Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-24 / 20. szám, csütörtök
A Lomonoszov Egyetem jubileuma A Szovjetunió legnagyobb felsőoktatási intézménye, a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem tegnap ünnepelte alapításának 130. évfordulóját. Jelenleg 20 ezer diákja van az egyetemnek, köztük a világ több mint 100 országából érkezett 2500 külföldi diák. Az idén nyáron az egyetem épülete a 12. Világifjúsági Találkozó rendezvényeinek ad otthont. Itt kerül sor a főiskolások programjának legtöbbjére, melyek vezető témája a háborúelleni harc és az internacionalizmus támogatása lesz. Az egyetemet legjobb diákjai képviselik a VIT-en. A fesztivál sikeréhez azonban mindazok hozzájárulnak, akik már részt vettek és részt vesznek az önkéntes munkaakciókban, amelyek bevételét a fesztiválalapra fizetik be. A Lomonoszov Egyetem diákjai eddig már 80 ezer rubelt utaltak át az alapra. (CSTK) Szovjet-szír eszmecserék (ČSTK) - Szíriában tartózkodik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Akii Szali- movnak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége alelnökének vezetésével. A delegációt tegnap fogadta Faruk Sara külügyminiszter. A két fél véleménycserét folytatott a jelenlegi nemzetközi helyzetről, a kö- zel-keleti válságról, valamint a szi- riai-szovjet együttműködés jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztéséről. Elhalasztották a startot (ČSTK) - A rendkívül hideg időjárás és az üzemanyagtartályon keletkezett jégréteg miatt 24 órával elhalasztották a Discovery amerikai űrrepülőgép startját - közölte tegnapra virradó éjszaka a NASA, az amerikai űrhajózási hivatal. Az űrrepülőgépnek eredetileg közép-európai idő szerint kedd este negyed nyolc és negyed tizenegy között kellett volna felszáll- nia. A Discovery ezúttal kizárólag katonai feladatokat hajt végre, többek között pályára bocsát egy felderítő műholdat. Négyéves egyesült államokbeli száműzetés után a napokban hazaérkezett Jovito Salonga neves fü- löp-szigeteki ellenzéki vezető. A Liberális Párt vezéralakja, volt szenátor megérkezése után azt nyilatkozta, egyesíteni szeretné az ellenzéket Ferdinand Marcos elnökkel szemben. Általános vélemény szerint Salonga lesz az ellenzék jelöltje az 1987-ben esedékes elnökválasztáson. (Telefoto - ČSTK) Amnesztiarendelet Nicaraguában Behatoló ellenforradalmárok nyugati újságírók csoportjára támadtak • A hondurasi partoknál lezuhant egy amerikai gép (ČSTK) - A nicaraguai nemzet- gyűlés kedden amnesztiatörvényt hagyott jóvá, amely azokra a nicaraguai állampolgárokra vonatkozik, akik részt vesznek az ellenforradalmi tevékenységben, így a fegyveres akciókban is. Az amnesztia feltétele, hogy a nicaraguai területen működő csoportok letegyék a fegyvert a hatóságok kezébe. A hondurasi és Costa Ri- ca-i bázisú fegyveres csoportok tagjainak az ottani hatóságoknál kell leadniuk fegyvereiket. Az amnesztia nem vonatkozik Somoza egykori nemzeti gárdájának tagjaira, akiket a nicaraguai nép elleni bűncselekmények miatt ítéltek el. Az amnesztia 1985. július 19-ig, a sandinista forradalom 6. évfordulójának napjáig érvényes. A törvény jóváhagyásával jogilag is alátámasztották Daniéi Ortega államfő minapi nyilatkozatát, miszerint a kormány arra törekszik, hogy az ellenséges propaganda által megtévesztett állampolgárok bekapcsolódjanak a normális életbe. Nicaraguai ellenforradalmárok egy alakulata Honduras felől golyószórókkal, gránátokkal és aknavetőkkel támadt egy nyugati újságírócsoportra. A hírt Managuá- ban közölte Leó Gabriel osztrák újságíró, aki maga is a csoport tagja volt. Beszámolt róla, hogy az észak-nicaraguai határ mentén fekvő Telpaneca város közelében hajtották végre az ellenforradalmi támadást, s a nicaraguai milicisták egy harckocsiban rejtették el az újságírókat, s maguk szálltak szembe a betolakodókkal. Egy mi- licista meghalt, hárman megsebesültek. Az észak-hondurasi partok közelében tegnapra virradó éjszaka a tengerbe zuhant egy C 130A típusú amerikai katonai szállító repülőgép 21 katonával a fedélzetén. A Pentagon közlése szerint a gép a panamai Howard támaszpontról a hondurasi Trujillo város melletti repülőtérre szállította az amerikkai katonákat. Az utóbbi időben az amerikai déli főparancsnokság rendszeresen küld nagyobb létszámú amerikai egységeket Hondurasba, ahol ezek a Big Pine fedőnevű hadgyakorlaton vesznek részt. Dél-Korea Februárban választások (ČSTK) - Dél-Koreában február 12-én tartják meg a parlamenti választásokat - közölték szerdán hivatalosan Szöulban. Megfigyelők szerint a választások célja, hogy a demokrácia látszatát kölcsönözze Csőn Tu Hvan diktátorelnök Amerika-barát rendszerének. Az ellenzék a kampány keretében a lakosság széles rétegeinek egyesítésére törekszik. Szöuli sajtókonferenciáján ugyanÚJSZÓ 3 1985. I. 24. HAVANNÁBAN ifjúsági nagygyűlés keretében adta át Carlos Lage, a Kubai Ifjúsági Szövetség első titkára Jaroslav Jenerálnak, a SZISZ KB elnökének, a CSKP KB póttagjának a Julio Antonio Mella Érdemrendet a két ország ifjúsági szervezetei közötti együttműködés fejlesztésében szerzett érdemeinek elismeréseképpen. „MEGENGEDHETETLEN PROVOKÁCIÓKÉNT“ értékelte Görögország azt a katonai gyakorlatot, amelyet az elmúlt napokban a NATO római katonai iskoláján tartottak, s ez a görög hadsereg által végrehajtott államcsínyt utánozta. Athén hazarendelte az iskola görög hallgatóit. Dimitriosz Maroudasz kormányszóvivő kijelentette: „Az incidens megismétlődése döntő következményekkel járhat Görögország és a NATO kapcsolataira nézve.“ A NÁCI HALÁLTÁBOROKBAN elkövetett bűncselekményekről kívánja tájékoztatni a közvéleményt az az új központ, amelyet szerdán Brüsszelben nyitottak meg, s amely a koncentrációs táborok kutatásával és az ezzel kapcsolatos dokumentációkkal foglalkozik. INDIA tíz szövetségi államában március 2-án és 5-én helyi parlamenti választásokat rendeznek. A szavazók többek között Uttarpradesh és Bihar államokban is az urnák elé járulnak. BHOPAL egyik kórházában az elmúlt hetekben további 12 személy halt meg a tavalyi emlékezetes gázmérgezés következtében. A város egészségügyi központjaiban mind a mai napig 300-500 ápolásra szoruló beteg jelentkezik naponta. AZ ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) nyersanyagokkal foglalkozó bizottsága Genfben a napokban ül össze, s megvitatja a fejlődő országok nyersanyagkivitele bővítésének, illetve az ebből származó jövedelmei növelésének a lehetőségeit. A BRIT állami postaigazgatóság titokban mintegy 5000 alkalmazottjának elbocsátását tervezi. A tegnapi brit lapok beszámolója szerint a kisebb településeken számos postahivatalt bezárnak. A postai alkalmazottak szakszervezetének képviselője határozott tiltakozását fejezte ki, Londonban a tervezett elbocsátások elleni tiltakozásul a posták többsége néhány órára bezárt. ÚJ-ZÉLAND kikötőibe nem hajózhat be egyetlen olyan hajó sem, amely fedélzetén nukleáris fegycsak az egység fontosságára hívta fel a figyelmet Ri Min Wu, a nemrég alakult Új Demokrata Párt elnöke. Emlékeztetett rá, hogy Csőn Tu Hvan 1980 májusában a kwangzsui népi felkelés vérbe fojtása után került hatalomra. Követelte, hogy a rezsim azonnal hagyjon fel a megtorlásokkal, bocsássa szabadon a letartóztatott diákokat és szüntesse meg az egyetemek blokádját. vereket hordoz, vagy atommeghajtású, jelentette ki tegnap Wel- lingtonban Geoffrey Palmer ügyvivő kormányfő. Ezzel a kijelentésével reagált arra a washingtoni kérelemre, hogy márciusban tegyék lehetővé amerikai hadihajók kikötését az új-zélandi partoknál. Az UPI arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a magatartás válságot idézhet elő az ANZUS paktumban, melynek tagja Ausztrália, Új- Zéland és az USA. KÍNA továbbra is katonai provokációkat követ el Vietnam határmenti területei ellen, sót azzal fenyegetőzik, hogy újból „megleckézteti“ déli szomszédját. Peking- ből származó hírügynökségi jelentések szerint a kínai külügyminisztérium szóvivője tegnap lehetségesnek tartotta, hogy Kína katonai akciókat indít Vietnam ellen. Elutasította azt a hanoi javaslatot, hogy a holdújévre szüntessék be a kínai provokációkat. BANGLADESBEN az ellenzéki pártok határozottan bírálták a délázsiai helyzet aláásására irányuló washingtoni törekvéseket. Baloldali és demokratikus ellenzéki pártok bírálták Larry Pressler amerikai szenátor nemrég Daccá- ban tett látogatását, amelynek az volt a célja, hogy bizalmatlanságot és feszültséget keltsen a térség országai között. TÖRÖK KÜLPOLITIKA Hidak és szakadékok Turgut özal török miniszterelnök reprezentatív sajtókonferencián foglalta össze kormányzása első esztendejének tapasztalatait, eredményeit, gondjait. A miniszterelnök ideje zömét külpolitikai kérdéseknek szentelte. Szólt persze a nemzeti egységről, az inflációról, az eddig megvalósított és kilátásba helyezett további reformokról is. Mindenesetre meglepetést keltett azzal, hogy főleg a külügyeket elemezte, hiszen az elmúlt évben Ankara külpolitikai bizonyítványa elég tarkára sikerült: kudarcok és eredmények, bátorító jelek és csüggesztó tünetek váltották egymást. Ám a miniszterelnök nem elsősorban számvetésre használta fel az alkalmat: sokkal inkább azzal foglalkozott, hogy magyarázza a török politika céljait. Ezzel kitűnő témákat és ötleteket kínált a török sajtónak, amely ilyen címek alatt számolt be az eseményről: „Törökország híd a Nyugat és az iszlám világ között“, „Törökország jó viszonyra törekszik valamennyi szomszédjával“ stb. Persze, a címekből kijutott a testvérellenségnek, Görögországnak is, amelynek vezetőiről azt állapították meg, hogy „török-fóbiában“ szenvednek - szerintük „indokolatlanul“. És szó esett Ciprusról: egyszerre sugalmazva a megszokott határozottságot, és érzékeltetve az alkalmazkodást, a ciprusi kérdésben szerencsére most divatosabb rugalmasságot. A miniszterelnök - jelezvén, hogy a külpolitikai aktivitás mögött hazájában belső stabilitás van - büszkén hivatkozott arra, hogy sikerült megteremteni a belső békét és a rendet. Mintegy sejtetni akarta, hogy Ankara azt látja szívesen, ha a külföldön egyébként megütközést keltő belső rendcsinálást teljesen kormánya dolgának, tipikusan török belügynek tekintenék. Amikor a miniszterelnök Kemal Atatürk frakkos képe alatt a kamerák elé ült, s beszélt az újságíróknak, már készült a rég várt eseményre, Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő ankarai látogatására. A látogatás előzményeiről, a szovjet-tőrök viszonyról is szót ejtett, és persze, a kelet-európai szocialista országokról: „Törökországnak jó kapcsolatai vannak a Szovjetunió vezette szocialista országokkal“. Nem formális udvariaskodás volt a megjegyzés. Ankara politikáját évtizedek óta jellemzi a törekvés a kapcsolatok fejlesztésére. De most a török diplomáciai közelmúlt nagy eseménye a szovjet-török kormányfői tárgyalássorozat volt. Fontos szovjet-törők egyezményeket írtak alá decemberben Ankarában. Földgázszállításokról, tudományos-műszaki és kereskedelmi együttműködésről állapodtak meg, kulturális együttműködési programot írtak alá, és az elhangzott nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a reprezentatív tárgyalásokon megvetették a kapcsolatok továbbfejlesztésének alapjait is. Tyihonov a török államfőnek Csernyenko-üzenetet vitt, s a tárgyalásokon mód nyílt a szovjet és a török külpolitika álláspontjainak összevetésére. A közös közlemény elmaradásából sokan indokoltan következtettek arra, hogy a nézetek gyakori azonossága vagy közelsége ellenére bizonyos alapvető megítélési különbségek fennmaradtak. Természetes is ez, hiszen mindkét ország más szövetégi rendszerbe tartozik, mások a diplomáciai, ideológiai, katonai elkötelezettségei. Ám a jószomszédság fejlesztésére irányuló törekvés ezúttal elsősorban a rokonítható álláspontokra vetette a reflektorfényt. A Közel- és a Közép-Kelet fegyveres konfliktusait hasonlóan ítélik meg Moszkvában és Ankarában. A felek egybehangzóan sürgették a feszültséggócok felszámolását. Bármilyen hangzatos szlogenekben is fogalmaz a török propaganda: Ankarát tavaly nem kényeztették el a sikerek. Törekvései szövetségesei vagy szomszédai körében korántsem találtak olyan nagy megértésre. Az elmúlt év októberében Törökországnak nem sikerült megszereznie az Európa-Tanács elnöki posztját. Ezután Ankara bejelentette, hogy miniszteri szintnél lejjebb szállítja itt a török képviseletet. A ciprusi és az égéi viszály Görögországgal elmérgesítette, nyugat-európai szövetségeseivel pedig megterhelte a viszonyt. Sajátosan alakult Törökország viszonya a közép-keleti harcoló felekkel. Ankara már évekkel korábban biztosította magának a jogot arra, hogy az észak-iraki területeken karhatalmi akciókat hajtson végre. A titokban megkötött egyezmény feljogosítja a török rendóri-csendóri erőket, hogy iraki területen belül (öt-tizenöt kilométeres mélységet emlegetnek) üldözze a „hegyi törököket“, más néven kurdokat. Törökország több ízben élt az egyezmény nyújtotta lehetőséggel, s ezzel lezárta azokat a hegyi átjárókat is, amelyeken az iraki ellenállók utánpótláshoz jutottak. Ankara hasonló javaslattal fordult nemrég Teheránhoz is, ám Irán elutasította az indítványt. Érthető ez, hiszen az Iránban élő, Iránba menekült kurdok Irak-elle- nesek - ingyensegítséget jelentenek - éppen Irak ellen. Miért járulna hozzá Teherán éppen az ó meggyengítésükhöz vagy megsemmisítésükhöz? Törökország és sajtója az iszlám világot emlegeti, ám a realitás ennél szerényebb: elsősorban a közeli térségről, tehát az arab világról van szó. Úgyszólván nincs olyan arab állam, amellyel Ankara valamilyen kapcsolatot ne tartana. A háttérben gazdasági érdekek húzódnak meg. Törökország kitünően fizető piacokat talált közepes fejlettséget képviselő ipari és (ritkábban) mezőgazdasági termékei számára. Lehetőséget lát a munkaerőexportra is: néhány arab államban az építőipart máris a török tervező és kivitelező cégek monopolizálják. Ankara határozottan fellép a török iszlám fundamentalisták ellen, nem kívánja, hogy akár iszlám kapcsolataiba, akár más viszonylataiba beleszóljanak a vallási türelmetlenek. Talán azért is emlegeti ismét olyan sűrűn az ország európai jellegét, hogy jelezze: az iszlám belharcaiban mindenképpen semleges kíván maradni. Törökország úgyszólván minden irányban hangoztatja konstruktív szándékait. A szocialista országok ezt megfelelően értékelik. Nem érzéketlen az ankarai hangokra az iszlám környezet sem. Törökországnak azonban a legtöbb problémája szövetségeseivel van, a legtöbb indokolt és indokolatlan feszültség éppen velük állítja ót szembe. KRAJCZÁR IMRE Az „esztelenség csúcsa“ - a NATO főtitkára szerint Hart az űrfegyverkezés megakadályozása mellett (ČSTK) - A Reagan-kormánynak a világűr militarizálását célzó terveit védelmezte Ottawában Lord Carrington, a NATO főtitkára. Sajtótájékoztatóján ismét azt állította, hogy a rakétavédelmi rendszerrel összefüggő kísérletek feladása Washington részéről „az esztelenség tetőpontja" lenne. Tekintettel arra, hogy az USA több NATO-szövetségesénél is aggodalmat váltott ki az űrfegyverkezési program, Carrington felszólította a tömb tagországait: tanúsítsanak egységet és összetartást ebben a kérdésben. Ugyancsak a fegyverkezéssel függ össze Giovanni Spadolini olasz hadügyminiszter washingtoni látogatása. Spadolini tegnap érkezett az USA-ba, s Caspar Weinberger hadügyminiszterrel és George Shultz külügyminiszterrel a kétoldalú katonai együttműködés elmélyítése mellett az ürfegyverek kérdése is napirendre kerül.- Gary Hart amerikai szenátor a genfi egyetemen tartott előadást. Kijelentette, az USA terveinek megvalósítása a világűr militarizálására fokozná az atomháború kirobbanásának a veszélyét. Emlékeztetett arra, hogy a konstruktív szovjet-amerikai tárgyalások halogatása a lázas fegyverkezés fokozásához vezetne és megnehezítené az eddigi és jövőbeni megállapodások ellenőrzését.