Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-20 / 29. szám

Tizennégy, munkaruhába öltözött fiatal áll a nagyterem közepén. Anton Stefa- nek, a bratislavai Hegesztési Kutatóinté­zet ifjúsági szervezetének elnöke házi­gazdaként, Mikuláé Mocilenko, a SZISZ KB dolgozója rendezőként üdvözli őket. Utána a versenyfeladatok ismertetése következik. Mindannyian a 05-0705 sz. norma szerint fognak dolgozni. Akik gázlánggal hegesztenek négyféle eljárással (B1, A- 4, A-2, A-143) pontosan 5 mm-es varra­tokat, akik elektromos ívfénnyel hegesz­tenek háromféle eljárással (A-1, A-4, B-1) pontosan 10-12 mm széles, 200 mm hosszú varratokat készítenek majd. A kombinált, az úgynevezett arcatom- hegesztéssel dolgozók feladata ugyanaz, mint az ívhegesztőké. Előzőleg 30 percig tanulmányozhatják a helyszínt, a munka­eszközöket, azokat ki is próbálhatják. Utána mágnespor- és olajoskréta-vizs- gálattal, majd röntgensugár átvilágításá­val ellenőrzik, értékelik a varratok minő­ségét. Ján Vitáloé mérnök vezetésével a kutatóintézet tudományos dolgozói, akik nem nevek, hanem jelzésekkel ellá­tott munkadarabok vizsgálata nyomán, tehát feltétlenül titkosan és tárgyilagosan minősitik és pontozzák a varratokat. Mindezt érdeklődéssel hallgatják a fia­talok. Közben az esélyeket latolgatják, mert hiszen versenyről van szó. A legtöb­ben úgy vélik, hogy Németh Iván, búbos Kiss, Laca József esélyesebbek, mert ők a kutatóintézet karbantartói, s úgymond hazai pályán versenyeznek. Kolocsics István, Juhász Imre, akik a komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár 46/40-es számú műhelyéből jöttek, kicsit szoronganak, mert ők ilyen versenyen még sohasem szerepeltek, ők alapvizs­gával rendelkező hegesztők, versenytár­saik zöme pedig állami vizsgával.-Azután elvonulnak, s a kutatóintézet tanműhelyében a számukra kijelölt rész­• Juhász Imre, aki a gázlánggal hegesztők cso­portjában ne­gyedik lett A szerző felvételei Nehezebbek az elméleti, szakmai jár­tasságot számonkérés kérdések. A he­gesztés technikájára, anyagismeretre vo­natkozó 10 kérdésre, majd a munkabiz­tonsági előírásokra vonatkozó további 10 kérdésre pontos, a hegesztők alapvizs­gája tananyagának követelménye szerin­ti, szabatos választ kell adni. És akad köztük néhány olyan is, amelyiknek a megszövegezése valamelyes bizonyta­lanságot kelt az első hallásra. Ám aki tud, az tud, nem téveszthető meg, ha előbb mérlegel, s nem hirtelenkedik. Persze, mindegyik versenyző számára öröm, amikor a rendezők bejelentik, hogy legen, ki-ki a maga módján munkához készül. Fél óra múlva berreg a csengő, ami a rajtot jelzi. Lobban a gázláng, az elektromos Ív­fény vibrál. Sistergés, zúgás. S ők olyan nyugodtan, magabiztosan dolgoznak, mint otthon, az üzemben. Nyoma sincs a szorongásnak, az izgalomnak. Még az sem zavarja őket, hogy mások stopper­órával a kezükben figyelik a munkájukat, vagy éppen fényképeznek. Délig csak a munkájukkal törődnek. Ebéd közben, s utána tréfálkoznak. Az értékelés, a minősítés, meg a pontozás mások dolga, a bizottságé. Ők tőlük tel­hetőén megtették a magukét. Különben . is új feladat vár rájuk: az elméleti, a politi­kai tájékozottság bizonyítása. Az elméleti és politikai tájékozottságot 30 kérdés írásbeli megválaszolásával kell bizonyítani. Aki helyes választ ad 5 pontot szerez, aki helytelenül, hibásan válaszol, 5 pontot veszít. Figyelem: az első 10 kérdésre, a politi­kai tájékozottságot bizonyító kérdésekre, könnyedén, magabiztosan válaszolnak. • Az ívhegesztők csoportjában Kolo­csics István negyedik helyezést nyert ezután a városnéző séta, a vacsora, a mozielőadás megtekintése az első ver­senynap további programja. Másnap előbb sorrajárják a kutatóinté­zet műhelyeit, laboratóriumait, előadó­termeit és szertárait, mindenhol kellő tá­jékoztatást kapnak, azután kerül sor az értékelésre, az eredményhirdetésre. ötszáz a lehetségesen megszerezhe­tő legtöbb pont. Az ívfénnyel hegesztők közül Milan Hlavaty, a novákyi vegyi gyár dolgozója 495 ponttal első helyezett. La­ca József, hazai pályán, 345 pontos telje­sítménnyel harmadik, Kolocsics István kezdő versenyző létére, 335 pontot sze­rezve, negyedik helyezett. A gázlánggal hegesztők közül 445 pontos teljesítménnyel Milos Sedlácek, a Hlohoveci Drótgyár dolgozója az első helyezett. Lubos Kiss 435 ponttal máso­dik. A komáromi Juhász Imre kezdő ver­senyzőként 380 pontot szerzett, negyedik helyezést nyert. Németh István az arcatom-hegesztés- sel dolgozók csoportjában 460 pontos teljesítménnyel második helyezést nyert, öt ponttal többet szerzett Stefan Hupian, a detvai gépgyár dolgozója, ő lett az első. A komáromi versenyzők előzetes ag­godalma, szorongása tehát felesleges­nek bizonyult, hiszen mindketten negye­dik helyezést, dicsérő oklevelet nyertek. HAJDÚ ANDRÁS Törvényesség, erkölcs, pártmunka A CSKP KB Elnökségének levele nyomán A törvényesség, a szocialista erkölcs kérdései rendszerint a pártfegyelmi eljárások kapcsán kerülnek az alapszervezeti gyűlés napirendjére. A CSKP KB Elnök­ségének tavaly az alapszervez- tekhez intézett levele, az ennek nyomán hozott intézkedések és teljesítésük ellenőrzése azonban arra kell késztesse a pártalapszer- vezeteket, hogy vissza-visszatér- jenek e kérdésekhez, s időről idő­re megvizsgálják, hogyan jár­nak el a szocialista törvényesség és erkölcs megszilárdítására ho­zott intézkedéseik teljesítésében. Az üzemi pártszervezetek ter­mészetesen a gazdasági károk és keletkezésük okainak felszámolá­sára összpontosítják figyelmüket elsősorban. Ez helyénvaló, ám nem szabad megfeledkeznünk ar­ról sem, hogy a pártmunka általá­nos színvonala, a tömegpolitikai ráhatás eredményessége, a mun­kahelyi légkör minősége olyan té­nyezők, amelyek nemcsak közvet­ve, hanem közvetlenül is tükrö­ződnek a szocialista erkölcsi nor­mák meghonosodásában, a törvé­nyességben, a munkafegyelem­ben, rendben, s végeredményben az esetleges gazdasági károk nagyságában, ilietve csökkenésé­ben. Ebben a vonatkozásban is a legnagyobb szerepe a párt ellenőrzési joga gyakorlásának van. Az üzemi pártalapszerveze- tek taggyűléseinek napirendjén a gazdasági eredmények rend­szeresen szerepelnek. Ám több­nyire a különféle mutatók teljesíté­séről szóló számadatok felsorolá­sáról van szó. A taggyűlés termé­szetesen jóvá hagyja a gazdasági vezetés olyan jelentését, amely a tervfeladatok teljesítéséről szól, az ilyen jelentéssel látszólag nincs is miért vitába szállni. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy azok az alapszervezeti pártbizottságok járnak el helyesen, amelyek a gazdasági jelentéshez állást foglalnak s ezzel a véleménnyel együtt bocsátják a jelentést a tag­ság elé. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy feltárjanak olyan ösze- függéseket is, amelyek az általá­ban pozitív jelentés számadatai közt észrevétlenül megbújhatnak, és a jövőben komoly fogyatékos­ságok okaiként merülhetnek fel. Például hiába lenne önelégült az a pártszervezet, amelynek hatás­körében az árutermelés tervét ra­gyogóan teljesítik ugyan, de a kész­áru raktárak beáztak, sok ter­mék az udvarra kényszerül táro­lásra, s ott megy tönkre, vagy csökken a minősége. Bebizonyo­sodott például, hogy burgonyából 20 százalékkal kevesebbet ter­melhetnénk, ha mindenütt helyes lenne a tárolás. A szakszerűtlen, hanyag, esetleg kényszerű burgo­nyatárolás ugyanis pontosan ek­kora vesztéségeket eredményez. A legrosszabb, hogy ezeknek a veszteségeknek gyakorlatilag nincs is felelősük. A valóságban van felelősük, csak az illetékestől az ellenőrzéskor csupán a terme­lési irányszámokat kérdezték, a tárolás módja felől nem érdek­lődtek. S így hibája, nemtörődöm­sége elhalványodott a szép terv- számok ragyogásában. A gazdasági károk zöme nem úgy keletkezik, hogy valaki köz­vetlenül ráteszi kezét a közös va­gyonra. Persze, ilyen esetek is előfordulnak. De legtöbbször ott fordulnak elő, ahol a nyilvántartás pontatlan, hanyag és a tervtúltelje- sitésből eredő többleteket nem vezetik be rendesen a könyvekbe. Megtörtént, hogy a szövetkezet őre saját szemével látta, amint a szemes takarmányt lopják. El is kapta az illetőt, be is vitte a szö­vetkezet vezetősége elé. Nagy volt a felfordulás az eset miatt, s a raktárban azonnal leltárt is készítettek. S megtörtént a cso­da: a raktárban nem, hogy hiány­zott volna a szemes takarmány, hanem több is volt belőle a nyil­vántartottnál. Lopott tehát a tolvaj? Dehogy lopott, ha nem hiányzik semmi, mit is lophatott volna? A mezőőr azóta is szorgosan jár szemorvoshoz, mert attól tart, hogy a szemével van valami baj, ha már annak sem hihet. Nem a szemével van baj; a nyilvántar­tás laza, pontatlan, visszaélésekre alkalmat adó. Ilyen és hasonló gazdasági ká­rokról beszélgettem Ladislav Ko- hutiar rendőrszázadossal, aki számtalan bonyolult gazdasági visszaélés tettesére bizonyította már rá bűnét. Véleménye szerint a tájékozatlanságból, egyes veze­tők hanyag munkavégzéséből nagy gazdasági károk keletkeze nek, de igen sokszor bizonyítha­tatlanok. Legrosszabb következ­ményük, hogy megkötik az embe­rek kezdeményezését, tétlenségre ítélik azt is, aki a helyes vezetés mellett igen eredményes munkára lenne képes. Egy karbantartó pél­dául saját maga elkészítette egy külföldről behozott gép alkatré­szét. A rendőrszakértői vizsgálat kimutatta, hogy az alkatrész jobb volt a behozottnál, az eredetinél. De a karbantartót tettéért megbí­rálták, az alkatrészt nem szerelték be a helyére, mert úgymond, ez „partizánkodás," „saját szakállá­ra" cselekedett, nem tartotta be az előírásokat. Az alkatrészt külföld­ről, bonyolult úton rendelték meg, köztJ&n a gép állt, jelentős gazda­sági kárt okozva. Ebben az eset­ben senki sem mulasztott semmit, mégis kár keletkezett. Egyszerűen azért, mert a karbantartó felettesei nem tudták, hogy a szakszerűen elvégzett munka semmiképp sem büntetendő. Akkor sem, ha nem egyezik az előírással, vagy nincs rá előírás. Az alkatrész vizsgálatá­nál és kipróbálásánál szakértői csoportot lehetett és kellett volna meghívni, s ennek döntése az al­katrész alkalmazhatóságáról jogi­lag is helyénvaló. Devizát, időt takaríthattak volna meg, ehelyett kárt okoztak. Sok még a tennivaló a munka­helyi légkör helyes kialakítása te­rén. A társadalmi tulajdon védel­mét és sérthetetlenségét a dolgo­zók elismerik és helyesnek tartják. De a munkahelyi légkör gyakran megbénítja e helyesen gondolko­dó emberek cselekvését, amikor a társadalmi tulajdon megvédésé­ről konkrét személlyel kapcsolat­ban van szó. A partizánskei cipő­gyárban történt meg az eset, hogy egy kotrógépkezelő a gyárudva­ron árkot ásott. Dolga végeztével a kotrógép kanalát magasra emel­ve szépen ki akart hajtani a gyár­kapun. Ekkor egy ismeretlen tele­fonáló figyelmeztette a kapuőrö­ket, nézzenek bele a báger kana­lába. így is tettek, s nyolc, legdrá­gább cipőfajtát tartalmazó dobozt találtak benne. Nem dicsérhetjük meg név szerint a telefonálót, bár a faliújság dicséretet osztó rovatá­ban lenne a helye. De a légkör olyan, hogy ő maga sem akarná, hogy neve ilyen vonatkozásban a faliújságra, netán lapunk hasáb­jaira kerüljön. Attól tart, besúgó­nak bélyegeznék, irigynek, „ki­néznék" a kollektívából. Nem népszerű az ilyesmi. Csökevény, szó se róla, de így van. A társadal­mi tulajdon nyílt védelmére sokan még sandán néznek. Az ilyen lég­kör, a politikai nevelőmunka, az erkölcsi nevelés fogyatékosságai­nak az eredménye. Talán segít az ehhez hasonló helyzeten a köz- biztonsági szervek újabban tért hódító kezdeményezése, misze­rint segédrendőr egységeket léte­sítenek nemcsak a közúti ellenőr­zés segítésére, hanem az üze­mekben a vagyonvédelem tökéle­tesítésére is. A pártszervezetek jól járnak el, ha ezekbe az egységek­be tapasztalt, rátermett, a szocia­lista erkölcs normái szerint élő és dolgozó elvtársakat javasolnak. Bár ez a szolgálat szigorúan ön­kéntes, nem hisszük, hogy hiba lenne, ha pártfeladatként is értel­meznék. A gazdasági károk megelőzé­sében óriási szerepe van a pon­tosságnak, a szakszerűségnek, s főleg az erkölcsi magatartásnak. Ez utóbbit gyakran bizony elnyom­ja a túlzott ragaszkodás a formali­tásokhoz. Valamiképp „divatba jött" az az állítás, hogy a papiros többet ér az igazságnál. Bármiféle gazdasági kárt vizsgálnak az ille­tékes szervek, sokaknak úgy tű­nik, a legfontosabb, hogy megfele­lő papirosokkal bizonyítsák - ők vétlenek. A szocialista erkölcsöt azonban nem lehet papíron kimu­tatni. Ennek titka abban rejlik, hogy a felelős vezető minden kö­rülményt vizsgáljon meg, minden lehető következményt mérjen fel, érintse az saját üzemét, vagy a megrendelőét, a fogyasztót, vagy távoli vásárlót, aki aligha rek­lamálhat. Eszerint nem az a fon­tos, hogy gazdasági kár esetén a felelős vezető „fedezve" legyen, bizonyíthassa, őt nem vonhatják felelősségre, hanem az, hogy gaz­dasági kár ne is keletkezzék. A kö­rültekintő, felelősségteljes munka­végzés a felelős posztokon többet ér száz ártatlanságot bizonyító pa­pírnál. ÁDÁM PÉTER ÚJ szú 1984. VII. 20 • Második helyezést nyert Kiss llu- bos, a bratislavai Hegesztési Kutatóin­tézet karbantartója A 05-0705 SZ. NORMA SZERINT Az ifjú hegesztők szlovákiai ügyességi versenyéről

Next

/
Thumbnails
Contents