Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-28 / 52. szám

Bizonyítani csak helytállással lehet Mindig elfoglalt ember Július Kanát mérnök, a závadai Haladás Egységes Földmüvesszövetkezet elnöke. Naptárá­ban rendszerint két-három héttel előbbre kell forgatnia a lapokat, ha egy ..üres" délelőttöt, vagy délutánt keres valamilyen nem túl sürgős újabb tennivaló bejegyzé­sére. Gyakran még a hétvégi szabadna­pokat sem tölti otthon.- Időigényes munka a 6300 hektáros efsz gazdálkodásának irányítása - mond­ja elnézést kérve, amiért csak szombaton reggel fogadhat. - Tizenhárom község határában vannak a földjeink, és havonta legalább egyszer-kétszer nekem is végig kell járnom az állattenyésztő telepek min­den istállóját, hogy a döntéshozataloknál ne csak a munkatársaim beszámolóira támaszkodjak. További fontos feladatok teljesítését várják tőlem a Szövetkezeti Földművesek Szövetségében, ahol a Nagykúrtösi (Vel'ky Krtís) Járási Bizott­ság elnöke vagyok. Ezenkívül a pártalap- szervezetben és a helyi nemzeti bizott­ság tanácsában sem kevés a kötelesség. Július Kanát mérnök negyvenkilenc éves. A Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola állattenyésztési karán szerzett diplomát. Két testvére, a felesége és sógornői szintén zootechnikus mérnö­kök. Egyik fia is ezt a pályát választotta. Most harmadéves főiskolai hallgató Nyitrán.- Első munkahelyem, a Zsitvafödéme- si (Uíany nad 2itavou) Egységes Föld­müvesszövetkezet lett - ismerteti pálya­futása eddigi állomásait. - Két évig dol­goztam ott az állattenyésztésben. Belé­pésemkor 1300 liter volt egy-egy tehén fejési átlaga, amit hamarosan 2000 literre növeltünk. Később Banská Bystricába, a Tudományos Gazdálkodási Rendsze­rek Intézetébe hívtak munkatársnak. Elfogadtam az ajánlatot, hiszen tudtam, hogy ott sokat tanulhatok a tapasztalt kollégáktól. Az így szerzett újabb ismere­teknek a járási mezőgazdasági igazgató­ságon is nagy hasznát vettem, ahová a pártbizottság döntése alapján áthelyez­tek. Talán még ma is ott lennék, ha 1965- ben nem jön értem a losonci (Lucenec) járási pártbizottság első titkára, hogy há­rom évre „kikölcsönözzön“ a Závadai Egységes Földművesszövetkezet talpra- állítása érdekében éppen megkezdett sokrétű munkához. Bevallom, eleget fél­tem ettől a feladattól, mert a közmondás is azt tartja, hogy a saját falujában senki sem lehet próféta. A pártmegbízatást viszont teljesíteni kellett. Akkor még csak alig 2000 hektárt mű­veltek közösen a závadai és a chrt'anyi szövetkezeti határban. Az új elnöknek mindenekelőtt a dolgozók munkához való viszonyát kellett megváltoztatnia. Koráb­ban ugyanis jócskán meglazult a fegye­lem, a hanyag munkavégzésnek pedig a gazdálkodási eredmények leromlása lett a következménye.- Az itteni földeken sohasem volt könnyű dolog a gazdálkodás - említi a kezdeti nehézségeket. - A dombháta­kon sekély a talaj termőrétege. Minden szántáskor rengeteg követ, sziklatörme­léket forgatnak ki az ekék. A hatvanas években főleg ezzel magyarázták az ala­kezdtünk közösen gazdálkodni. Akkor 1300 korona volt egy-egy dolgozó átla­gos havi jövedelme. A következő három évben az egyre nagyobb sikereknek kö­szönhetően ezer koronával növelhettük ezt az átlagot. Ennek hírére szinte vala­mennyien visszajöttek a korábban kilé­pett tagjaink. A závadai Haladás Egységes Földmü­vesszövetkezet most nemcsak a legna­gyobb, de a legjobb mezőgazdasági vál­Július Kanát mérnök (jobbról) legközelebbi munkatársával, Ján Aláécsal, a Haladás Efsz üzemi pártbizottságának elnökével rendszeresen kiértékeli a napi feladatok teljesítését (A szerző felvétele) csony hektárhozamokat. Meg kellett győzni az embereket arról, hogy koránt­sem csak a rossz természeti adottságok­ban van a növénytermesztési sikertelen­ségek oka. A lelkiismeretesebb munka­végzés is hiányzott a jobb eredmények­hez. Amikor ezt következetesen számon- kérni kezdtük a dolgozóktól, többen hátat fordítottak a szövetkezetnek. A tagság java része azonban bízott a jövőben. Nem is csalódtak, hiszen a legközelebbi zárszámadáskor már osztalékot fizethet­tünk, majd évről évre fokozatosan na­gyobbak lettek a keresetek. Később, a többszöri társulások idején már attól sem kellett tartani, hogy a hozzánk csa­tolt gyengébb szomszédos egységes földmüvesszövetkezetek miatt esetleg le­romlanak majd az addig elért eredmé­nyek. A mostani 6800 hektáron 1973-ban lalat is a nagykürtösi járásban, összesen 1300 dolgozót foglalkoztat. Vagyonának értéke meghaladja a 260 millió koronát.- Elsősorban növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozunk - mutatja be a mintagazdaságnak is beillő szövet­kezetét az elnök. - Mivel kevés a szántóföl­dünk, az elmúlt években megkülönbözte­tett gondot fordítottunk a rétek és a lege­lők feljavítására, hogy az egyre gyarapo­dó állatállományok ellátásához ne kelljen pénzért vásárolni a takarmányt. A terme­lési költségek csökkentése érdekében tavasztól késő őszig legelőkön tartjuk a szarvasmarhaállomány legnagyobb ré­szét. Bevált ez a módszer, hiszen jelen­leg már 23 korona 50 fillér egy kiló szarvásmarhahús előállításának önkölt­sége. A tehenészetben tavaly 3463 liter tejet adtunk el minden tehén után. Az idén 3600 liter a célunk a koncentrált takarmányadagok legkisebb növelése nélkül. A tej- és a hústermelésben egyébként már most is nálunk fogy el a legkevesebb abrak a nagykúrtösi járás 13 egységes földmüvesszövetkezete közül.- Ez az elsőség minek köszönhető?- Az állattenyésztésben ugyancsak mind nagyobb mértékben kamatoztatjuk a tudományos-műszaki haladás legújabb ismereteit. Több kutatóintézettel állandó kapcsolatot tartunk. A szarvasmarha­törzsállomány kialakításához például a Brnói Állategészségügyi Kutatóintézet szakembereinek munkája is hozzájárul. Az ezer férőhelyes tehenészeti telep ter­vének megvalósításakor szintén tőlük kaptuk a legtöbb hasznos útmutatást. A brnói kutatók most a tejhozam további növelésében vannak segítségünkre az­zal, hogy naponta számítógépes elemzé­seket végeznek a telexen elküldött infor­mációk alapján. Minden tehenünk hasz- nosságát pontosan kiértékelik, és azon­nal jelzik, ha egyik-másik állattal nincs valami tökéletesen rendben. Az idén már 145 millió koronára ter­vezték a Haladás Efsz össztermelésének értékét. Bár a gazdálkodás mérlegének elkészítésére csak a jövő év januárjában kerül sor, az már október óta biztosra vehető, hogy több millió koronával túltel­jesítik ezt a tervet. A növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben a nyereség is nagyobb lesz a vártnál. Hat és félmillió helyett legalább hét és fél millió koronára számít a vezetőség.- A szövetkezet anyagi helyzetének megszilárdulása óta minden évben egyre több pénz jut a munkabérekre és a rend­szeres prémiumokra - említ újabb ténye­ket a becsületes munkavégzést ma már alapvető követelménynek tekintő dolgo­zók jólétének érzékeltetésére az elnök. - Havonta legalább kétmillió koronát ho­zunk ki a bankból a fizetésekre. Idén első ízben a szövetkezeti gazdálkodás törté­netében hűségjutalmat is kaptak a legré­gibb dolgozóink. Erre több mint egymillió korona jutott. Évről évre ugyancsak jelen­tős összeget fordítunk a dolgozókról való sokrétű gondoskodásra. Eddig például többek között 154, javarészben három-, illetve négyszobás lakást építettünk fel, ezekben a napokban egy további 42 lakásos tömbház befejezésén dolgoznak a kőműveseink. Már négy óvodát is üze­meltet a szövetkezet. Az ötödiket most építjük közösen a Závadai Nemzeti Bi­zottsággal hatmillió koronáért. Üdülteté­sekre, bel- és külföldi csoportos kirándu­lásokra, vagy a tömegszervezetek támo­gatására most már szintén nem gond előteremteni a pénzt. A Banská Bystrica-i Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóságról 1965-ben csupán három évre kérték haza elnöknek Július Kanát mérnököt. Az akkor kiegyezett idő­ből eddig néhány hónap híján két évtized lett. Ha netán valamikor el akarna menni onnan, biztos hogy nem engednék, min­den áron visszatartanák őt a závadaiak és a szövetkezethez tartozó többi tizen­két község lakosai. LALO KÁROLY Babonaság - bolondság, legyintünk nevetve, amikor kéményseprő láttán gombja után nyúl az utca népe. Mosolygunk, ugyanakkor te is, én is szerencsére vágyunk. Két ujjal szorítjuk hát gombunkat, s hogy örömünk még nagyobb legyen, piros autót és törött üveget is keres a szemünk. Ám jaj, ha feltűnik egy apáca vagy egy vörös hajú férfi - oda az egész! Fuccs a szerencsének! Leg­alábbis így tartja a fáma. sok szerencsét! ◄------------------------­(Gyökeres György felvétele) rencsét a fűben. Aki rátalált, boldogan nyargalt hazafelé, s még attól sem félt, hogy megint begyűjt egy-két nyakle­vest nagy, zöld foltokkal teli nadrágjáért. A lóhere valósá­gos kinccsé változott a markunkban. Visszás szív alaki* négy levele azonban csak akkor hozott szerencsét, ha apám éppen házon kívül volt és nem láthatta maszatos arcú gyerekét. Ha viszont a kapuban várt, a lóhere sem mentett meg a büntetéstől. Ma már nem keresném. Miért erőltetném a szemem és miért is tenném próbára a türelmem? Szilveszter napján bármelyik bratislavai virágüzletben megvehetem a szeren­csém. A ZÁRES trnávkai virágkertészete ugyanis minden évben cserépbe ültetett szerencsével lepi meg vásárlóit. Marián Jankovic csoportvezető kertésszel száz meg száz cserép mellett megyünk el az üvegházban.- A növényhatározó parlagi madársóskát ír, én négyle- velú lóherét ismerek. Mi van hát a cserépben?- Sem ez, sem az. A parlagi madársóska réten és erdőben terem, a lóhere meg takarmánynövény. Amit itt lát: Oxalis deppei. Ez egy cserepes dísznövény, amely leveleit tekintve olyan, mint a madársóska vagy a lóhere, de azért mégis más. Chilében, Argentínában és Mexikó­ban az erdőben terem, de nálunk csak az üvegházban hajt ki. Nevét bizonyos Nikandros úrtól kapta, aki figyelembe vette levelének savanyú ízét. Oxis görögül annyit jelent: savanyú. A hals, halis pedig azt, hogy só. A növényhatá­rozó csaknem 800 féle Oxalist ismer.- Mi tehát Dél-Amerikából hozzuk be ezt a növényt?- Nem. Dehogy is. Amíg pénzünk volt rá, Ausztriától vettük a hagymát, de ma már nálunk is megterem. Évente 20 ezer cserép Oxalist adunk el; ehhez két mázsa hagy­mára van szükség. Egy cserépben ugyanis az előírások szerint 30 levélkének kell zöldellnie.- A trnávkai kertészeten kívül hol foglalkoznak még az országban az Oxalis termesztésével?- Tudomásom szerint csak egy észak-csehországi ker­tészetben. De ott is olyan kevés van belőle, hogy a prágai virágüzletek is hozzánk küldik a megrendeléseiket.- Nagy hagyománya van felénk a szilveszteri Oxalis árusításának?- Nézze: én huszonöt éve dolgozom ebben a kertészet­ben, s nem emlékszem egyetlen esztendőre sem, amikor Oxalis nélkül zártuk volna az évet.- ön, aki a szerencsét ülteti, hisz a négylevelű lóhe­rében?- Ha a réten akadok rá, biztos, hogy azt mondom: szerencsém van. De itt, amikor naponta többször is látom, inkább azokra gondolok, akik ritkábban jutnak hozzá: legyen szerencséjük! SZABÓ G. LÁSZLÓ De szerencsét hozhat más is. Például a patkó vagy a négylevelü lóhere. Sosem felejtem el: gyerekkoromban órákon át ólálkodtunk a kovács udvarháza körül, hátha kezünkbe nyom egy rozsdás, törött patkót. Úgy látszik, ő is babonás volt, mert egyszer sem nyomott. Máskor fél­napokat hasaltunk a réten, s négykézláb kerestük a sze­i ? !2 !P szerencse

Next

/
Thumbnails
Contents