Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-24 / 20. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK­Szovjet licencek világszerte A nyugati sajtóban gyakran je­lennek meg olyan közlemények, hogy a Szovjetunió sokfajta ipari technológiát vásárol az Egyesült Államoktól - a cigarettagyártó au­tomatáktól kezdve egészen a vegyipari berendezésekig. Emellett alaptalanul azt állitják, hogy mindezeket a berendezése­ket, úgymond, „az oroszok furfan­gos módon alkalmassá teszik sa­ját katonai szükségleteik kielégíté­sére“. A washingtoni vezetők még a hidegháború éveiben csupán azon az alapon nyirbálták meg az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kereskedelem amúgy is je­lentéktelen volumenét, hogy „min­den terméknek potenciális katonai jelentősége van“, és „az oroszok­nak csak rágógumit lehet eladni". A szovjetországgal folytatott ke­reskedelemben életbe léptetett korlátozások nem jártak a kivánt eredménnyel. Abban az időszak­ban, amikor a Fehér Ház urai még a cipzárt is a stratégiai áruk közé sorolták, az Egyesült Államok szö­vetségesei pedig engedelmesen végrehajtották a tengeren túlról jö­vő, valamennyi utasítást - a Szov­jetunió először küldött embert a vi­lágűrbe, a szovjet szputnyikok el­sőnek érték el a Holdat... A Szovjetunió most sem mon­dott le a tudomány és a technika fejlesztése terén elfoglalt pozíciói­ról, semmiképp sem. övé az el­sőbbség az óriási erőmüvek és a nagy távolságú villamosenergia- vezetékek létesítése, a fő csőve­zetékek építése, az egyedülálló fajtájú fémforgácsoló és kohászati berendezések gyártása terén. A szovjet alaptudományok eredményei közismertek. Elegen­dő, ha a nagy energiák modern fizikájának elméleti alapját, a léze­rek kidolgozását, a mágneses-di­namikus generátorokat, a szupra- vezetöképesség gyakorlati hasz­nosítását említjük. A licenc-kereskedelemre sza­kosodott Licenzintorg szovjet kül­kereskedelmi egyesülés készleté­ben jelenleg mintegy 1500 külön­böző javaslat van, amely felhasz­nálható a különböző országokban, és már fel is használják. Manap­ság több mint húsz tőkés államban gyártanak árukat szovjet licencek szerint. Emellett az eladott licen­cek több mint 30 százaléka az Egyesült Államokra, Japánra, az NSZK-ra, Franciaországra, Angli­ára és Olaszországra esik. 1975- től kezdve a tőkés országok cégei­vel évente száznál több megálla­podás jön létre szovjet licencek eladásáról. Azoknak a műszaki megoldá­soknak a skálája, amelyekre a szovjet vállalatok licenceket ajánlanak, gyakorlatilag a tudo­mány és a technika valamennyi területére kiterjed - az olajtermé­kekből történő gyógyszergyártás­tól és a vegyipari készítményektől egészen a kohászatig és az ener­getikáig. Sok nyugati ország ér­deklődést tanúsít az iránt, hogy a Szovjetunióval kereskedjen, szovjet technológiát vásároljon, és ha nem volna korlátozás és ellen­őrzés az Egyesült Államok részé­ről, akkor ez a kereskedelem nyil­ván aktívabban fejlődne, mindkét fél kölcsönös hasznára. Neves nyugati üzletemberek véleménye szerint sok szovjet technológia jobb és olcsóbb, s megszerzésük azt jelentené, hogy nem kell „újra feltalálni a spanyolviaszt“. A statisztika tanúsága szerint a folyamatos acélolvasztás szov­jet módszerének segítségével- ez valóságos forradalmat idézett elő a kohászatban - készül példá­ul sok országban az ott gyártott fémnek körülbelül a hatvan száza­léka. Az új technológia széleskö­rűen elterjedt - 22 országnak ad­tak el ilyen licenceket. Világszerte több mint 50 nagy- olvasztóban alkalmazzák a gőzö- lögtetö hűtésnek a Szovjetunióban kidolgozott rendszerét. Sok fejlett tőkés államban általánosan alkal­mazzák a villamos-salakos he­gesztés szovjet technológiáját. Ilyen berendezéseket szereltek fel Franciaországban, Svédország­ban, Japánban. Mellesleg szólva, az automatikus fém-kontakthe- gesztó aggregátor, amelyet a Kijevi Paton Hegesztési Intézetben fej­lesztettek ki, a gázvezeték-csövek hegesztésénél lehetővé teszi a munkatermelékenység 40 szá­zalékos növelését. Ennek az agg­regátornak a licencét még az Egye­sült Államok is megvásárolta. „A Szovjetuniónak a fúrástech­nika terén elért eredményeit - irta nemrég egy amerikai folyóirat- kevéssé reklámozták.