Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-20 / 29. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1984. július 20. XVII. évfolyam 29. szám Ára 1 korona Gyökeres György felvétele HIB' 1 f If iiflUfiliif Eimil VBIBHfii Pli I •>'■•• m Sk Ií^hhíII9mHH«I BHflB ■ üaH», . umBBBktsi írta: JOZEF GAJDOS mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának alelnöke Az idén nemcsak a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójáról emlékezünk meg, hanem a mezőgazdaság szocializálása megkezdésének 35. évfordulójáról is, majd az év végén összeül az Efsz-ek X. országos kongresz- szusa. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége jóval a kollektív mezőgazdasági üzemek kialakulása után jött létre, ennek ellenére fontos szerepet játszik a közös gazdaságok fejlesztésében, különösen a földművesek szociális-gazdasági kérdéseinek megoldásában. Szervezetünk létrejötte óta hozzájárul a mezőgazdasági politika, az efsz-ek össztársadalmi feladatainak végrehajtásához és a falusi életmód színvonalának emeléséhez. Szövetségünk egészében véve jó eredményeket ért el a munkahelyi kezdeményezés fejlesztésében, a nevelésben és a közmüvelésben, a szövetkezeti földművesekről való komplex gondoskodásban, a társadalmi és kulturális élet kibontakoztatásában. Ugyanakkor gyenge pontjai is voltak tevékenységünknek, főleg ami a szövetkezetek belső gazdálkodásának szilárdításához, illetve a szövetkezeti demokrácia érvényesítéséhez való hozzájárulást illeti. A szövetség eddigi szervezeti felépítése nem tette lehetővé, hogy közvetlenül a földmüvesszövetkezetekben, a termelési központokban, a dolgozók körében járuljunk hozzá teljes mértékben a feladatok végrehajtásához. A pártszervek kezdettől fogva rendszeres figyelmet fordítanak tevékenységünkre. A CSKP KB Titkársága 1974 márciusában megvitatta, hogy miként járul hozzá szövetségünk a Központi Bizottság 1972 áprilisi ülése határozatainak teljesítéséhez. Tevékenységünk értékelésével 1978 áprilisában is foglalkozott a legfelsőbb pártszerv titkársága, 1978. június 30-án pedig a CSKP KB Elnöksége megvitatta a szövetségünk földművesszövetkezetekben kifejtett eddigi tevékenységéről szóló jelentést, hogy szerveink maradéktalanul teljesítsék tisztségükből eredő feladataikat. Az SZLKP KB Titkársága 1981. október 13-án vitatta meg, hogy miként teljesítjük a CSKP KB Elnöksége 1978. június 30-án hozott intézkedéseit, amelyek értelmében még elmélyültebbé kell tenni szövetségünk munkáját. A Titkárság egyebeken kívül megállápí- totta, hogy munkánk színvonalasabbá vált, hogy jó eredményeket értünk el a tömegpolitikai és nevelő munkában, emelkedett a szövetkezeti tagokról való komplex gondoskodás színvonala, javultak a szocialista versenyben elért eredmények, és hogy a földmüvesszövetkezetekben előreléptek szövetségünk szervezeti felépítésében. Az SZLKP KB Elnöksége ugyanakkor meghagyta, fordítsunk fokozott figyelmet a szervezeti felépítéssel kapcsolatos kérdések megoldására és az irányítás egyes fokozatai szerepének tökéletesítésére. Oly módon kellett ezt végrehajtanunk, hogy a tökéletesítéssel kapcsolatos javaslatokat már rögzíthessék a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége X. kongresszusa által jóváhagyandó alapszabályzatban. A legfelsőbb pártszervek határozatai arra irányulnak, hogy szövetségünk az efsz-ekbe és a munkahelyi kollektívákba helyezze át tevékenységének súlypontját. Szlovákiában 1979 végén kezdtük meg tanulmányozni az efsz-ekben kialakított alápszervezetek szervezeti felépítését. Két járásban - a lévaiban (Levice) és a Kassa (Kosice)-vidékiben - összesen 46 földmüvesszövetkezet- ben létesítettünk alapszervezetet. Ezek munkájának értékelése után további szövetkezetekben is hozzáfogtunk alapszervezeteink kiépítéséhez, és e folyamat 1984 első hónapjaiban fejeződött be. Ma már minden földművesszövetkezetben működik alapszervezetünk. Az új szervezeti struktúra eredményesen érvényesül Szlovákiában. Lényegében színvonalasan működnek az alapszervezeti szervek, és kibontakozott a társadalmi tevékenység. Létrehozásukkal főleg a szövetkezeti demokrácia elmélyítését és a dolgozók efsz-irányításba való bekapcsolódásit tartottuk szem előtt. Ehhez azonban szükség van az összes választott szövetkezeti szerv munkájának tökéletesítésére, elsősorban pedig arra, hogy a taggyűlések, a küldöttek testületéi és a szakbizottságok teljesítsék küldetésüket, illetve hogy emelkedjék az ellenőrző bizottságok mtjnkájának színvonala. Tapasztalataink azt mutatják - és ezt az Efsz-ek X. kongresszusán is kifejezésre kell juttatni -, hogy szövetségünk efsz-ekben működő alapszervezetei akkor tudnak eredményesen működni, ha ezek tanácskozását összekapcsolják a munkahely termelési értekezletével, illetve ha szövetségünk bizalmija szorosan együttműködik az illetékes technikussal. Azokban a szövetkezetekben, amelyekben nem vált bevett gyakorlattá a termelési értekezletek rendszere, vagy egyáltalán nem tartottak munkaszakaszi gyűléseket, vagy pedig nem ismerték fel az alapszervezeti tanácskozás értelmét és célját. Kezdetben előfordult, hogy nem megfelelő és sok esetben megalapozatlan bírálatok hangzottak el. Egyes efsz-ekben, illetve ezek egyes munkahelyein még mindig nem ismerték fel - különösen a technikusok körében - az alapszervezet jelentőségét. E problémákat ugyan fokozatosan megoldjuk, de még mindig nem tudtuk teljesen megoldani a munkaszakaszi értekezletek összehívásának kérdését. A szövetkezetek választmányának is különös figyelmet kell fordítania mindenütt a szövetségi bizalmik tevékenységére. A műhelybizottságok tevékenysége már máshogy értékelhető. Szlovákiában 3144 műhelybizottság működik, egy efsz-ben átlag 5-öt hoztak létre. A kis szövetkezetekben nem alapítottak múhelybizottságokat, a szövetségi tevékenységgel megbízott tisztségviselő az ilyen gazdaságokban a szakaszbizalmi segítségével is képes a társadalmi feladat biztosítására. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásbein két efsz-ben működik így szövetségünk, a Padány-Bögellőiben (Padaő-Bogelov) és az Alistáliban (Hroboőovo). Azt tapasztaltuk, hogy a műhelybizottságok aktivitása csak a nagyobb szövetkezetekben bontakozik ki kellőképpen, a kisebb gazdaságokban e szervek kevésbé aktívak, illetve nem fejtenek ki megfelelő tevékenységet. Nyíltan be kell vallani, hogy a mühelybizottságok rendszere még a gyengébb láncszemek közé tartozik. Nem sikerült még tevékenységüket összehangolni a szövetkezetek szerveinek munkájával. A kongresszust megelőző időszakban nagymértékben befolyásolja eredményeinket, hogy az új szervezeti láncszem miként járul hozzá a dolgozók aktivizálásához. Eddig 9429 hozzászólás és javaslat hangzott el (szövetségünk tevékenységével kapcsolatban is) a kongresszust megelőző vitában. Ezért összpontosítottam főleg arra, hogy az elkövetkező időszakban még miről kellene szót ejteni, mit kellene megoldani. A megoldott feladatokról legközelebb az efsz-ek járási konferenciáin kell szólni, amelyekre szeptemberben kerül sor, majd eredményeink összegzésére az Efsz-ek X. országos kongresszusán térünk rá. Bízom benne, hogy egyetlen kérdés sem marad megválaszolatlanul, és minden javaslatot megvalósítunk.
