Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-28 / 23. szám, hétfő
Gyorsult a gazdasági növekedés üteme ÚJ SZÚ 3 1985. I. 28. (Folytatás az 1. oldalról) den vállalatnál volt egyenletes a tervteljesítés. A tervüket nem teljesítő vállalatok termeléskiesése 1,7 milliárd koronát tett ki. A 7. ötéves terv szándékaival összhangban az ipari termelésben folytattuk a szerkezeti átépítést. A termelés azokban a feldolgozóipari ágazatokban és szakágazatokban fejlődött a leggyorsabban, amelyekben fokozottan érvényesítik a tudományos-műszaki vívmányokat, illetve amelyek hazai nyersanyagot dolgoznak fel. Átlagon felüli növekményt értek el az elektrotechnikai iparban, az általános gépiparban, a cellulóz- és papíriparban, az üveg-, porcelán- és kerámiaiparban, valamint az egészségügyi cikkek gyártásában. A központilag tervezett iparban értékesített termékek értéke nagykereskedelmi árakban számítva 4,1 százalékkal növekedett 1983- hoz képest. A beruházásokra irányuló gép- és berendezésszállítások értéke 6,2 százalékkal, a belkereskedelembe irányuló szállítások értéke pedig (kiskereskedelmi árakban számítva) 3,1 százalékkal növekedett. A szocialista országokba irányuló export növekedése 4,5 százalékos, a nem szocialista országokba irányuló exporté pedig 6,9 százalékos volt. Továbbra is fogyatékosságokat észlelhettünk a szerződéses kapcsolatok rendszerében. A folyamatosságot főleg az gátolta, hogy egyes vállalatok egyenetlenül, illetve a strukturális igényeket figyelmen kívül hagyva teljesítették feladataikat. Az éves tervnél kedvezőbben alakult a ráfordítások és a termelési alapok jövedelmezősége. A teljesítményekhez viszonyított költségek részaránya 1983-hoz képest 0,5 százalékkal csőként (a terv 0,4 százalékos csökkenéssel számolt). A pozitív eredmények ellenére a termelófogyasztás gyorsabban növekedett a tervezettnél. Ezzel szemben a készletforgás ideje 2 nappal csökkent. A központilag irányított iparban foglalkoztatottak száma 16 ezerrel növekedett és elérte a 2 millió 698 ezret. A központilag tervezett iparban dolgozók havi átlagbére 3055 korona, 2,2 százalékkal több mint egy évvel korábban. A munkások túlóráinak részaránya 5,2 százalékról 5,1 százalékra csökkent. Azt követően, hogy az előző öt évben a müszakszám-együttható mérsékelten emelkedett, 1984-ben e mutató stagnált. A tüzelőanyag-iparban 129,3 millió tonna szenet és lignitet jö- vesztettek, és az állami tervet 4,2 millió tonnával, tehát 3,4 százalékkal túlteljesítették. A szénkitermelési tervet valamennyi bányakörzet túlteljesítette. A külszíni bányák földletakaritási tervét 29 millió köbméterrel, tehát 13,2 százalékkal túlteljesítették. Meggyorsult a kitermelés előkészítése, így lehetővé vált a lelőhelyek kiaknázásának meggyorsítása. A jövesztési terv túltejesítésének és a fogyasztás ésszerűsítésének köszönhetően folyamatosabbá vált a népgazdaság és a lakosság szénellátása, és ez 1985 első hónapjaiban is érezhető. Villanyáramból az ország 78 349 millió kwó-t termelt, 2,7 százalékkal többet, mint 1983- ban. A termelési tervet itt 2 százalékkal teljesítették túl, ebből a hőerőművekben 3,1 százalékkal növelték a teljesítményt. Mivel a folyókban kevés volt a víz, a vízi erőmüvek a tervet nem teljesítették. Az atomerőművek áramtermelése 17,7 százalékkal növekedett. Az áramfogyasztás 1983-hoz képest 3,1 százalékkal növekedett (az állami terv 1,9 százalékos növekedéssel számolt). A népgazdaság és a lakosság áramellátása az egész évben folyamatos volt. Az energiafogyasztás ésszerűsítésében még mindig jelentős tartalékaink vannak. A kohóipar 1,8 százalékkal növelte termelését, ezen belül a vaskohászat 2,1 százalékkal, a színesfém-kohászat 0,6 százalékkal, az érckitermeló és -dúsító ágazat pedig 1,2 százalékkal. A gépipar termelése 6,5 százalékkal növekedett, ami 0,8 ponttal több az állami tervben előirányzottnál. Leggyorsabban, 12,2 százalékkal, az elektrotechnikai ipar termelése növekedett. Az állami terv 9,3 százalékos növekedésével számolt. Az elektrotechnikai és elektronikai alkatrészek gyártásában például 19,3 az adatfeldolgozógépek gyártásában pedig 23,8 százalékos volt a növekedés. 1983-ban 81 ezer darab, 1984- ben pedig 142 ezer darab szí- nestv-készüléket gyártottunk. Az általános gépipar 6,5 százalékkal növelte termelését. Különösen gyorsan fejlődött a tehergép- kocsi-gyártás (8,5 százalékkal). A személygépkocsi-gyártás 1,5 százalékkal növekedett, és gyorsan növekedett a közszükségleti cikkek gyártása is. A nehézgépiparban 2,6 százalékkal növelték a termelést. Ebben az ágazatban nem tudták teljesen kielégíteni a hótermeló berendezések iránti igényeket. A vegyipar termelése 3,4 százalékkal nőtt, miközben az állami terv 1,4 százalékos növekedéssel számolt. A termelésnövelési tervet túlteljesítették, noha 1,2 százalékkal csökkent a feldolgozott kőolaj mennyisége. Az átlagosnál sokkal gyorsabban növekedett a műtrágya-gyártás. A fafeldolgozó-ipar termelését 4,3 százalékkal növelték. Az állami terv értelmében 5,4 százalékos növekedést kellett volna elérni. A kiesést az okozta, hogy az új gyárakban nem érték el a tervezett paramétereket, illetve, hogy az üzembehelyezés a tervezettnél későbben történt. A könnyűiparban 2,4 százalékkal növekedett a termelés, ami 0,6 ponttal több az állami tervben előírtnál. Leggyorsabban az üveg-, porcelán- és kerámiaipar, a nyomdaipar és a konfekcióipar növelte termelését. A könnyűipar egészében véve ugyanannyit szállított a belkereskedelemnek, mint az előző évben. A szállítások összetétele - főleg a cipőiparban, a kötöttáru-termelésben - még mindig nincs összhangban a kereslettel. ÉPÍTŐIPAR Építőipari vállalataink saját dolgozóikkal 94,6 milliárd korona értékű munkát végeztek el, az állami tervet 100,9 százalékra teljesítették. Az építőipari munkák teljes mennyisége - 1983-hoz képest - 1,7 százalékkal növekedett, tehát gyorsabban az állami tervben feltételezettnél. A saját termelési érték tervét 460 millió koronával, vagyis 1,2 százalékkal túlteljesítették és a tervezettnél kedvezőbben alakultak a költségek is. Noha globálisan túlteljesítették a tervet, a végrehajtás nem volt egyenletes, egyes vállalatok pedig adósak maradtak a terv maradéktalan teljesítésével. A kapacitás legfontosabb területekre való összpontosítása eredményes volt, a kiemelt építkezéseken az átlagosnál jobban teljesítették a feladatokat. Az építőipari dolgozók átlaglétszáma 552 ezer volt, havi átlagbére pedig 3134 korona. MEZŐGAZDASÁGI -ÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM A bruttó mezőgazdasági termelés 1983-hoz képest és az 1980- as évi összehasonlítható árakat véve alapul 3,6 százalékkal növekedett. A növénytermesztés 4,2, az állattenyésztés pedig 3,2 százalékkal növekedett. Az 1981-1984-es időszak átlagos évi bruttó növekedése 8,5 százalékkal volt nagyobb az 1976-1980-as időszakénál. Noha a növénytermesztés bizonyos mértékben gyorsabban növekedett az állattenyésztésnél, a tervezett relációt nem tudtuk elérni. A gabonatermesztésben rekordteljesítményt értünk el, és 1983-hoz viszonyítva a cukorrépa-, burgonya- és silókukoricatermelés is növekedett. Az évelő szántóföldi takarmánynövények Egyes termények hektárhozamának és termelésének alakulása gabonafélék (szemes kukoricával együtt) 4,38 4,74 12,0 108,8 olajnövények 2,37 2,25 0,4 96,1 burgonya 16,57 19,30 3,7 117,6 cukorrépa 29,08 36,21 7,6 126,0 szemes és silókukorica 30,75 32,06 16,2 108,6 és az olajnövények termelése viszont csökkent. Az állattenyésztésben megvalósultak a termelésszerkezet átalakításával kapcsolatos szándékok; figyelembe véve a saját takarmány-erőforrásokat, tovább csökkentették a sertés- és baromfiállományt. 1984 végén a sertés- állomány 6 millió 743 ezer darabot, a szarvasmarha-állomány pedig 5 millió 150 ezer darabot tett ki. 1983-hoz viszonyítva a sertésállomány 327 ezer darabbal, a szarvasmarha-állomány pedig 39 ezer darabbal csökkent. A tehenenkén- ti és évenkénti tejhozam 3526 liter volt, 142 literrel, tehát 4,2 százalékkal több, mint 1983-ban. Az átlagos tojáshozam 239,9 darab volt tojónként (1983-ban 229,7 darab). Intenzívebbé vált a szarvas- marha- és sertéshizlalás. A szarvasmarha-hizlaldákban a napi és darabonkénti súlygyarapodás 0,71 kilogramm volt (1983-ban 0,70 kg). A hízósertéseknél és az elóhizlalásban ez 0,532 kg (1983- ban 0,507 kg). Tavaly a mezőgazdasági termelés keretében a kistermelők állították elő a vágóállatok mintegy 10 százalékát (a baromfihúst is beleértve), a gyümölcs 64 százalékát és a zöldség több mint 38 százalékát. Az ágazat 1984-ben 1749,2 ezer tonna műtrágyát vehetett igénybe (tiszta tápanyagban számolva), ebből 1 hektár mező- gazdasági területre 259,4 kg esett. Tavaly 9182 traktort vásárolhatott a mezőgazdaság, az ágazatba szállított további gépek száma pedig így alakult: 3028 eke (27,1 százalékkal több, mint 1983-ban), 1865 kombájn (12,3 százalékos növekedés), 1914 darab vetőgép (15 százalékos növekedés) és 514 burgonyabetakarító-gép (31 százalékos növekedés). Az év folyamán öntözhetóvé tett terület 14,5 ezer hektár, a lecsapolt terület pedig 47 ezer hektár volt. A mezőgazdasági beruházások tervét 106,7 százalékra teljesítették. Az efsz-ek dolgozóinak havi átlagjavadalma a becslések szerint 3 százalékkal növekedett, és elérte a 3000 koronát. Az állami gazdasági dolgozók havi átlagbére 2898 korona, 3,9 százalékkal több mint 1983-ban. Az efsz-ekben 6 százalékkal, az állami gazdaságokban kb. 5 százalékkal növekedett a munkatermelékenység. Az élelmiszer-ipar termelése az év folyamán 3,2 százalékkal növekedett, ami 2,2 ponttal több az állami terv előirányzatánál. Az egész országban 945 ezer tonna tőkehúst állítottak elő, 4,2 százalékkal többet, mint az előző esztendőben. Pasztörizált tejből 2092 millió litert termeltek, vajból pedig 152 ezer tonnát. A söripar teljesítménye: 2377 millió liter, ami 4,8 százalékkal kevesebb mint 1983- ban volt. A lakosság élelmiszerellátása egészében véve folyamatos volt, a gyártmányfejlesztés azonban - noha elegendő nyersanyagot termeltek - vontatott volt, és a választékot sem sikerült erőteljesebben bővíteni. ERDŐGAZDÁLKODÁS Az ágazat teljesítette az éves tervét, és 19,1 millió köbméter fát termelt ki. Ebből 17,6 millió köbméter volt a haszonfa. A fakitermelési tervet 2,5 százalékkal túlteljesítették. Az év folyamán 54,1 ezer hektár erdőt telepítettek, így e tervtételt 106 százalékra teljesítették. VÍZGAZDÁLKODÁS Az év folyamán 8 millió köbméterrel növekedett a nyilvános vízvezetékhálózatokba juttatott víz mennyisége. A nyilvános vízvezetékekbe együttvéve 1263 millió köbméter víz került, és a vezetéki vizet használó lakosok részaránya elérte a 75,2 százalékot. A közmü- vi szennyvizcsatorna-hálózatot igénybe vevő lakosság részaránya 61,1 százalék. Noha az ivóvízszolgáltatás tervszerűen alakult, egyes körzetekben gondot okozott a folyamatos ivóvízellátás biztosítása. Ez az előző évi szárazság következménye. A tisztított szennyvíz részaránya 75 százalék volt (1983-ban 73,6 százalék). KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A közlekedési rendszer biztosította a népgazdasági szükségletek kielégítését. A korábbinál nagyobb szerepet kapott a kevésbé energiaigényes vasúti szállítás. A vasúti és vízi szállítás részaránya növekedett. Az üzemi szállítás nagyjából az előző év szintjén maradt, pedig részarányát csökkenteni kellett volna. A közületi teherszállítási rendszerben 660,4 millió tonna árut szállítottak. A teljesítmény 45,3 százaléka a vasútra, 52,7 százaléka a Csehszlovák Gépkocsiközlekedési Vállalatra, 2 százaléka pedig a folyami hajózásra esik. A vasút 2,3 százalékkal növelte teljesítményét, és 298,8 millió tonna árut szállított. A kocsiforduló átlagos időtartama 2 százalékkal csökkent, az egy mozdonyra eső munkatermelékenység 1,2 százalékkal növekedett. A Csehszlovák Gépkocsiközlekedési Vállalat teherkocsijai 348,2 millió tonna árut szállítottak, 2,9 százalékkal kevesebbet, mint 1983-ban. Az állami tervet 98,1 százalékra teljesítették, a szerződéses kötelezettségeket azonban teljesítették. Tavaly az ország területén 22,4 kilométer új autópálya-szakaszt építettek. Az autópályák teljes hossza 450 kilométer. A személyszállítási rendszerek 2688,4 millió személyt szállítottak, az utasok száma 2,1 százalékkal növekedett. A személyszállításban még mindig problémát okoz a utazás kulturálatlansága, és a vasúti forgalomban még a menetrendek meg nem tartása is. 1984 utolsó napján 3,5 millió telefonállomást tartottak nyilván, ezekből 1,2 millió lakásokban működött. 100 lakosra 22,6 telefonállomás jut. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelem teljesítette feladatait. Az állami tervben feltételezettnél nagyobb volt a külkereskedelmi forgalom. Ez elsősorban a szocialista országokkal folytatott külkereskedelemre vonatkozik, ebben a szférában mind az export-, mind az importfeladatokat túlteljesítették. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben az export egészében véve gyorsabban fejlődött a tervezettnél, azonban nem sikerült tervszerűen alakítani a kivitel szerkezetét. Az importfeladatok teljesítésével kielégítettük a népgazdaság elengedhetetlen szükségleteit, miközben gazdaságos devizafelhasználásra törekedtünk. A KGST-tagországokkal lebonyolított árucsereforgalom 1983-hoz viszonyítva 12,7 százalékkal növekedett, a Szovjetunióval lebonyolított árucsere pedig ezen belül 13 százalékkal. ÉLETSZÍNVONAL A népgazdaságban elért eredmények lehetővé tették az életszínvonal megőrzését és minőségi fejlesztését, a szociális biztonság további szilárdítását. 1984- ben is teljes volt a foglalkoztatottság. A lakosság nomináljövedel- me az év folyamán 2,6 százalékkal növekedett, és 403,7 milliárd koronát ért el. A reáljövedelem 1,6 százalékkal növekedett. A szocialista szektor dolgozóinak havi átlagbére (az efsz-tagokon kívül) 1,7 százalékkal növekedett 1984- ben, és 2836 koronát tett ki. A szocialista szektorban dolgozók reálbére (az efsz-tagokon kívül) 0,8 százalékkal növekedett. A lakosság pénzkiadásai - a tervvel összhangban - gyorsabban növekedtek a bevételeknél. A betét- és készpénz-állomány növekménye 15,7 milliárd korona volt, ami a lakosság pénzbevételeinek 3,9 százalékát teszi ki. A takarékpénztári betétállomány 6,8 százalékkal növekedett, és 13,1 milliárd koronát tett ki. A belkereskedelemben gyorsan növekedett egyes hazai eredetű és importált iparcikkek forgalma. Személygépkocsiból 108 ezer darabot értékesítettek, 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az áruházakban 127 ezer darab színestv-készüléket vásároltak meg, mélyhűtőkből pedig 124 ezer darabot. A kiskereskedelmi árak összesített indexe az árucikkek és a szolgáltatások vonatkozásában 1984-ben 0,9 százalékkal emelkedett. Az árindexet főleg az 1984. október 15-i ármódosítás befolyásolta. A háztartások kiadásainak indexe országosan 1 százalékkal növekedett, ezen belül a munkásoké és az alkalmazottaké 0,9 százalékkal, a szövetkezeti földműveseké és a nyugdíjasoké 1,1 százalékkal. Dinamikusan, 5 százalékkal növekedett a társadalmi fogyasztás. Erre összesen 166,4 milliárd koronát fordítunk, lakosonként ez 10 764 koronát jelent, 483 koronával többet mint 1983-ban. Főleg a szociális biztosítási, az egészségügyi és az iskolaügyi kiadások növekedtek. Az óvodákban 700 ezer gyermeket helyeztek el, a szakmunkásképző intézetekben pedig 405 ezer fiatal tanul. A gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai tanulók létszáma 355 ezer, a csehszlovák állampolgárságú főiskolai hallgatóké pedig 141 ezer. Az egészségügyi intézmények ágykapacitása 0,5 százalékkal növekedett. A kórházak férőhelyeinek száma 122 ezer, az összes gyógyintézményé pedig 193,6 ezer. Az egy orvosra eső lakosok száma 281,6-tal kevesebb, mint 1983-ban. Az év végén a bölcsődék férőhelyeinek száma 122,3 ezer volt. A szociális intézmények férőhelyeinek száma az év folyamán több mint 2000-rel növekedett. Nyugdijakra és táppénzre 79,9 milliárd koronát fordítottunk. Családi pótlékra 15,5 milliárd koronát fizettünk ki, táppénzre pedig 8 milliárd koronát. A gyermekes családokat összesen 22 milliárd korona pénztámogatásban részesítettük. Az ország területén 90,9 ezer lakást építettek, 4,8 ezerrel kevesebbet mint 1983-ban. További 94,1 ezer lakás építését kezdték meg. Az ország területén tavaly 55 környezetvédelmi építkezést fejeztek be, 1579,2 millió korona ráfordítással. Folytatjuk a gázve- zeték-hálózat építését. A légkör tisztaságának védelmét 23 befejezett beruházás szolgálja. A vizek védelmének tökéletesítéséhez 24 beruházással járultunk hozzá. Hazánk lakosainak száma 1984 végén 15 millió 481 ezer volt. Az év folyamán 228 ezer gyermek született, és 182 ezren haltak meg. Ugyanakkor 120 ezer házasságot kötöttek, és 38 ezer házasságot bontottak fel. hektárhozam össztermelés tonnában 1983 1984 1984 1984 millió t --------------19 83 %-ban