“ Valóban, Nyugaton még a szakemberek is keveset tudnak ezekről. A Szov­jetuniónak ezen a területen elért sikerei pedig jelentősek. Vegyük akár csak a csófúrót, amelyet szovjet szakemberek dolgoztak ki első ízben. Ennek segítségével a kolai szupermély fúrólyukban 12 kilométeres mélységet értek el, s ezzel világrekordot állítottak fel. A Mars geofizikai komplexumot, amely kétszeresére-háromszoro- sára növeli a munka termelékeny­ségét, az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Franciaországban is szabadalmaztatták. Teljesen érthető, hogy a Szov­jetunió nemcsak elad, hanem so­kat vásárol is a nemzetközi pia­con, többek között élenjáró mű­INNEN — ONNAN Kína gazdasági kapcsolatai Dél-Koreával Kina és Dél-Korea között bővül a kereskedelem, bár a két ország­nak sem diplomáciai, sem hivata­los kereskedelmi kapcsolatai nin­csenek. Dél-Koreai részről Kínára úgy tekintenek, mint fontos nyers­anyagforrásra, elsősorban szén­szállítóra, valamint a dél-koreai félkész- és késztermékek vásárló­jára. Kína már jelenleg is nagy mennyiségű szenet, textilipari alapanyagot, üveget, vegyszert szállít Dél-Koreába, ez pedig első­sorban különféle késztermékeket ad el Kínának. A kinai és a dél­koreai kereskedők főként külföldi - hongkongi és japán - közvetítők révén állnak kapcsolatban, az áru­kat gyakran harmadik ország ha­jóin szállítják, a Hongkongban ki­állított, különleges fuvarokmányok alapján. A dél-koreai gyártó cégek a származási ország címkéit a Kí­nába induló szállítmányokról gon­dosan eltávolítják. Szöuli üzleti kö­rökben a két ország közti kereske­delmi kapcsolatok bővülésére és nyitottabbá válására számítanak. Az ezzel összefüggő derűlátást az is fokozza, hogy Kína bejelentette, részt vesz az 1988. évi szöuli olimpiai játékokon. (AP) Betiltott export A Tanzániai Egyesült Köztársa­ság kormánya betiltotta a leopárd- és gepárdbőr-, valamint az ebből az értékes nyersanyagból előállí­tott termékek exportálását. A dön­tés összhangban van a nemzetkö­zi kereskedelmi szerződéssel, amely a kipusztulás veszélyével fenyegetett flórát és faunát védel­mezi. (Vokrug szveta) A népgazdaságnak is érdeke A Jemeni Demokratikus Köztár­saságban eredményesen harcol­nak az analfabetizmus felszámo­lásáért. Speciális tanfolyamokon 228 ezer oktató tanítja írni, olvasni a felnőtteket. A népgazdaság szempontjából is nagyon fontos tevékenységbe főleg a Jemeni Szocialista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezet és a Jemeni Nők Országos Szövetsége szerveze­teinek tagjai kapcsolódnak be. (Ázijá i Afrika) szaki felszereléseket és technoló­giát. Mint más országok, a Szov­jetunió sem termel mindent, amire gazdaságának szüksége van. Mi több, nem is törekszik erre. A Szovjetunió mindenekelőtt olyan árufajtákat szerez be másutt, amelyeket a gazdasági célszerű­ség és hatékonyság indokai miatt előnyösebb más országokban megvásárolni. Mellesleg szólva, a Nyugaton vásárolt technológia nem alkotja a saját beruházások és a tudo­mány fejlesztésére fordított kiadá­sok lényeges részét a Szovjetunióban. A tapasztalatok tanúsága szerint nincsenek olyan műszaki megoldások, amelyeket a Szovjetunió ne volna képes saját erejéből, saját tudományos-tech­nikai és ipari potenciáljára tá­maszkodva kidolgozni és megva­lósítani. Hogy a Szovjetunió méltóképp elő tudja segíteni a világméretű technikai fejlődést, erről például ez a tény is tanúskodik: a legutóbbi évtizedben az évente nyilvántar­tásba vett tanulmányok száma 41 ezerről 130 ezerre nőtt, és a világ találmányainak körülbelül a 30 százalékát érte el. A Szovjetunió önállóan elsajátította a szintetikus gyémánt, a vákuumos acélolvasz­tó kemencék, a számítástechnikai berendezések készítésének tech­nológiáját és sok más, igen bo­nyolult berendezés gyártását. Helyénvaló megemlíteni, hogy a hírhedt COCOM - a szocialista országokba történő export ellenőr­zésének koordinációs bizottsága, amelyet 30 évvel ezelőtt létesítet­tek Nyugaton - a közelmúltban újabb korlátozásokat léptetett élet­be a Szovjetunióba irányuló áru- szállítás terén. Ez alkalommal a ti­lalom a mikroelektronika termékei­re, a programokra és az elektroni­kus telefonállomásokra vonatko­zott. Azelőtt is többször bevezet­tek már ilyen korlátozásokat. És hogy milyen eredményekkel jártak - ez jól ismert. Emlékeztetünk ar­ra, hogy a Szovjetunió csupán 1983-ban az NSZK-ból 7,6 millió, Franciaországból 13,4 millió, Olaszországból, Angliából, az Egyesült Államokból és Japánból együttvéve valamivel több mint kétmillió rubel értékű számítógé­pet importált. Ugyanabban az évben azonban a Szovjetunió a világ több tucat országába exportált ugyanilyen műszaki felszerelést, 114 millió ru­bel értékben. Két évvel ezelőtt az Elektronics című amerikai folyóirat beismerte: a technikai bázis és a technológusok szakképzettsége lehetővé teszi a Szovjetunió szá­mára, hogy körülbelül ugyanolyan minőségű integrált áramköröket készítsen, mint amilyenek az amerikaiak. És talán ez az oka, annak, hogy a legutóbbi évtized­ben az amerikai társaságok több mint 125 licencet vásároltak a Szovjetuniótól és a KGST-tagor- szágoktól. Nem titok, hogy a po­tenciális lehetőségekhez képest ez jelentéktelen mennyiség. A Szovjetunió és a szocialista közösség más országai mindig el­lenezték a gazdasági nyomást és zsarolást. Mindig a más államok­kal folytatott széles körű és köl­csönösen előnyös együttműködés mellett szálltak és szállnak síkra. A KGST-tagországok Moszkvá­ban rendezett, felső szintű gazda­sági konferenciáján reális akció- programot terjesztettek elő a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebbé tételére. Mint K. U. Csernyenko megállapította, a szocializmus újólag megmutatta, hogy természetes szövetségese mindazoknak, akik a diszkriminá­ció kiküszöböléséért, mindenféle kizsákmányolásnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokból való ki­iktatásáért, valamint az ellen har­colnak, hogy a gazdasági mozga­tóerőket a politikai nyomás és a szuverén államok belügyeibe való beavatkozás eszközeként használják fel. SZERGEJ ABRAMOV, a közgazdaságtudományok kandidátusa A kölcsönös bizalom A kommunisták és a fiatalok, illetve a párt és a SZISZ közötti kapcsolatról van szó. Nagyon időszerű e kérdésről beszélni, kivált most, amikor az év eleji pártgyűlések folynak. Pártunk mindig megkülönböztetett figyelmet szentelt a fiata­lok eszmei-politikai nevelésének, bízott és bízik a fiata­lokban. Két évvel ezelőtt a bratislavai városi pártbizottság e gon­dolatok szellemében, több felmérést végzett a munkásfiata­lok és a SZISZ kapcsolatáról. A felmérések azt jelezték, hogy a munkásfiatalok szervezettsége évek óta elmarad a kívánt szinttől. Az is kiderült a felmérésekből, hogy ezzel kapcsolat­ban számos ok közül néhánynak a gyökere az ifjúsági szövetség munkastílusában keresendő. A felmérés megálla­pítja továbbá, hogy az ipari tanulók zöme már a munkássá válás folyamatának az elején nélkülözi, és nélkülözni kényte­len, az olyan, maradandó mozgalmi élményt, amely hosszú távra az ifjúsági szövetséghez kötné. A SZISZ szaktaninté­zeti, üzemi szervezeteinek programja és munkájának mód­szere sem igazodik kellően a fiatalok korához, érdeklődési köréhez, és képzettségéhez. A városi pártbizottság megálla­pította azt is, hogy ezeknek a fiataloknak a körében egyéb­ként erős a tenniakarás, a közösségekhez való tartozás igénye, de elutasítják a túlzott kötöttségeket, az üres, merev sémákat. E felmérések tapasztalataival összefüggésben feladatul adta a SZISZ városi bizottságában, a