Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-19 / 16. szám, szombat
Egv) hét a nagyvilágban január 12-töl 18-ig Szombat: Új-Kalenódiában rendkívüli állapotot hirdetettek ki a feszültség kiéleződése miatt Vasárnap: Andrej Gromiko a szovjet televízióban újságírók kérdéseire válaszolt - Martens belga kormányfő Washingtonba utazott - Nakaszone japán miniszterelnök megkezdte csendes-óceáni körútját Hétfő: Moszkvában megnyílt a KGST VB 113. ülése - Az izraeli kormány jóváhagyta a dél-libano- ni csapatkivonás háromszakaszos tervét Kedd: Tancredo Neves ellenzéki jelölt győzött a brazil elnökválasztáson - Kanadában újabb amerikai robotrepülógép-kísérletet hajtottak végre Szerda: Varsóban ünnepi ülésen emlékeztek meg a lengyel főváros felszabadulásának 40. évfordulójáról Csütörtök: Ho Si Minh-városban összeült az indokínai országok külügyminiszteri értekezlete - Az ENSZ székhelyén Kiprianu-Denktas tárgyalások kezdődtek Ciprus jövőjéről Péntek: Thatcher brit kormányfő Bonnban Kohl kancellárral folytatott megbeszélést Tárgyalásokra készülve A nukleáris és az űrfegyverekről szóló szovjet-amerikai tárgyalásokra készül - mondhatni - az egész világ. A politikusok nyilatkozataikban, a lapok kommentárjaikban adnak hangot reményüknek, hogy végre konkrét lépések történnek a fegyverkezési verseny megállítására vagy legalábbis, hogy a két nagyhatalom konstruktív tárgyalásokat kezd. Több zavaró jel azonban inkább óvatosságra int; az elmúlt napokban számos példa volt erre is. A héten Andrej Gromiko tévéinterjúja állt a figyelem középpontjában. A szovjet külügyminiszter vezető moszkvai újságírók kérdéseire válaszolva átfogó képet adott a dolgok jelenlegi állásáról, arról, mi várható a küszöbönálló genfi tárgyalásoktól, pontosabban: mik a tárgyalások sikerének feltételei. Gromiko egyben azt is részletezte, miről volt tulajdonképpen szó Shultz amerikai külügyminiszterrel egy héttel korábban tartott találkozóján. A szovjet külügyminiszter ismét azt tartotta a legfontosabbnak leszögezni, hogy a három témakör - a hadászati, a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek és az űrfegyverkezés - szorosan összefügg egymással, következésképpen nem lehet megegyezni az előbbi kettőről, amíg nincs megoldás a világűr militarizálásának megakadályozására. Ez lényegében azt jelenti, hogy a tárgyalásokon első rendű szerep jut a kozmikus fegyverek témájának. S épp ez az, aminek megítélésében a washingtoni kormányzat nem egységes. Míg pl. Shultz tévényilatkozatában szintén úgy ítélte meg, kapcsolat van a különböző fegyverfajtákról szóló megbeszélések között, addig Weinberger hadügyminiszter elutasította az ilyen összefüggést (s mellesleg állást foglalt az MX-program folytatása mellett). A fehérházi szóvivő azt mondta, hogy az űrvédelem kérdéséről korai lenne tárgyalni, mert az még csupán a kísérleti szakaszban tart. Erre a felfogásra adott válaszként idézhetjük Gromiko szavait, miszerint „ki adhat biztosítékot arra, hogy a kutatások befejezése után a munka megáll ebben a szakaszban“... Az említett tévéinterjúban Gromiko szólt a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek problémájáról is, s a nyugati hírügynökségek ezzel kapcsolatban azt a mondatát tartották külön figyelemre méltónak, hogy ,,a nyugateurópai rakétatelepítés folytatása kérdésessé teheti a jövendő fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat“. Márpedig minden jel arra mutat, hogy még csak a telepítés felfüggesztésének a gondolatát sem vetik fel az USA-ban. Martens belga kormányfő hét eleji washingtoni tárgyalásai is ezt támasztották alá: Reagan elnök türelmetlenül sürgette a választ arra a kérdésre, mikor kezdődhet meg az amerikai rakéták telepítése Belgiumban. Washington nem titkolt rosszallásának adott hangot, miután a belga miniszterelnök - főleg belpolitikai megfontolásokból - „passzba dobta“ a témát, azzal, hogy 1987- ig, a szovjet-amerikai tárgyalások eredményétől függően, mindenképp döntésre viszik az ügyet Belgiumban. Közben - épp az eljövendő genfi tárgyalásokra való tekintettel - nagy figyelmet keltett, hogy az USA újabb robotrepülőgép-kísér- letet hajtott végre Kanadában. A lapok ugyancsak sokat cikkeztek az NSZK-beli Heilbronn melletti amerikai támaszponton bekövetkezett múlt heti Pershing-bal- esetről. Washingtonban joggal tartanak attól, hogy a három katona halálát okozó baleset a nyugateurópai közvéleményben felerősíti az amerikai rakétatelepítés veszélyeire figyelmeztető hangokat. A francia kormány úlabb rendőri és csendőri alakulatokat vezényelt Új-Kaledőniára, ahol a feszültség az utóbbi napokban rendkívül kiéleződött. Pisanl, Párizs különmegbízottja rendkívüli állapotot rendelt el a szigeten. Mitterrand köztársasági elnök csütörtökön indult Noumeába, hogy megkísérelje lecsillapítani a kedélyeket. Képünkön: utcai zavargások nyomai a fővárosban. A kambodzsai parlament január 14-én Hun Sent, a korábbi külügyminisztert választotta az elhunyt Chan Sy helyére a minisztertanács elnökévé. (Telefoto - ČSTK) Civil elnök Brazíliában Több mint két évtizeden keresztül (áprilisban lesz 21 éve) kormányozták Latin-Amerika legnagyobb országát a katonák. Ennek az ellentmondásokkal terhes szakasznak vetett véget a keddi elnökválasztás, amely eredményeképp március 15-én polgári személy veheti át Brazília ügyeinek irányítását. Hogyan jutottak a tábornokok arra a felismerésre, hogy számukra nincs más út, mint a visszavonulás? Kezdetben, a diktatúra első éveiben minden „simán“ ment: politikai jogokról ugyan beszélni sem lehetett, viszont a rohamos gazdasági fellendülés még biztosíthatta a belső nyugalmat. A gazdasági „csodából“ azonban nem lett semmi, s ez az olajár-robbanásnak, és a valódi lehetőségeket messze meghaladó, a külföldi hitelekre épülő költekezésnek tudható be. Ahogy romlott a gazdasági helyzet (az iram ebben az esetben is rohamos volt), úgy növekedett a lakosság elégedetlensége, az ellenzéki erők aktivitása. A hadsereg a hetvenes évek végén - több megtorpanással ugyan, de - kénytelen volt meghirdetni az „abertúra“, a nyitás politikáját, s többek között enyhített a sajtócenzúrán, a politikai korlátozásokon. Ezzel tulajdonképpen meg is kezdte visszavonulását, mégpedig arra törekedve, hogy „szeplőtlenül“ ússza meg a kilátásba helyezett hatalomátadást, vagyis hogy a katonatisztek elkerüljék a későbbi felelősségre vonást. A tábornokok sima átmenetet terveztek, olyan új polgári elnökkel az élen, akit lényegében ók választottak ki. Ezért nem engedtek a közvetlen elnökválasztást követelő tömeges megmozdulásoknak, s bíztak abban, hogy a parlament és a szövetségi államok képviselőiből álló elektori testület (amelyben a hivatalos kormánypárt, a szociáldemokrata, többségben volt) majd az ó szájuk íze szerint dönt. Ennek azonban épp az ellenkezője történt: a Szociáldemokrata Pártban az elnökjelölt személyével kapcsolatos viták miatt (Paulo Maluf nevét korábban pl. több korrupciós üggyel hozták összefüggésbe) szakadás állt be, s a „dezertőrök“ az ellenzéki jelölt, Tancredo Neves mellé sorakoztak fel. így március 15-én ez a 73 éves, igen tapasztalt és közkedvelt politikus teheti le a hivatali esküt. Azért nem kell aggódniuk a tábornokoknak sem, ugyanis Neves megígérte, nem lesz argentin mindtájú felelősségre vonás (hozzá kell tenni: Brazíliában erre - különböző okok miatt - nincs is akkora igény, mint Argentínában). Bolívia, Argentína és Uruguay után tehát Brazília is visszatér a polgári rendszerhez, ami kétségkívül a kontinens demokratikus erőinek sikereként értékelhető. Nem szabad viszont megfeledkezni arról, hogy Neves igen heterogén (a kommunistáktól egészen a konzervatívokig terjedő) összetételű ellenzéki koalíció segítségével jutott hatalomra, ami a későbbiek folyamán könnyen széthullhat. A rendkívül súlyos gazdasági helyzet bizonyára leköti majd a polgári kormányzat minden energiáját. Ez lesz Neves igazi próbatétele. Összeállította: PAPUCSEK GERGELY KIS ______ NYEL VŐR Kiforgatott fordulatok Nem csupán én vallom, hanem a stílusosan, hatásosan, szépen fogalmazók egész tábora; állandósult szókapcsolatainkat, kötött formájú kifejezéseinket meg kellene védeni azoktól a torzulásoktól, keveredésektől, melyek e fordulatoknak (elsősorban a szólásoknak) nemcsak a szemléletességét, hangulatát, érzelmi-indulati töltését veszélyeztetik, hanem úgyszólván puszta értelmüktől is megfosztják ezeket a stíluseszközöket. Még a nyáron olvashattuk az egyik aratási riportban: „...amikor ízes, magyaros tájszólással hangzik el egy termelőszövetkezet vagy állami gazdaság agronómusától, traktorkezelőjétől, hogy az aratási előkészületek lerendezése során ismét az alkatrészellátási nehézségek okozták a fő problematikát, már-már borsódzik az ember hátán a bőr". Minden együttérzésünk azoké, akiknek „előkészületek lerendezéséről“, „hehézségek okozta problematikáról“ s ehhez hasonlókról kell olvasniuk vagy, hallaniuk. Én is irtózom, idegenkedem az ilyen fogalmazástól, szinte beleborzongok, ha ilyesmit hallok, végigfut rajtam a borzadály, a hideg, libabőrös leszek, azaz borsó(d)zik tőle a hátam. De nem a hátamon a bőr! Keveredés a javából a szőrén-szálán határozószónak ez a kifacsart használata is: „Mindenki azt hitte, hogy megrohanják az utazási irodákat, szőrén-szálán elkelnek majd a meghirdetett utak“. A mondat szerzője bizonyára abban a hitben alkalmazta a szőrén-szálán elkel kifejezést, hogy annak körülbelül ez a jelentése: mindegyik, valamennyi, mind egy szálig elkel. Csakhogy a szőrén-szálán melett leginkább az eltűnik ige használatos, hiszen e képszerű határozószónk valójában azt fejezi ki, hogy valaminek nyomtalanul ( s rendszerint tisztázatlan körülmények között) lába kel, nyoma vész. Lehet, hogy sokan biztosra vették, hogy a meghirdetett utak villámgyorsan elkelnek. De hogy szó- rén-szálán, azaz suttyomban kelnek el, azt ők sem gondolhatták komolyan! Sokszor hallhatjuk, láthatjuk a szintén két szólás összekeveredéséből származó vaj van a füle mögött kifejezést. Ez az öszvér szerkezet a „hibás, bűnös“ értelmű vaj van a fején, és a „valamit titkol“ jelentésű valami van a füle mögött kereszteződésével jött létre. Egy cikkíró még egyénibb változattal állt elő: „A segítőt külön honorálja az ember, mert neki is valami Stúdium van a füle mögött, s a tanulásban tanúsított év végi hajrában megcsappant a mellékes.“ Stúdium a fül mögött? Hogyan kerül oda? A cikkíró alighanem így gondolkozhatott: a szóban forgó személy tanult ember; tudása a fejében, tehát a füle mögött van. Csakhogy az eredeti szólás nem váltogatható tetszés szerint, hacsak nem annak árán - mint jelen esetben is -, hogy elveszíti eredeti jelentését, ízét-zamatát. Sajnos gyakran láthatjuk, hallhatjuk a következő kicsavart fordulatot is: ezzel aztán pontot tett az ügyre. Nyilvánvaló, hogy e mondat a feltette a pontot az i-re és a pontot tett a végére kereszteződéséből származik. S az is, hogy szülője nem ismeri az eredeti fordulat jelentését. Azt, hogy a valaki felteszi a pontot az i-re, csak akkor helyénvaló, ha valaki megkoronázza, betetőzi a cselekményét, nem pedig egyszerűen befejezi. Láthatjuk a példákból, hogy a fordulatok csak akkor teszik élvezetessé a stílust, ha a maguk helyén és jelentésében szerepelnek. T. URBÁN ILONA Mire sorakozhatunk fel? A politikai tömegmunkát segítő kiadványokban s az újságokban olvashatunk olyan furcsa szókapcsolatokat, mint amilyen például ebben a mondatban van: a szovjet hadsereg által felszabadított Csehszlovákiában győzött a nemzeti és demokratikus forradalom, melynek során a munkásosztály felsorakozott a hatalom átvételére A füzetben, melyből e mondat való, két oldallal tovább ez áll: „Ma tervszerűen felsorakozunk a népnek nemcsak gazdasági, hanem kulturális felemeléséért is.“ A „munkásosztály felsorakozott a hatalom átvételére“, vagy a „felsorakozunk a ... kulturális felemeléséért“ szókapcsolat meglepi még azt is, aki a mozgalmi vagy közéleti és publicisztikai kifelyezések torz tükörszerkezeteihez hozzáedzette nyelvérzékét. E kifejezések azért tűnnek fel képtelennek, mert a szó szerinti fordítás miatt konkrét jelentést kapnak, holott a fordító átvitt jelentést szánt nekik, mint ahogy a szlovák eredetiben szerepeltek. A magyar szóhasználat szerint sem csupán katonák, tűzoltók vagy hasonló alakulatok sorakozhatnak föl valamire vagy valamiért, hanem a tömegek, a munkásosztály is, azonban mindig valamilyen ügyért, érdekért, célért küzdő egyén vagy párt támogatására. Például: „A munkástömegek felsorakoztak, felzárkóztak a párt mögé.“ Ilyen kapcsolatban a felsorakozás természetesen képletesen értendő. Nehezen tud mit kezdeni az idézett kapcsolatokkal az, aki szlovák megfelelőjüket nem ismeri. A szlovák nastúpiť ige jelentése nyilván átvitel következtében már gazdagabb, mint a felsorakozik igénké. Helyesebb tehát a kapcsolatot ekképpen fordítani: ,,... harcba indult a hatalom megszerzéséért“; vagy ,,harcot indított a hatalom átvételére“. A másodikban pedig így: „küzdünk a nép kulturális felemeléséért“. A közélet vagy egy társadalmi mozgalom is - hasonlóan a szakmákhoz - megteremti a maga szókészletét, jellegzetes szószerkezeteit. A mozgalom vagy a közélet azonban nem valamely szűk réteg ügye, ezért káros a nyelvi elkülönülésre törekednie. Tipikus szavainak, jellegzetes fordulatainak túlzott használata a beavatottság, a szakértelem fitogtatásának tűnhet f0ľ MORVAY GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1985. I. 19.
