Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-22 / 18. szám, kedd
Luzsicai szorbok tegnap és ma kiállítás prágaban A luzsicai szorbok mai életével és gazdag kulturális örökségével ismertet meg bennünket az az érdekes kiállítás, amely a múlt év decemberétől január végéig tekinthető meg a Német Demokratikus Köztársaság prágai Kulturális és Tájékoztató Központjában. A kiállítás alkalmából megjelentetett ,,Luzsicai szorbok a Német Demokratikus Köztársaságban“ című cseh nyelvű tájékoztató kiadványból megtudtuk, hogy a szomszédos szocialista német államban élő szláv nemzeti csoport létszáma az utóbbi időben állandóan növekszik és ma megközelíti a százezret. A luzsicai szorbok a csehszlovák és a lengyel határ mentén, a drezdai és a cottbusi kerületekben élnek. Nemzeti és állampolgári jogegyenlőségüket az NDK alkotmánya teljes mértékben biztosítja. Az anyanyelv és a nemzeti kultúra megőrzését és fejlesztését a Német Szocialista Egységpárt internacionalista politikája és az állami intézmények széles hálózata biztosítja. A luzsicai szorbok nemzeti szervezete, a Domowina tagja az NDK Nemzeti Frontjának. A Domowina célja a luzsicai szorbok társadalmi és kulturális életének a szervezése, a párt politikájának szellemében. A szervezet napilapot, hetilapot, kultúrpolitikai folyóiratot és egy gyermeklapot ad ki. A luzsicai szorb nemzeti kultúra ápolását szolgáló állami intézmények közül még fontos megemlíteni a Domowina könyvkiadót, a Kar Jannock Pedagógiai Intézetet, a Luzsicai Szorb Történelem és Kultúra Múzeumát, a luzsicai szorb nyelvű rádióadót és a luzsicai szorb filmescsoportot. Ez utóbbi a drezdai rajzfilmstúdió keretében alakult meg 1980-ban és az eltelt évek alatt már tizenöt rövidfilmet készített a luzsicai szorbok mai életéről, történelméről, kulturális örökségéről. A filmek szorb és német nyelvűek, s közülük néhány a csehszlovák és a lengyel filmesekkel való együttműködés révén született meg. A luzsicai szorbok, a múltban évszázadokon át nemzeti elnyomásnak voltak kitéve, és csak a szocialista német állam megalakulása után kapták meg nemzeti Tél a Bodrogközben (Molnár János felvétele) Örömök és kudarcok Könyv a pedagógushivatásról Egy pálya lényegét, szépségeit, nehézségeit mindig az tudja a legmeggyőzőbben elénk tárni, akinek sokéves tapasztalatai vannak arról. Ezért hiteles Margócsy Józsefnek, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanárának A pedagógus és az élet című könyve, mert lapjairól az élmény ereje sugárzik. Megkapóan vázolja a kezdő tanárok beilleszkedési nehézségeit, az első munkahelyi vezető felelősségét. Számos olyan gondolatot közöl, amely nemcsak az iskolaigazgatók, hanem minden vezető számára megszívlelendő, például: ne formális elemekkel tűzdeljük tele munkánkat, mert ezeket, igaz, könnyebb ellenőrizni: meglétüket jutalmazni, hibás alkalmazásukért elmarasztalni a tanulókat, de arra alkalmatlanok, hogy árnyaltan minősítsük a gyermek munkáját, odaadását, divatos szóval, hozzáállását a tárgyhoz, az ügyhöz.“ Magával ragadóan elemzi a jó tanár kritériumait. A jó tanár többek között szakirodalmi búvárkodásra készteti a rábízottakat, ,,az a tanár, aki nem mer élni a pedagógiai szabadsággal, az gúzsba köti a tanuló gondolkodását, visz- szafejleszti ítélőképességét is. “ A tanár szüntelenül keresse a legjobb megoldást, próbálja tökéletesíteni magát, meg ne álljon soha. Nincs rosszabb az önelégült oktatónál, aki csalhatatlannak, mindentudónak képzeli magát. Foglalkozik a pedagógusok tanórán kívüli munkájával is, melynek során a személyes példaadás felelőssége és súlya semmivel nem kisebb a tanórainál. Különösen a fiatal, kevesebb pedagógiai gyakorlattal rendelkező pedagógusok számára megszívlelendők az osztályfőnöki munka buktatóiról vallott gondolatai. Az igazgató sajátos feladatait, lehetőségeit, jogait tárgyalva a tantestület szerepét is hangsúlyozza az iskolavezetés munkájának az alakulásában. ,,Az iskolai demokrácia kibontakozásának feltétele a vezetés demokratizmusa. Ez pedig csak ott valósulhat meg, ahol az igazgató támaszkodik az iskolai vezetőségre, döntéseit előkészíti, s jelentőségteljes vezetési metódusával gátolja a frakciózást, a klikkeskedést a tantestületben. Ez megköveteli - többek között - a teljes nyíltságot, sőt nyilvánosságot a lényeges döntésekben“. Azt is. lényegesnek tartja, hogy necsak az igazgatók, tanfelügyelők, hanem minden pedagógus is kapcsolódjon be aktívan a közért végzett munkába. A pedagóguspályán nincsenek látványos és gyors eredmények. A siker apró örömökből áll, a munka eredménye nem manifesztálódik, a kudarc viszont sokkal hamarább. Az a lényeg, hogy a kikerülhetetlen kudarcból mindig levonjuk a tanulságot. Nincs talán még egy olyan pálya, ahol annyira fontos lenne az önbecsülés, a munkába vetett hit, az elkötelezettség tudata, mint épp ezen. Kezdő és gyakorló nevelők egyaránt haszonnal olvashatják ezt a kézikönyvet, melyben konkrét, sajátos eseteket, szituációkat elemezve mondja el a pedagógus- pálya különböző szakaszain szerzett hosszú éves tapasztalatait a szerző. Stílusa is vonzó, közvetlen, olykor anekdotikus. sz-t jogaik teljes elismerését. A Prágában látható kiállítás ezt hűen dokumentálja. Az NDK parlamentjében ma hét luzsicai szorb nemzetiségű képviselő foglal helyet, míg a helyi közigazgatási szervekben a luzsicai szorbok száma 2295. Nagyon sokrétű és fejlett a kulturális életük. A Domowina könyvkiadó az utóbbi négy évben évente mintegy nyolcvan könyvet adott ki. Mennyi ebből az eredeti luzsicai szorb alkotás, az sajnos nem volt feltüntetve. Igen értékes a Luzsicai Szorb írók Lexikona, a Luzsicai Szorb Építészet Kézikönyve, nagyon szépek, ízlésesek a legkisebbeknek szánt színes leporellók. A nemzeti népviseletet különböző bábukon, színes képeken mutatták be. Uralkodó a fehér és a fekete, a nemes egyszerűség, itt-ott más színekkel tarkítva. Színesebbek, változatosabbak a gyermekruhák és a fiatal lányok vis^letei. A népviseletek mellett több szép, népi varrottas, hímzés és faliszőnyeg is látható. Közülük kétségkívül a legvonzóbb a luzsicai szorb menyegzőt ábrázoló nagyméretű varrottas, amely egy népművészeti csoport közös munkájának az eredménye. A menyegzőt megörökítő jeleneteken néhol érződik az évszázados né- met-szorb együttélés hatása. Külön színfoltja a kiállításnak a luzsicai szorb festők néhány reprezentatív alkotása. Rendkívül szépek Steffan Lange népi fogantatású mesekönyv illusztrációi, festményei, ikonjai. A festő a Plomjo című luzsicai szorb gyermeklap állandó munkatársa. Ugyancsak értékesek Oto Garten metszetei és Warša Lanzyna égetett, festett kerámiái. Több luzsicai szorb népzenei lemez is megtalálható a kiállításon. A könyvek, lemezek, nép- művészeti tárgyak egy része megvásárolható az NDK kulturális központjában. összegezve a látottakat elmondható, hogy a kiállítás hű képet ad a luzsicai szorbok mai politikai és kulturális életéről, melyet a prágai cseh sajtó s a közvélemény évtizedek óta nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísér. A prágai Nemzeti Múzeumban egy, a luzsicai szorb kultúra kutatásával rendszeresen foglalkozó csoport is működik. Az érdeklődés nem véletlen, mert a kapcsolatoknak évszázados hagyománya van. Elég ha megemlítjük, hogy 1679-ben éppen Prágában jelent meg az első luzsicai szorb nyelv- tankönyv. A színvonalas kiállítás jól szolgálja a népek közötti kulturális kapcsolatok, egymás jobb megismerésének nemes ügyét. KOKES JÁNOS Szovjet pedagógusok segítőtársa Hatvan évvel ezelőtt jelent meg a szovjet pedagógusok lapja, az Ucsi- tyelszkaja Gazeta első száma. Az újság története egyben a szovjet pedagógusok nemzedékeinek életrajza is. Azoké, akik a húszas években leírha- tatlanul nehéz körülmények között harcoltak az írástudatlanság felszámolásáért, s azoké, akik ma az oktatási , reform megvalósításán dolgoznak. A lap a szovjet közoktatás legjelentősebb személyiségeinek is nyilvános fóruma. Létrehozásában részt vett Na- gyezsda Krupszkaja, Lenin felesége, aki tagja volt az első szerkesztő bizottságnak, s számos cikket is közölt. Az újság gyakran publikálta Makarenko nagy visszhangot és érdeklődést kiváltó írásait, tanulmányait. A Nagy Honvédő Háború idején természetesen ez a lap is foglalkozott a fronteseményekkef, s cikkeiben a hazafiasságra buzdított. A győzelem után a fő téma a soknemzetiségű szovjet iskola életének helyreállítása volt. Az idők folyamán a lap a pedagógusok mindenkori segítőtársa lett. Napra készen közli a szovjet közoktatás eredményeit, a legfontosabb változások lényegét, útmutatást ad a pedagógiai problémák megoldásához, s persze foglalkozik az új iskolareformmal is. (B)- ÚJ FILMEK Sutjeska (jugoszláv) Igaz legendát dolgoz fel a Sutjeska című színes, szélesvásznú jugoszláv film. Igaz legendát néhány ezer partizánról, akik Tito vezetésével 1943-ban szembeszálltak a túlerőben levő ellenféllel. Mind anyagi, technikai, mind művészi tekintetben egyaránt monumentális méretű a film. Jelentőségét nemcsak a véres sutjeskai áttörés nagy hatású, hiteles rekonstrukciója adja, meg, nem csupán a drámai sodrású epizódok partizánhőseinek példája, hanem inkább az a történelmi fordulat, amely 1943-ban a népek világméretű drámájában bekövetkezett. A náci hadigépezet már megingott, s egyetlen lehetősége, hogy kelet-erópai pozícióját úgy-ahogy védje, ha biztosítja útját a Balkánon. Nagy túlerőt összpontosít a Sutjeska völgyében körülzárt partizánhadsereg és vezérkara köztük Tito megsemmisítésére. A Sutjeskán kierőszakolt véres áttörés derékba vágta Hitlerék balkáni terveit. A filmben képzelt és valóságos történelmi alakok szerepelnek, köztük Tito - Richard Burton alakításában. A monumentális film igazán márkás szereplőgárdájában ott találni Irene Papast, Bata Zsi- vojinovicsot, Milena Dravicsot, Ljubisa Szamardzsicsot, Ljuba Tadicsot. A szerzők között szerepel Szergely Bondarcsuk és Orson Welles, akik sokoldalúságukból ezúttal forgatókönyvírói kéAz éjszaka csendjében pességeiket kamatoztatták. A zeneszerző a világhírű Mikisz Teo- dorakisz. A rendező Sztipe Delics. . Tudja, meddig mehet el a történelmi alakok ábrázolásában, hogy ne csapjon át a történelem mesébe. A filmet nagy hatású epizódok sorára építi mindig emberközelben marad. Nem ragadja el a monumentális filmekben szokásos látványosság; tudja, bármennyire lenyűgöző is a látvány, emberi tartalma, drámai ereje csak az egy^s sorsok, egyéni arcok, magatartások, jellemek hitelességéből adódhat. A jugoszláv filmművészet útját hosszú ideje meghatározza rendkívüli érdeklődése "a második világháborús partizántémák iránt. A korábbi filmek elemző tépelődé- se, néha kegyetlen igazságai mellé most a monumentalitás, a szélesvásznú látványosság járul, vagyis a Sutjeska a részleteket, az epizódokat közös horizontba sűríti, az óriási áldozatokkal, szenvedésekkel járó, hősiességet követelő harcot átfogóan, a világháború összefüggésében mutatja meg. Történelmi dokumentum és megindító film, tanulságos és maradandó élményt nyújtó alkotás, mely a jugoszláv nemzeti fesztiválon nagydijat, az 1973-as moszkvai fesztiválon a zsűri különdíját kapta, a rendezőt és a forgatókönyvírót a pulai fesztiválon szintén díjjal jutalmazták. (amerikai) Idegfeszitő ez az amerikai film. Alfred Hitchcock történeteire, műveinek hangvételére emlékeztet. Pedig Az éjszaka csendjébent Robert Benton készítette, az a rendező, akinek nevét olyan sikerfilm alkotójaként ismerte meg a világ, mint a széthulló családokról szóló Kramer kontra Kramer. S női főszerepét ennek is a Kramer asz- szony szerepében megismert és jeleskedő, igen kulturáltan játszó Meryl Streep alakítja. Kissé meglepő tehát, hogy egy ilyen érzelmektől túlcsorduló film után a rendező olyan művet készített, melynek célja a rémiszgetés, a néző idegeinek borzolása. Kétségtelen, hogy Robert Benton érti a mesterségét. Ez az alkotása is profi munka, melyben magabiztosan és jó érzékkel adagolja a feszültséget, remek az atmoszférateremtése s alapos részletezéssel mutatja be hősei lelkivilágát. Bűnügyi történetének központi alakja egy pszichiáter (Roy Scheider játssza), aki a saját szakállára folytat nyomozást, hogy felderítse: ki tette el láb alól volt páciensét, egy gazdag műkereskedőt, kinek állhatott útjában a látszólag jelentéktelen férfi. LeggyaMeryl Streep, az amerikai bűnügyi történet főszereplője núsabb a férfi barátnője (őt alakítja Meryl Streep), aki ideges viselkedésével, furcsa magatartásával tereli magára a gyanút... Éjszakai csend? E fojtó légkörű, félelmet és szorongást kiváltó alkotásban csendről, nyugalomról szó sem lehet, az alkotó mindvégig ügyel arra, hogy a néző figyelme egy percre se landkadjon.-ymPovažská Bystricában a múlt pénteken ünnepélyesen bemutatták a szovjet-csehszlovák közös vállalkozásban készült Lev Tolsztoj című filmet, s ezzel megkezdődött a téli filmszemle. Műsorán húsz alkotás szerepel. A képen Szergej Geraszimov és Boŕivoj Navrátil, a nagy orosz író életéről szóló film főszereplői ÚJ SZÚ 4 1985. I. 22.
