Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-18 / 15. szám, péntek

A szocializmus tökéletesítésén át vezet az út a kommunizmushoz A moszkvai Pravda méltatja Konsztantyin Csernyenko cikkét (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi száma terjedelmes írást közölt, amely kapcsolódik Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének A fejlett szocializmus követelményeinek szintjén című cikkéhez, amely a Kommunyiszt folyóirat múlt évi utolsó számában jelent meg. A Pravda megállapítja: a Cser- nyenko-cikk általánosítja a párt kollektív gondolkodásának legfon­tosabb eredményeit a marxista -leninista elmélet fejlesztésében, a szocialista társadalom reális ta­pasztalatainak és perspektíváinak elemzésében. Vázolja az SZKP stratégiája és taktikája kidolgozásá­nak fö irányvonalait a jelenlegi feltételek között. A cikkben foglalt gondolatok, tézisek és következ­tetések kiemelik azokat a kérdés­köröket, amelyeknek az SZKP XXVII. kongresszusát előkészítő ideológiai, szervező és tömeg­politikai munka magvát kellene képezniük. A napilap hangsúlyozza; a cikk­ben alapvető elméleti és politikai jelentősége van, hogy taglalja an­nak a fejlődési szakasznak a spe­cifikumait, amelyhez jelenleg ér­kezett el a szovjet társadalom, s jellemzi annak a folyamatnak a lényegét, amelyet a párt a fejlett szocializmus tökéletesítésének nevez. Az SZKP arra a megállapí­tásra jutott, hogy a fejlődés útján éppen a fejlett szocializmus sza­kasza lesz a történelmileg legne­hezebb időszak. E következtetést támasztja alá az a megállapítás, hogy a fejlett szocializmus a kom­Gary Hart moszkvai tárgyalásai (ČSTK) - Gary Hart amerikai szenátor szerdán Moszkvába ér­kezett a szovjet parlament cso­portjának meghívására, s még ugyanaznap találkozott Lev Tol- kunovval, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Szövetségi Taná­csának elnökével, a szovjet parla­menti csoport elnökével. A nemzetközi problémák megvita­tása során Lev Tolkunov hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió külpoli­tikai kezdeményezései bizonyítják jószándékát és készségét a né­pek békéje és biztonságának megszilárdítására. Mindkét fél kifejezte óhaját a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok közti kapcsolatok javítására. Jelentős lépés e cél felé a genfi megállapodás a kozmikus és nuk­leáris fegyverek kérdéseiről folyta­tandó szovjet-amerikai tárgyalá­sok tárgyáról és céljairól. munista formáció első fázisának különleges, elkerülhetetlen és hosszú szakaszát alkotja. Az SZKP abból indul ki, hogy a szovjet társadalom egy olyan határkőhöz érkezett, amely bizo­nyos értelemben az áttörés jelle­gével bír. Az élet minden szférája megérett a minőségi változásokra, melyek lényege abban rejlik, hogy az előrehaladás során ma a szo­cializmusról alkotott legmaga­sabb és legigényesebb elképze­lések felé kell orientálódnunk. A Pravda cikke a következők­ben megállapítja, hogy a társada­lom további fejlődése elképzelhe­tetlen a gazdaságban végrehajtott fontos változások nélkül. Minősé­gi ugrásra van szükség az egész népgazdaságban, s a nyolcvanas évek végéig alap­vető változást kell elérni minden népgazdasági ágazat hatékony­ságának növelésében és intenzifi- kálásában. Az élet megköveteli, hogy politikai és gazdasági szem­pontból is alátámasszuk terveinket és az egész gazdasági gyakorla­tot. Ez viszont a szocializmus ob­jektív törvényszerűségei egész rendszerének mély ismeretét fel­tételezi. A cikk végül megállapítja, hogy a párt új gondolatait át kell ültet­ni a társadalmi tudatba. A társa­dalmi tudat új orientációjára irá­nyuló folyamat alapját annak a megállapításnak kell képeznie, hogy mielőtt még megkezdenénk a kommunizmus közvetlen építé­sével kapcsolatos feladatok telje­sítését, teljes egészében keresztül kell menni a kommunista formáció első fázisának újabb szakaszán - a fejlett szocializmus építésén. Nem vezet más út a kommu­nizmushoz, mint a nálunk felépí­tett szocializmus tökéletesítése, hangsúlyozza a Pravda, megálla­pítva, hogy minden ez irányban tett lépés a nagy cél felé vezet. Francois Mitterrand francia elnök tegnap Új-Kaledóniába utazott, hogy „támo­gassa“ Edgar Pisaninak, a kormány különmegbízottjának erőfeszítéseit, aki arra törekszik, hogy Új-Kaledóniának „Franciaország társult független állama“ statú­tuma legyen. Ez a javaslat garantálja a legjobban Franciaország érdekeinek megőrzését. Mitterrand megerősítette a kormányjavaslat egyértelműen újgyarma- tósító jellegét azzal a kijelentésével, miszerint „nagyon fontos, hogy Franciaor­szág az egész világon bizonyos számú olyan támponttal rendelkezzen, melyekből kiindulva képes megvédeni befolyását, érdekeit és jelenlétét“. Új-Kaledónia őslakosságának, a kanakok jogainak támogatására Párizsban tüntetést rendeztek, melynek résztvevői elítélték a francia kormány gyarmatosító politikáját. (Telefoto — ČSTK) A Bundeswehr új típusú légelhárító rakétákat kap (ČSTK) - A nyugatnémet parla­ment hadügyi bizottsága jóvá­hagyta azt a tervet, miszerint a Bundeswehrt Roland és Patri­ot típusú új légelhárító rakéták­kal látják el. A francia-nyugatné­Hatéves szünet után Kiprianu-Denktas találkozó Tárgyalások Ciprus kettéosztottságának megszüntetéséről ÚJ SZÚ 3 1985. I. 18. (ČSTK) - Javier-Pérez de Cu- ellai ENSZ-főtitkár kitartó erőfe­szítéseinek köszönhetően az ENSZ New Yorki-i székhelyén hat év után ismét közvetlen tárgyalá­sok kezdődtek Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök és Raúf Denktas, a ciprusi török közösség képvise­lője között. A tárgyalások célja a két ciprusi közösség közti ellen­tétek megoldása és a szigetor­szág már 10 éve tartó megosztá­sának megszüntetése. A ciprusi török és görög közös­ség vezetői 1984 őszén New Yorkban már három közvetett tár­gyalási fordulót bonyolítottak le az ENSZ-főtitkár közvetítésével. Pé­rez de Cuellar ezúttal is részt vesz a megbeszélésen. Meg nem erősített hírek szerint az őszi közvetett tárgyalásokon előkészítettek egy egyezményja­vaslatot, • amelyet most Kiprianu- nak és Denktasnak alá kellene írnia. A dokumentum állítólag több fontos kérdést oldana meg. Az új rendezés alapjává azonban csak akkor válhat, ha sikerül megoldani a még fennmaradó problémákat is, mint példáuil a 25 ezer török katona kivonását a sziget északi részéből. földközi-tenger^ Ky cro^NlCÖSIA~\ Törökorszáa yn ^Szíria A IzrablVJöídéri^ — ..................«■■■>—*-3 me t kooperációban készülő Ro- land-rendszerekből 95-öt, az amerikai Patriot-rakétákból 40 üteget rendeltek meg összesen 6,8 milliárd márka értékben. A hagyományos típusú új rend­szerek elhelyezésével a NATO katonai ereje jelentős mértékben növekszik. A legfontosabb szere­pet a föld-levegő típusú Patriot- rakétáknak tulajdonítják, amelyek hatótávolsága meghaladja a 100 kilométert és amelyek 20 ezer mé­ter magasságban repülő célt is képesek eltalálni. E paraméterek­nek köszönhetően ezek a rakéták repülőgépeken kívül más rakéták megsemmisítésére is alkalmasak - állítják a szakemberek. Kommentárunk Tokiói túlbuzgóság A tokiói kormány legutóbbi lépésein egyértelműen fel­fedezhetők Nakaszone miniszter- elnök év eleji washingtoni látoga­tásának jegyei. A legkézenfek­vőbb és legfrissebb példa az a múlt hétvégi döntés, hogy Japán bizonyos termékeket felvesz a Szovjetunióba és a többi szocia­lista országba nem exportálható, stratégiainak mondott árucikkek lajstromára, az ún. COCOM-listá- ra. E szerint három termékfajtával bővítik az exporttilalmi árujegyzé­ket. A döntés értelmében ezentúl nem adhatók el a szocialista or­szágoknak speciális kerámiai alapanyagok és összetett kerámi­ák, nyomtatott áramkörök tervezé­sét és gyártását szolgáló berende­zések, valamint úszódokkok. Aligha kell magyarázni, honnan jött ez az „ötlet“. Elegendő fel­idézni azt, hogy sajtójelentések szerint Reagan és Nakaszone újév másnapján a keleti kereske­delemmel összefüggő kérdésekről is tárgyalt. Nakaszone hazatérte után taktikusan pár napot vártak a döntéssel, nehogy a sajtó a was- hingotni út és a tilalmi lista kibőví­tésének bejelentése között az idő­beni közelség miatt esetleg bizo­nyos összefüggéseket keressen. A félrevezető manőver azonban nem segített, és a világlapok tüs­tént arról cikkeztek, hogy Wa­shingtonból fúj a szél. A COCOM-lista kibővítése Na­kaszone útjának csak az egyik utórezgése, mert van egy másik is, amelyre még talán a előbbinél is jobban oda kell figyelni. A tilalmi listán szereplő áruk szaporítása nyilván nem kedvez a nemzetközi gazdasági együttműködésnek, de ennél is sokkal veszélyesebb kö­vetkezményekkel járhat Nakaszo­ne jelenlegi óceániai körútja. A ja­pán miniszterelnök alig tért haza Washingtonból, egy hét múlva újra felkerekedett. Óceániai útjának forgatókönyvét szintén Reagan el­nökkel egyeztette, s ennek célja elősegíteni a távol-keleti és az óceániai térség országai közötti katonai együttműködést szorgal­mazó washingtoni elképzelések megvalósítását. Az Egyesült Államok az utóbbi időben mind gyakrabban sürgette egy katonai szövetség létrehozá­sát az említett térségben, s Tokió lelkesen szerepet vállalt ebben. Jelentések szerint azonban Naka­szone körútja eddig nem sok ered­ménnyel járt. Útjának első két állo­másán, a Fidzsi-szigeteken és Pápua-Új-Guineában kifejtették előtte, ellenzik Japánnak azt a ter­vét, hogy az atomerőművekből fennmaradt radioaktív szennye- zettségú hullaédkanyagot a Csen­des-óceánba öntse. Kemény dió lesz számára az új-zélandi látoga­tás is, amely utazásának utolsó állomása. Nakaszone ugyanis ígéretet tett Reagan elnöknek ar­ra, közbenjár Wellingtonban an­nak érdekében, hogy a kormány változtasson antinukleáris politiká­ján. Mint ismeretes, a tavaly nyá­ron hatalomra került munkáspárti kormány megtiltotta a nukleáris meghajtású, vagy fedélzetükön atomfegyvert szállító amerikai ha­dihajók számára az ország kikötő­inek használatát. Nakaszone még úton van, ezért látogató-körútjanak értékelése ko­rai lenne. Nem tudni, vajon fárado­zását koronázza-e olyan siker, amilyet a Fehér Ház elvár tőle. Ha Reaganéknek mégis csalódniuk kellene, a tokiói kormány más te­kintetben bőségesen kárpótolja őket. Tokió ugyanis a napokban számos nyugat-európai NATO-or- szágon túltéve a jövő pénzügyi évre az eddigiekhez viszonyítva 6,9 százalékkal nagyobb katonai költségvetést hagyott jóvá. Az at­lanti tömb számos országa a tor­nyosuló gazdasági nehézségek miatt csak nagynehezen tud ele­get tenni a brüsszeli vezérkar által megkövetelt évenkénti legalább három százalékos emelésnek, Ja­pánnak viszont a duplája sem okoz gondot. A csaknem hét százalékos nö­veléssel egyedül az Egyesült Álla­mok nem teljesen elégedett, mert szerinte Japán még ennél többet is áldozhatna katonai erejének nö­velésére. Ezt úgy képzelik el a Fe­hér Házban, hogy Japán termé­szetesen az Egyesült Államokból szerezné be a legkorszerűbb fegyvereket, s ezzel is csökken­ne a kétoldalú kereskedelemben az Egyesült Államok hátrányára mutatkozó rekordnagyságú, 35 milliárd dolláros deficit, amely - becslések szerint - az idén a negyven milliárdot is elérheti. Ha így történne, akkor nemcsak a ke­reskedelmi mérleg nyelve billenne némileg az egyensúly irányába, hanem ugyanakkor Japán a Tá­vol-Keleten az Egyesült Államok erős katonai szövetségesévé vál­na, s így az amerikai csendes­óceáni flotta válláról bizonyos ter­heket levenne a térségben. A jelek szerint Japán egyre in­kább besétál a washingtoni csap­dába. Nemcsak a majdnem hét százalékos hadikiadás-emelés je­lent rekordot, hanem az idei meg­növelt katonai költségvetés egy évek óta tiszteletben tartott tabut is ledöntötte. 1976 óta a Tokióban egymást váltó kormányok rendre megtartották azt az íratlan tör­vényt, hogy a fegyverkezésre for­dított kiadások nem léphetik túl a bruttó nemzeti termék egy szá­zalékát. Japán az idei 12,5 milliárd dolláros katonai költségvetéssel túllépte ezt a bűvös határt. F elmerül a kérdés, hogy miért ez a túlbuzgóság minden területen? A válasz Japán gazda­sági világelsőségében keresendő, hiszen az ország jelenleg olyan jól áll, hogy kifizetheti ezt a hatalmas számlát. De ezt egyáltalán nem nagyvonalúságból vagy pazarlás­ból teszi, hanem egyértelműen azért, hogy megvalósíthassa két­ségtelen nagyhatalmi ambícióit. A tokiói kabinet ugyanis mind gyakrabban hangoztatja, hogy az országnak katonailag legalább olyan erősnek kell lennie, mint gazdaságilag. Ez pedig egybevág Washington távol-keleti stratégiai elképzeléseivel. Éppen ezért ilyen helyzetben a Fehér Háznak nincs más dolga, minthogy folytatásra ösztönözze távol-keleti partnerét, amely Nakaszone sokszor idézett kijelentése szerint az Egyesült Ál­lamok távol-keleti „elsüllyeszthe- tetlen repülőgép-anyahójója“ akar lenn' P. VONYIK ERZSÉBET Gandhi kormányprogramja a törvényhozás két háza előtt A vonalkázott területen önké­nyesen kikiáltották a török ki­sebbség külön államát. A javaslattervezet egységes fö­deratív köztársaságot javasol, amelyben egy állampolgárság, kö­zös pénznem lenne, és a föderatív kormány irányítaná az egész szi­getet. A kétkamarás parlamentben és a szövetségi kormányban a gö­rögök és a törökök képviselete 7:3 arányú lenne. A szigeten kb. fél­millió görög és 120 ezer török él jelenleg. (ČSTK) - Gjani Zail Szingh indiai államfő csütörtökön a szövetségi parla­ment két házának együttes ülésén be­számolt Radzsiv Gandhi új kormányá­nak programjáról. Az elnök többek kö­zött a kormány amiatti aggodalmának adott hangot, hogy a világban nő a há­ború veszélye. India üdvözli a küszö­bönálló genfi szovjet-amerikai tárgya­lásokat, s reméli, hogy az a leszerelés terén gyakorlati eredményeket hoz. India, mint az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának elnöke, együtt kíván működni a többi országgal az igazságos világrend megteremtéséért, a feszültség csökkentéséért és a konf­liktusok felszámolásáért - hangsúlyoz­ta az indiai államfő, s hozzáfűzte, hogy ez irányban fontos lépés lesz az-az értekezlet, amelyet Delhiben január végén tartanak a nukleáris fegyverzet korlátozására felszólító 6 állam legfel­sőbb képviselői. A regionális problémák közül Indiát a leginkább az Indiai-óceán militarizá- lása, valamint Pakisztán folytatódó fegyverkezése aggasztja. Zail Szingh rámutatott: ha az Indiai-óceánt sikerül­ne békeövezetté nyilvánítani, a partjain fekvő államok jelentős összegeket for­díthatnának gazdasági fejlődésükre. Az új indiai kormány gazdasági programjának jelszava: „Élelem, munka és termelékenység“, amelyet még Indira Gandhi tűzött ki az idén kezdődő 7. ötéves terv előkészítése során. A kormány mindent megtesz azért, hogy felkészítse az országot a 21. századba való átmenetre. A leg­fontosabb feladatok közé sorolja a tu­domány és a technika fejlesztését, az ipari és a mezőgazdasági termelés növelését, a munka nagyobb haté­konyságát mind a termelésben, mind az államirányításban. Ugyancsak sür­gető az oktatási rendszer reformja, a nők szociális helyzetének javítása és ■a fiatalok aktív bekapcsolása a kor­mányprogram teljesítésébe. A kormány rendkívüli jelentőséget tulajdonít India területi egységének s annak, hogy a különböző közössé­gek között békés úton oldják meg a vi­tás kérdéseket. Ez irányban már jelen­tős lépések történtek, folynak az asz- számi kérdésről szóló tárgyalások elő­készületei, s a néhány hete kinevezett miniszteri bizottság javaslatai a pan- dzsábi probléma megoldására ugyan­csak készülnek. Zail Szingh beszédét követően az indiai parlament két háza külön ülésén megkezdte a kormánynyilatkozat vi­táját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents