Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-18 / 15. szám, péntek

Falujáráson Gömörben Miért mennek el a fiatalok? r*.................... ..................................................................... KO MMENTÁLJUK ——| ^— --­Ne mzedékek egész sorát ne­velte férfias helytállásra és politi­kai öntudatra a korláti (Konrádov- ce) kőbánya. A járási székhelytől, Rimaszombattól (Rimavská Sobo­ta) légvonalban csak alig néhány kilométerre fekvő termelőüzem­ben a múlt század közepén és később, az első világháborút meg­előzően, számos külföldről érke­zett szakember - bányász talált munkalehetőséget. Nem csoda hát, hogy a községi anyakönyvben ma is sok az idegen, főként ola­szos hangzású név. Az itáliai mes­terek és utódaik az elmúlt évtize­dekben beolvadtak az itteni lakos­ságba. A szép fekvésű, erdős hegyko- szorúval övezett községből az utóbbi időkben rohamosan fogy­nak az emberek. Tizenkét évvel ezelőtt még pontosan ezer lakosa volt a községnek, napjainkban vi­szont már csak alig több mint ötszáz. Vajon mi a nagyarányú elvándorlás oka? - vártuk a vá­laszt Szevejányi Károly elvtárs­tól, a hnb elnökétől.- A bazaltkó felhasználása, kü­lönösen az építőiparban, még ma is sokrétű, ám a műszaki haladás következtében a kitermelés leegy­szerűsödött, szinte teljesen gépe­sített lett. Hajdanán, amikor még vésték, faragták a követ, nagyon sok munkáskézre volt szükség. Éveken át én is a bányaüzemben dolgoztam, s jól emlékszem, még a felszabadulás után is több mint háromszáz bányászt és szakmun­kást foglalkoztatott az üzem. Ma a korszerű kitermelést és a zúzást csak tizedannyian végzik, s az irányítás és a szállítás sem igé­nyel nagy apparátust. Az elván­dorlás másik oka földjeink sze­génységével magyarázható. Jó­szerivel csak kézi művelésre al­kalmasak. Annak idején nem is alakult meg a községben a föld­mű vesszövetkezet. Használható földjeink nagy részét csak később vette át a Balogfalai (Blhovce) Gyümölcstermesztő Állami Gaz­daság.- A fiatalok, miután apáik mes­terségét nem folytathatják, s az éltető földhöz sincs kötődésük, érthetően a környékbeli városok­ban - Rimaszombat, Fülek (Fiľa­kovo), Losonc (Lučenec) - keres­tek és találtak munkát, tisztes megélhetést. Közülük sokan kez­detben ingáztak, ám amint meg­felelő lakáshoz jutottak, elköltöz­tek. Az idén például már negyven- öten távoztak, ugyanakkor csak három újszülöttel gyarapodtunk. Szevejányi Károly, a hnb elnöke A migrációs folyamat szinte egy­két évtized alatt ment végbe, s bármennyire is fájlaljuk ezt mi, idősebb falulakók, nem tehetünk semmit. Korábban a nemzeti bi­zottság mellett próbálkoztunk a helyi ipar meghonosításával, a szolgáltatások fejlesztésével, de miután napvilágott látott egy telje­sen értelmetlen rendelkezés, fel kel­lett számolnunk mindent. Most már újra engedélyeznék, sőt támogat­nák is a kisipar fejlesztését, sajnos már nincs kivel újrakezdenünk. így aztán kénytelen-kelletlen bele kell nyugodnunk különös „státuszunk­ba“: az öregek faluja lettünk. Nyári hétvégeken azonban a régi szép időket idézi a falukép. Ilyenkor száznál több személyautót is látni a házak előtt; megérkeznek a gye- tekek, az unokák, élettel telik meg a kicsi falu. Ez az idillikus állapot sem tarthat már sokáig, hiszen - mint említettem - a község lako­sainak javarésze már nyugdíjas, s ha egyszer nem bírják megmű­velni kertjeiket és szőlőiket, csalá­di házaik eladására kényszerül­A legutóbbi választási időszakban másfél millió koronás beruhá­zással épített több rendeltetésű létesítmény Gondoskodnak az idős emberekről (Tudósítónktól) - A meghosszabbo­dott életkor, a nyugdíjas korúak szá­mának növekedése nem kis feladat elé állítja az illetékeseket a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban. A nyug­díjasok ugyanis a lakosság több mint 20 százalékát képezik. A járásban 1983-ban nyugdíjanként 320 millió ko­ronát folyósítottak, öt hivatásos és 95 önkéntes gondozónő törődik a rászo­ruló idős lakosokkal. Két nyugdíjas- napköziotthon, egy higiéniai központ és 14 nyugdíjasklub áll az öregek ren­delkezésére. A betegek és a magukra maradt idős emberek intézményes szociális gondozása a naprágyi (Nepo- radza) és nagybalogi (Veľký Blh) szoci­ális otthonban és az 1981-ben átadott šafárikovói nyugdíjasotthonban folyik. A nemzeti bizottságok aktivistái rendszeresen felkeresik az idős, ma­gukra maradt embereket. A rászoruló­kat egyszeri szociális segélyben része­sítik. Évente mintegy 200 nyugdíjast küldenek gyógykezelésre illetve üdü­lésre. Kirándulásokat is szerveznek számukra, amiben a nemzeti bizottsá­goknak a nószövetség és a Vöröske­reszt alapszervezetei nyújtanak felbe­csülhetetlen segítséget. -né­Ritka természeti szépség (ČSTK) - Harminc évvel ezelőtt, 1954 decemberében a bányászok kí­sérleti akna vájása közben a Revúca melletti Ochtiná közelében barlangra ta­láltak, amelynek mennyezetén és fala­in szép aragonitképzódmények van­nak. E színpompás díszítésnek kö­szönhetően a barlang egyedülálló Csehszlovákiában, és világviszonylat­ban is ritkaság. A háromszáz méter hosszú barlangot 1967-ben megnyitot­ták a közönség számára, s később korszerű előcsarnokot építettek hozzá. Jelenleg egyike a közönség számára elérhető 12 szlovákiai barlangnak, s évente csaknem 30 ezer látogató keresi fel. A másodkori mészkőből képződött többi cseppkőbarlangtól el­térően az ochtinái aragonitbarlang szi- lur-kori mészkőből keletkezett. Magas folyosókból és szűk termekből áll, amelyeket keskeny átjárók kapcsolnak össze. Az aragonit-alakzatok egyen­ként és csoportosan is előfordulnak a barlang mennyezetén és falain. Sokfé­le és érdekes alakúak, s a látogatók közvetlen közelről csodálhatják meg őket, ami még érdekesebbé teszi a 45 perces barlanglátogatásokat. nek. Kérdés, persze, akad-e vevő ingóságaikra?- Elképzelhető, hogy a század- fordulóra üdülőközpont, amolyan kertes település lesz a községből?- A feltételek ehhez majdnem eszményiek, hiszen a szép kör­nyezet megfelelő infrastruktúrával párosul. A korábbi években ugyanis szinte minden szükséges közlétesitmény felépült. Megfelelő utakkal, járdákkal, üzletekkel, sportpályával, sőt uszodával ren­delkezünk, igaz, hogy az utóbbi vízhiány miatt már néhány éve nem üzemel. Van a községben körzeti orvosi rendelő, iskola, - de csupán tíz tanulóval, s a legutóbbi választási időszakban másfél mil­lió koronás beruházással több rendeltetésű létesítményt is épí­tettünk, melyben helyet kapott a mi hivatalunk, az ifjúsági klub és egy 170 személyes színház, illet­ve moziterem is. Hála a korlátiak és az elszárma­zottak lokálpatriotizmusának, azért nem teljesen kihasználatla­nok a közlétesítmények. Amint azt a hnb elnöke elmondotta, a tö­megszervezetek igen aktívan mű­ködnek. A sportegyesület labdarú­gócsapata hosszú évek óta a járá­si bajnokság második osztályának élvonalában szerepel. Nem lehet panasz a Szlovákiai Nőszövetség és a Vöröskereszt helyi szerveze­tének működésére sem. Méltán büszkék a község vezetői arra is, hogy a polgári ügyek testületeinek járási versenyében immár évek óta az első helyen állnak. Remélik, azon is maradnak, hiszen a köz­ségben a születésektől a temeté­sekig jóformán minden családi esemény vallási szertartás nélkül zajlik. Nem nehéz kitalálni, miért. Korláton már a CSKP megalakulá­sának esztendejében igen erős pártsejt működött, s a mozgalom a legnagyobb elnyomás és terror idején is erős maradt. A bányá­szok a történelmi események vi­harai közepette is számos eset­ben bizonyították elkötelezettsé­güket. Még ma is nyolcvan tagja van a pártszervezetnek, és közel hatvanan kerültek a felszabadulás óta különféle politikai tisztségek­be. Itt is helytálltak. HACSI ATTILA A tervekre összpontosítva Szlovákia-szerte lázasan folynak az előkészületek az egységes földművesszövetkezetek zárszámadó közgyűléseire. Ezek a nagy jelentőségű tanácskozások jeles évfordulók évében, az efsz-ek X. kongresszusa után zajlanak le. Az a tény, hogy a kongresszusi vitában ezrek meg ezrek fejtették ki véleményüket a mezőgazda- sági termeléssel kapcsolatban, jelentősen megkönnyíti a közgyű­lések lefolyását. Arról van szó, hogy lényegében már a múlt évben sor került a termelési eredmények értékelésére, és számos javas­lat készült a 7. ötéves tervidőszak utolsó évére jutó feladatok magvalósítására. A kollektívák alaposan megvitatták az irányítás­ban, a szervezésben és más szakaszokon mutatkozó hiányossá­gok okait. Nagyon reális értékelések voltak ezek. Szóltak a szélső­séges időjárás következtében keletkezett károkról, de ezzel egyi­dejűleg bírálták azokat a mulasztásokat, amelyek miatt a terve­zettnél alacsonyabb volt a termelés szintje. Előtérbe került tehát az ember tevékenysége. Az emberközpontú vita tapasztalataiból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy aránylag rövid idő alatt döntő fordulatot lehet elérni a termelésben, ha létrejön a szövetkezeti tagok egysége, ha tudják, mit hogyan kell tenniük, mi a céljuk, miből mennyit termeljenek. A múlt évben elég sok gondot okozott az egyes szakaszokon mutatkozó túltermelés, és a helytelen tervezés következtében keletkezett termékhiány. Amíg például tejből, húsból jóval többet termeltek a mezőgazdasági vállalatok a tervezettnél, zöldség- és gyümölcseladási tervüket nem tudták teljesíteni. Ezért a párt- és gazdasági szervek határozatai nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a növénytermelésnek és úgy kell meghatározni szerkezetét, hogy az megfeleljen a népgaz­daság igényeinek. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma tervezési osztályának tájékoztatása szerint a növénytermesztésben továbbra is előkelő helyet kap a gabona- termelés, de emellétt lényegesen nagyobb gondot fordítanak a mezőgazdasági vállalatok a cukorrépa, a burgonya és a zöld­ségfélék, valamint a gyümölcs termesztésére, mint az elmúlt években. A múlt évi eredményekhez viszonyítva 14,6 százalékkal több zöldséget és 25 százalékkal több gyümölcsöt kell felvásá­rolni. Jóval több olajnövény kerül a hazai termelésből a közellátás számára, mint a múlt évben. A központi tervezés tehát igyekszik a népgazdaság szükségle­teihez igazítani a termelés irányát. Az állattenyésztésben mérsé­kelten csökkentik a sertéshústermelést. Ezen a téren már eddig is jó eredményeket értek el. így a nyugat-szlovákiai kerületben tavaly 50 ezer darab sertéssel tartottak kevesebbet, mint az előző évben. Ugyanakkor fokozták az állatok termelőképességét, tehát olcsóbban állították elő a sertéshúst. A távlati terveknek megfele­lően a mezőgazdasági vállalatok lényegesen növelik a szarvas- marha- és a juhhústermelést. Mérsékelten növekedik a tejterme­lés is. Ahhoz, hogy a központi elképzelések valóra válhassanak, el kell érni, hogy a zárszámadó közgyűléseken az idei termelési tervek megvitatására összpontosítsák a figyelmet. A lehető legna­gyobb mértékben fel kell használni az élen járó kollektívák javaslatait a termelési tervek teljesítésének biztosítására. Irányul­jon a vita a fejlődést elősegítő és nagy célokat kitűző tervfelada­tokra. Ha a párttagok és a legöntudatosabb pártonkívüliek felszó­lalásaikkal ilyen irányban befolyásolják a vitát és elérik, hogy megszülessenek a dinamikus termelést elősegítő határozatok, akkor elmondhatjuk, hogy a március 20-ig tartó zárszámadó közgyűlések teljesítették rendeltetésüket. BALLA JÓZSEF . ORVOSI TANÁCSADÓ A derékfájás Az ember gerincoszlopa csigo­lyákból és a közöttük elhelyezke­dő porckorongokból épül fel. A fej­lődés hosszú évszázadai folya­mán, a két lábon való járás követ­keztében, fokozatosan alakult ki olyanná, amilyennek ma ismerjük. Lehetővé teszi a felsőtest egyenes tartását és egyidejűleg minden irányba való mozgását is, valamint védi a benne húzódó gerincvelőt a sérülésektől. A derékfájások mintegy 30 szá­zaléka szervi eredetű, ebből jelen­tős részt képeznek a derékcsigo­lyák és porckorongok különböző betegségei. Az egyre szélesedő orvosi ellátás ellenére a derékfájá­sok száma állandóan növekszik. Ez a gerincoszlop helytelen meg­terhelésének a következménye, ami szorosan összefügg a civilizált világ életvitelével. Az ülófoglalko- zás, a kevés vagy egyoldalú moz­gás, a sport mellőzése, az elhízás mind-mind a gerincoszlop megter­helését okozzák. Ennek következ­tében a csigolyák és a porckoron­gok megkopnak, deformálódnak, ami a hátizomzat fájdalmas mere­vedésével valamint a gerincvelői idegek nyomásával, becsípódésé- vel jár. Hogyan előzzük meg, illetve ho­gyan enyhítsük az ilyen eredetű derékfájást?- Rendszeresen ellenőrizzük test­súlyunkat, és igyekezzünk, hogy az lehetőleg az optimális érték közelében mozogjon (az opti­mális testsúly kilograrpmokban egyenlő a testmagasság centi­méterekben mínusz száz). A túl­súly következtében hamarabb elhasználódnak a hátgerinc va­lamint az alsó végtagok ízületei, nem beszélve arról, hogy a kö­vérség esztétikai szempontból sem kívánatos állapot. A túlzott soványság viszont gyakran az izomzat elernyedésével jár, ami­nek következtében a hátgerinc deformálódik, tehát a derékfájás ilyen ésetben is jelentkezhet.- Ügyeljünk a helyes testtartásra! Álló helyzetben figyeljünk arra, hogy jobb és bal vállunk egyenlő magasságban legyen csakúgy mint a csípőnk. Fejünket úgy tartsuk, hogy mindig egyenesen előre nézzünk, ne pedig közvet­lenül magunk elé a talajra. Ülés­kor is érvényes a fent leírt test­tartás, azzal kibővítve, hogy a szék támlájának hátunk egész felületével támaszkodjunk és lá­bunkat enyhén húzzuk a szék alá. Igaz ugyan, hogy a kényel­mes, puha fotelba jó érzés bele­ülni, de hosszabb idő elteltével megfájdul az ember dereka, mert a hátizmok elernyednek és nem tartják megfelelő helyzet­ben a gerincoszlopot. Ezért az ülő foglalkozásúak lehetőleg stabil széken ülve dolgozzanak és ne feledkezzenek meg a he­lyes testtartásról. Alvásra kemény, sima fekvőhe­lyet használjunk. A helytelen testhelyzet alváskor előidézheti illetve felújíthatja a derékfájást.- Rendszeresen tornázzunk! A jól kifejlett hátizomzat biztosítéka annak, hogy a gerincoszlop nem deformálódik, s így ellenállóbbá válik a megterheléssel és a bal­esetekkel szemben.- Ha nehezebb tárgyat emelünk, fokozatosan fejtsük ki az erőt, ne hirtelen rántással. Kerüljük a rázkódásokat, gépjárműveken való utazáskor is gondoljunk a helyes testtartásra.- Ügyeljünk a megfázás megelő­zésére, mert ez is kiújíthatja a derékfájást. Elővigyázatosnak kell lenni a hi­deg földön való napozásnál, sá­torozásnál. Hideg vízben való fürdés után ajánlatos a nedves fürdőruhát szárazra cserélni.-A már orvosilag megállapított gerincoszlopi elváltozások ese­tében gyógytornát kell alkal­mazni. Nőknél a derékfájások több mint felét nőgyógyászati bántal- mak okozzák. Leggyakrabban a belső nemi szervek gyulladásai­ról van szó. Megfigyelhető a de­rékfájás azoknál a nőknél, akik nehezen és többször szültek. Bi­zonyos esetekben a havi vérzés is okozhat derékfájást. A terhesség folyamán jelentkező deréktáji fáj­dalmat a megnövekedett méhnek a medencére és a gerincvelőből kilépő idegekre gyakorolt nyomá­sa okozza. Ezenfelül jobban igénybe vannak véve a csigolyák közötti Ízületek és porckorongok. Derékfájás támadhat a vese megbetegedésekor is. Elsősorban a heveny és idült vesegyulladások valamint vesekövesség esetében. A vastagbél és a végbél különbö­ző betegségeit, de az emésztési zavarokat is kísérheti derékfájás. Minden deréktáji fájdalom, amely nem a terhességgel -kap­csolatban jelentkezik, valamilyen megbetegedés jele. Aki tehát ilyentől szenved, forduljon orvos­hoz, vagy az minél előbb megálla­píthassa a fájdalom okát és el­kezdhesse a megfelelő gyógyke­zelést. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1985. I. 18.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents