Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-20 / 29. szám
Tizennégy, munkaruhába öltözött fiatal áll a nagyterem közepén. Anton Stefa- nek, a bratislavai Hegesztési Kutatóintézet ifjúsági szervezetének elnöke házigazdaként, Mikuláé Mocilenko, a SZISZ KB dolgozója rendezőként üdvözli őket. Utána a versenyfeladatok ismertetése következik. Mindannyian a 05-0705 sz. norma szerint fognak dolgozni. Akik gázlánggal hegesztenek négyféle eljárással (B1, A- 4, A-2, A-143) pontosan 5 mm-es varratokat, akik elektromos ívfénnyel hegesztenek háromféle eljárással (A-1, A-4, B-1) pontosan 10-12 mm széles, 200 mm hosszú varratokat készítenek majd. A kombinált, az úgynevezett arcatom- hegesztéssel dolgozók feladata ugyanaz, mint az ívhegesztőké. Előzőleg 30 percig tanulmányozhatják a helyszínt, a munkaeszközöket, azokat ki is próbálhatják. Utána mágnespor- és olajoskréta-vizs- gálattal, majd röntgensugár átvilágításával ellenőrzik, értékelik a varratok minőségét. Ján Vitáloé mérnök vezetésével a kutatóintézet tudományos dolgozói, akik nem nevek, hanem jelzésekkel ellátott munkadarabok vizsgálata nyomán, tehát feltétlenül titkosan és tárgyilagosan minősitik és pontozzák a varratokat. Mindezt érdeklődéssel hallgatják a fiatalok. Közben az esélyeket latolgatják, mert hiszen versenyről van szó. A legtöbben úgy vélik, hogy Németh Iván, búbos Kiss, Laca József esélyesebbek, mert ők a kutatóintézet karbantartói, s úgymond hazai pályán versenyeznek. Kolocsics István, Juhász Imre, akik a komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár 46/40-es számú műhelyéből jöttek, kicsit szoronganak, mert ők ilyen versenyen még sohasem szerepeltek, ők alapvizsgával rendelkező hegesztők, versenytársaik zöme pedig állami vizsgával.-Azután elvonulnak, s a kutatóintézet tanműhelyében a számukra kijelölt rész• Juhász Imre, aki a gázlánggal hegesztők csoportjában negyedik lett A szerző felvételei Nehezebbek az elméleti, szakmai jártasságot számonkérés kérdések. A hegesztés technikájára, anyagismeretre vonatkozó 10 kérdésre, majd a munkabiztonsági előírásokra vonatkozó további 10 kérdésre pontos, a hegesztők alapvizsgája tananyagának követelménye szerinti, szabatos választ kell adni. És akad köztük néhány olyan is, amelyiknek a megszövegezése valamelyes bizonytalanságot kelt az első hallásra. Ám aki tud, az tud, nem téveszthető meg, ha előbb mérlegel, s nem hirtelenkedik. Persze, mindegyik versenyző számára öröm, amikor a rendezők bejelentik, hogy legen, ki-ki a maga módján munkához készül. Fél óra múlva berreg a csengő, ami a rajtot jelzi. Lobban a gázláng, az elektromos Ívfény vibrál. Sistergés, zúgás. S ők olyan nyugodtan, magabiztosan dolgoznak, mint otthon, az üzemben. Nyoma sincs a szorongásnak, az izgalomnak. Még az sem zavarja őket, hogy mások stopperórával a kezükben figyelik a munkájukat, vagy éppen fényképeznek. Délig csak a munkájukkal törődnek. Ebéd közben, s utána tréfálkoznak. Az értékelés, a minősítés, meg a pontozás mások dolga, a bizottságé. Ők tőlük telhetőén megtették a magukét. Különben . is új feladat vár rájuk: az elméleti, a politikai tájékozottság bizonyítása. Az elméleti és politikai tájékozottságot 30 kérdés írásbeli megválaszolásával kell bizonyítani. Aki helyes