bratislavai szaktaninté­zetekben és üzemekben dolgozó fiatal kommunista tisztség- viselőknek, hogy a felelős gazdasági vezetőkkel közösen rendezzenek beszélgetést a fiatalokkal. A beszélgetés tárgy­köre ez legyen: Elmélet és gyakorlat a mi ifjúsági szerveze­tünkben. Tavaly a Szocialista Akadémia előadóinak közreműködé­sével tíz üzemben és szaktanintézetben meg is rendezték a beszélgetéseket. A legilletékesebbek: a fiatalok és a felelős gazdasági vezetők konkrét tények alapján megvitatták, hogy miben, miért tér el a gyakorlat az elmélettől, miként kell a mutatkozó hiányosságokat felszámolni, az ifjúsági szerve­zet tevékenységében hasznosan gyümölcsöztetni az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatását. Hozzá is láttak a munkához, s az eredmény sem maradt el. A Benzinol, a Slovnaft, a Mélyépítő, a Slovchémia nemzeti vállalat bratislavai üzemében, szaktanintézetében azóta sok pozitív változás állt be e téren. Egyetlen a sok közül: 2,4 százalékkal több újítási és ésszerűsítési javaslatot nyújtottak be a munkásfiatalok, mint a korábbi években. Még pontosab­ban: 1102 javaslatot adtak be. Mindent egybevetve: a városi pártbizottság nemcsak bírálta a SZISZ munkáját, hanem segített is a hibák orvoslá­sában. Igényes feladatokkal bízta meg a fiatal kommunistá­kat és az ifjúsági tisztségviselőket. Ennek a kölcsönös bizalomnak tudható be az említett szervezetekben a kívánt változás. Példa ez arra is, hogyan lehet összefogni és cselekvésre serkenteni a fiatalokat. Mindenképpen hasznos lenne az év eleji taggyűléseken e kérdésekkel is érdemben foglalkozni. HAJDÚ ANDRÁS Gondoskodnak a dolgozókról A munkafeladatok teljesítése mellett a Losonci (Lučenec) Ne­hézgépipari Üzemben nagy figyel­met szentelnek a dolgozókról való gondoskodásnak. Az utóbbi idő­szakban többek között korszerűsí­tették az üzemi konyhát, amely 450 főétel főzésére alkalmas. Bár az utóbbi években növekedett az étkezők száma, még mindig csak 320 dolgozó jár rendszeresen ebédre, s a második műszakban csak 43-an élnek azzal a lehető­séggel, hogy az üzemi konyha főztjét fogyasszák. Mindebből arra lehet következtetni, hogy ezen a téren még bőven van tennivaló. Az egészségügyi ellátás terén nincs különösebb gondja az üzemnek. Rendszeresen rendel az üzemi orvos, a fogorvos és a gégész. Az egészségre ártalmas munkahelyen dolgozók szűrővizs­gálatokon vesznek részt, sajnos azonban ezen több dolgozó nem jelenik meg, holott ez kötelességei közé tartozik. A szakszervezeti bi­zottság és az üzem vezetősége azt tervezi, hogy az idén az egész­ségre ártalmas munkahelyeken dolgozók közül nyolcvanat az üze­mi orvos javaslata alapján gyógy­kezelésben részesítenek. Kifogá­solható, hogy az üzem dolgozói nem használják ki az üdültetési lehetőségeket, holott ezek a saját maguk és családtagjaik pihenését szolgálnák. Az idén 202 dolgozó és azok családtagjainak üdülését szervezik meg belföldön, valamint Magyarországon és Bulgáriában. Az üzemnek nincsenek lakás­gondjai, s ennek eredményeként stabilizálódott a dolgozók létszá­ma. Az idén további 32 lakásba költözhetnek be az üzem dolgozói. Nem okoz gondot a dolgozók gyermekeinek gyermekintézmé­nyekben való elhelyezése sem, noha több létesítményben na­gyobb figyelmet kell szentelni a karbantartási munkálatoknak. Az üzem dolgozói közül többen tanfolyamokon vesznek részt, ami lehetővé teszi számukra, hogy jobb legyen a keresetük. -né­A piešťanyi Tesla vállalat tavalyhoz ké­pest az idén 28 százalékkal nö­veli az elektro­nikai alkatré­szek gyártását. A leggyorsabb ütemben az in­tegrált áramkö­rök gyártása nő. A képen: Jozef Jenis, a Banská Bystrica-i Szá­mítástechnikai Vállalat munka­társa Piešťanyban MTS 10 típusú berendezéseket szerel fel, ame­lyek az integrált áramkörök tesztelésére alkalmasak. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1985. I. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents