Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-09 / 45. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1984. november 9. XVII. évfolyam 45> szám Ára 1 korona T öbbségünk naponta véleményt alkot a kereskedelemről: amikor vásárolni, vagy csak körülnézni térünk be az áruházakba, az üzletekbe. Ha sikerül megvenni a szükséges vagy már régen keresett árut, a fizetés után elégedetten folytatjuk utunkat. Viszont nem ilyen egyszerű a helyzet, ha az elárusító kérésünkre nincs-csel válaszol, s tovább rontja a már amúgy is elrontott hangulatunkat, ha mindezt nem az elvárt hangnemben közli velünk. Dühöngünk, ha a különös, ki tudja kinek megfelelő nyitvatartási idő miatt zárt ajtót találunk, s még inkább akkor, ha a felsőbb szerv beleegyezése nélkül indokolatlanul, önkényesen bezárt az üzlet. Mérgelődünk, s legtöbbször jogosan, ha apróságoknak tűnő, de nélkülözhetetlen cikkeket nem kapunk meg. Sok-sok feleslegesen elpocsékolt időt töltünk az utánajárással, s a sikertelen vásárlási kísérlet során aligha álljuk meg, hogy az eladóknak ne fejtsük ki nem éppen elismerő véleményünket. Nem ártana viszont, ha mélyebben elgondolkodnánk az okok felett, hiszen csak így válik nyilvánvalóvá, mennyiben marasztal- hatók el a kereskedelmi dolgozók a fogyatékosságok miatt. A kereskedelmi szervezetekben több mint 90 ezren dolgozni, s a dolgozók mintegy 75 százaléka nő. Közülük a gyermekgondozási szabadságon lévő anyák száma meghaladja a 10 ezret. A nők magas foglalkoztatottsága számos problémát von maga után, s ezek megoldása nem mindig eredményes. Munkakörülményeik nem minden esetben rózsásak, s a kiskorú gyermekeik gondozása, nevelése, a bölcsődei és az óvodai férőhelyek számának növekedése ellenére a nyitvatartási idő miatt körülményes. fflüffl Vannak viszont a kereskedelemről alkotott összképünket meghatározó olyan tényezők, melyeken egyszerűen lehetne javítani. Sajnos még nem minden elárusító tudatosította, mennyire fontos, hogyan viselkedik a vásárlók iránt, s azt, hogy néha pillanatnyi dühével, rossz kedvével mennyit árt, szinte egycsapással megsemmisíti mindazt, amit a többi munkatárs mindennapi becsületes munkájával elért, kialakított. Ezen a téren tehát akad még javítanivaló bőven. A teljesség kedvéért azt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy a vevők sem mindig angyalok, a konfliktusoknak gyakran ók a kezdeményezői. Életünk szinte valamennyi területéről sorolhatnánk a példákat arra, milyen jelentősége van az irányítószervező munka minőségének. Ez különösképpen érezhető a kereskedelemben, hiszen a vezetők munkájának eredményessége folyamatosan, közvetlenül a széles tömegek, a vásárlók előtt mérhető le. A kollektívák irányítása, a fiatalok nevelése ugyanúgy feladatkörükbe tartozik, mint a vevőkkel való jó kapcsolat kialakítása. Természetesen a kellő árukészlet beszerzéséért is felelősek. Milyen az általános kép ez utóbbi tekintetben? Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy napjainkban az alapvető élelmiszerekből folyamatos, zökkenőmentesnek mondható az ellátás. Igaz, azt még nem értük el, hogy valamennyi üzletben mindig minden kapható legyen, de sok esetben ez nem a kereskedelmi dolgozókon múlik. Hiszen nekik is érdekük, hogy a keresletet minél jobban kielégítsék, minél több árut adjanak el, hogy forgalmi tervüket teljesítsék. Az is igaz, hogy a keresett termékek eladása egyszerűbb, mint az olyan cikkeké, melyeket még a (nem túl gyakori) kínálgatás hatására sem vesznek meg az üzletekbe betérők. A számok azt igazolják, kedvező fordulat következett be kereskedelmünkben. Míg az 1981-82-es években a tervteljesítés nem érte el a kívánt szintet, idén az első nyolc hónapban a kereskedelmi tárcához tartozó szervezetek 101,4 százalékra teljesítették forgalmi tervüket, tehát 376 millió koronával lépték túl. Ezzel egyidőben sikeresen teljesítik a 650 millió korona értékű forgafmat előirányzó kezdeményező tervüket is. A biztató helyzet azonban még korántsem jelenti, hogy minden a legnagyobb rendben van a lakosság vásárlási igényeinek kielégítésében. Bár az iparcikkek eladása is dinamikusan fejlődött, a választékban számtalan kisebb- nagyobb fogyatékosságot észlelhetünk. Megemlíthetjük a hiánycikkek megszüntetésének lassú ütemét, az innovált termékek alacsony számát, de szólhatunk azon fogyasztási cikkek minőségéről is, melyek nem érik el a tudományos-műszaki fejlődés alapján feltételezhető színvonalat. Kétségtelen, hogy az igények pontos ismerete és nem utolsósorban a termelő vállalatokkal, üzemekkel, szövetkezetekkel való szoros együttműködés hozhatja csak meg a kívánt eredményt: hogy mi vásárlók, ha nem is mindig, de egyre többször távozhassunk elégedetten a boltokb°'~ DEÁK TERÉZ Gyökeres György (1) és a ŐSTK fetvételei