választ ad 5 pontot szerez, aki helytelenül, hibásan válaszol, 5 pontot veszít. Figyelem: az első 10 kérdésre, a politikai tájékozottságot bizonyító kérdésekre, könnyedén, magabiztosan válaszolnak. • Az ívhegesztők csoportjában Kolocsics István negyedik helyezést nyert ezután a városnéző séta, a vacsora, a mozielőadás megtekintése az első versenynap további programja. Másnap előbb sorrajárják a kutatóintézet műhelyeit, laboratóriumait, előadótermeit és szertárait, mindenhol kellő tájékoztatást kapnak, azután kerül sor az értékelésre, az eredményhirdetésre. ötszáz a lehetségesen megszerezhető legtöbb pont. Az ívfénnyel hegesztők közül Milan Hlavaty, a novákyi vegyi gyár dolgozója 495 ponttal első helyezett. Laca József, hazai pályán, 345 pontos teljesítménnyel harmadik, Kolocsics István kezdő versenyző létére, 335 pontot szerezve, negyedik helyezett. A gázlánggal hegesztők közül 445 pontos teljesítménnyel Milos Sedlácek, a Hlohoveci Drótgyár dolgozója az első helyezett. Lubos Kiss 435 ponttal második. A komáromi Juhász Imre kezdő versenyzőként 380 pontot szerzett, negyedik helyezést nyert. Németh István az arcatom-hegesztés- sel dolgozók csoportjában 460 pontos teljesítménnyel második helyezést nyert, öt ponttal többet szerzett Stefan Hupian, a detvai gépgyár dolgozója, ő lett az első. A komáromi versenyzők előzetes aggodalma, szorongása tehát feleslegesnek bizonyult, hiszen mindketten negyedik helyezést, dicsérő oklevelet nyertek. HAJDÚ ANDRÁS Törvényesség, erkölcs, pártmunka A CSKP KB Elnökségének levele nyomán A törvényesség, a szocialista erkölcs kérdései rendszerint a pártfegyelmi eljárások kapcsán kerülnek az alapszervezeti gyűlés napirendjére. A CSKP KB Elnökségének tavaly az alapszervez- tekhez intézett levele, az ennek nyomán hozott intézkedések és teljesítésük ellenőrzése azonban arra kell késztesse a pártalapszer- vezeteket, hogy vissza-visszatér- jenek e kérdésekhez, s időről időre megvizsgálják, hogyan járnak el a szocialista törvényesség és erkölcs megszilárdítására hozott intézkedéseik teljesítésében. Az üzemi pártszervezetek természetesen a gazdasági károk és keletkezésük okainak felszámolására összpontosítják figyelmüket elsősorban. Ez helyénvaló, ám nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a pártmunka általános színvonala, a tömegpolitikai ráhatás eredményessége, a munkahelyi légkör minősége olyan tényezők, amelyek nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is tükröződnek a szocialista erkölcsi normák meghonosodásában, a törvényességben, a munkafegyelemben, rendben, s végeredményben az esetleges gazdasági károk nagyságában, ilietve csökkenésében. Ebben a vonatkozásban is a legnagyobb szerepe a párt ellenőrzési joga gyakorlásának van. Az üzemi pártalapszerveze- tek taggyűléseinek napirendjén a gazdasági eredmények rendszeresen szerepelnek. Ám többnyire a különféle mutatók teljesítéséről szóló számadatok felsorolásáról van szó. A taggyűlés természetesen jóvá hagyja a gazdasági vezetés olyan jelentését, amely a tervfeladatok teljesítéséről szól, az ilyen jelentéssel látszólag nincs is miért vitába szállni. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy azok az alapszervezeti pártbizottságok járnak el helyesen, amelyek a gazdasági jelentéshez állást foglalnak s ezzel a véleménnyel együtt bocsátják a jelentést a tagság elé. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy feltárjanak olyan ösze- függéseket is, amelyek az általában pozitív jelentés számadatai közt észrevétlenül megbújhatnak, és a jövőben komoly fogyatékosságok okaiként merülhetnek fel. Például hiába lenne önelégült az a pártszervezet, amelynek hatáskörében az árutermelés tervét ragyogóan teljesítik ugyan, de a készáru raktárak beáztak, sok termék az udvarra kényszerül tárolásra, s ott megy tönkre, vagy csökken a minősége. Bebizonyosodott például, hogy burgonyából 20 százalékkal kevesebbet termelhetnénk, ha mindenütt helyes lenne a tárolás. A szakszerűtlen, hanyag, esetleg kényszerű burgonyatárolás ugyanis pontosan ekkora vesztéségeket eredményez. A legrosszabb, hogy ezeknek a veszteségeknek gyakorlatilag nincs is felelősük. A valóságban van felelősük, csak az illetékestől az ellenőrzéskor csupán a termelési irányszámokat kérdezték, a tárolás módja felől nem érdeklődtek. S így hibája, nemtörődömsége elhalványodott a szép terv- számok ragyogásában. A gazdasági károk zöme nem úgy keletkezik, hogy valaki közvetlenül ráteszi kezét a közös vagyonra. Persze, ilyen esetek is előfordulnak. De legtöbbször ott fordulnak elő, ahol a nyilvántartás pontatlan, hanyag és a tervtúltelje- sitésből eredő többleteket nem vezetik be rendesen a könyvekbe. Megtörtént, hogy a szövetkezet őre saját szemével látta, amint a szemes takarmányt lopják. El is kapta az illetőt, be is vitte a szövetkezet vezetősége elé. Nagy volt a felfordulás az eset miatt, s a raktárban azonnal leltárt is készítettek. S megtörtént a csoda: a raktárban nem, hogy hiányzott volna a szemes takarmány, hanem több is volt belőle a nyilvántartottnál. Lopott tehát a tolvaj? Dehogy lopott, ha nem hiányzik semmi, mit is lophatott volna? A mezőőr azóta is szorgosan jár szemorvoshoz, mert attól tart, hogy a szemével van valami baj, ha már annak sem hihet. Nem a szemével van baj; a nyilvántartás laza, pontatlan, visszaélésekre alkalmat adó. Ilyen és hasonló gazdasági károkról beszélgettem Ladislav Ko- hutiar rendőrszázadossal, aki számtalan bonyolult gazdasági visszaélés tettesére bizonyította már rá bűnét. Véleménye szerint a tájékozatlanságból, egyes vezetők hanyag munkavégzéséből nagy gazdasági károk keletkeze nek, de igen sokszor bizonyíthatatlanok. Legrosszabb következményük, hogy megkötik az emberek kezdeményezését, tétlenségre ítélik azt is, aki a helyes vezetés mellett igen eredményes munkára lenne képes. Egy karbantartó például saját maga elkészítette egy külföldről behozott gép alkatrészét. A rendőrszakértői vizsgálat kimutatta, hogy az alkatrész jobb volt a behozottnál, az eredetinél. De a karbantartót tettéért megbírálták, az alkatrészt nem szerelték be a helyére, mert úgymond, ez „partizánkodás," „saját szakállára" cselekedett, nem tartotta be az előírásokat. Az alkatrészt külföldről, bonyolult úton rendelték meg, köztJ&n a gép állt, jelentős gazdasági kárt okozva. Ebben az esetben senki sem mulasztott semmit, mégis kár keletkezett. Egyszerűen azért, mert a karbantartó felettesei nem tudták, hogy a szakszerűen elvégzett munka semmiképp sem büntetendő. Akkor sem, ha nem egyezik az előírással, vagy nincs rá előírás. Az alkatrész vizsgálatánál és kipróbálásánál szakértői csoportot lehetett és kellett volna meghívni, s ennek döntése az alkatrész alkalmazhatóságáról jogilag is helyénvaló. Devizát, időt takaríthattak volna meg, ehelyett kárt okoztak. Sok még a tennivaló a munkahelyi légkör helyes kialakítása terén. A társadalmi tulajdon védelmét és sérthetetlenségét a dolgozók elismerik és helyesnek tartják. De a munkahelyi légkör gyakran megbénítja e helyesen gondolkodó emberek cselekvését, amikor a társadalmi tulajdon megvédéséről konkrét személlyel kapcsolatban van szó. A partizánskei cipőgyárban történt meg az eset, hogy egy kotrógépkezelő a gyárudvaron árkot ásott. Dolga végeztével a kotrógép kanalát magasra emelve szépen ki akart hajtani a gyárkapun. Ekkor egy ismeretlen telefonáló figyelmeztette a kapuőröket, nézzenek bele a báger kanalába. így is tettek, s nyolc, legdrágább cipőfajtát tartalmazó dobozt találtak benne. Nem dicsérhetjük meg név szerint a telefonálót, bár a faliújság dicséretet osztó rovatában lenne a helye. De a légkör olyan, hogy ő maga sem akarná, hogy neve ilyen vonatkozásban a faliújságra, netán lapunk hasábjaira kerüljön. Attól tart, besúgónak bélyegeznék, irigynek, „kinéznék" a kollektívából. Nem népszerű az ilyesmi. Csökevény, szó se róla, de így van. A társadalmi tulajdon nyílt védelmére sokan még sandán néznek. Az ilyen légkör, a politikai nevelőmunka, az erkölcsi nevelés fogyatékosságainak az eredménye. Talán segít az ehhez hasonló helyzeten a köz- biztonsági szervek újabban tért hódító kezdeményezése, miszerint segédrendőr egységeket létesítenek nemcsak a közúti ellenőrzés segítésére, hanem az üzemekben a vagyonvédelem tökéletesítésére is. A pártszervezetek jól járnak el, ha ezekbe az egységekbe tapasztalt, rátermett, a szocialista erkölcs normái szerint élő és dolgozó elvtársakat javasolnak. Bár ez a szolgálat szigorúan önkéntes, nem hisszük, hogy hiba lenne, ha pártfeladatként is értelmeznék. A gazdasági károk megelőzésében óriási szerepe van a pontosságnak, a szakszerűségnek, s főleg az erkölcsi magatartásnak. Ez utóbbit gyakran bizony elnyomja a túlzott ragaszkodás a formalitásokhoz. Valamiképp „divatba jött" az az állítás, hogy a papiros többet ér az igazságnál. Bármiféle gazdasági kárt vizsgálnak az illetékes szervek, sokaknak úgy tűnik, a legfontosabb, hogy megfelelő papirosokkal bizonyítsák - ők vétlenek. A szocialista erkölcsöt azonban nem lehet papíron kimutatni. Ennek titka abban rejlik, hogy a felelős vezető minden körülményt vizsgáljon meg, minden lehető következményt mérjen fel, érintse az saját üzemét, vagy a megrendelőét, a fogyasztót, vagy távoli vásárlót, aki aligha reklamálhat. Eszerint nem az a fontos, hogy gazdasági kár esetén a felelős vezető „fedezve" legyen, bizonyíthassa, őt nem vonhatják felelősségre, hanem az, hogy gazdasági kár ne is keletkezzék. A körültekintő, felelősségteljes munkavégzés a felelős posztokon többet ér száz ártatlanságot bizonyító papírnál. ÁDÁM PÉTER ÚJ szú 1984. VII. 20 • Második helyezést nyert Kiss llu- bos, a bratislavai Hegesztési Kutatóintézet karbantartója A 05-0705 SZ. NORMA SZERINT Az ifjú hegesztők szlovákiai ügyességi versenyéről
