Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-24 / 20. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK JAVASLATOK Építőink mérlege - határainkon túl Az SZSZK Építőipari Minisztériuma kivitelének állami tervében a legnagyobb rész a külföldi beruházásokon való részvételre esik. S bár az építőipari munkák exportjával fokozottabban csak ebben az ötéves tervidőszakban kezdtünk foglalkozni, nincs szó valami új jelenségről. Már a hatvanas években építettünk külföldön. A bratislavai Stavoindustria Etiópiában gumi- és gumiabroncsgyárat, illetve bőrfeldolgozót, a bratislavai Doprastav Irakban repülőteret adott át a megrendelőknek. A Banská Bystrica-i Stavoindustria a hetvenes években a szíriai textilipari komplexumok építésébe kapcsolódott be. Igaz viszont, hogy az évenként elvégzett munka volumene ezekben az országokban egyszer sem volt olyan nagyságrendű, mint jelenleg. A szocialista országok közül az NDK-ban, Magyarországon, Lengyelországban, de legtöbbet a Szovjetunióban építettünk, ahol a hetvenes években sikeresen teljesítettük feladatainkat az oren- burgi gázvezeték építésén. Az építőipari munkák kivitelének biztosítása ágazatunk minden irányítási szintjén több szervezésiműszaki intézkedés végrehajtását követelte meg. Az érintett vállalatoknál önálló üzemeket, vagy felügyelőségeket hoztunk létre erre a célra. Ezek törődnek teljes egészében a külföldi építkezések ellátásával. a káderkérdésektől kezdve az anyagi-műszaki háttér biztosításán keresztül egészen a helyszíni kivitelezésig. A termelésigazdasági egységekben és a minisztériumban létrehoztuk a külgazdasági kapcsolatok főosztályait, amelyek a további kiviteli lehetőségek felkutatásában szorosan együttműködnek a külkereskedelmi vállalatokkal és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztériummal. Nagy figyelmet szentelünk a külföldre kerülő munkások kiválasztásának. Csakis politikailag felkészült, szakmailag alkalmas és egészséges emberek képviselhetik építőiparunkat. Eddig nem okozott különösebb gondot a külföldi építkezések munkaerő-ellátása. Ha azonban hosszabb távon is részt akarunk venni külföldi építkezésekben, gondjaink lesznek a megbízható és felelősségteljes dolgozók kiválasztásával. Szinte törvényszerű, hogy dolgozóink családtagok nélkül egy évre mennek külföldre dolgozni, és többnyire később már nem is vállalkoznak erre a munkára. A müszaki-gaz- dasági vezetőket az építkezés egész időtartamára próbáljuk kint tartani, ők családtagjaikkal együtt dolgozhatnak külföldön. Ugyanez a munkások esetében nem lehetséges. Számolunk azzal a kedvezőtlen helyzettel, ami a jövőben akár be is következhet. Mármint hogy gondjaink lehetnek a munkaerő-ellátással. Ezt igyekszünk megelőzni dolgozóink kiválasztott csoportjának továbbképzésével. Főként bevált szakembereink nyelvi felkészültségének javításával törődünk. Ezekkel a dolgozókkal kádertartalékként számolunk a külföldi építkezéseken. Elmúlt esztendei kiviteli tevékenységünket az állami terv feladatainak teljesítésére való törekvés jellemezte. Ennek alapján 378 millió korona értékben kellett külföldön építenünk. Ebből 114 millió jutott a szocialista, 264 millió pedig a nem szocialista piacra. Sikeres évet zártunk a szocialista oszágokbeli építkezéseinken, ahol a tervteljesítés 122,2 százalék. Hat hónappal a határidő előtt végleg befejeztünk két hidat Laoszban és eredményesen folytatódott a Szovjetunióban az uzsgo- rodi központi javítóüzem építése. Mégpedig a Kassai (Košice) Mélyépítő Vállalat, a Prešovi, Micha- lovcei és Kassai Magasépítő Vállalat jóvoltából. A nem szocialista országokba irányuló építőmunka-kivitelben igyekezetünk az iraki Abu Ghraib tervezett rekultivációs munkáinak, a líbiai Misurata Steel Complex acélhordó és a bonni csehszlovák képviseleti hivatal építésének további folytatására irányult. Objektív okok miatt Irakban nem sikerült az eredetileg rögzített nagyságrendű munkát elvégezni, s ezért az ottani kivitelezés késésben van. Ilyen nehézségek ellenére is a tárca 105,8 százalékra teljesítette az építőmunka-kivitel módosított tervét. Ebből kivette részét: a Kassai Mélyépítő Vállalat, a Prešovi Magasépítő Vállalat, a Bratislavai Vízgazdasági Építő Vállalat, a Nyitrai Magasépítő Vállalat, a Bratislavai Doprastav és iraki, líbiai és szíriai szállításokkal a Poprádi Magasépítő Vállalat, a Bratislavai és Banská Bystrica-i Stavoindustria, valamint a Bratislavai Termostav is. Az eredmények ellenére korántsem lehetünk elégedettek vezérigazgatóságaink külkereskedelmi tevékenységével. A vezér- igazgatók koncepció-javaslatai nem valósulnak meg teljes egészében, s főként a magas- és mélyépítészetben a külkereskedelmi alakulatok nincsenek a szükségletnek megfelelően kiépítve. Ezért az idén a vezérigazgatóságoknak ezen a téren is hatékonyabb intézkedéseket kell foganatosítaniuk a korábbinál. ĽUBOMÍR GREGOR mérnök, az SZSZK Építőipari Minisztériumának munkatársa A minőségre irányítjuk a figyelmet ÜJ szú 1985. I. 24. Egységes földművesszövetkezetünk a múlt évet a célszerű, takarékos gazdálkodás eredményeként nagyon jól zárta. Általában kifizetődőén termelünk. Az előzetes számítások szerint jól alakul a nyereség, jut pénz az alapok feltöltésére és a tagok javadalmazására. A legtöbb haszon a növénytermesztésből származik. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy még nagyon sok lehetőség van a termelés növelésére és gazdaságosabbá tételére, lényegesen növelhetők a hektárhozamok és javítható a termények minősége. Az eddigi tapasztalatok alapján ezen a téren akarunk döntő fordulatot elérni. Igaz, a cukorrépa átlagos hektárhozama 40,7 tonna volt, de szerintünk még ez is kevés, hiszen volt év, hogy 50,4 tonnát is betakarítottunk hektáronként. Elégedetlenek vagyunk a 14,4 %-os cukortartalommal is. Együttműködve az illetékes kutatóintézetekkel, érvényesítve legújabb kutatási eredményeiket a jövőben olyan cukorrépát termelhetünk, amelynek cukortartalma legalább 17 százalékos lesz. Természetesen ehhez újabb és megfelelőbb fajták szükségesek. Nagyon sok függ tőlünk is. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy 100-120 ezer egyed maradjon hektáronként. Nagyon sok függ a termelési módszerektől, konkrétan a tápanyagellátástól. Tudnunk kell, mit tartalmaz a föld, milyen tápanyagokat igényel a növény fejlődéséhez. Cukorrépa alá csak érett istállótrágyát szántunk a földbe. Arra törekszünk, hogy a talaj- művelési munkák nagy részét az őszi időszakban végezhessük el, és tavasszal csak a legszükségesebb talajlazitási munkákra kerüljön sor. A tapasztalatok alapján azt is meghatározták, hogy milyen időszakban kapjon mesterséges módon vizet a cukorrépa. Az évek során rájöttünk arra, hogy a helytelen öntözés is csökkentheti a cukortartalmat. Általában csak júniusban kezdjük az öntözést, hogy előbb a növény gyökere a talajban keresse a nedvességet, és a fej ne nőjön túl magasra. Szeptemberben sem öntözünk túlságosan, mert ebben az esetben is csökkenhet a cukortartalom. A megkülönböztetett tápanyagellátás és természetesen a növények fajtái szerinti talajművelés és növény- ápolás nagy mértékben kihat a termények minőségére. A gazdaságos termelés egyik előfeltétele, hogy hazai termelésből fedezzük például az állatállomány fehérjeszükségletét. Ezért nagy fehérjetartalmú növényeket termelünk. Jó tapasztalataink vannak a lucernatermesztésben. Rájöttünk, hogy a nagy hozam egyik feltétele szintén az elegendő egyedszám. Csak hároméves időszakban termesztjük - eddig adja a lehető legnagyobb termést -, utána kiszántjuk. Külön termesztjük a takarmányozási és magra termesztett lucernát. Ez a módszer szintén gazdaságos, mert a lehető legnagyobb hasznot eredményezi. Nagy gondot fordítunk a silókukorica termesztésére is. Jól előkészített, tápanyaggal kellően ellátott földbe vetjük és megfelelően ápoljuk, hogy minél nagyobb legyen a hektárhozama és a beltar- talmi értéke. Az árpatermesztésben szintén a gazdaságosságot tartjuk szem előtt. Tavaly az egész termés 60 százalékát vették át tőlünk a felvásárló szervek sörár- paminöségben. A távlati tervek szerint ezt az arányt legalább 80 százalékra emeljük. Az árpát nem termesztjük alávetéssel, mert az kedvezőtlenül hat a hektárhozam alakulására és a minőségre. A zöldségtermesztésben szintén nagy eredményeket értünk el. A paradicsom hektárhozama 42-48 tonna volt. A jövedelmezőséget fokozta, hogy felét fogyasztási célokra tudtuk eladni. A szőlő- termesztés is jó pénzt hoz a szövetkezet kasszájába. A gazdaságosságot ezen a szakaszon is fokozzuk. A jövőben szorosan együttműködünk a .Kecskeméti Borászati Kutató Intézettel, ahonnan olyan szőlőfajtákat szerzünk be, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel szemben, mint a régebbiek. Kevesebb vegyszert kell felhasználnunk a növényvédelemhez, tehát csökken a termelési költség. Ugyancsak az intézet segítségét felhasználva növeljük a csemegeszőlő arányát. Egyrészt kielégítjük a társadalmi szükségleteket, másrészt gazdaságossabbá válik a termelés. A minőségre való törekvéseket az üzemi önálló elszámolási rendszer alkalmazásával ösztönözzük. Alapelvünk, akik többet és jobbat termelnek, megfelelő arányban nagyobb jutalomban részesüljenek. Az ilyen javadalmazási és premizálási rendszer eredménye, hogy a jövedelmezőség aránya, - amint a zárszámadási adatok is bizonyítják - szövetkezetünkben elérte a 21 százalékot. Ezen az úton akarunk tovább haladni, hogy gyorsabb ütemben fokozhassuk a termelés növekedésének dinamikáját. PISCH LÁSZLÓ mérnök, a somorjai (Šamorín) Kék Duna Efsz elnöke A Martini Nehézgépipari Müvek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárának már sok éve legnagyobb megrendelői közé tartozik a Szovjetunió, ahová harminc év alatt több mint 500 különböző úszóművet szállítottak. A komáromi hajógyáriak előnye, hogy a szovjet partner sorozatot rendel meg egy- egy termékből, így az elmúlt években például 79 RMNL úszóművet irányítottak a Szovjetunióba. A felvételen az UFA típusú puttonyos kotrógépet szerelik (Felvétel. Pavol Neubauer - ČSTK) A rokkantak sem tétlenkednek Húsz év. A történelemkönyvben csupán néhány oldal, társadalmunk életében négy ötéves tervidőszak - a negyediktől a hetedik végéig. Ennyi éves a mi kisipari termelőszövetkezetünk. Nem sok ugyan, ám mi úgy érezzük, hogy e két évtized alatt is jelentős társadalomépítő munkát végeztünk, és a nálunk dolgozó rokkantak közül senki sem volt terhére az országnak. A kassai (Košice) Obzor, a rokkantak ipari szövetkezete húsz évvel ezelőtt, 1965-ben alakult azzal a céllal, hogy munkalehetőséget teremtsen a csökkent munkaképességű embereknek, s bevonja őket is a társadalom építésébe. Annak idején 319 taggal indultunk, ma pedig a kerület különböző helyein található kilenc üzemünkben összesen 1042 dolgozót foglalkoztatunk. Persze, az eltelt időszakban nemcsak a taglétszám változott. Változtak a munkakörülmények, az üzemek gépi és műszaki berendezései, a termelés- szerkezet, s a tagságról való sokrétű gondoskodás is színvonalasabb lett. Hogy csak néhány példát említsek: pár évvel ezelőtt Kassán 27 millió korona ráfordítással egy teljesen új üzemmel gazdagodtunk, a levočai új üzemünk és a mellette felépített munkásszálló 17 millió koronájába került az államnak, illetve részben a szövetkezetünknek, Popročban 11 millió korona értékben készült új műhelycsarnok a régi fabarakk helyén, a Lipanyban épített létesítményünk 13 millió korona értékű. Természetesen, nem feledkeztünk meg a többi üzemünkről sem - kisebb-nagyobb karbantartás, felújítás és korszerűsítés mindenütt volt. Mindamellett nagy gondot fordítottunk a szociális ellátásra, dolgozóink üdültetésére, lakásigényének kielégítésére, gyógykezeltetésére, sportolására. Tavaly például a szociális- és kulturális alapra fordítandó pénzösszegünk 1,8 millió korona volt. Alapvető feladatunk a rokkantak foglalkoztatása, a termelés. Dolgozóink nem végeznek nehéz fizikai munkát, viszont az ország gazdaságának szempontjából az is hasznos, amit mi csinálunk. Le- vočában a vakok és csökkent látó- képeségűek többpk között kárpitosmunkát folytatnak, transzformátorokat tekercselnek, a lipanyi üzemünk a különböző telefonkészülékek alaktrészeinek összeszerelése mellett kerítéselemeket, vaskapukat, valamint cipőszekrényeket gyárt, Meczenzéfen (Me- dzev) ajtófélfákat, kőműves víz- mértékmérőt, kézi menetvágó-kart készítenek, a kassai üzemeink irodai szekrényeket, polcokat, radiátortakaró lemezeket és más iparcikkeket, Mlynkyben kerítéselemeket, kapukat és ping-pongasz- tal-lábakat készítenek, a poproči üzemünk pedig 1973-tól hazánkban egyedüli gyártója a különböző típusú kerékpárpedáloknak- azokból évente összesen 1,2 millió párt állít elő, s annak egy részét a kapitalista államokba szállítja. Az állandó korszerűsítésnek és az üzemfejlesztésnek köszönhetően az évi termelésünk a kezdeti 3,5 millió koronáról mostanáig 94 millióra nőtt. Tavaly például a tervezett 92,6 millió koronás árutermelési tervet közel kétmillióval túlteljesítettük. S nemcsak a tavalyi év volt sikeres nálunk, de az utóbbi időben kivétel nélkül mindegyik. Sikeresei^, teljesítjük a 7. ötéves tervidőszakra megszabott termelési feladatainkat is. Az első négy évet 101,35 százalékos teljesítménnyel zártunk. A tőkés államokba irányuló exporttermelésünkben sincs lemaradás. Az évi nyereségünk az utóbbi években meghaladja a hatmillió koronát, így nem szorulunk állami támogatásra. Dolgozóink havi átlagkeresete 2353 korona. A jó eredmények elérése elsősorban a levočai és a poproči üzemeinknek köszönhető, hiszen a termelés nagyobbik részét az ottani dolgozók végzik. Ugyanakkor dicséret illeti a szocialista munkabrigádokat is, valamint a munkaversenyek szervezőit, illetve a munkaversenyekbe bekapcsolódó üzemeket, műhelyeket, munkacsoportokat, egyéneket és a társadalmi tömegszervezeteket. Ami a közeljövőt illeti - a termelés korszerűsítését szeretnénk tovább folytatni, ugyanakkor ezután is arra törekszünk, hogy a csökkent munkaképességű emberek jól érezzék magukat nálunk, munkájukban örömüket leljék és hasznára legyenek szocialista társadalmunknak. MAJOROS ISTVÁN mérnök, a kassai Obzor ipari szövetkezet termelési igazgatóhelyettese PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK
