Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-19 / 16. szám, szombat

A helyzet és a követelmények tudatában A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FEJLESZTÉSÉNEK ALAPVETŐ SZEMPONTJAI AZ EFSZ-EK X. KONGRESSZUSA UTÁN ÚJ SZÚ 1985. I. 19. A pártalapszervezetek jelenlegi év eleji taggyűlésein a kommunis­ták mérlegre teszik az elmúlt idő­szakban végzett munkájuk ered­ményeit, kitűzik a további fő fela­datokat, s hatékony intézkedése­ket tesznek ezek teljesítésére. A taggyűlések jelentőségét az is fokozza, hogy a 7. ötéves tervidő­szak utolsó évébe érkeztünk, ami­kor kicsúcsosodik pártunknakésaz egész társadalmunknak a CSKP XVI. kongresszusán előirányzott gazdasági és szociális program teljesítésére irányuló igyekezete. Az eddig megvalósult taggyűlé­sek azt bizonyítják, hogy a kom­munisták a népgazdaság egyes szakaszain elsősorban az 1985- ös évi terv feladatainak a teljesíté­sére, az elmúlt évben szerzett ta- pasztalatokTáltalánosítására, a be­vált munkamódszerek elterjeszté­sére és a fogyatékosságok felszá­molására helyezik a súlyt. Arra törekszünk, hogy az év eleji tag­gyűlések minél jobban hozzájárul­janak a kommunisták egységé­nek, aktivitásának, cselekvő- és harcképességének megszilárdítá­sához. A mezőgazdaság és az élelme- zésügy szakaszán működő párt­alapszervezetek ez évi céljaik és terveik megfogalmazásánál, vala­mint a 8. ötéves tervidőszak gaz­dasági feladatainak formálásánál nem feledkezhetnek meg a CSKP KB 11. ülésén és az efsz-ek X. kongresszusán elfogadott határo­zatokról. Éppen ellenkezőleg, te­vékenységükben teljes mértékben meg kell nyilvánulnia, hogy meg­értették e jelentős politikai-társa- dalmi események irányvonalát és céljait. Azt is szem előtt kell tarta­ni, hogy az efsz-ek X. kongresszu­sa alkalmából a mezőgazdasági dolgozók a nemzeti felszabadító harc tetőzésének 40. évfordulója tiszteletére értékes kötelezettség­vállalásokat tettek. Ezek teljesíté­sét rendszeresen figyelemmel kell kísérni és gondoskodni kell az ér­tékelésükről. A belső tartalékok mozgósításával A kongresszus utáni kampány­ban elsősorban a belső tartalékok gyakorlati mozgósítására kell töre­kedni, például a nagy teljesítmé­nyű gépek jobb kihasználására, az üzemanyagok és a takarmányok takarékosabb fogyasztására stb. Különösen fontos feladat azoknak a kongresszusi javaslatoknak a ki­használása, amelyek a tudomá­nyos-műszaki ismeretek alkalma­zására, s a progresszív javadal­mazási formák bevezetésére irá­nyultak. A kongresszus utáni vitát újból a dolgozók kisebb kollektíváiban, az egyes munkahelyek termelési értekezletein, s a szövetségi rész­legek gyűlésein kell megszervez­ni, mégpedig az évi tervfeladatok megtárgyalásával és biztosításá­val összefüggésben, különösen az efsz-ek évzáró közgyűlései és az állami gazdaságok szakszervezeti konferenciái előtti időszakban. A feladatok lebontása során irányadó alapanyagként lehet fel­használni az efsz-ek X. kongresz- szusának a határozatát, amelyet ä központi pártlapok 1984. decem­ber 5-én hoztak nyilvánosságra. Az állami gazdaságok szakaszán az állami gazdaságok nemzeti aktíva­értekezleteinek határozataiból kell kiindulni. A mezőgazdasági vállalatoknál az 1985-ös állami végrehajtási terv előkészítésében a CSKP KB 11. ülésén elfogadott határozatok­ból kell kiindulni. A 11. ülés tárgya­lását két síkban kell értelmezni. Az egyik végrehajtási-ellenőrzési, a másik pedig koncepciós jellegű. A központi bizottság elsősorban felmérte a XVI. kongresszus irány­vonalának a teljesítését a mező- gazdasági politikában, hogy a tervidőszak befejező szakaszá­ban mozgósítsa az erőket a fela­datok sikeres teljesítésére. Ugyanakkor megtárgyalta az ag- rokomplexum további tízéves fej­lesztésének irányzatait. Mindkét feladatról dialektikus egységben kell gondoskodni. Hi­szen bizonyára mindenki számára világos, hogy az idei feladatok és az egész 7. ötéves terv sikeres teljesítése jó kiindulási alapot ké­pez a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexum hosszú távú fej­lesztési programjában előirányzott célok megvalósításához. A hosz- szú távú program alapvető fejlesz­tési irányzatainak megvalósítását már ebben az évben késedelem nélkül el kell kezdeni, vagyis be kell foglalni ezeket az idei tervbe és a 8. ötéves tervidőszakra ké­szülő tervbe. Nincs helye az önelégültségnek A tervek kidolgozásának jelen­legi szakaszában határozottan fel kell lépni az esetenként előforduló helytelen nézetekkel szemben. Az utóbbi években a rjnezőgazdasági termelés egyes szakaszain elért jó eredmények egyes embereknél önelégültséget váltottak ki. Olyan irányzatokkal is találkozunk, hogy egyesek a mezőgazdasági terme­lés további fejlesztésének a lehe­tőségét csak az anyagellátó és szolgáltató ágazatok jobb tevé­kenységében látják, s lebecsülik a mezőgazdasági vállalatoknál ta­lálható saját belső tartalékok je­lentőségét. El kell marasztalni és hárítani az ilyen „követelődző“ irányzato­kat, amelyek népgazdaságunk re­ális lehetőségeinek értékelése he­lyett csak újabb és újabb igénylé­sekkel állnak elő. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 12. ülésén kijelentette: „A fennálló problémák megoldása nemcsak a jóakarattól függ, hanem a reális feltételektől és lehetőségektől. Ugyancsak a 8. ötéves tervidőszak előkészítése folyamán is figyelembe kell venni, hogy nem lehet egyszerre kielé­gíteni minden szükségletet és kö­vetelményt, még ha azok jogosak is. Csak annyit oszthatunk el, amennyit létrehozunk. Eközben méltányolni kell a szükséges fon­tossági sorrendet.“ Szilárdítsuk meg az elért színvonalat Az elmúlt, nagyon sikeres év után az idei terv a bruttó mezőgaz­dasági termelési érték alacso­nyabb szintjével számol. Amíg ta­valy ez a mutató 113,8 milliárd koronát ért el, az idei terv 112,5 milliárd koronás érték elérését tűzi célul. Ennek ellenére ez 4,5 százalékkal magasabb a 7. ötéves tervben előirányzott szintnél, még­pedig a növénytermesztés szaka­szán 1,6, az állattenyésztésben pedig 6,9 százalékkal. A terv telje­sítése azonban továbbra is Igé­nyes feladat lesz, mert stabilizálni kell a növénytermesztés és az állattenyésztés elért magas szín­vonalát. Az idei terv a növénytermesztés szakaszán a 7. ötéves terv irány­elvével összhangban 11 millió tonna gabona, 7,8 millió tonna cukorrépa, 3,7 millió tonna burgo­nya, valamint szénában számítva 15 millió tonna tömegtakarmány termelésével számol. Számos ter­ménynél az elmúlt évhez viszo­nyítva növelni kell a termelést, a komlónál például 23,5, a cukor­répánál 5,8, az olajrepcénél pedig 1,8 százalékkal. Az állattenyésztésben a terv az elmúlt évben elért tényleges ered­ményekhez viszonyítva 1 száza­lékkal alacsonyabb termelési érté­kekkel számol, de ez még mindig lényegesen magasabb a 7. ötéves tervben előirányzott szintnél. A CSPK KB 11. ülésének szelle­mében az állattenyésztés felada­tainak meghatározása abból indul ki, hogy egyenletes fejlődése összhangban legyen saját takar­mányalapunk lehetőségeivel és a piaci szükségleteknek megfelelő szerkezettel. Ezek a követelmé­nyek a gazdasági szabályozók rendszerében is visszatükröződ­nek. Az állattenyésztési termékek­nél az árutermelési növekmény­prémiumokra például csak az avál- lalat tarthat igényt, amely nem lépi túl az abraktakarmányok tervezett fogyasztását, s nem lehet beszá­mítani a terven, illetve a szerződé­sen felül termelt vágóbaromfit és tojást. A terven felül termelt vágó­baromfi és tojás felvásárlási ára 20 százalékkal alacsonyabb (ha a terv teljesítése meghaladja a 102 százalékot). A tej esetében nem lehet ugyan­úgy eljárni, mint a vágóbaromfi­nál, habár a jelentős vajfölösleg külföldi értékesítésének előnyte­len feltételei miatt a tejtermelést sem célszerű az elmúlt évben elért színvonal fölé emelni. A tejterme­lésnek bizonyos sajátosságai van­nak, például a szarvasmarha-te- nyésztés újratermelési folyamata lényegesen hosszabb, 3 fontos szerepet játszik a termőképessé­gének növelésében, s természeti feltételeinek kihasználásában (a mezőgazdasági földalap 25 szá­zalékát rétek és legelők képezik). Ez azonban nem jelenti azt, hogy támogatnunk kellene a tejtermelés tervének aránytalanul nagy túltel­jesítését. Az idén például már nem kellene folytatni a „tejbajnoksági versenyt“, melynek keretében a tejtermelést főleg az abraktakar­mányok alapján növelték. A hosszú távú programból kiindulva Az 1985-ös évi tervhez kapcso­lódó említett intézkedések abból a hosszú távú stratégiából indul­nak ki, amely a 8. ötéves tervidő­szakban is érvényesülni fog. Ezt a stratégiát minden pártszervnek és pártalapszervezetnek el kell sajátítania, s ehhez kell igazodnia a politikai-szervező és a nevelő munkában. Bizonyára nem lesrz könnyű feladat megmagyarázni, hogy az állattenyésztési termelés tervét bizonyos irányokban nem akarjuk jelentősebb mértékben túllépni, amikor a szocialista me­zőgazdaság fejlődésének 35 éve alatt ennek éppen az ellenkezőjét hirdettük. Ma azonban egészen más a helyzet az egész népgaz­daságban és a mezőgazdaságban is. Nem törekedhetünk a terv min­den áron való túlteljesítésére, ha­nem arra kell nevelnünk az embe­reket, hogy egyre gazdaságosab­ban és hatékonyabban termel­jenek. A CSKP KB 11. ülése feladatul adta, hogy megfelelő takarmány­tartalékokat hozzunk létre. Ennek érdekében az abraktakarmányok jelenlegi forrásai mellett is követ­kezetesen kell szabályoznunk az álllattenyésztés színvonalát és szerkezetét, s tovább kell éssze­rűsítenünk a takarmányfogyasz­tást. Az idei terv az érvényes mérlegszabványokhoz viszonyítva az abraktakarmány-fogyasztás 7 százalékos csökkentésével számol. Helytelen lenne azonban mind­ezt úgy értelmezni, hogy az állat- tenyésztésben valamiféle „beszü- kítési programról“ van szó, s hogy a terv túlteljesítése társadalmi szempontból nem kívánatos. Ezek nagyon helytelen és leegyszerűsí­tett nézetek lennének. A húsra határozottan szükségünk van, de saját, hazai takarmányaink és nem vásárolt takarmányok alap­ján. A jövőben a piaci szükségle­teknek megfelelően ilyen alapon lehet a hús és a húskészítmények árualapjait fokozatosan növelni. A tejfogyasztás növelésében is vannak még tartalékaink, hiszen közismert, hogy az állati fehérjék egy részét társadalmi szempont­ból nagyon előnyös tejből és tej- termékekbők fedezni. Ez azonban csak a jó minőségű sajtok és az egyéb keresett tejtermékek gyár­tásának növelésével érhető el. Ehhez pedig további technológiai gépsorokra, berendezésekre van szükség. Az illetékes szerveknek rugalmasabban és eredménye­sebben kell megoldaniuk ezeket a problémákat is. Lényegében ilyen okok miatt kerül sor az idén egyes gazdasági szabályozók rendezésére. Az in­tézkedések azonban az állatte­nyésztés szakaszán nem a dina­mikus fejlődés korlátozására irá­nyulnak, hanem a tartalékok kép­zését, a takarmányforrások jóbb hasznosítását, s a termelés haté­konyságának általános javítását segítik elő. BALLA LÁSZLÓ a CSKP KB munkatársa Rohamosan fejlődő város VÁLTOZÁSOK KELET-SZLOVÁKIA KÖZPONTJÁBAN Ezerkilencszáznegyvenöt január tizenkilenc igen jelentős dátum Kassa (Košice) történetében. Az a várva várt, igazságosabb és jobb világ, amelyért a munkásosztály ebben a városban már a múlt század hetvenes éveitől szervezett harcot folytatott - ekkor érkezett el. A szabadságot, az emberhez méltó élet reményét és konkrét lehetőségét a világ első szocialista államának fiai hozták el hozzánk, azok a szovjet katonák, akik a fasiszta betolakodókat nemcsak hazájukból, hanem Közép-Európa több más országából is visszaszorították. 1945. januárjától új élet kezdődött Kassán - a szocialista társadalmi rendszer építésének időszaka. 1945-1985 - két dátum, közte negyven esztendő, ami nem is nagy idő, de mégis! Nézzük csak, mi minden változott meg ezalatt! Kezdjük a népesség számának alakulásával. 1945-ben 51 689 la­kosa volt Kassának. A háború utá­ni években ez a szám fokozatosan növekedni kezdett - és nemcsak a természetes szaporulatnak kö­szönhetően, hanem azért is, mert Kassa vonzásköre is erősödött. Természetesen ez sem volt vélet­len, hanem a céltudatos iparfej­lesztés következménye, ami mun­kalehetőséget, azaz biztos megél­hetést teremtett a munkaképes emberek számára. A hatvanas években kezdték el a Kelet-szlo­vákiai Vasmű építését, s 1964- ben Kassa százezres lélekszám- mal már a nagyvárosok kategóriá­jába került. 1971-ben 150 ezerre nőtt lakosainak a száma, 1980- ban pedig 200 ezredik lakosát is köszönthették. Jelenleg a város­nak 219 ezer állandó lakosa van. Az átlagéletkor nem egészen har­minc év. A város alapiskoláit jelen­leg 32 ezer gyerek látogatja, 10 ezer fiatal szakmunkás- képzőben tanul, a felsőoktatási intéz­ményeknek pedig 11 ezer hallgatója van. Az ipar a gazda­ságilag aktív lakos­ság 32,5 százalékát foglalkoztatja. A fel- szabadulás óta több, mint negyven iparvállalat, illetve üzem létesült Kas­sán. Míg 1945-ben Kassa ipari termelé­sének az értéke mindössze félmilli- árd korona volt, ta­valy már meghaladta a 20 milliárd koronát, örvendetes tény, hogy az utóbbi időben a kassai iparvállala­tok exportképessége is jelentősen növekedett. Kimagasló eredmények szület­tek az építőiparban is. Az ipari létesítmények építésén kívül az építők a négy évtized alatt renge­teg lakást, egészségügyi- és kul­turális létesítményt, üzletközpon­tokat, sportlétesítményeket adtak át - az úthálózatról már nem is beszélve. El kell mondanunk, hogy Kassán 1945-ben mindösz- sze 11 039 lakás volt, amihez a negyven év alatt 64 450-et épí­tettek. Nagyvárosaink közül ma Kassa rendelkezik a legjobb és legmodernebb lakásalappal, e la­kások 78 százaléka 1960 után épült, azaz a kassai lakóházaknak már csak a 2 százaléka több nyolc­van évesnél. Kiemelésre méltó, hogy Csehszlovákiában Brnon kí­vül a kassai lakások vannak legjob­ban ellátva gázzal, 95,4 százalé­kukban van fürdőszoba, 95,7 szá­zalékuk központi fútéses. Az új lakótelepek és ipari központok épí­tése természetesen a városi közle­kedés fejlesztését is szükségessé tette. Míg 1945-ben a közlekedést csupán 28 villamossal (15,4 kilo­méteres pályán) oldották meg, ma Kassán a 250 autóbusz és a 130 villamos (198,6 kilométeres pá­lyán) naponta átlagosan 400 ezer személyt szállít. A negyven év alatt nagy változások történtek a lakos­sági szolgáltatásokban is. A felsza­badulás előtt például mindössze hat orvosi rendelőintézet és egy 998 ágyas kórház gondoskodott a lakosság egészségvédelméről, ma viszont négy korszerűen felsze­relt egészségügyi központ és öt kórház (3746 ággyal) teszi ezt. A felszabadulás után a helyi szolgáltatóipar tevékenysége a szállításokra, a fodrászatra, a mosodára korlátozódott, jóllehet - főleg a hatvanas évek kezdetétől- lényeges pozitív változás követ­kezett be. 1975-ben például a szolgáltató üzemek már 99 kü­lönböző szolgáltatással álltak a la­kosság rendelkezésére, s ezek a nyolcvanas években mind mennyiségi, mind minőségi szem­pontból tovább fejlődtek - sajátos módon tükrözve az életszínvonal alakulását. Azt is megjegyezhet­jük, hogy a lakosság évi átlagjöve­delme eléri a 29 ezer koronát. Minden 100 háztartás közül 91- ben van hűtőszekrény, 84-ben mosógép, 92-ben televízió, 51- ben telefon - és még így sorolhat­nánk tovább azokat a tényeket, amelyek a szocializmus építése során születtek. Szólhatnánk arról is, hogy Kassa ma már igen jelen­tős tudományos-kutató bázissal rendelkezik, de ugyanakkor a mű­szaki értelmiségen kívül a művé­szetben, főleg a képzőművészet­ben, a zeneművészetben és a népművészetben is kimagasló eredmények születnek. Itt most nincs módunk arra, hogy átfogó képet adjunk a város Az új korszerű pályaudvar (Alexander Jiroušek felvétele) négy évtizedes fejlődéséről, de úgy érezzük, a fent elmondott té­nyek magukban is meggyőzőek, s igazat kell adnunk Rudolf Schus- ternek, Kassa polgármesterének, aki év eleji sajtóértekezletén a megtett utat elemezve azt mon­dotta: Büszkék lehetünk közös erőfeszítéseink eredményeire. Természetesen a polgármester nemcsak az eredményekről szá­molt be, szólott a jelentősebb cél­kitűzésekről, 1985 és a következő ötéves tervidőszak fejlesztési el­képzeléseiről. Amint elmondotta, a Kelet-szlovákiai Vasmű és a kassai Nehézgépgyár, valamint az élelmiszeripar tervszerű fej­lesztésén kívül mintegy 766 millió korona beruházással négy új elektrotechnikai üzem létesítését tervezik, ahol majd több, mint öt­ezer ember talál munkára. Jó jel az is, hogy 1985-ben további 2358 lakást adnak át Kassán, majd Ta- hanovce mellett egy 8904, Kave­čany mellett egy 18 000 és Košic­ká Nová Ves mellett egy 13 500 lakásból álló új lakótelep, valamint egy kórház építését kezdik el. Bi­zonyára örömmel tölti el a kassai­akat, hogy még ez év folyamán megnyitja kapuit a 9191 négyzet- méter eladótérrel rendelkező kor­szerű új OTEX-áruház. Annak pe­dig mindenekelőtt a gyerekek fog­nak örülni, hogy legkésőbb ősszel már elmehetnek szüleikkel a kas­sai állatkertbe. Pár évvel ezelőtt átgondolt, szakszerű munkával a történelmi városközpont épüle­teinek, parkjainak a felújítása is megkezdődött. Ezt a munkát meg­különböztetett figyelemmel tovább folytatják, sőt 240 millió korona ráfodítással már a dóm restaurálá­sa is megkezdődött, s az idén 192 millió korona beruházással a Kas­sai Állami Színház felújítását is elkezdik, és hozzálátnak a Felsza­badítók terének városrendezési szempontból szükségessé vált építéséhez. SZÁSZAK GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents