Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-18 / 15. szám, péntek
EPIIDMUN ANK tu M Eredményes évele Magasabb szintű orvosi ellátás • Korszerű rendelőintézetek, képzett szakemberek ÚJ szú 1985. I. 18. A senicai járásban történő változásokról csak az tud igazán képet alkotni, aki konfrontálhatja a valamikori szegény agrárvárosokat, falvakat a jelenkor modern ipari-mezőgazdasági központjaival. Senica a járás székhelyének számított és számít ma is. -De amíg valamikor a kisvárosnak csupán 3000 lakosa volt, ma 17 ezren élnek itt és dolgoznak a város korszerű ipari és fejlett mező- gazdasági üzemeiben. A járás 147 ezer lakosának élete az eltelt negyven szabad esztendő alatt lényegesen megváltozott. Javultak az élet- és munkakörülmények, bővült, tökéletesedett a szociális ellátás. Egyre több orvos, egészségügyi dolgozó látja el a dolgozókat, korszerűsödnek a rendelők, rendelőintézetek épülnek, hozzá- és átépítéssel bővült a már meglévő kórház és felépült egy új is.- A skalicai 507 ágyas és a myjavai (1954-ben épült) 286 ágyas kórházban jól képzett orvosok vívják meg mindennapi harcukat az emberért - tájékoztat dr. Ivan Vavrík, a Senicai Járási Egészségügyi Intézet igazgatóhelyettese. - Ebben a városban 1945-ben négy orvos dolgozott. S ma? - teszi fel a kérdést és emlékezetből sorolja. - Hat körzeti orvos, öt üzemorvos, hat gyermekgyógyász és tíz fogorvos. Három rendelőintézetünkben (Senica, Skalica, Myjava) 222 orvos járóbeteg-rendelést bonyolít le. A járás 43 egészségügyi körzetében 20 körzeti rendelőintézet működik, többnyire egy-két általános, és egy-egy fog- illetve gyerekorvossal. A gyógyszerészek száma 51, az egészségügyi ellátásra évi mintegy 140 millió koronát fordítunk. Az igazgatóhelyettes azt is elmondta, hogy a járásban nagy súlyt helyeznek a betegségek megelőzésére, magas szintű az anya- és a gyermekvédelem, (a gyermekhalandóság alacsonyabb a szlovákiai átlagnál), 1500 gyereket gondoznak a bölcsődékben.- Nem lehetünk mindennel elégedettek, például a munkaképtelenség aránya 4—4,1 százalék, de gondot okoz az állandó jellegű orvoshiány is - vallotta Vavn'k doktor. Elmondta, hogy a 15 orvos hiánya érezhető és annak ellenére, hogy a fiatal orvosokat megbecsülik, segítenek lakásgondjukon, a szakvizsgák letétele után gyakran vesznek búcsút a járástól. - Kár, hogy ilyen közel vagyunk Bratislavához, ahová orvosaink ,,visszaszivárognak“ - mondja félig tréfásan, félig komolyan, majd szól a jövő terveiről is. - Annak ellenére, hogy a járásban két kórházunk van, szükség van egy újra, kot szerűre. Amikor 1954-ben a myjavait átadtuk, azt hittük, i megszűnnek gondjaink. Az új senicai kórháznak az építése a 8. ötéves tervidőszakban elkezdődik. Ezután már csak rövid tanácskozás következett, mit nézzünk meg, hova látogassunk, a járás területén, hogy mi is képet alkothassunk a változásokról. amikor annyi jó van...“ Elindultunk Radošovcéba. A faluba érve elidőztünk egy kissé a rendelőintézet keresésével, míg az egyik lakos rá nem mutatott az előttünk álló emeletes épületre. A rendelőintézet tágas várótermében két rendelő előtt ülnek a betegek. A körzethez kilenc falu lakossága tartozik, ezért két orvos rendel a betegek legnagyobb megelégedésére.- A régi rendelő és a váróterem kicsi és sötét volt, a sok beázástól a falak még nyáron is nedvesek voltak - közölte Jozef Cáfal és a körülötte ülők helyeselve bólintottak. - Ha nem muszáj, akkor nem jövünk ide, de a régi rendelőbe akkor sem mentünk, amikor talán kellett volna. Itt várakozás közben is van nézni, olvasni való, mindig érdekes a faliújság és sok az egészségügyi felvilágosító röplap is - kapcsolódott a beszélgetésbe Pavlína asszony, a felesége. Többet nem is mondhatott, mert Bernardína Votrubová egészségügyi nővér a soron következőt szólította. A gyermekgyógyászati részleg bejáratánál egy fehérköpenyes férfi szemlélte a rendelő felé igyekvőket. Tőle kérdeztük meg, hol találjuk a gyerekorvost.- Takáts Győző, gyerekorvos- mutatkozott be, majd a rendelőbe tessékelt. - Huszonnégy éve rendelek a ma már központi faluban. 1979-ig, amíg ez a rendelőintézet fel nem épült, rossz körülmények között dolgoztunk. Az orvos és a két nővér munkája a következőkből áll: megelőzés, gyógyítás, beteglátogatás. A hozzánk tartozó kilenc falu 1108 gyerekét óvjuk néhány napos korától fogva tizennégy éves koráig. A körzet öt iskoláját, hét óvodáját és egy bölcsődéjét is rendszeresen látogatjuk- közölte Takáts doktor, majd beszélt arról, hogy amikor a faluba került, sok volt a gyenge, beteges gyerek. Először a szülőket tanította meg a csecsemőgondozás alapjaira, a helyes, rendszeres táplálás szükségességére. Bevezette, hogy a nagyobb gyerek is az első orvosi vizsgálaton csak szülő kíséretében jelenhet meg.- Ma is vallom, hogy a beteg ne járjon, utazzon egyedül. S míg eleinte a szülők közül néhányan nem nézték jó szemmel követelésemet, ma természetes, hogy együtt jönnek. Igaz, hogy az ide járó szülők is az én betegeim voltak - nevette el magát. Elmondta, hogy a kisgyerekek egészségi állapota jó, s míg a kezdeti években sok reumás, vesegyulladásos, torokfájós gyereket kezelt, gyógyított, ma ezek a betegségek- a megelőzésnek köszönhetően- szinte elő sem fordulnak.- A szülők megfogadták tanácsainkat, s hetenként egyszer működő tanácsadóba rendszeresen eljárnak, a kicsiket edzik, ezért szépen fejlődnek. A faluban élő cigánycsaládok hetven gyerekét is én látom el - s ma már nem fordulnak elő problémák. Nem mondom, hogy kezdettől fogva így volt, a kötelező oltásokat gyakran otthon végeztük, de az anyukák végül a rendelőbe ,,szoktak“. Beszélgetés közben Takáts doktor szóba hozta, hogy egyre nagyobb gondot jelent a szülők, sőt a kiskorúak alkoholizmusa. Szólt arról is, hogy a jó anyagi viszonyok között élő szülők többet adnak a gyerekeknek a kelleténél, elhalmozzák anyagi javakkal- a magnó, a lemezjátszó ma már egy jó bizonyítványért jár - a fiatalok pedig, mert nem vesznek részt a ház körüli munkában, elkényel- mesednek, izomzatúk nem fejlődik rendesen, hibás a testtartásuk.- Orvosszemmel nézve a jólétnek ezek az árnyoldalai - búcsúztunk Takáts Győző doktortól, s míg az ajtóig kísért, régi ismerősként köszöntötte a váróteremben összegyűlt anyákat és gyerekeket. - Ha az anyák nem jöhetnek, a nagymamák, sőt gyakran a dédnagy- mamák hozzák a kis betegeket - mutatott a közeledő, óvatosan tipegő Mari nénire. Megkértük, mondaná el, milyennek látta az egészségügyi ellátást a háború után. Ránk néz, arcát ezernyi ránc barázdálja. - A falunkban mindig volt egy orvos, azt hívattuk, ha kellett. De komolynak kellett lennie a bajnak, mert szegény volt itt mindenki, a gyógyítás meg sokba került... Régi kórház - korszerű gyógyítás A skalicai kórház falán a régi elnevezést olvashatjuk - állami járási kórház. Az épületen látszik, hogy már számos alkalommal javították, átalakították.- 1943 óta gyakran építettük át kórházunkat, de még mindig akad tennivaló - közölte dr. Jozef Ram- bousek igazgatóhelyettes, a belgyógyászat főorvosa. - Az eredeti két rendelő helyett ma intézetünkben 17 működik, kórházi részlegünk 507ágyas- mondta krónikalapozgatás közben. Innen tudtuk meg, hogy a kórház 1944-tól 1949-ig 160 férőhelyes volt, de szükség esetében képes volt 220 beteget befogadni. 1951-ben már 430 ággyal rendelkeztek, 1952-53-ban az ismételt átalakítás után 463-mal. 1964-ben önálló véradóállomás alakult, 1968-ban megnyílt a belgyógyászati és a sebészeti intenzív osztály. - A helyszűke a legnagyobb ellenségünk, de a gyógyításhoz az optimális körülményeket így is meg kell teremtenünk. A röntgenrészleg jobb üzemelésének feltételeit meg kell teremtenünk már csak azért is, mert megkaptuk az annyira szükséges és várt ultrahang készüléket. De a gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell vennünk — közölte, s példával támasztotta alá szavait. Ez idáig mentőautóval szállították a betegeket Szlovákia fővárosába egy- egy bonyolultabb kivizsgálásra. A kórházi osztályok bemutatása közben szóba került a szakemberképzés, az egyre javuló orvosbeteg viszony, az, hogy ma már a betegek többsége idejében keresi fel a szakorvosokat, hogy egyre többen fegyelmezetten megtartják az orvos utasításait és figyelemmel kísérik egészségi állapotukat. A kórházban már több éve megoldották a központi oxigénellátást, az átalakított belgyógyászaton telefon segítségével hívhatja a beteg a nővért.-A járási kórházban sem elégedhetünk meg a tegnap eredményeivel. Betegeink már megszokták, hogy jó orvosi ellátásban részesültek és részesülnek ma is. Ez mindannyiunkat kötelez. PÉTERFI SZONYA A ČKD prágai elektrotechnikai üzeme már régóta gyártja a villanymozdonyok áramváltóit. Az utóbbi években gyártott áram- átalakítók lényegesen javítják a mozdonyok tulajdonságait, és segítségükkel jelentős mennyiségű energia takarítható meg. A múlt évi brnói gépipari vásáron a plzeňi Škoda Művek 69 E típusú villanymozdonya, amelyet az említett üzem áramátalakítójával szereltek fel, aranyérmet nyert. A képen: Zdenék Hypša és Pavel Faltys a gyár termékeit próbálja ki. (Petr Josek felvétele - ČTK) A javukra billen a mérleg nyelve Év végi számvetés a görgői szövetkezetben Senica korszerű várossá fejlődött (ČSTK-felvétel) A föld gazdái mostanában nem az eget kémlelik, nem a meteorológiai intézet előrejelzéseit hallgatják nagy figyelemmel, mint tavasz- szal és nyáron, hanem a számok birodalmában barangolnak, a könyvelők és üzemgazdászok jelentéseit böngészik. Kemény, szigorú világ a számoké. Most derül ki, hogy mit végeztek jól, mit lehetett volna jobban. A számadás és számonkérés napjai ezek. Ez vonatkozik a Görgői (Hrhov) Egységes Földművesszövetkezetre is. Körtvély Károly, a szövetkezet alelnöke is ezeket a jelentéseket nézi, mérleget készít, miközben olykor mosolyog, olykor ráncok gyűlnek a homlokán.- Bizony nem könnyű az ilyen visszatekintés - mondja. - Szövetkezetünknek 3500 hektár földterülete van, de ebből mindössze 1500 hektár a szántó. Nagy gondot okoz számunkra a Tornapatak környéki lapos, mocsaras terület. Még- nincsenek meg teljesen az anyagiak a lecsapolási munkákhoz. Ha a meliorációt végre tudjuk hajtani, szövetkezetünk 800 hektár kitűnő termőföldhöz jut, s a befektetett összeg aránylag rövid idő alatt megtérül. Ami az elmúlt év eredményeit illeti, nem panaszkodhatunk. A becslések szerint ha nem is nagy, de nyereséggel zárjuk az évet. Ez természetesen az össztermelésre vonatkozik. Egyes mutatókban túlteljesítettük az előirányzott tervet, más ágazatokban azonban nem. így az egyik kiegyensúlyozza a másikat, és a javunkra billenti a mérleg nyelvét. Az elmúlt esztendőben különösen a növénytermesztésben értünk el jó eredményeket, ezen belül is a gabonaneműek termesztésében. A sűrűn vetettekből a terv hektáronként 3,3 tonnát irányzott elő, mi azonban 4 tonnát tudtunk elérni. Ez, körülményeinket és a talajminőséget figyelembe véve, szép eredmény. Egyik legjelentősebb terményünk a kukorica. Ebből a tervezett 4,5 tonna hektárhozamot elértük, és elérhettünk volna 8 tonnát is, de a vadak, különösen a szarvasok és vaddisznók körülbelül ötven százalékos kárt okoztak. Kártevésük már a vetés után megkezdődött. A vaddisznók kitúrták az elvetett magokat, még egyszer kellett vetnünk, s ez is nagyban növelte az anyagi megterhelést. Az érő félben lévő kukoricában és silóban a szarvasok okoztak nagy károkat.- A vadállomány óvása, gondozása, fenntartása nemcsak természetvédelmi feladat, hanem komoly népgazdasági jelentősége is van. Ennek ellenére az ilyen nagyarányú károkozás nem engedhető meg. Nem tudnak ez ellen eredményesen védekezni?- Egyetlen védekezési mód van- mondja melynek kivitelezését már meg is kezdtük. A vadállomány rész,éről veszélyeztetett területeket el kell kerítenünk, s ez ktu tizenkét kilométernyi kerítés építését teszi szükségessé. Ennek költsége több millió koronát tesz ki, de számításaink szerint ez az összeg négy év alatt megtérül. Erre a beruházásra azért is van szükség, mert a kukorica termesztésére optimális lehetőségeink vannak, s kedvező időjárás esetén kiváló eredményeket érhetünk el. A siló- kukoricát is meg tudjuk menteni, és nem járunk úgy, mint tavaly, hogy a kár miatt silóból nem tudunk önellátóak lenni - vásárolni kényszerülünk. A leggyengébb eredményt a szőlőtermesztésben értük el. Száz hektáron termelünk csemege és borszőlőt. A tervünk öt tonna volt hektáronként, és ebből mindössze 3,7 tonnát sikerült csak elérnünk. Ezt a ráfizetést csak a növénytermesztésben elért jó eredményekkel tudtuk ellensúlyozni.- Milyenek az eredményeik és gondjaik az állattenyésztésben?- Takarmánygondjaink az említett silókukoricán kívül nincsenek- mondja. - Évelő takarmányból elértük a tervezett mennyiséget és minőséget. A szénát is idejében és a tervnek megfelelően takarítottuk be, az esőzések miatt azonban a sarjú begyűjtése elmaradt, ami jelentős veszteséget jelent ezen a szakaszon. Tejből tavaly már sikerült 400 ezer literrel többet termelnünk az előző évhez viszonyítva. Sertésből teljesítettük a húseladási tervet, a marhahús eladásánál azonban problémák voltak. A felvásárló üzem kapacitáshiány miatt 25 tonna húst nem tudott idejében elszállítani, s ez a takarmányszükséglet megnövekedését, illetve többletmunkát jelentett számunkra. Az tény, hogy a felvásárlók fizetnek a túltartá- sért, de a késedelem ráfizetést jelent a népgazdaságnak.- Eddig visszafelé pillantottunk, értékeltünk. Befejezésül időszerű a kérdés: hogyan tovább?- Jelenleg a legfontosabb feladatunk - mondja Körtvély Károly- a tavaszi munkára való felkészülés. A gépjavítási feladatokat feltérképeztük, minden gépnek megvan a „kórlapja“ s terv szerint folynak a javítások. A tavaszi munkákhoz szükséges gépek - traktorok, simítok, boronák, vetőgépek stb.- javítását január végére befejezzük. A többi gép és a kombájnok javításának befejezését március 15-re terveztük. A munkafegyelem jó, szakemberben nincs hiány. Úgy érzem, megvannak a feltételeink arra, hogy az idén jobb eredményeket érjünk el a tavalyiaknál. FECSÓ PÁL
