevékenységünk ésszerűsítésében. Feltételezzük ugyanis, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszakban megtartjuk az évenkénti 60 ezer tonna zöldségtermesztési szintet, ami sem egyszerű, sem könnyű feladat nem lesz. Elsősorban tudatosítanunk kell, hogy a fogyasztók jobb minőséget várnak el. Már visszahozhatatlanul elmúltak azok az idők, amikor minden gond nélkül eladtuk, amit termeltünk, még a rosszabb minőségű árut is. Második fontos kérdés, hogy csupán a melegkedvelő zöldségféléket akarjuk termelni, azokat, amelyekkel az északibb járásokban sikertelenül próbálkoznak. Ezek a zöldségfélék igényesebbek az agrotechnikára, mégis előnyben részesítik termesztésüket. Társadalmi szempontból ugyanis gazdaságtalan lenne, ha olyan termékeket is termesztenénk és nagy távolságokra szállítanánk, amelyeket másutt is minden nehézség nélkül termeszthetnek. A zöldségtermesztés további fejlesztésében számolunk azzal, hogy a naszvadi szövetkezetben olyan karfiolprogramot valósítunk meg, melynek értelmében e termény termesztési területe 80-100 hektárt tesz majd ki és évenként 1600-2000 tonna karfiolt adunk el ebből a szövetkezetből. Szorosan együttműködünk a Hurbanovói Zöldség- és Speciálisnövény-ter- mesztési Kutatóintézettel, ahol a járás zöldségtermesztésének fejlesztésével kapcsolatos kutatási feladatokon is dolgoznak. Elsősorban a hévízforrások kihasználásáról, a zöldség nagy távolságokra való szállításának ésszerűsítéséről (az áru jó minőségének megőrzésével) van szó, továbbá növényvédelmi eljárások kidolgozásáról. Ugyancsak szorosan együtt akarunk működni a Komáromi Járási Higiéniai Állomással, melynek dolgozói nagyobb mértékben bekapcsolódnak majd a megtermelt zöldségfélék vegyi összetételének ellenőrzésébe. Évről évre több gondot okoz a terven felül termett zöldség és gyümölcs értékesítése. A fölösleg és a gyengébb minőségű zöldség és gyümölcs feldolgozására szolgál majd az az 5000 tonna kapacitású konzervgyár, melynek építését jövőre kezdjük meg a hurbanovói földművesszövetkezetben. Ennek keretében 500 tonna ízesítő anyagot is gyártunk majd a húsipar számára, amely ezzel belép integrációs társulásunkba. Igaz, itt csakis olyan terményeket dolgozunk fel, amelyek számára nem találunk megfelelő piacot. Terményeink értékesítése egyik jelentős forrásának tartjuk a mezőről a boltba való szállítást. E téren már vannak kedvező tapasztalataink. Bár ismertek a szállítóeszközökkel, illetve az üzemanyagellátással összefüggő nehézségek, ezt a módszert tovább bővítjük, miközben nem szorítkozunk csupán a Zelenina járási üzemeivel való együttműködésre. Már a 7. ötéves tervidőszakban gondoltunk a gyümölcstermesztés fejlesztésére is, főleg a Dél-Szlo- vákia homokos talajaira tipikus gyümölcsök, a kajszibarack és az őszibarack termesztésére. Ezzel a céllal hoztuk létre Karván (Kra- vany nad Dunajom) a szakosított gyümölcstermesztő állami gazdaságot, mely több mint 200 hektárnyi gyümölcsösön gazdálkodik, melynek területe 1989-ig 700 hektárra növekszik. Ezt a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság gyümölcstermesztőinek ösztönzésére hoztuk létre, patrónusa a SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága. A fiatal fák első termésüket az idén hozzák, így a lakosság ellátását már bizonyára befolyásolják. A zöldségtermesztés fejlesztésével és a tudományos-műszaki ismereteknek ebben az ágazatban való érvényesítésével függenek össze azok a terveink is, amelyek a hévizek bátrabb kihasználására vonatkoznak. Azzal számolunk, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszakban a járás további területein végeznek geotermikus fúrásokat. Eddig nem okozott gondot, hogy a forró vizet hogyan hozzuk fel, inkább azok a nehézségek nyugtalanítanak bennünket, melyek a termálvíz hatékony hasznosításával és feldolgozásával kapcsolatosak. Mivel a termálvíz-kutak létesítése drága, már a kezdettől ki kell használni ezeket. Reméljük, hogy ebben az igyekezetünkben segítő kezet nyújtanak a kutatásban és a gyakorlatban dolgozó szakemberek egyaránt. VILIAM PÓKA, a komáromi járási pártbizottság titkára és RUDOLF NOVOTNÝ mérnök, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója A prágai Panoráma idei tervei Megjelent a Kulturní rozvoj első száma (Tudósítónktól) - A prágai Panoráma Kiadóvállalat előkelő helyet foglal el a cseh könyvkiadók sorában. Történelmi, művészeti és társadalomtudományi kiadványai, Csehszlovákia tájait és városait bemutató albumai, művészeti lexikonjai iránt mindig nagy az érdeklődés. A kiadó idei tervében összesen száztizenegy mű kiadása szerepel. Ezek közül kiemelkednek a hazánk felszabadítása 40. évfordulójának tiszteletére megjelenő alkotások. Közöttük van pl. O. Mahler és M. Broft hadtörténészek Prága 1945 májusában c. könyve, amely bőséges dokumentumanyaggal idézi fel a cseh nép 1945. évi májusi felkelésének eseményeit, egészen addig, mig Ko- nyev marsall tankjai meg nem jelentek Prága utcáin. A szovjet partizánmozgalom hősi mozzanatait eleveníti fel Tomáš Ŕezáč Háború a hátországban című könyve. A Csendes-óceán szigetvilágába és a távol-keleti csataterekre viszi el az olvasót Miloš Hubáček Győzelem a Csendes-óceánon című müve. A kiadó tervbe vette Radko Pytlík Egon Erwin Kisch prágai kalandjai című könyvének kiadását, amellyel a „száguldó riporter“ születésének 100. évfordulójáról emlékezik meg. Több Panorámakiadvány foglalkozik Prága történetével és műemlékienek leírásával. A kiadó művészeti célkitűzései között sikeres tévéjátékok forgatókönyvének közreadása is szerepel - közölte sajtóértekezletén dr. Richard Žákovský, a Panoráma igazgatója. A sajtóértekezleten bemutatták a CSSZK Kulturális Minisztérium kiadásában s a Panoráma gondozásában a jövőben kéthetenként megjelenő Kulturní rozvoj első számát. A lap elsősorban az állami és társadalmi szervek, közművelődési intézmények, és az amatőr művészeti mozgalom kulturális igényeit elégíti ki, de a szélesebb nyilvánosság számára is hasznos ismeretanyagot nyújt müvelőaés- politikai céljaink eléréséről, (sm) Az egyenletesebb élelmiszerellátásért Az élelmiszerellátásban nem is olyan régen kilengések voltak. Időszakonként egyes termékekből túl sok került a piacra - a többlet egy része megromlott, vagy elértéktelenedett más időszakokban viszont a termékek egy része a hiánycikkek listájára került. Ilyen aránytalanságok mutatkoztak a zöldség-, hús és tejellátásban is. A párt- és gazdasági szervek erőfeszítéseinek hatására a 7. ötéves tervidőszakban fokozatosan enyhült a feszültség a szükséglet és a kínálat között. Az előrejelzések szerint ez a kedvező fejlődési irány a jövőben tovább tart, és meghozza a várt eredményeket. A közellátásban tehát fokozatosan további javulásra számíthatunk. Egyrészt azért, mert a mezőgazdasági-élelmiszeripar komplexum dolgozói egyre jobban a szükséglet figyelembe vételével termelnek, másrészt azért, mert a számos bírálat után végre nagyobb beruházásokkal fejlesztik az élelmiszeripart. Új feldolgozó kombinátokat helyezünk üzembe és a régieket is korszerűsítjük. Főleg a jó eredményeket elérő és hazai nyersanyagokra alapozó vállalatok üzemeit fejlesztik. , A még egyenletesebb élelmiszer-ellátáshoz nagy mértékben hozzájárulnak az újabb tárolók, melyek közül rendkívül nagy jelentősége van a mélyhűtő üzemeknek. A mezőgazda- sági termelést idényjellege miatt ugyanis nem lehet teljesen az év minden szakaszára elosztani, egyes terményekből és termékekből időszakonként többlet keletkezik, amit a vásárlók nem tudnak elfogyasztani. A tej, a hús és a zöldség termelése tehát elképzelhetetlen mélyhűtő tárolók nélkül. Most, a téli időszakban minden háziasszony szívesen vásárol mélyhűtött karfiolt, csemegekukoricát és más zöldséget. A nyári fölöslegből tárolt termék a fogyasztókhoz kerül. A hústermelésben is vannak olyan időszakok, amikor a piac nem képes felvenni a felvásárolt mennyiséget. Ezért a hús egy része minden évben a hűtőkbe kerül. Ezekből azonban nincs elegendő, s olykor kényszermegoldásokat is kell keresnünk. A helyzet javítására hosszú lejáratú program készült, amelynek keretében 1995-ig kell megoldani az élelmiszertárolás problémáját. Szlovákiában közel 1,2 milliárd koronát ruházunk be mélyhűtők építésébe, ebből 910 millió koronát új építkezésekbe. A tervek szerint még ebben az ötéves tevidő- szakban mélyhűtő üzemet kap a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Húskombinát. A 8. ötéves tervidőszakban mélyhűtő üzem épül Léván (Levice), Michalovcében és Matejovcében. A későbbi időszakban Trenčínben adnak át mélyhűtőt. A helyben topogás után tehát kedvező fordulat kezdődött az élelmiszertároló kapacitásának építésében, s így a megtermelt terményekből és termékekből a jövőben minden bizonnyal kevesebb megy veszendőbe, és jobb lehetőségek lesznek az élelmiszerellátás egyenletessé tételére. Bővebb lesz a választék a téli időszakban is olyan élelmiszerfélékböl, amelyeket a mezőgazdasági vállalatokban nyári vagy az őszi időszakban termelnek. A program tehát elkészült, most már arra kell törekednünk, hogy ez megvalósuljon, esetleg egyes kombinátok, üzemek még a tervezettnél is előbb kerüljenek átadásra. Ha ez sikerül, akkor a kívánt kedvező változás az élelmiszerellátásban aránylag rövid idő alatt megvalósulhat. BALLA JÓZSEF A Valašské Meziŕíčí-i Sklo Union vállalatot több mint kétmilliárd korona ráfordítással kibővítették, hogy megkezdhesse a színes- tévé-képernyők előállításához szükséges üvegipari félkész termékek gyártását. Ez volt a csehszlovák üvegipar legnagyobb beruházása 1945 óta. A vállalat dolgozói felhasználják a fekete-fehér tévéképernyő gyártásában szerzett sokéves tapasztalataikat. A képen Gertruda Kwiatkowská (jobboldalt) és Ursula Henzelová, az üzem dolgozói láthatók. (Petr Berger felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ 4 1985. I. 30.
